Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-24 / 46. szám

1997. február 24., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Mesztegnyőnek hiányzik 30 millió forintja Nem javul a helyzet Mesztegnyő anyagi helyzetében: az ön­kormányzat - 70 millió forint bevétel mellett - 30 millió forint forráshiánnyal számol. A kölcsönre kényszerülő falu ennek okán a tavalyinál is szorosabb, takarékosabb gazdálkodást sze­retne megvalósítani. Kedvezőbb a Kelevízzel, Gadánnyal és Hosszúvízzel közösen fenntartott mesztegnyői iskola költség- vetése: a négy település vezetői a múlt hét végén tartott együt­tes ülésükön elfogadták az általános iskola 38 millió forintos és az óvoda 11,6 millió forintos költségvetését. Mivel az idei tanév végeztével nyugdíjba vonul az iskola igazgatója, a mesz­tegnyői képviselő-testület pályázatot ír ki az állás betöltésére. Világháborús akna robbant Marcaliban A második világháborúból itt maradt harckocsi-elhárító német aknát fordított ki a földből Marcaliban a Kaposvári utcában dolgozó egyik munkagép. Az eset bejelentése után a városi ön- kormányzat illetékeseinek értesítésére Marcaliba érkeztek a tűzszerészek, és a város régi gyakorlóterére vitték, majd ott fel­robbantották az alaposan megrozsdásodott - és így még veszé­lyesebbé vált - harckocsiaknát. Kéthely készül az alaptanterv bevezetésére Az új nemzeti alaptanterv bevezetéseinek várható kiadásaira egymillió forintot különített el idei költségvetéséből Kéthely önkormányzata. Ugyancsak a magasabb szintű oktatás érdeké­ben felújítják, korszerűsítik az iskola számítógépparkját. Összefogó intézmények Pusztakovácsiban Terv- és programegyeztető megbeszélést tartottak Pusztaková­csiban, az önkormányzat, a termelőszövetkezet, a posta, a taka­rékszövetkezet vezetőinek és pedagógusoknak a részvételével. Megállapodtak abban, hogy ez évtől minden fontos, a lakosokat közelről érintő határozatok meghozatala előtt tanácskoznak, ki­kérik egymás véleményét. Itt jelentették be azt is, hogy a köz­ség idei - már elfogadott - ötvenmillió forintos költségvetése új fejlesztéseket nem tesz lehetővé, de intézményeik állagmegőr­zéséről, karbantartásáról nem kell lemondani. Csákánynak kevés a pénze, sok a kiadása Nehéz hónapok elé néz az alig 320 lakosú Csákány: idei kiadá­saira csak tízmillió forint jut, s ennek legalább a felét elviszik a javarészt munkanélküliekből álló lakosság szociális támoga­tása. További súlyos kiadást jelent az önkormányzatnak, hogy fizetniük kell a különböző iskolában tanuló fiaik, lányaik ét­kezési díjának 50, a sokgyerekes családok esetében pedig har­minc százalékát. A Somogysámsonba járó harminchat csákányi általános iskolás „tandíja” további 1,7 millió forint. Tovább folytatják a tornacsarnok építését Anyagiak hiányában lassan halad az öreglaki új tornacsarnok építése. Mivel azonban a község számára nagyon fontos, hogy mielőbb birtokba vehessék, s elkészültével számos rangos ren­dezvény otthonául megtegyék, az idén 2,5 millió forintot fordí­tanak a munkálatokra. Ebből megvalósulhat a belső hőszigete­lés, a modem nyílászárók elhelyezése, valamint az épület vako­lása. Öreglak közelebb kerül új intézményének átadásához. Növekszik a Berzsenyi könyvtár forgalma Csaknem négyszeresére nőtt a városi Berzsenyi Dániel könyv­tár forgalma az