Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-24 / 46. szám

1997. február 24., hétfő SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP _____ Barna Zsolt jegyzete M inősítés Nehezen belátható, váratlan akadályokkal tűzdelt út az, amely Európába vezet. Ez volt a véleménye azoknak a polgármeste­reknek is, akik a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyű­lésére érkeztek a hétvégén Kaposvárra. A tanácskozás első na­pirendjeként ugyanis a Controll Minőségfejlesztési Rt Tanács­adó Iroda ügyvezetője, Kormány Tamás arról próbálta meg­győzni a jelenlévőket, hogy az önkormányzatok számára fontos megszerezni az ISO 9001-es minőségbiztosítási szabványokat. Az üzletember szerint ugyanis enélkül egyetlen város sem jut­hat Európába. A tanácsadó iroda vezetője az okmányok megszerzéséhez természetesen saját cégét ajánlotta. Azt is elmondta, hogy az el­járás több tízmillió forintot is kitehet ugyan, ám a brüsszeli ta­núsítvánnyal rendelkező településeken boldogabb polgárok él­nek, akik tudják, hogy a közigazgatás egész rendszere az euró­pai normák szerint működik. Kormány Tamás példákat is so­rolt. Kezében színes katalógust lobogtatott, amely a londoniak­nak készült és amelyből megtudhatják például, hogy az európai rend szerint városukban milyen gyakran kell elszállítani a sze­metet, hogy mennyi idő alatt kell kiérkeznie a mentőnek a be­teghez, vagy hogy milyen gyorsan kell intézni az igazgatási ügyeket a hivatalokban. A polgármesterek nem tűntek túlságosan lelkesnek. Ez a mi­nősítés ugyanis nem oldaná meg a százmilliós deficitjüket, márpedig számukra most ez a legfontosabb. Míg ez nem rende­ződik, addig egy ilyen ajánlat - minősíthetetlen. Alelnök maradt és MOB-tag lett Szita Károly Egységben a nagyvárosok Béremelés előtt a somogyi kórházak Az ígérethez pénz is kell A somogyi kórházak abban reménykednek, hogy a központi keretből megkapják a 17 százalékos béremelés fedezetét. En­nek lehetőségéről tárgyalt tegnap Budapesten az orvoskamara, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Kórházszövetség az egészségbiztosító főigazgatójával. (Folytatás az 1. oldalról) A megyei jogú városok jelen­lévő vezetői ezt követően az önkormányzati szövetségi rendszer továbbfejlesztésének lehetőségeiről tárgyaltak. Vé­leményüket a polgármesterek közös állásfoglalásban rögzí­tették, amelyben egyebek kö­zött az önkormányzati szövet­ségi rendszerek egyesülése mellett tették le a voksukat, hiszen szerintük ez garantál­hatja a települések érdekeinek jobb érvényesítését. Ebben a folyamatban kiemelkedő je­lentőséggel bír a Önkormány­zati Szövetségek Tanácsának létrehozása, hiszen ez a szö­vetségek által képviselt közel kétezer önkormányzat egysé­ges fellépését jelentheti. A szövetségeknek ugyanakkor vállalniuk kell azt, hogy az önkormányzati ciklus végéig olyan egységes önkormány­zati szövetséget alakítanak ki, amelynek minden magyar önkormányzat a tagja lehet. A somogyi példa alapján Ba­ranyában és Tolnában is kez­deményezik a társadalmi szervezetek, hogy a megyei közgyűlés mellett érdek­egyeztető fórum működjön — erről is döntött a Civil Szer­vezetek Dél-Dunántúlért Re­A szövetség tagjai szintén állásfoglalásban rögzítették az önkormányzatok pénzügyi szabályozó rendszerének vál­tozási irányairól szóló elképze­léseiket. Ebben azt hangsú­lyozzák, hogy az önkormány­zatok központi támogatásának növekedési üteme évek óta je­lentősen elmarad az infláció mértékétől. A saját források növelésének lehetőségei ugyanakkor nagymértékben korlátozottak. A megyei jogú városok szövetségének tagjai ezért úgy látják, hogy az ön- kormányzatok pénzügyi szabá­lyozó rendszerének reformja már nem elégséges módszer a települések pénzügyi helyze­tének normalizálására. Ahhoz, hogy a városok a jelen gazda­sági és társadalmi körülmé­nyek közt az elvárható szinten működhessenek és fejlődhes­senek, az államnak több és ga­rantáltan inflációkövető forrást kell juttatnia az önkormányza­tok részére. B. Zs. gionális Szövetség idei első ülésén Pécsen. A résztvevők elhatározták: együttműköd­nek a Dél-Dunántúli Regioná­lis Területfejlesztési Tanács­csal, tagjai lesznek az ország civil szervezeteit tömörítő Társadalmi Uniónak. A központi forrásra azért is szükség lenne, mert a kórhá­zak havi illetménye mindössze 4,7 százalékkal növekszik, ez pedig nem elég a bérek emelé­sére, a működőképesség fönn­tartására.- Amelyik kórház hitelre szorul a béremelés miatt, az beadhatja a kulcsot — sum­mázta véleményét dr. Frank Ferenc, a nagyatádi kórház fő­igazgató főorvosa, aki elkép­zelhetetlennek tartja ezt a megoldást. Szerinte minden­képpen a központi költségve­tésnek kell biztosítani a fede­zetet. Az új fizetési osztályok figyelembevételével, s a már­ciusban életbe lépő finanszíro­zás kiszámíthatatlan hatásaival számolva - úgy tetszik - ez az A települések fejlődése a jö­vőben a kistérségek együtt­működésétől is függ - hang­zott el Tabon azon a megbe­szélésen, amelyet három me­gye - Fejér, Tolna és Somogy - négy kisvárosának - Enying, Sárbogárd, Tamási és Tab - polgármesterei tar­tottak. A találkozót és az eszmecserét az tette időszerűvé, hogy a bu­dapesti 3K Konszensz Kft most készíti a Koppányvölgye (Folytatás az 1. oldalról) Öten szervezték meg a névle­ges átjelentkezéseket. 14 szán- tódival lakcímbejelentő lapokat írattak alá, ők lettek a „szállás­adók”. Végül 112 zamárdi la­kos jelentkezett át, így az 1995 októberében tartott voksolás idején csaknem 430 lett a sza­vazásra jogosultak száma, ám csak 210-en járultak az urnák­hoz, így érvénytelen lett a sza­vazás.- Csak a szervezőkkel szem­ben emeltünk vádat, a többiek megrovást kaptak - mondta dr. Vámos Tamás ügyész. - Az eset precedens értékű lehet a minő­összeg sem lesz elég. S, ehhez jönne még az ügyeleti díjak fedezetéül szolgáló pénz. A fő­igazgató szerint az volna a jó, ha nem hitelből, hanem a ha­vonta biztosított illetménynö­velő pénzből kellene kigazdál­kodni a béreket. Ha ez nincs, a növekvő infláció miatt, csak a dologi kiadások terhére tudnák biztosítani az emelt béreket. A marcali kórházban sem tudják még, hogy a központi támogatás hiányában, miként oldanák meg a béremelést. Dr. Borsos Sándor főigazgató el­mondta: nőtt a dologi kiadás, ugyanakkor csökkent a bérre fordítható összeg. Nem remény­kedik a közeli megoldásban.- A jelenlegi finanszírozást és kapacitáscsökkentést figye­területfejlesztési koncepcióját, ami szükségszerűen figye­lembe veszi a szomszédos me­gyék kisrégióival való együtt­működés lehetőségeit is. En­nek kapcsán indokolt a prog­ramok egyeztetése, hogy olyan stratégiát alakíthassanak ki a kisvárosok és térségei, amely előreviheti a régió gazdasági és társadalmi fejlődését. A megbeszélésen szó esett arról is, hogy hol, miben, ho­gyan és milyen mélységig le­het együttműködni, hiszen sítés miatt: a személyi igazol­ványokat és a választói név­jegyzéket is meghamisították, kérdés, hogy ezt hány rendbeli közokirat-hamisításnak minő­síti a bíróság. Az ügy különlegességét és súlyát jelzi, hogy a nyomozást a Központi Bűnüldözési Igazga­tóság végezte, hatvan tanút hallgattak ki, amiről kilenc kö­tet nyomozati irat készült. Az eset a siófoki bíróság hatáskö­rébe tartozna, ám a Somogy Megyei Főügyészség a megyei bíróság előtt emel vádat. Az öt szervezőt népszavazás rendje elleni bűntettel és közokirat­lembe véve, érdemi forrásnöve­kedés nélkül, nem tudunk bért emelni - mondta Farkas István a mosdósi kórház gazdasági igazgatója. - Központi támoga­tás, vagy a finanszírozás emel­kedése biztosítaná csak ennek a fedezetét. Hitel semmiképpen sem jöhet számításba. Várunk, mert egyelőre teljes a bizonyta­lanság. A Kaposi Mór megyei Kór­ház egyszer már ráfizetett a bi­zalomra; a finanszírozási hiány például a tavalyi béremelésnek lett a következménye - tudtuk meg dr. Gimesi Mihály főigaz­gató főorvostól. Ezért idén óva­tosabbak lesznek, s csak akkor emelnek, ha pontosan tudják, hogy mennyi pénzre számíthat­nak.- Saját erőből ezt nem lehet megoldani, hitelre pedig nem számíthatunk. ígéret van, bí­zunk abban, hogy teljesül - mondta a főigazgató. Várnai Ágnes gazdaságilag és társadalmilag is elmaradt térségekről van szó, így hasonló problémával küszködnek valamennyien. Dr. Óvári László enyingi, Fel­iinger Jánosné tamási és Far­kas István tabi polgármester, valamint Tóth Ervin sárbogárdi alpolgármester is egyetértett abban: az iparfejlesztésben, a foglalkoztatásban, az oktatás­ban és a turisztika területein is együtt lehetne működni a megfelelő összehangolás után. (Krutek) hamisítással vádolják, mind­kettő 3 évig terjedő szabadság- vesztéssel büntethető. Az ügy utóéletéhez tartozik, hogy a szavazást az Alkot­mánybíróság érvénytelenítette. A második, egy évvel későbbi voksoláson a döntő többség a válás mellett foglalt állást, ám akkor meg a zamáfdi képvise­lők fordultak az Alkotmánybí­rósághoz, mondván, a szántódi településrészre zömmel buda­pesti üdülőtulajdonosok jelent­keztek be állandó lakosként. Döntés még nincs, ügy már van kettő is. Katona József Versmondók megyei versenye A Somogy Megyei Műve­lődési Központban rendez­ték meg a hét végén a III. József Attila vers, énekelt vers és prózamondó verseny megyei döntőjét. A tizenkét nevező közül Szilas Miklós és Stikel Henrietta bizonyult a legjobbnak: mindketten a kaposvári Toldi gimnázium tanulói. A zsűri döntése alapján ők jutottak a tatabá­nyai országos döntőbe, a tar­talékversenyző a harmadik helyezett, Pápai Gábor. Ünnepelt az SFOR Taszáron Az USA első elnökének, G. Washingtonnak a 265. szü­letésnapját ünnepelték a hétvégén az amerikai béke- fenntartó katonák a taszári sátortáborban. A zenés-tán­cos műsorban fellépett egyebek között a Kaposvári RSG kéziszercsapata és a Somogy Táncegyüttes. Cserélik Siófokon az utcanévtáblákat A balaton-parti fővárosban a városfejlesztési és a kör­nyezetvédelmi bizottság ja­vaslatára fehér alapon barna betűkkel írt utcanévtáblákat helyeznek ki, amelyek este is fényt adnak. A városköz­ponttól kifelé haladva 4-5 év alatt kicserélik az összes táblát. 1997-es árakon ez mintegy 10 millió forintba kerül, idén 2 millió forintot szán rá az önkormányzat. 30 vörös és 11 fehér miklósi borminta Miklósiban mezőgazdasági előadással egybekötött bor­versenyt rendeztek a hétvé­gén. Á harmadik alkalom­mal megtartott versenyen ötven résztvevő harminc vö­rös- és tizenegy fehérbor­mintával nevezett. Előbbi kategóriában Schiller Jó­zsef, utóbbiban pedig Né­meth Béla nyert. A gazdák az őstermelői igazolványok kiváltásáról hallgattak meg kamarai előadást. Berzencéről több csemegekukorica Száz hektárral növeli a cse­megekukorica vetésterületét az idén a berzencei Solanum kft. Ebben az évben már 450 hektáron termelnek a kül­földön is megkedvelt cse­megéből. Tavaly ötezer ton­nát szállítottak a nagyatádi konzervgyárnak, most ennél legalább ezer tonnával több termésre számítanak. Terjeszkedő civilek Három megye, négy kisvárosa összefogott Koppányvölgye tervez Precedens lesz a Szántód-Zamárdi válás A vád: népszavazási csalás Tisztán tartják Nagykorpádot Tíz éve rendszeres a szemét- szállítás Nagykorpádon. Az idén ezt a tevékenységet már a Kaposvári Városgazdálko­dási Rt végzi a településen. Az eddigi 500 forintos sze­métszállítási díjat az önkor­mányzat beépítette a kom­munális adóba, melynek ösz- szegét 2500 forintra emelték az idén. Ez tartalmazza ház­tartási hulladék elszállításá­nak költségét is. Most még zsákokban szállítják el a szemetet, de tervezik, hogy a közeljövőben egységes sze­métgyűjtő edénnyel látják el a lakosságot. A falu szenny­vízét a lábodi műszaki ellátó szervezet gyűjti össze, ami­hez a helyi önkormányzat 600 forinttal járul hozzá. Tanfolyamot szervezett a Somogy alapítvány és az SMK Atmozgatott tánctudás Néptáncoktató tanfolyamot szervezett a Somogy Táncegyüttes Alapítvány és a megyei művelődési központ. A más­fél éves alapfokú képzés első napján, szombaton, az SMK nagytermében mintegy ötvenen „ültek tánciskola­padba”. Amint Csíkvár Gábor szervező el­mondta, a jelentkezők jórésze felnőtt- és gyermekcsoportokat vezető gyakorló néptánctanár és pedagógus, aki felké­szültségét szeretné tovább csiszolni. Leg­többen a megyéből jöttek, a többi között a Balaton, a Kaposvár, a Somogy együtte­sekből, Karádról és Balatonszentgyörgy- ről, de vannak Tolnából, a paksi, a dom­bóvári és környéki csoportokból is. Az első órán dr. Winkler Ferenc a néprajz alapfogalmaival, az etnikai csoport és a négy fő tájegység ismertetésével indította foglalkozását, majd Lázár Katalin, az MTA munkatársa, a gyermekjátékok és gyermekdalok tantárgy oktatója követke­zett. A képzés minden tárgyát, a táncfolk­lorisztikát, a néptánc gyakorlatot, a zenei alapismereteket, a mozdulatelemzést, táncjelúást-olvasást a szakma nagyjai ta­nítják, többük a népművészet mestere. Szigeti Angéla a siófoki Szakajtó gyermekcsoport vezetője éppen ezt emelte ki, mint döntő érvet a jelentkezés mellett.- Mióta élek, táncolok: így születtem. De most a legjobbaktól tanulhatok, ezért vagyok itt - mondta. Túri Endre 9 éves kora óta táncol, ma másodmagával az Együd művészeti is­kola felsőtagozatos csoportját vezeti. El­mondta, a Somogy utánpótlás-nevelésé­vel foglalkozik, s ezért fontos, hogy ma­gát is folyamatosan képezze. Tanulnak a néptáncoktatók a gyermekjátékok-órán fotó: kovács Tibor- Mosóczi Istvántól, Merczel Istvántól tanultam táncolni, s most, erre építve, szeretném tökéletesebbé tenni a tudáso­mat - mondta a kaposvári táncos, oktató. A 181 órás, havonta egy hétvégét le­kötő tanfolyam végén a Népművelési In­tézet ad bizonyítványt a hallgatóknak. B. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents