Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-26 / 48. szám

1997. február 26., szerda SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Bíró Ferenc jegyzete Illegális hóvirág Kaposgyarmat végképp nem kényezteti el lakóit munkalehe­tőségekkel. Jónak látszott hát néhány helybeli asszony ötlete: a környékbeli erdőkben nyíló hóvirágból kössenek csokrokat és adják el Pesten. Sokat kell hajlongani, mire csak a vonat­jegy ára visszajön, mégis belevágtak. Pesten azután az első rendőr ezer forintra büntette őket. Mire meghurcoltatásuk vé­get ért, elhervadt a hóvirág... A haszonból ráfizetés, a re­ményből keserű csalódottság lett. Aznap történt ez, mikor a tv hírül adta, hogy a vásárlók védelmében nem szabad ezután a piacokon elektronikai cikkeket árusítani. Gyanítható, hogy az érintésvédelmi szabványok be nem tartásával indokolt döntés több örömet okozott az elektronikai szaküzleteknek, mint a kispénzű vásárlóknak. Utóbbiak ugyanis 1400-ért keresik például a gőzölős vasa­lót — most már hiába — és nem 6-7 ezer forintért. Ez utóbbit — minőségi tanúsítvány ide, szabvány oda — meg sem tudják fizetni. Legalább csak a valóban kifogásolható portéka árusí­tását tiltották volna meg és nem valamennyiét. Nem vonom kétségbe a hatóság jogát és érveit. Emlékszem nyomós érvek szóltak a hajdani „KGST piacok” fölszámolása mellett is. Háborogtak ugyan egy darabig a filléres vásárlók, azután be­letörődtek. Meglehet valamilyen okból a hóvirág árusítás is szabálytalan. A hatóság hálójában rendre könnyebben akadnak fenn az egészen kicsi halak, mint a nagyok. Ráadásul itt még nem is piti bűnözőkről van szó, hanem olyan emberekről, akik a sze­génység szorításában szabálytalankodnak. Ilyen a néni, aki 16 tojással a piac kerítésén kívül telepedik le és „illegálisan áru­sít”. S persze ilyenek az utcai hóvirágárusok is. Számukra az egy-két ezer forintnyi bírság nem apró bosszúságot, hanem hóvégi nélkülözést jelent. A kenyérbe sütött egészség Szelénnel hódít a Sütév Kísérletek a kalciummal dúsított cipóval A szelénes kenyér bevezeté­sét több éves tudományos ku­tatómunka előzte meg. Ebben két kaposvári szakember, dr. Rumi György, a megyei kór­ház belgyógyász főorvosa és dr. Sarudi Imre, a Pannon Agrártudományi Egyetem ku­tatócsoportjának vezetője vett részt. A kutatómunka során a szakemberek megállapították, • hogy Magyarország, és ezen belül is a dél-dunántúli régió, szelénben szegény környe­zetnek számít. Dr. Rumi György szerint azonban ez a mikroelem elmaradhatatlan része kell, hogy legyen táp­lálkozásunknak. Teljes hiá­nya súlyos betegségek kiala­kulásához, részleges hiánya szívpanaszokhoz és dagana­tos megbetegedések kialaku­lásához vezethet. Vincze Károly, a Sütév Rt vezérigazgatója szerint a ter­mék iránt országosan is olyan nagy az érdeklődés, hogy a cég megkezdte az országos forgalmazás megszervezését. Előrehaladott tárgyalások folynak más jelentős sütőipari vállalkozásokkal is, akik egyebek közt Miskolcon, Szegeden és Debrecenben gyártanák majd a Sütév szab­vány szerinti szelénes kenye­rét. A vezérigazgató elmondta azt is, hogy reményeik szerint egyre szélesebb körben sike­rül megnyerniük az orvostár­sadalom támogatását. A ka­posvári céget több, az egész­séges táplálkozással kapcsola­tos orvosi konferenciára is meghívták már. Nemcsak az orvosok, de a városi és megyei vezetők is a Szeleno-termékek pártjára áll­tak. Szita Károly polgármes­ter például a tegnapi tájékoz­tatón azt ígérte: személyes kapcsolatait is latba veti majd a szelénes kenyér üzleti sikeréért. A tartós, szeletelt Szeleno kenyér és a vekni még csak most indul hódító útjára, a Sütévnél azonban már a kál- ciumtartalmú pékáruk gyár­tásának előkészítésén dol­goznak. Közben a hagyomá­nyos termékek sem szorul­hatnak háttérbe. A cég veze­tőinek elképzelése szerint a most kialakuló országos há­lózatot használják majd ki arra, hogy az általuk gyártott pizzatésztát, a babapiskótát és a cukorbetegeknek szánt termékeiket is országszerte megismerjék. Barna Zsolt Tíz településről huszonnyolc gazda csatlakozott ahhoz a --------------------------------------------­demonstrációhoz, amelyet a kaposfői és környékbeli MIT SZÓL HOZZÁ? termelők szerveztek — kapcsolódva kiskőrösi társaik _____________________________ t üntető akcióihoz. (Hír a Somogyi Hírlapból) Útelzárás Kaposmérőnél Szilágyi István, a gyékényesi Csokonai mezőgazdasági szö­vetkezet elnöke: - Nem ítélem el a tüntetést. Egyetértek min­den olyan megmozdulással, amely a mezőgazdaság érdekét szolgálja. A mostani tüntetés­ben azonban nem látok tisztán: számomra nem egyértelmű, hogy min vitatkoznak a szem­ben álló felek. A kormány azt mondja: az álláspontok köze­lednek, a tüntetők csak akkor hisznek, ha írásban megálla­podnak. Tudomásul kell venni: bizonyos terheket a mezőgaz­dasági dolgozóknak át kell vál­lalniuk, de erőn felüli terhet ők sem viselhetnek. Remélem, hogy nem a demonstrálás lesz a fő cél. Az volna jó, ha mind­két fél megtalálná a számítá­sát, és végre a munkára össz­pontosíthatunk. Mihályka Józsefné, a kapos­fői óvónő: - A gazdák vélemé­nyét osztom. De nem vagyok abban biztos, hogy az útlezá­rással elérik a céljukat. Szerin­tem ez a módszer nem célrave­zető. Ugyanakkor az útlezárás számos kellemetlenséget okoz­hat a környékbelieknek és az átutazóknak. A problémát tár­gyalás útján kellene rendezni. Drubek Józsefné, kaposmé- rői bolti eladó: - A televízió­ban hallottam, hogy 1,8 millió forint után 270 ezer forint adót fizetnek a gazdák. Én ezt ará­nyosnak találom. Viszont megértem a termelők helyzetét is, hiszen egyre nehezebb kö­rülmények között dolgoznak. Ha a gazdák korábban ponto­sabb információt kaptak volna az adó- és tb jogszabályok vál­tozásáról, talán elkerülhető lett volna a mostani megmozdulás. Mihóka Béla, a kadarkúti postahivatal vezetője: - Ma­gam is részt vettem a tiltako­zásban, mivel vállalkozóként mezőgazdasági termeléssel is foglalkozom. Hiába dolgozom sokat a munkaidő után, az év végén szinte semmi jövedel­mem nincs. Sok gazda már a puszta létért harcol. Bánfalvi Adámné, kaposvári titkárságvezető: - Kíváncsi vagyok, hogy a tiltakozásból mi sül majd ki. A megmozdu­lásoknak eddig sem volt nagy eredménye. Azért bízom a gyors megállapodásban. Ez nem lesz egyszerű, hiszen sok ütköző érdeket kell egyeztetni. A korrekt megállapodás azon­ban nemcsak a termelők, ha­nem a társadalom érdeke is. Jäger Margit, balatonszent­györgyi árupénztáros: - Sok más emberhez hasonlóan a fő foglalkozású gazdák is nehe­zen élnek. Ismerem a problé­máikat. A termelési költség drágult, s így nehezebbé vált a megélhetés. Különösen a több gyerekes családok jutottak ne­héz helyzetbe. Nem csodálko­zom azon, hogy a nyomasztó nehézségek miatt egyre több embernek megy el a kedve a termeléstől. Orzsi Zoltán, barcsi mú­zeum igazgató: - Jogosnak ér­zem a gazdák követelését, ám nekik is kell terhet viselniük. Fontos, hogy a kormány kép­viselőivel mielőbb megálla­podjanak. A vezetésnek fontos feladata, hogy a gazdákkal korrekt egyezséget kössön, így esély lehet a kiszámítható gazdálkodásra. Völgyi Lajos, kaposvári vál­lalkozó: - Furcsa, hogy a tün­tetők tiltakoznak a nehezedő megélhetés ellen, miközben nagy értékű gépekkel vonul­nak ki az utakra. Felmerül a kérdés: miből telik korszerű traktorra, ha ráfizetéses a te­vékenység. Amit a termelők elérnek a tüntetéssel, azt vala­kinek majd meg kell fizetni. Vélhetően előbb-utóbb a vá­rosi emberek és az alkalmazot­tak terhei emelkednek. Feil József, a balatonszent­györgyi Dél-Balaton mező- gazdasági szövetkezet elnöke: - A tüntetést az váltotta ki, hogy a mezőgazdaság válság­ban van. Ez az állapot hosszú évek eredménye. A kirobbantó ok az adó- és jogszabályok változása volt. A mostani szi­gorítást a termelők már nem tudták elviselni. Szerintem nem ezért kellene tüntetniük: a mezőgazdaság jövedelmező­ségének javítását kéne sürget­niük. Hosszabb távon ez szol­gálná az ő érdekeiket is. Ha többet keresnek, eleget tehet­nek adózási kötelezettségük­nek. (Harsányi) BalatonfÖldvár költségvetése jó alapot ad a fejlődéséhez Vonzerőt teremtő forintok BalatonfÖldvár idei 377 millió forintos költségvetéséből 190 millió forintot a maga erejéből teremt elő. A saját bevételek zöme a 110 milliót kitevő helyi adóból származik. Ha a tervezett 38 millió forintos kurtaxához hozzáadjuk az ál­lam kétforintjait, akkor a bevé­teli oldalon már 266 milliós té­tel reprezentálja az önkor­mányzat gazdálkodását. Január 1-től százról kétszáz forintra emelték a vendégéjszakák után fizetendő idegenforgalmi adót, és átlagosan 50 százalékkal az építményadót. — Nem szimpatikus a helyi adók emelése - mondta a költ­ségvetés elfogadása után Ber­kes László polgármester -, de fizetni kell, mert ha a feltételek nem javulnak, elmegy a ven­dég. Számunkra pedig nincs más megélhetési lehetőség, mint az idegenforgalom. Az utóbbi öt-hat évben látják az emberek, hogy épül is valami. A vendégek pedig keresik a vá­rost. Megalapozott BalatonfÖld­vár költségvetésének forrásol­dala. Az önkormányzati tulaj­don kényszerű eladására tehát nincs szükség. 300 millió fo­rintnyi ingatlanvagyont viszont szívesen eladnának, hogy az így szerzett pénzt a gazdálko­dásba forgassák vissza. 258 millió forintot költ a város az intézményeinek fenntartására. Februárban 15-18 százalékkal emelték közalkalmazottaik bé­rét. Az egyesületeket, civil szervezeteket 13 millió forinttal támogatják. A 22 milliós álta­lános tartalék mellett 59 millió forint jut felújításokra-fejlesz- tésekre. A legfontosabb az álta­lános iskola bővítése: emeletrá­építéssel alakítják át 16 tanter­messé 1999-ig összesen 100 millió forintból. Berkes László elmondta, hogy a következő években be­fejeződnek a városközpont és az üdülőterület nagy építkezé­sei, aztán a közterületekre, par­kokra fordítanak majd nagyobb figyelmet. A város tisztaságát alapkövetelménynek tekintik, a nyáron pedig három kilométer hosszon virágba öltöztetik majd a 7-es út mentét. A polgármes­ter meggyőződése: Földvár elit hely volt, és újjá azzá tehető. G. M. Csökken a polgári védelem létszáma A katasztrófa elhárításáról és a mentés irányításáról tá­jékoztatták tegnap harminc település polgármestereit Marcaliban. Németh Gyula ezredes, megyei polgári vé­delmi parancsnok elmondta: átsorolják a településeket a veszélyeztetettségnek meg­felelően, és ehhez igazítják a létszámot. A marcali kör­zetben 300-zal csökken a polgári védelmi kötelezett­ség alatt álló személyek száma. Tavaly a torvaji szélvihar és a májusi esőzé­sek idején, valamint a téli utakon elakadt autósok mentésében volt jelentős munkájuk a körzetben. Felújítják a csónakkikötőket A Deseda-tározó két csó­nakkikötőjét felújítják, és megkezdik a Toponári öböl mederkotrását március ele­jén. A munkák ideje alatt 30 cm-rel csökken a tó víz­szintje. Ezzel kapcsolatban a Városgondnokság felhívja a figyelmet: a csónakokat és a kikötést segítő vasoszlo­pokat távolítsák el a tulaj­donosok. A bérbeadási felté­telekről levélben értesítik a bérlőket, a szabad kikötőhe­lyekről pedig pályázatot tesznek közzé a sajtóban. Tovább marad a Brown and Root Meghosszabbították a Brown and Rootnak az ame­rikai hadsereg ellátására vo­natkozó szerződését 1998 júniusáig. A szerződés a hadsereg igényei szerint to­vábbi kétszer hat hónappal meghosszabbítható. A hírt sikerként értékelte a cég, Erdős József menedzser el­mondta: a jó munka ered­ménye, amelyért köszönetét mondanak a magyar mun­kavállalóknak, a helyi ön- kormányzatoknak és az ál­lami hivataloknak. Javítani Tabon a foglalkoztatást A Koppány völgye Terület- fejlesztési Társulás tabi és környékbeli vállalkozókat hívott meg arra a beszélge­tésre, amelyen választ keres­tek: milyen eszközökkel se- gíthetők a vállalkozások, hogy foglalkoztató képessé­gük és eredményességük növekedjen. A résztvevők elsősorban a kormány pénz­ügyi politikáját kifogásol­ták, és kevés érdemi javaslat hangzott el a térség gazda­sági elképzeléseiről. Egyeztető tárgyalásra hívják a települések polgármestereit Marad Marcali vasútja Nem szüntetik meg a Balatonszentgyörgy-Somogyszob közötti vasúti szárnyvonalat. Ugyanakkor a közeljövőben jelentős át­szervezések lesznek. Ezt Sárdi Gyula, a MÁV a pécsi üzletigaz­gatója mondta, amikor a vasútvonal jövőjéről szólt. Dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke levelet írt a MÁV pécsi igazgatójának, eb­ben arra is felhívta a figyelmét, hogy vasút vezetői korábban azt ígérték, nem csökkentik sem a teher- sem pedig a sze­mélyforgalomban közlekedő vonatok számát Balatonszent- györgy és Somogyszob között. Az üzemszervezési intézkedé­sek szerint a létszámleépítéssel járó racionalizálás viszont elke­rülhetetlen: ez a technikai fej­lesztés következménye. A vas­úti átjárók fénysorompóval való' ellátása létszámfelesleget okoz. A megyei közgyűlés el­nöke azt javasolta: a vasút ve­zetői az érintett települések polgármestereivel közösen be­széljék meg a teendőket. Az egyeztetés a lakosság meg­nyugtatását is szolgálná. A mendemondák különösen a marcali környéki vállalkozó­kat érintették érzékenyen. A térségben jelentős beruházá­sokra került sor, s a cégek egy részének a szállítások miatt is létfontosságú a vasút. Többen attól a tartottak, hogy a szárny­vonal elsorvasztása hátrányo­san érinti majd a vállalkozni szándékozókat. Marcaliban az elmúlt hónapokban gyorsult fel az ipari park építése és tavasz­tól vámhivatal működtetését tervezik. Információink szerint lénye­gében nem változott a somogyi vasútracionalizálási program. Ezt erősítette meg Lotz Károly közlekedési miniszter legutóbbi látogatása során, s ezt megelő­zően hasonlóan nyilatkozott Si­pos István, a MÁV megbízott vezérigazgatója is. A velük folytatott tárgyalásokon nem esett szó olyan mértékű átszer­vezésről, amely ellehetetlenít­hetné az adott térség közleke­dését. (Lengyel) Korszerű nyűltenyésztés Kaposváron. 600 ezer forintos beruházással korszerű ket­recsorokat alakítottak ki a Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári nyúltelepén. A ter­vezett további fejlesztésekhez több pályázatot is benyújtottak. Egyebek közt egy modern vizsgálóberendezés vásárlásához nyertek a napokban pályázati pénzt fotó: török anett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents