Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-22 / 45. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE 1997. február 22., szombat Mi olyan együgyűen ítélünk S a dolgok olyan bonyolultak. ...add, hogy ne ítéljek. Reményik Sándor Békétlenségek örvényében Somogyudvarhely korábbi jegyzője Kálmánná Putics Zsuzsa egy újságcikkben megjelent mondatáért beperelte Mester Károlyt a falu polgármesterét. A bíróság - azóta már jogerősen - személyiségi jog sérelme miatt 150 ezer forint nem vagyoni kár megtérítésére kötelezte a polgármestert. Mester Károly máig vitatja, hogy a jegyzőt a községi testület szándékos megtévesztésével vádló állítása sértő, s kivált hogy valótlan lett volna. Ennél is jobban bántja azonban, hogy abból lett ügy, ami szerinte — egy elmérgesedett ember kapcsolat nyomán — már csak a jéghegy csúcsa, s nem a somogyudvarhe- lyi gázberuházás kapcsán történt - állítólagos - törvénytelenségekből. A polgár- mester és jegyző viszályának története szorosan összefonódik ugyanis a falut máig megosztó gázfejlesztés lépéseivel. Lappangó feszültség Mikor az előző önkormányzati ciklusban a több mint 40 milliós beruházásba 4 millió forint saját forrással és 18 millió forintnyi lakossági befizetéssel belevágtak, illetve mikor később a 20 milliós hitelfelvételről döntöttek Mester Károly - ő mondta így - még a lövészárokban hegesztett és köszörült. A siófoki gázépítő kft dolgozójaként fektette a vezetéket, amely később polgármesterként már már erőt meghaladó gondokkal szembesítette. Hogy a község mekkora terheket vállalt a fejlesztéssel, arra csak néhány nappal megválasztását követően 1995 januárjában - a korábbi jegyzőkönyvek elolvasása után - döbbent rá. Különösen az aggasztotta, hogy az előző testület a hiteltörlesztésben olyan kötelezettségeket vállalt, amelyek a helyi intézmények működését is ellehetetleníthetik. Érvényes döntés volt például a bölcsőde bezárásáról. Ezt Mester Károly nem volt hajlandó végrehajtani. Azzal érvelt, hogy törvénytelen volna, ha az állami támogatást, amit az intézmények valamint a kulturális és sportélet fenntartásához kapnak a nagykalapba söpörnék. A feszültség már ekkor kialakult a két vezető között. A polgármester elégedetlen volt jegyzőjével, aki egyébként tapasztalt közéleti ember: már a korábbi községi tanácsnál titkárként, majd az első önkormányzati ciklusban - a társadalmi polgármester mellett - főfoglalkozású jegyzőként dolgozott. Mester Károly szerint neki kellett volna figyelmeztetnie az előző testületet arra, hogy mit vállalnak a csaknem 20 milliós kamattörlesztéssel is járó hitel fölvételével. Neki kellett volna fölkutatni a pályázati lehetőségeket is, amelyekkel azután megalapozottabban vághatnak bele. Vitatott döntések A polgármester kezdettől úgy érezte, nem kap kellő szakmai és erkölcsi támogatást a jegyzőtől. Konfliktusuk akkor vált nyilvánvalóvá, amikor már a testületi tagok is érezték, üres a kamra. Egy parázs hangulatú testületi ülésen 7:1 arányban akkor döntöttek úgy, hogy az 1995-re esedékes 10,6 milliós hiteltörlesztést kihagyják a költségvetésből. E döntés kapcsán állította azt Mester Károly, hogy a jegyzőnő megtévesztette a testületet. Ez a mondat szerepelt azután a közigazgatási hivataltól törvényességi felülvizsgálatot kérő polgármesteri levélben és az erről hírt adó - az ominózus perhez vezető - újságcikkben.- Ha tisztázatlanok a polgármester és a jegyző hatáskörei, az ebben a bonyolult gazdálkodási és döntési folyamatban a legtöbbször konfliktushoz vezet, - mondta dr. Németh Jenő a megyei köz- igazgatási hivatal vezetője. - A település irányításában a testületnek, a polgármesternek és a jegyzőnek egyaránt megvannak a jogai és feladatai. A somogyud- varhelyi ügyben mindhárom szereplőnek van felelőssége. Ha a falu két vezetője között már fennállt a konfliktus, a testületnek kellett volna föllépnie azért, hogy legalább a viták elmérgesedésének elejét vegyék. Elvégre a polgármesternek és a jegyzőnek is a testület a munkáltatója. Ha ilyen esetben nem tesznek semmit, a máskor természetes szakmai viták is érzelmi emberi vitákká, gyűlölködéssé válnak. Idővel a harmad, negyedrangú kérdések tűnnek már fontosnak és mindez a munka szakszerűségéről tereli el a figyelmet. A Somogyudvarhelyen tavaly év elején lezajlott - számos hibát és mulasztást is föltáró - törvényességi vizsgálatunk végén arra is fölhívtuk a testület figyelmét, hogy joguk van külső szakértőt is hívni, ha nem látnak tisztán valamely ügyben. Ráadásul a testület visszadobhat bármely határozati javaslatot, ha úgy ítéli meg, hogy az nincs világosan kimunkálva. Senki sem teregeti ki szívesen a gondjait. Talán ezért nem hívtunk külső ember - mondta Radák Jenő helyi képviselő. - Jómagam rendszerint úgy szavazok, hogy előtte kikérem egy nálam jártasabb ember véleményét. Azután ha ő téved, én is. Azt a 10,6 milliót is megszavaztuk, mert akkor az látszott helyesnek. Amikor változott a helyzet már módosítottuk volna... Tévedni emberi dolog... A polgármestert és a jegyzőt főként az alpolgármester próbálta békíteni. Mi többiek, úgy gondoltuk, nem dolgunk, hogy beleszóljunk. Semmi értelme, hogy emberek rágják egymást. Szerintem mind a kettő egyformán hibás. Békítő kísérlet Kozma Tibor alpolgármestert a per során a bíróság is meghallgatta, tanúvallomását azonban nem vette figyelembe, mert „érződött belőle a felperessel szembeni ellenérzés”.- Még a ciklus elején elsőként vettem észre a köztük lévő feszültséget. Kértem őket, hogy üljenek le és tisztázzák a vitákat, mert azoknak az egész falu láthatja kárát. Mielőtt a jegyzőasz- szony elment, megdicsértem az utolsó ülésen. „Öntől mindig ezt vártuk volna, hogy - mint most - szól, figyelmeztet bennünket, ha szakszerűtlenek vagyunk. Azt, hogy segít kijutnunk a gödörből. Kár, hogy hagyta hogy marakodjunk, ahelyett, hogy bármit tett volna, hogy közös nevezőre jussunk. A jegyzőnőnek látnia kellett, hogy a testület nem olyan felkészült emberekből áll, akik kontrázni tudnának az ő szakmai- érveire. Egyébként a vitatott ügyektől függetlenül magam is tapasztaltam fonákságokat, ferdítéseket. Nekem is van egy kis magnóm, s mivel senki nem ellenezte, fölvettem a testületi vitákat. Azután mikor a polgármestert helyettesítettem és módom volt átnézni több jegyzőkönyvet, kiderült, hogy azokba gyakran egészen más került, mint amit például én mondtam. Tudom, tömöríteni kell, de akkor sem lehet homlokegyenest ellenkező a leírt vélemény. Többfrontos harcban Mester Károly nem tud belenyugodni a történtekbe, tovább harcol az igazáért. A jogerős ítélet felülvizsgálását akarja kérni a legfelsőbb bíróságtól, s perben kívánja bebizonyítani azt is, hogy perre vitt kijelentését nem magánemberként, hanem polgármesterként, jobbító szándékkal és tényszerűen tette. Elégedetlen a megyei közigazgatási hivatal vizsgálatával is, mely szerinte nem a lényegi kérdésekkel foglalkozott. Elfogultságot jelentett a hivatallal szemben...- Mi a testületi döntések törvényességét vizsgáltuk, és nem a gazdálkodás célszerűségét, vagy a költségvetés tartalmát - mondta dr, Németh Jenő. - A törvényességi vizsgálat csak tükröt tart az önkormányzat elé. Az általunk készített hibajegyzéket egyébként akkor a polgármester elfogadta, sőt a testületnek is elfogadásra ajánlotta. Az általa most hiányolt vizsgálatot - ami választ adhatna például arra is, hogy történt-e megtévesztés a költségvetés elfogadtatása kapcsán, vagy hogy minden kiadást beterveztek-e - az Állami Számvevőszék végezheti el. Ezt a vizsgálatot mi is kezdeményezhetjük, ha egyértelmű csődre utaló jeleket, illetve súlyos törvénysértést tapasztalunk. Az eddigiek ezt még nem teszik indokolttá. Látni kell azonban, hogy ha a számvevőszék vizsgálódni kezd, az már nem csak a Mester Károly által sérelmezett ügyekre terjed majd ki, hanem a gazdálkodás egész folyamatára. Ha pedig törvénytelenségeket tárnak föl, aligha csupán egy ember felelősségét állapítják meg.- A mi gyengeségünk is oka, hogy idáig jutottak a dolgok - ismerte el Pirók Gábor önkormányzati képviselő. - Nem voltunk mi tisztában azzal, hogy mihez van jogunk és mihez nincs. Értse meg, hogy egy testületi tag, aki egy hónapban egyszer leül ide, nem úgy fogja föl, hogy ő itt a munkáltató. Tanuljuk a demokráciát, de többen úgy érezzük, hogy nem ezt vállaltuk. Bevallom néha olyan feszült volt a légkör, hogy fölálltam és itt hagytam az egészet. Azért a mai tapasztalatommal már másként lépnék. Szomorú, hogy ennyit szerepeltünk az újságban emiatt. Én egyiknek a pártját se fogom, mert olyan konfliktus nincs, amiben csak az egyik hibás. Máig ható döntések Dr. Kisgyura Attila a megyei közigazgatási hivatal törvényességi főosztályvezetője néhány napja az idei költségvetést tárgyaló éjszakába nyúló udvarhelyi testületi ülésen vett részt.- Sok idő ment el az egy-két éves ügyek fölemlegetésével, miközben az ülés előkészítésének szakszerűsége most is hagyott kívánnivalót. Próbálták keresni a felelőst, pedig most már előre kéne nézni, hogy ne váljon még nehezebbé a helyzetük. E véleménnyel a megkérdezett helyi képviselők is egyetértettek. Kozma Tibor alpolgármester is, ám ő hozzátette: - Azért kanyarodunk vissza időről időre a múlthoz, mert naponta szembesülünk a nincstelenséggel. Igaz komfortosabb lett a falu. De milyen áron? A tavaly befizetett 5,5 milliónkból még csak 300 ezer volt a tőke, a többi kamat. Tudja mennyi helye lett volna az eddig kamatra költött millióknak? Még a következő testületnek is 6 millió forint tartozással kell elkezdenie az első évét. Ezeknek a gondoknak az eredői pedig a régi meggondolatlan döntésben keresendők. Ehhez csak annyit; a 90-es évek elején még aligha gondolta bárki, hogy egy ön- kormányzat csődbe menet. Hogy az állam nem siet a bajbajutott települések segítségére. Hogy illúzióvá kopott az önhibájukon kívül bajbajutott falvak reménye. Ráadásul Udvarhely még a gáz- szolgáltató részvények elosztásánál is a rövidebbet húzta... Perben a joggal Mester Károly polgármester így összegezte véleményét:- Bármennyire igazságtalannak érzem is a történteket, nem álltam le, nem adtam föl. Folytatom a harcomat és nem csak a gáz ügyben, hanem a község működőképességéért is. A napi munkámmal akarok érvelni. A héten megjelent a lakásomon a végrehajtó... Ez családomat is megviselte idegileg és lelkileg. Ha valaha cikket írnék, annak az lenne a címe: Ki védi meg a polgármestert? Lehetséges volna, hogy azért kerül bajba valaki, mert ragaszkodik a törvényességhez? Azért, mert szóvá meri tenni, ami igaz? Nem akarom elhinni! Ami a pert illeti: sajátos, hogy a jegyzőnő nem akkor indította ellenem, amikor a „sérelem” érte. Csak jóval később, amikor felmondott és távozott innen. Ebben nem tudok nem etikátlansá- got és személyes bosszút látni. Új munkahelyén a görgetegi köijegy- zőségen kerestük meg Kálmánná Putics Zsuzsa jegyzőnőt, aki azonban elhárította a nyilatkozatot. Igaz, jegyzettömb és magnó nélkül kész volt beszélgetni. Nem állhatom meg, hogy tiltása ellenére ne idézzem egyeüen mondatát: Nem kellett volna ennek így történnie. Bíró Ferenc Kétmilliós keret fészekrakóknak, Rögtönzött közvéleménykutatásunk szerint a bogiári fiatalok többségének nincs alapos információja és közvetlen kapcsolata a helyi önkormányzattal. Eifert Zsuzsanna októberben kért hozzájárulást a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Alapítvány ösztöndíj pályázatához. Segítőkész ajánlást kapott a polgármestertől, aki a város németországi kapcsolataira tekintettel fontosnak tartotta a bogiári fiatalok nyelvtanulását. Szabó Tamás évekig vezette a Graffiti-klu- bot, az ifjúság zenés találkozó- helyét, amelyet a fenntartásra fordítható pénz hiánya miatt kellett bezárni. Bár többször pályáztak és kaptak is támogatást az önkormányzattól, tisztában vannak azzal, hogy egy alapos felújításra szoruló ház üzemeltetésére a városnak sincs pénze. Ennek ellenére úgy véli, hogy azokat a kisközösségek, akik tenni akarnak, találnak ingyenes helyet a művelődési házban, de a működés finanszírozását maguknak kell megoldani. Sajátos tapasztalat az, amit egy négyéves kislány édesanyja mondott az óvoda körül csúszkálva: „Van elég gipsz az orvosi rendelőben.” Arra a tényre utalt, hogy éppen az oktatási intézmények környékén a legjárhatatlanabbak az utak. Sós Zoltán bogiári polgár- mester költségvetési tervezetében idén 2,5 millió forintot javasol civil szervezetek támogatására a tavalyi egymillióval szemben. Kétmilliós keretet különít el a fiatalok lakáshoz juttatására vissza nem térítendő vagy kamatmentes támogatás formájában. Akár ingyenes vagy kedvezményes telekkel is segítené a fészek rakást, mert vészesen fogy a város népessége. Az oktatási intézményekben nem tervez alapvetően radikális takarékossági intézkedéseket. Az önkormányzat több tízmillió forinttal egészíti ki saját forrásból a működtetéshez kapott állami normatív támogatásokat és juttatásokat. A fejlesztési terveiben az első helyen szerepel az általános iskola bővítése: a tetőtér beépítésére idén 45 millió forintot szánnak. Ez a beruházás összefügg a városi 'könyvtár bővítésével és kedvezőbb elhelyezésével is. A sportot 3,5 millió forinttal támogatják és térítés nélkül átadott vagyonnal segítik. Rövidesen megveszik azt az iskolabuszt, amelyhez pályázaton nyert jelentős összeget az ön- kormányzat. Nemcsak a diákok utaztatását szolgálja majd, hanem a városban szervezett oktatási, kulturális és művészeti ren- * dezvényeket is. G. M. A LEMONDHATATLAN Manapság egyre több dologról kell lemondani. Munkatársunk arról kérdezte az embereket: mi az, amiről vagy akiről semmiképpen nem mondana le? Simora Györgyné, gyed-en lévő újvár- falvai varrónő: - A gyerekeimről. Túl nagy értékem nincs, ezért az ő érdekükben akármiről lemondanék. Dr. Fodor János kaposvári szülész-nőgyógyász főorvos: - A munkámról, de hogy kiről, azt nem tudom. Váll Antilla kaposszentbenedeki bencés nővér: - Az Isten szeretetéről, a szerzetesi hivatásomról, a magyarságomról, az anyanyelvemről és a magyar nép művészetéről: Bakó László jákói polgármester: - A jó egészségemről, saját magam továbbképzéséről, szórakozásomról, s a lakosság jó közérzetének biztosításáról. Csorba András, a Somogy Rádió főszerkesztője: - Arról a reményemről, hogy egyszer egy igazi jó Magyarországon fogunk élni. Lőrlncz Ferenc Ybl-díjas építész: - A mindennapi életem örömeiről, gondjairól és lehetőségeiről, s az életben való legaktívabb részvételemről. Azokról, akiket szeretek, akikre szükségem van, s akiknek rám van szükségük. Dr. Simonies Zsoltné nagyatádi vállalkozó: - A családomról és a jelenlegi életszínvonalamról. Lóczy Istvánná, a kaposvári Lorántffy Zsuzsanna Református Általános Iskola igazgatója: - A hozzátartozóimról, akikkel jó a kapcsolatom, de a hivatásomról sem mondanék le szívesen, s ami mindig megmarad nekem: az Istenbe vetett hitem. Orsós Györgyi zicsi fodrász: - A féléves gyerekemről, a családomról, a vendégkörömről és a legmodernebb frizurákról. Sovák Lajos, az MSZP megyei szervezetének ügyvezető alelnöke: - A társadalmi békéről, egy jól működő kormányzati tevékenységről, a rendezett családi életről, a tiszta és friss levegővételről, a Somogyi Hírlapról, egy totó-főnyereményről és a somogyi túrósrétesről. Szász Endréné Hajdú Katalin, Várda: - A férjemről semmi esetre sem. ő a legfontosabb számomra, de a képzőművészetről sem mondanék le, meg a körülöttem lévő kutyákról. Nyári Rudolfné tótújfalusi főiskolai hallgató: - A férjemről, a leendő diplomámról a katedráról, születendő gyerekeinkről és az imáról. Horvátit Ferencné nagycsepelyi női ruha-készítő: - A gyerekemről, a szeretteimről és arról, amit csinálok. Engem a szereléstől a házimunkáig sok minden érdekel. Szabó Edit, szennai nyugdíjas pedagógus: - Tanítványaimról, akikkel szinte naponta találkozom, hiszen az elmúlt három évtized alatt több száz gyereket indítottunk útnak. Mivel a mostani kollégákkal is jó a kapcsolatom, erről sem szívesen mondanék le, inkább tovább erősítem a szálakat. IÍJ- Stier László, cserénfai magángazdálkodó: - A jelenlegi életszínvonalunkról, de ahogy a politikai és a gazdasági életet figyelem, lehet, hogy előbb-utóbb le kell mondanunk egyről s másról. Molnár Piroska, a Csiky Gergely Színház Kossuth-díjas színésznője: - A színházról, mert ez az életem, de a kollégáimról sem, akikkel színpadon vagy filmben dolgozom együtt. Kendesi Mihály ne sávolyi nyugdíjas: - Szeretném, ha a mostani életkörülményeink megmaradnának, és nem kellene már többről lemondanunk. özv. Pelyva Gergelyné siófoki nyugdíjas: - A szemem világáról. Nagyon rosszul látok. Kelemen Ákos somogyzsitfai esztergályos, fafaragó: - Nem mondanék le a barátaimról, s arról, hogy fával foglalkozzak, s munkáimat értékesítsem.