utóbbi másfél évben. Legnagyobb számban diá­kok és nyugdíjasok keresik fel, a könyvkölcsönzők többsége is körükből kerül ki; sokan azonban az újságok, folyóiratok olva­sása vagy lemezhallgatás végett látogatják a bibliotékát. Nyárra elkészülnek az óvodaberuházással Folytatják az idén is az új boronkai óvoda építését. A marcali városrészben tavalyról áthúzódó beruházásként kerül sor a gyermekintézmény létesítésére. A múlt évben ugyanis a kastély - amelyben a városrész óvodája is működött - magánkézbe ke­rült, s így szükségessé vált az új beruházás. Az épület elkészíté­sének munkálataival ugyan csak az időjárástól függően tudnak haladni, de a nyárra mindenképpen elkészül, és így szeptember­től már saját óvodájukba járhatnak a boronkai apróságok. Négyes Bernadettnek - Hetvenhat gyerek közös öröme Otthont adó Nagyszakácsi Ebédre terít a három ügyes leány: Bernadett, Beáta és Erika fotó: kovács Tibor Minden évben pályázunk, így szereztünk pénzt a tetőtér be­építéséhez is, ahol a lakóterek vannak - mondta Endrődi Já- nosné igazgató a nagyszakácsi nevelőotthonban. Itt tíz-tizen­kettes csoportokban élnek a fiatalok, háromtól húszévesig. Hetvenhat gyerek talált ott­honra a nagyszakácsi nevelőin­tézetben. Többségük a rossz családi körülmények miatt ke­rült ide. Az intézet dolgozói odaadó munkával nevelik a gyerekeket.- Olyan ez, mint egy nagy család. Együtt indulnak isko­lába a gyerekek, s együtt esz­nek, amikor mindenki hazaér - mondta Endrődi Jánosné. - Minden napra jut valamilyen A tanácskozás eredménye: a tu­lajdonosok, a kaposvári székhe­lyű Balatoni Regionális Fej­lesztési Rt és a város önkor­mányzata elvi támogatását ad­ták a lebontott mozi helyén üz­letház létesítésére. Százötven- millió forintos beruházásról van szó: 700 négyzetméternyi üzlet valósulhat az emeletes, te- tőtérbeépítéses házban. Dr. Sütő László marcali polgármes­ter elmondta, a vállalkozók kö­rében máris nagy az érdeklődés feladat: önállóan takarítanak. Tízórait is kell készíteni a tás­kákba, ehhez pontos napi be­osztás szükséges. Időben fel kell kelni, hogy mindenki hasz­nálhassa a fürdőszobát és elérje a buszt. A családias légkör megen­gedi, hogy a gyerekek egyéni problémáival is foglalkozzunk.- Ez olyan hivatás, amit csak szívvel-lélekkel lehet csinálni - tette hozzá Páliné Hosszú Gyöngyi nevelő. - A gyerekek­hez sok türelem kell, de igen jó érzés azt látni, hogy a legtöb­ben továbbtanulnak; lelkileg érett, felnőtt ember válik belő­lük. Dolgozó polgárok lesznek, és egyszer családot alapítanak.- Néha felbukkannak a hűt­len családtagok, s ez sokszor a befektetés iránt. Az önkor­mányzat már korábban keresett partnereket a beruházáshoz. Ez az együttműködés azonban kedvező a város vállalkozói számára is, hiszen a fejlesztési részvénytársaság közreműkö­désével hitel nélkül finanszí­rozhatják üzleteiket. A föld­szinti helyiségek nettó bekerü­lési ára a mostani számítások szerint 90 000 forint négyzet- méterenként. A taggyűlésen megállapodtak a tulajdonosok rossz hatással van a gyerekekre - mondta az igazgatónő. - Ne­héz ilyen esetekben elkerülni, hogy „elrontsák” azt a világké­pet, amely hosszú évek alatt ki­alakul egy emberben. A ka­maszkort még harmonikus csa­ládban is igen nehezen élik meg a fiatalok, és nekünk különösen figyelnünk kell erre az idő­szakra. Miközben beszélgettünk, megérkezett Bernadett. Ille­delmesen bemutatkozott; el­mondta, hogy hozott az iskolá­ból egy négyest. Ennek min­denki nagyon örült. Oldott volt a hangulat, a gyerekek közvet­lenek; a nagyszakácsi intézet­ben dolgozók érdeme ez. Mun­kájuk közben nekik adják a sze- retetüket is. Mák Péter abban is, hogy emelik a Ipari Zóna Kft törzsbetétét: a Bala­toni Regionális Fejlesztési Rt 5 millió forint készpénzzel, az önkormányzat pedig a bevitt 1000 négyzetméteres földterü­let 5 millió forint értékű apport­jával. Jordán Ferencné, az rt megbízott vezérigazgatója március elején terjeszti az igaz­gatóság elé támogató javaslatát. Kruppai Győző az Ipari Zóna Kft ügyvezető igazgatója pedig addig a befektetők konkrét számításait teszi le az asztalra. Mint a polgármester elmondta, az üzletház körül 2500 négy­zetméteres díszteret épít a kft mellékszolgáltatásként. G. M. Gomba gondja és reménye Végre elmozdul a holtpont­ról az évek óta vajúdó vá­rosi melegvízprogram, il­letve a tervezett gyógyszálló és szabadidő-központ létesí­tésének kérdése - jelentette be a gombai városrész la­kossági fórumán dr. Sütő László marcali polgármes­ter. Az angol Taurus cégtől már hétfőre megérkezik a hivatalos nyilatkozat, majd az érdemi tárgyalásokat kö­vetően elkészíthetik a terve­ket, s valószínűleg jövőre megkezdődhet az építkezés. Hogy milyen jelentős prog­ram megvalósításáról van szó, azt jelzi, hogy az a cég fogja végezni, amely Bük­fürdőt építette. Ez a hír a város vala­mennyi lakója számára rendkívül fontos, hiszen a termálvizes gyógyszálló megépültével fellendül az idegenforgalom. Sok em­bernek biztosít hosszú távú munkalehetőséget, a ven­dégfogadásra berendezke- dőknek pedig biztos jöve­delmet. Ugyancsak fontos az új ipartelep megépítése, és hogy a Ziel-Abegg Mo­tor- és Ventillátorgyártó Kft 200 négyzetméteres új csar­nokot épít, ahol további 50 dolgozó számára tudnak munkát biztosítani. A városrész lakói nagyon reménykednek benne, ugyanakkor nem feledkez­hetnek meg arról, hogy egy másik víz - nevezetesen a szinte kezelhetetlen belvíz -, az esővíz-elvezető árok- rendszer elhanyagolt álla­pota mennyire megnehezíti mindennapjaikat. Sokan sé­relmesnek találták a helyi adó és a szemétszállítási díj összevonását, a városrész­ben gyakran tapasztalható áramkimaradásokat. A gon­dok ellenére a többség egyetértett a polgármester válaszaival, csakúgy, mint a városnak az idei, dr. Sütő László által felvázolt költ­ségvetési terveivel. K. G. T. Fejlesztés hitel nélkül, törzstőke és 150 millió forintos beruházás Üzletközpont épül Marcaliban Bővíti tevékenységi körét az egy éve alakult marcali Ipari Zóna Kft. Az egykori külső laktanya száz hektárnyi területén a köz­művek kiépítése mellett most a városközpont fejlesztésében is érdekelt lesz. Ezt ígérte a kft múlt hét végi taggyűlése. Erősödő Öreglak növekvő adó Kedvező feltételekkel gazdál­kodhat az idén az öreglaki ön- kormányzat. Biztató eredmé­nyeket ért el, sikerrel zárta a múlt évet, pedig sok gondot okozott a községnek a forráshi­ány. Tizennégymillió forint költségvetési hiánnyal kezdték, s végülis csaknem tízmillió fo­rintos beruházást tudtak elvé­gezni. Nagy szerepe volt ebben annak is, hogy míg a helyi adó­ból három és fél millió forintot terveztek, a bevétel meghaladta a nyolcmillió forintot. A vállal­kozók iparűzési adójukat fe­gyelmezetten fizették, s az ezzel párosuló takarékos gazdálko­dásnak meglett az eredménye. Ez teremtett alapot ahhoz, hogy hasonló módon folytathassák a község fejlesztését. K. G. T. Gépek híján gondok a pusztakovácsi szarvasmarhatelepen a Állattartó telep Lassan eltűnnek a szövetkezetek állattartó telepei; emiatt csökken a kis települések lakóinak a munkalehetősége is. Pusztakovácsiban azonban megvan - a mezőgazdasági szö­vetkezet tulajdonában - a szarvasmarhatelep. A bejáratnál szétrohadt szalma­bálák; a telepet sártenger övezi.- A vízelvezetés a legna­gyobb gondunk - mondta Csőm László telepvezető. - Két akná­ban gyűjtjük a szennyvizet, s külön kell gondoskodni az el­szállításáról. Igen rossz a telep fekvése. Nem teijeszkedhe- tünk; egyik oldalon a szárító van és a takarmánykeverő, a másikon pedig magánterületek. A másik nagy gond: a gépek hiánya. Nincs járvaszecskázó, silómaró, sem takarmányki­osztó kocsi. Megfelelő gép hiá­nyában a trágya nagy részét sem tudják kijuttatni a földekre.- Hány állatot tartanak? Mennyi a haszna?- Háromszáz vöröstarka holstein-friz tehén és szaporu­lata él a pusztakovácsi telepen, kötetlen tartásban. Az állo­mányt, sajnos, nem tudjuk az igényeknek megfelelően takar- mányozni. A tömegtakarmány készítéséhez a növénytermesz­tési ágazat nem ad elegendő alapanyagot - mondta a telep­sárban vezető. - A hiányzó mennyisé­get abrakkal kell pótolnunk. A gyenge termelési mutatók is tükrözik: a tehenek átlagosan négyezer liter tejet adnak. Csak az egyik fejőház üzemel, de a marcali tejüzem igényli a telepi­ről származó, többnyire első­osztályú tejet. Ha volna pén­zünk, nem is tudom, mire köl­tenénk hirtelenében. A gépiek beszerzésére 40 millió forintra lenne szükség; még ez sem ol­daná meg minden gondunkat.- Vls/i kiút ebből a helyzet­ből?- Pénz nélkül semmiképpien. A lehetőségeink csak ezt enge­dik, és ebből kell kihoznunk a legtöbbet. Mák Péter Javult a fegyelem, de gyakori a vagyon felélése Ellenőrzés tíz faluban Tíz önkormányzatnál, köztük Buzsákon, Somogyváron és Újlakon dolgozik Tóth György belső ellenőrként. Korábban pénzügyi főelőadó volt, munkája most is a gaz­dálkodáshoz kapcsolódik.- Javult a mérlegkészítés és az okmányfegyelem. Kevesebb a pontatlanság is, mint korábban volt - mondta Tóth György. - Néhány hivatalnál nem figyel­nek eléggé a kormányrendele­tekben foglaltak végrehajtására.- Ennyi hibát talál csak a belső ellenőr?- Van más is. A leggyako­ribb hiba, hogy nincs számla­rend, és sokszor kifogásolható a készpénz-kezelés. Nincs meg­oldva mindenütt az önállóan gazdálkodó intézmények fel­ügyelete; van olyan is, ahol évek óta nem volt ellenőrzés. Igyekszem segíteni a dolgozó­kat, hogy eligazodjanak a pénzügyi szabályok labirintu­sában.- Melyek a gyakori gondok?- Jelentős a különbség a tó­parti és a belső-somogyi telepü­lések között, az előbbiek ja­vára. Igaz, ott a feladatok is na­gyobbak, de a kis falvakban többnyire csak az intézmények működőképességének megtar­tásáról lehet szó. Sok helyen tapasztaljuk a kényszerű va­gyonfelélést. Most az energiap­rivatizációból származó bevétel némi segítséget ad az önkor­mányzatok pénzügyi egyensú­lyának megteremtéséhez.(Kun)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents