Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-21 / 44. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1997. február 21., péntek A koalíciós kormányzással és a stabilizációs programokkal kapcsolatos tapasztalatokról folytatott eszmecserét csütörtö­kön Bukarestben az SZDSZ Pető Iván vezette küldöttsége Viktor Ciorbea miniszterelnök­kel. A delegációt fogadta Emil Constantinescu államfő is. Első alkalommal kaptak a ke­let-európai „békepartner orszá­gok” meghívót a NATO két­évenként tartott, csaknem tíz­napos válságmenedzselési gya­korlatára, amely csütörtökön kezdődött a szövetség brüsszeli központjában. A katasztrófael­hárítási feladatok végrehajtá­sába a békepartnerek - köztük Magyarország képviselői - tel­jes jogú résztvevőként kapcso­lódhatnak be. Romániának az első körben be kell jutnia a NATO-ba - hangsúlyozta pénteken kez­dődő bukaresti látogatása előtt az Adevarul című napilapnak adott interjújában Jacques Chi­rac. A francia elnök ugyanak­kor megjegyezte, hogy e kér­désben nem egyedül dönt. Jacques Klein tábornok, a ke­let-szlavóniai átmeneti ENSZ- kormányzat vezetője szerint a térséget a Horvátországhoz csa­tolás után körülbelül 15-20 ezer szerb hagyja majd el. Többsé­gükben azok távoznak, akik háborús bűnöket követtek el, vagy rossz a lelkiismeretük. Részben visszakapják egy­kori tulajdonaikat a lengyelor­szági zsidó közösségek - így döntött nagy többséggel csütör­tökön a lengyel parlament alsó­háza. A közösségnek hozzáve­tőleg 2000 olyan épületet és földterületet juttatnak vissza, amelyeket a második világhá­ború idején koboztak el tőlük. 13 ezer karton csempészett cigarettát találtak egy magyar kamionban csütörtök hajnalban az ausztriai Welsben. A jármű­vet szúrópróbaszerűen ellen­őrizték az osztrák hatóságok. A magyar sofőrt letartóztatták, de ő egyelőre tagadja, hogy tudott volna az illegális áruról. Horvát diákok feltörték a Pentagon számítógéprendsze­rét. A zárai számítástechnikai- matematikai gimnázium három kiskorú hallgatója állítólag vé­letlenül jutott be az amerikai védelmi minisztérium számító­géphálózatába. Becslések sze­rint 200-500 ezer dollár kárt okoztak, ennyibe kerül az adat­bázis átkódolása. Csaknem 300 embert teme­tett maga alá a perui Andokban a kedden lezúdult kő- és iszap­lavina. A hétvégi heves esőzé­sek kiváltotta földcsuszamlás két teljes falut eltörölt a föld színéről. Kína gyászolja a reform atyját Világszerte találgatják az ázsiai nagyhatalom jövőjét Nagy államférfiként, a 21. századba lépő Kína arculatát alapvetően meghatározó re­formerként méltatják politikusok és elemzők a szerdán 93 éves korában elhunyt Teng Hsziao-pinget. Teng, aki előrehaladott Parkinson-kórban szen­vedett, légzési rendellenesség következtében hunyt el Pekingben. Kínában hatnapos gyászt rendeltek el az emlékére. Kovács László magyar külügyminiszter úgy vélekedett, hogy Teng Hsziao-ping Kína leg­újabb kori történelmének talán legnagyobb ha­tású személyisége volt, akinek a reformok iránti nyitottsága korszakos jelentőséggel bírt az or­szág modernizálásában. Mi lesz Teng után? Teng Hsziao-ping már régóta a háttérbe húzó­dott, nem vállalt közszereplést, és semmilyen hivatalos tisztséget nem viselt, így elhunyta sem okozhat megrázkódtatást a robosztusán fejlődd kínai gazdaságban, vagy a gyors átalakulásban levő, korszerűsödő kínai társadalomban - így úz egyik, derűlátó verzió. A másik, pesszimista változat hívei azonban kétségbe vonják a zök­kenőmentes utódlás valószínűségét, sőt egyes szakértők hatalmi harcok és elkerülhetetlen po­litikai villongások korszakának kezdetét jósol­ják. Az eltérő vélemények, ütköző álláspontok so­kasága érthető. Mint minden korszakos jelentő­ségű vezető eltávoztakor, Teng Hsziao-ping ha­lála után is beindul a találgatás, a várható irányváltás lehetőségének felmérése. Kína ese­tében, úgy tűnik, külön kell választani a rövid és hosszú távú következményeket. Rövid távon aligha kell számolni éles konfliktusokkal: a Teng által kijelölt utód, a pártfőtitkári és elnöki posztot egyszerre betöltő Csiang Cö-min pozí­cióját jelenleg egyetlen konkurens sem veszé­lyezteti. Szilárd a gazdasági alap is, sőt, Pe­kingben az elmúlt években inkább a túlfűtött fej­lődés hátrányaival kellett számolni. Hosszabb távon azonban legalább ennyi fi­gyelmeztető, aggodalomra okot adó tényező ke­rülhet a mérleg serpenyőjébe. Kínát óriási re­Virágerdő Teng arcképén fotó: feb/reuter gionális és társadalmi ellentétek feszítik; mit sem csökkent az elmaradott vidék és a túlzsúfolt nagyvárosok kontrasztja. A gyors gazdaságnö­vekedés mögött 150 milliós munkanélküli sereg, elharapódzó korrupció, demográfiai gondok, emberi jogi visszaélések, környezetszennyezés és a korábbi, egyenlőségre alapozott, tradicio­nális társadalomszemlélet szétporladása húzó­dik meg. S persze a fő dilemma: meddig marad fenn a „kapitalista jegyekkel átszőtt, kínai sajátosságú szocializmus” rendszere? Meddig lehet a sza­badabb, piaci módszerekre, tőkére és gazdago- dási ösztönre épülő gazdasági alap, illetve a merevebb, demokratikus nyitást elutasító poli­tikai felépítmény ellentétéből fakadó feszültsé­get levezetni? Ezen ellentmondás feloldása - lásd a Tienanmen téren történteket - még a re­formok atyjának tekintett Tengnek sem sikerült, s nyitott kérdés, hogy követői miként találják meg a választ e Kínát feszítő alapkér­désre. Szondy Gábor Párizsi sztárparádé A Franciaországban vendégeskedő Alekszandr Lebegy tábor­nokkal Alain Delon készített interjút a France 2 tévéállomás hírműsorában fotó: feb/gamma Albright győzködi Moszkvát Véget ért a honatyák brüsszeli látogatása A NATO-központban meg­elégedéssel fogadták, hogy a magyar parlamenti pártok egységesen elkötelezettek a NATO-csatlakozás iránt. Az észak-atlanti szövetség kibő­vítéséről is tárgyal Moszkvá­ban Madeleine Albright ame­rikai külügyminiszter. A magyar parlamenti pártok frakcióvezetői egynapos hivata­los brüsszeli látogatásukat befe­jezve csütörtökön érkeztek vissza Budapestre. Szekeres Imre (MSZP) a repülőtéren tar­tott sajtótájékoztatón elmondta: Brüsszelben meggyőződtek ar­ról, hogy 1999 áprilisáig sor ke­rül a tényleges tagfelvételre. Tárgyalópartnereik nem hagy­tak kétséget afelől sem, hogy Magyarország a bővítés első körében lesz tagja az észak-at­lanti szövetségnek. Kádár Béla (MDF) ehhez hozzátette: a magyar parla­menti pártok egyetértése a csat­lakozás ügyében politikai szempontból is növeli Magyar- ország NATO-érettségét. A szervezet bővítése volt a fő téma Madeleine Albright csütörtöki moszkvai tárgyalá­sain. Az amerikai politikus ta­lálkozott kollégájával, Jevge- nyij Primakovval és Viktor Csemomirgyin kormányfővel. A diplomata olyan javaslat- csomaggal érkezett Moszk­vába, amellyel - a Nyugat re­ményei szerint - leszerelhetők az orosz aggályok. Borisz Jel­cin szóvivője azonban kemény hangot ütött meg, közölve: bár­hogy is végződjenek Moszkva és a NATO tárgyalásai, Orosz­ország mindenképpen ellenzi az észak-atlanti szövetség ki­bővítését. A szlovákok szerint a Duna közös tulajdon Pozsonynak kell Bős A bősi erőmű atyjaként szá­mon tartott Július Binder ki­jelentette, hogy a Hágai Bíró­ságon Bős-Nagymaros és a Duna ügyében Pozsony fog győzni.- Valamilyen formában gyak­ran elhangzik, hogy „vissza kell adni a Dunát a magyaroknak” - mondta a beruházás igazgatója.- Én nem értem, hogy ilyenkor miről van szó. Dunacsúny és az Ipoly torkolata közti szakaszon a Duna közös szlovák-magyar tulajdon. Dunacsúny fölött szlovák tulajdon, az Ipoly tor­kolata alatt (vagyis Szobtól) magyar tulajdon. Szerinte a végső hágai aján­lás is ezt tartalmazza majd, és elképzelhetetlen, hogy „holmi diktátum”, születnék, amely el­rendelné, hogy mit tegyen a Dunával és mit ne az a Szlová­kia, amelyik „továbbra is ra­gaszkodik az 1977-es szerződés tiszteletben tartásához”. Állítom, hogy minden to­vábbi tárgyalás alapja csakis ez a szerződés lehet - fűzte hozzá Binder.-A tárgyalások semmikép­pen sem alakulhatnak úgy, hogy Szlovákia akár a duna- csúnyi objektumot, akár a csa­tornát, a bősi erőművet, vagy annak bármelyik részét le­bontsa. A „közös műnek” - kompromisszumok árán - a mindkét fél részéről elfogad­ható módon meg kell maradnia. Feltámadnak az őslények? A Spielberg-film látomása, a rég kihalt dinoszauruszok „feltámasztása” még nincs ugyan napirenden, ám Ja­pánban egy tudós hasonló el­járással kísérletezik. Jasujuki Sirota, a Hirasaki Egyetem munkatársa azt sze­retné, ha a száz évvel ezelőtt kihalt óriás madár ismét repül­hetne a Földön. Arról az Új-Zé- landon élt állatról van szó, amely négyméteresre is meg­nőtt, de a vadászok és a sasok elől még nagy termete sem menthette meg. Sirota, aki hosszú évek óta foglalkozik az őslénnyel, mun­katársaival most azon fárado­zik, hogy a múzeumban őrzött számyascsont-maradványokból megismerje és reprodukálja an­nak genetikai kódját. Ezt azután génsebészeti módszerekkel csirkeembriókba kívánja jut­tatni, s így a baromfi fokozato­san „átitatódik” az óriás madár tulajdonságaival. A 48 éves tudós más terüle­ten is tevékenykedik: egy há­romezer éves, borostyánba zárt légy DNS-kódját próbálja izo­lálni. Még ennél is merészebb honfitársa, Kazufumi Goto kí­sérlete, aki egy történelem előtti mamut Szibériában meg­talált fagyott spermáját próbálja elefántba beültetni abban a re­ményben, hátha így ismét utó­dai születhetnek a kihalt óriás állatnak. (Heltai) Tiltják a mobiltelefonokat Színházban, repülőgépen ne használják Világvége lesz újabb robbanás nélkül, négy szakaszban Új elmélet - „nagy bumm” nélkül Az ősrobbanás-elmélet szerint a világegyetem a „nagy bumm”-mal keletkezett, és azóta sodródik szét minden a végtelenben. Több elképzelés született már arra is, meddig tarthat ez a folyamat, vajon egyszer a visszájára fordul-e? Egyáltalán meddig lesz univerzum, s mi lesz utána? Egyre több a mobiltelefon­mentes övezet (még csak) Németországban. A rendelkezés oka, hogy egye­sek a leglehetetlenebb helyeken és a legáhítatosabb pillanatok­ban használják a maroktelefo­nokat, ami sokakat - jogosan - kihoz a sodrukból. Ha valaki zuhanyozás köz­ben sem képes levakarni a ké­szüléket a füléről, az még ma­gánügy. Ám előfordul, hogy a színházi előadás legdrámaibb pillanatában jelez az önmagát fontosnak és nélkülözhetetlen­nek tartó személy zsebében a rádiótelefon. Mások guruló telefonfülkévé változtatják a gépkocsit, és a tömegközlekedési eszközökön, vonaton sem akarják tudomásul venni, hogy a távbeszélő zavar­hatja a többieket. Németországban mobiltele­fon-tilalmat vezettek be az ét­kezőkocsikban, a kijelölt étter­mekben és biztonsági megfon­tolásból a Shell kutaknál. A re­pülőgépen is kérik a készülék működtetésének mellőzését, mert ez megzavarhatja a repü­lőgép műszereit. A rádiótelefon használatával kapcsolatos legbizarrabb törté­netet is följegyezték már: a temetői ravatalozó áhítatos csöndjében szólalt meg a ké­szülék, s a „Boldog születésna­pot” című dalt csilingelte, amíg a gazdája, az egyik gyászoló, meg nem találta a kikapcsoló gombját. (Kulcsár) Fred Adams és Gregory Laughlin, a michigani égye- tem tanárai egy nemzetközi csillagásztanácskozáson kije­lentették: újabb robbanás nem várható. Elméletük abból in­dul ki, hogy a világegyetem tágulási periódusa addig tart, míg végül maguk az atomok is széttágulnak, megszűnnek. A folyamat végtelen sok idő alatt megy végbe. Nem lesz­nek bolygók, napok, holdak, ködök, atomok, minden eltű­nik a végtelen térben. Ha az atomok is széthullanak, akkor már szerves anyag sem lehet, mert szén sem lesz. A világ megsemmisülése négy szakaszban megy majd végbe. Most vagyunk az első­ben, amikor minden energia a csillagok sugárzásából fakad. A második periódus ezer tril­lió (egy 1-es és 15 nulla) év múlva kezdődik. Ez lesz a ki­hűlés periódusa, amikor a csil­lagokat éltető kozmikus ener­giamáglyák kialszanak. Egymás után kihunynak majd a csillagok, s az emberi­ségnek már hírmondója sem marad. A napok összezsugo­rodnak, majd eltűnnek. Az örök éjszakában tovább tart az univerzum haldoklása. Ez lesz a harmadik periódus, a fekete lyukak korszaka. A csillagok romjai, a még meglévő ré­szecskék is eltűnnek. Hogy mikor? Egy 1-es és 40 nulla év múlva. Végül, az utolsó szakaszban minden maradványnak nyoma vész. Valószínűleg visszama­rad egy gyenge háttérsugárzás. Ennek bekövetkeztére annyi év elteltével lehet számítani, aminek kifejezéséhez az 1-es után legalább 100 nullát kell leírni. (Kenesei) A tv rabságában Táblázatban ismerteti a Hörzu című német műsorújság a tévé­nézési szokásokat. A világon a japánok ülnek a legtöbbet a tévé előtt. A 125 millió lakos átlagosan napi 251 percet tölt el ezzel a szórako­zással. A dobogó második fokát az Egyesült Államok foglalja el 241 perces „fejadaggal”. Har­madik Nagy-Britannia, amely európai listavezető. Az 58 mil­lió brit 227 percet szentel nap mint nap a képládának. Török­ország a negyedik (222 perc), majd Olaszország következik (220 perc). A hatodik és hetedik helyen holtversenyben Spanyolország és Magyarország osztozik (219). A hazánkkal nagyjából azonos lélekszámú Görögor­szágban napi 194 percet, vagyis több mint három órát nézik a képernyőt. i í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents