Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-22 / 45. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1997. február 22., szombat A magyar-német kapcsolatok minden szinten problémamentesek - fejtette ki pénteken német újságíróknak Göncz Árpád. A köztársasági elnök abból az alkalomból fogadta a sajtó képviselőit, hogy a jövő héten hivatalos látogatást tesz Magyarországon Roman Herzog német államfő. Első találkozójukat október 25-én Triesztben vagy Velencében tartják a Közép-európai Kezdeményezés 16 tagországának parlamenti elnökei. így döntött pénteken Varsóban a magyar, a lengyel, az olasz és az osztrák parlament vezetője. Gál Zoltán csütörtökön érkezett kétnapos látogatásra a lengyel fővárosba, s kétoldalú megbeszéléseket is folytatott vendéglátóival. Védelmébe vette a NATO keleti kibővítésének szükségességét Javier Solana egy brüsszeli biztonságpolitikai konferencián. A tanácskozás témája Amerika és Európa jövőbeni együttműködésének alakulása. Bukarestbe érkezett pénteken Jacques Chirac francia köz- társasági elnök. Az ünnepélyes fogadtatás után a Cotroceni-pa- lotában Emil Constantinescu elnökkel folytatott hivatalos tárgyalásokat, majd a parlament két házának együttes ülésén mondott beszédet. Szenttamáson tartja alakuló ülését szombaton a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) - jelentette be pénteken a kezdeményező bizottság nevében Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) múlt év decemberében leváltott elnöke. Rakéta páncéltörő gránáttal támadták meg péntekre virradóra az SFOR Mostarban járőröző spanyol egységeinek két páncélozott járművét - jelentette be Szarajevóban a nemzetközi katonai erők szóvivője. Mint elmondta, az ismeretlen tettesek a város horvátok ellenőrizte feléből lőttek rá a járművekre. A legfontosabb kérdésekben megállapodott az ellenzékkel a tádzsik kormány - jelentette be pénteken Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter. A két fél egyebek mellett megegyezett abban, hogy az ellenzék helyet kap a kormányban. A Jörg Haider vezette Osztrák Szabadságpárt szerint Ausztriában csak olyan cégek kaphatnának állami és önkormányzati megbízatásokat, amelyek garantáltan nem foglalkoztatnak az „Európai Uniótagországai kívülről származó külföldieket”. Közelebb kerültek a megállapodáshoz? FOTÓ: FEB/REUTER Egy lépés előre A NATO-orosz megállapodás előkészítésének felgyorsításáról tárgyalt pénteken Madeleine Albright amerikai külügyminiszter Borisz Jelcin orosz elnökkel. Szergej Jasztrzsembszkij orosz elnöki szóvivő és Nicholas Burns, az amerikai külügyminisztérium szóvivője egyaránt óvatos derűlátással nyilatkozott a megállapodással kapcsolatban. Albright átadta Jelcinnek Bili Clinton elnök levelét, amely az egy hónap múlva esedékes helsinki csúcsra vonatkozó washingtoni elképzeléseket tartalmazta. Ebben az európai biztonságról, a hadászati támadófegyverekről, a rakéta védelmi rendszerekről és a gazdasági együttműködésről van szó. Választási szövetséget kötöttek az ellenzéki vezetők Belgrad új önkormányzata Az ellenzéki többségű belgrádi önkormányzat pénteki alakuló ülésén nagy többséggel főpolgármesterré választotta Zoran Djindjicset, a Demokrata Párt elnökét. A szavazásra több mint három hónappal azután került sor, hogy a múlt év novemberi szerbiai helyhatósági választások eredeti eredményei alapján az Együtt ellenzéki koalíció abszolút többségbe került a fővárosban. A hatalmon lévő szocialisták kezdeményezésére a bíróságok 55 körzetben megsemmisítették az eredményeket, s A főpolgármester a Szerbiai Szocialista Pártot (SPS) hozták ki győztesnek. A választási eredmények megsemmisítése után az Együtt hívei közel kilencven napon át tüntettek, míg végül a belgrádi vezetés elismerte az ellenzék fővárosi, s másik 13 nagyvárosban aratott győzelmét. A 110 fős önkormányzatban az Együtt 67, az SPS és a vele szövetséges Jugoszláv Egyesült Baloldal 24, a Szerb Radikális Párt 17, a Szerbiai Demokrata Párt pedig 2 képviselői hellyel rendelkezik. Pénteken az Együtt ellenzéki koalícióban részt vevő pártok vezetői egyezséget írtak alá a szövetség jövőbeni működéséről. Visszatért a Discovery Tíznapos útját befejezve péntek hajnalban visszatért a Földre az amerikai űrrepülőgép. A személyzet tagjai a szerencsés landolás után az űrsikló hőpajzsát tanulmányozták a kifutópályán fotó: feb/reuter Jogfosztott magyarok Bugár Béla szerint éleződik a feszültség Vladimír Meciar kormánya fokozatosan megfosztja a szlovákiai magyarokat eddigi jogaiktól - vélekedik Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) elnöke. „Sem a szövetségi államban, sem pedig a kommunisták idején nem vonták úgy kétségbe a jogainkat, ahogyan ma. Meciar második és harmadik kormánya alatt fokozatosan elvesznek tőlünk mindent, amivel eddig rendelkeztünk” - jelentette ki Bugár a Hospodárské Noviny című cseh lapban pénteken közölt interjújában. Egy kérdésre válaszolva a politikus egyetértett azzal, hogy a meglévő feszültségeket Romániához hasonlóan - feloldhatná a magyarok bevonása a szlovák kormányba. „Az emberek Meciar kormányzása alatt már megtapasztalták, hogy a miniszterelnök nem teljesíti ígéreteit és azzal tereli el a figyelmet, hogy szükségletei szerint a magyarokkal ijesztgeti az állampolgárokat” - szögezte le Bugár Béla. Szerinte a magyarellenes hangulatot elsősorban a televízió és a kormányhoz közel álló lapok szítják, s ezért a nemzetiségi kapcsolatokban meglévő feszültség egyre éleződik. Példaként főként a kisebbségi nyelvhasználat vissza-vissza- térő vitáit és a szlovákiai magyar iskolaügy konkrét gondjait említette. 250 millió dollárba kerülne az átszervezés Korszerűsödő Világbank Föl kell frissíteni a VUágbank tevékenységét - hangsúlyozza az a jelentés, amelyet a pénzintézet elnöke, James D. Wol- fensohn terjeszt a napokban az igazgatótanács elé. Az intézményt 1995 óta vezető ausztrál származású bankár a Világbank 180 tagországának beleegyezését várja ahhoz, hogy átszervezze e fontos nemzetközi szervezetet. Ha megkapja a felhatalmazást, akkor az elkövetkező két évben 250 millió dollárt fognak költeni arra, hogy a bank szakembergárdáját - mintegy 10 ezer alkalmazottat szerte a világon - továbbképezzék, esetenként leépítsék. A negyed milliárdból akarják fedezni a bank informatikai rendszerének fejlesztését is. A Wolfensohn által összeállított tanulmány elengedhetetlennek tartja, hogy a Világbank tevékenysége alkalmazkodjon az ezredforduló követelményeihez. Az intézményt gyakorta érik bírálatok nem hatékony tőkekihelyezése, bürokratikus ügyintézése miatt. A Világbank évente 20 milliárd dollárt juttat a fejlődő országoknak az úthálózat, az iskolarendszer vagy az egészségügyi ellátás fejlesztésére, ám ezek a tervek sokszor meg sem valósulnak. Az átszervezésre szánt 250 millió dollár tekintélyes summa, ám mindössze 11 százaléka a Világbank következő két évre tervezett költségvetésének. A végső szót azonban ezúttal is az amerikai törvényhozás mondja ki, hiszen az Egyesült Államok a pénzintézet legnagyobb részvényese. (FEB) Szlovénia előretör Ingadozások Kelet- és Közép-Európában Az Osztrák Statisztikai Hivatal összehasonlító adatokat tett közzé az európai országok egy főre jutó nemzeti össztermékének alakulásáról 1990-1995 között. Nyugat-Európára a gazdaság viszonylagos stabilitása a jellemző, bár az Európai Unió Ausztriához viszonyítva némi visszaesést mutat. Drámai fejleményeket hozott viszont - és ezzel együtt nagy fokú ingadozást - a volt szocialista országokban bekövetkezett rendszerváltozás. Ausztria egy főre jutó nemzeti össztermékét 100-nak véve Magyarország 1995-ben 31,6- ot teljesített, s ezzel a visegrádi országok közül a harmadik, mert megelőzi Csehország (45.5) és Szlovákia (35,) is. Lengyelország (26,2) nagyjából Törökország (26,6) színvonalát mutatja, Szlovénia (51,3) viszont kezdi beérni Görögországot (56). Európában csupán Luxemburgban (145,9) és Svájcban (116.5) volt magasabb az osztrákokénál az egy főre jutó nemzeti össztermék növekedése, míg földrészünkön kívül az Egyesült Államokat (126,6) és Japánt (100,9) említi a felmérés. (FEB) Nincs hölgy a világot irányító gazdasági hatalmasságok között Ötven férfi uralkodik rajtunk A világ gazdasági sorsát alapvetően az erősebbik nem határozza meg. Míg korábban főként két világrész, Európa és Amerika játszott vezető szerepet a történelem alakításában, az arányok napjainkra némileg módosultak. A Nouvel Observateur című lap legutóbbi összállítása szerint a világ ötven legbefolyásosabb gazdasági vezető személyisége között nincs nő. Amerikát 27- en, Európát 17-en képviselik. Kelet-európaiak nem szerepelnek az ötvenes listán, Ázsiának viszont sikerült belépnie az elitek társaságába. Kínát három, Japánt, Koreát és Szingapúrt pedig egy-egy fő képviseli. A legnevesebbek a számító- gépiparban, a divatszakmában, a filmgyártásban és a médiában tevékenykednek. Bár némileg kilóg a sorból, a lap a Szentatyát is „globális vezetőnek” tartja. 11. János Pál előtt ugyanis a katolikus egyház történetében pápa ennyit még nem utazott, ami „a meglátogatott országok sorsának alakulására erőteljesen kihatott”. Tőlük, a „férfi főnököktől” függ napjainkban a munkahelyek száma és a gazdasági növekedés üteme - állítja a francia újság. A politikai területén azonban a nők határozott előrenyomulása tapasztalható. A szebbik nem képviselői mind nagyobb számban töltenek be magas pozíciókat pártokban és kormányzati szervekben. Amerikában az is meglepetésnek számított, hogy míg a férfiaknak kevesebb mint 48 százaléka adta le szavazatát a legutóbbi elnökválasztáson, a nőknek több mint ötven százaléka járult az urnákhoz. Az is elgondolkodtató, hogy miközben az átlagos amerikai férfiak jövedelme csökken, a nőké erőteljesen növekszik, s csaknem, eléri az erősebbik nemét. Kevésbé örvendetes viszont, hogy a nők az Újvilág bűnözéséből is mindinkább kiveszik részüket. Az őrizetbe vett férfiak aránya 1991 óta csökkent, ám a nőké azonos időszak alatt 28 százalékkal emelkedett. (Toronyi) Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin A hét sztárja: Rátóti Zoltán Jamie Lee Curtis mesél Hugh Grant helyett Liz választ Scatman még mindig jól dadog Daniel Day-Lewis Casanova nyomában Natasha Henstridge ajánlólevele Tvr-hét - a műsorújság
