Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-19 / 42. szám

1997. február 19., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 A ladi iskolában tantárgy lett az informatika Február 1-jétől a ladi Arany János Általános Iskolába beke­rült az órarendbe az informatika. Az intézmény három évvel ezelőtt a patosfai önkormányzattól kapott öt számítógépet, amelyeket szakkörön használtak a tehetségesebb diákok. Most azonban valamennyi felsős ladi és patosfai diák tantár­gyi keretek között ismerkedhet az informatika alapjaival. Se­bők Lajosné igazgatóhelyettestől megtudtuk: a gyerekek heti egy órában vesznek részt a számítógépes képzésben, s nagy élvezettel sajátítják el a tananyagot. Keresztrejtvény-fejtők klubja Magyaratádon Tizenkét taggal megalakult Magyaratádon a keresztrejtvény- fejtők klubja. A társaság minden hónap harmadik csütörtö­kén a könyvtárban tartja összejöveteleit. A klubtagok között olyan helybeli is van, aki sikeresen szerepelt különféle pá­lyázatokon, s helyes megfejtésével külföldi utat nyert. Most abban bíznak: hatványozódik a szerencse. Megtisztítják a csökölyi árkokat, foldutakat Tizenkét közhasznú munkást foglalkoztat hat hónapon át a csökölyi polgármesteri hivatal. A munkások — hogy járha­tók legyenek —, már megkezdték a földesutak rendbetételét és tisztítják a település árkait is. Elkészült az idősek klubja Kiskorpádon A kiskorpádi polgármesteri hivatal épületének átalakításával idősek klubja is épült. Pikier József polgármester elmondta: három helyiséget szánnak a falu öregjeinek nappali ellátá­sára, s ebédre is lesz majd lehetőség. A Népjóléti Miniszté­rium egyik pályázatán 1,7 millió forintot nyertek tavaly erre a célra, ám ezt az összeget még ugyanennyivel megtoldotta az önkormányzat. Az előzetes igényfelmérés szerint húsz­huszonöt idős ember látogatja majd a hamarosan megnyíló klubot. A vezetékes gázzal kacérkodik Hencse is Tavaly ősszel hatszázharminc méter hosszan elkészült a járda a hencsei Petőfi utcában. Az önkormányzat azt tervezi: az idén a Kossuth Lajos utca nyugati oldalán lévő, hatszáz­negyven méteres szakaszt — amelynek megvan a beton­alapja — is leaszfaltoztatja. Régóta húzódik a Kadarkútról érkező gáz ügye is, amely ugyan emelné a település komfort­ját, ám Palka Sándor polgármester úgy véli: a megnövekedett anyagi terhek miatt egyre nehezebb lesz a rácsatlakozás. Továbbépül a bárdudvamoki közösségi ház Folytatódik ebben az évben is a bárdudvamoki közösségi ház építése. Az ötven-hatvan millió forintra rúgó beruházás pá­lyázati és önkormányzati pénzből valósul meg. A Makovecz- tanítványok tervezte épület hatszáz négyzetméteres lesz, s az ott élők régi vágya teljesül, ha felépül. Ä településegyüttesen ugyanis egykor hét kultúrház volt, ma egyetlen sincs. A falak már állnak. A tetőhöz való faanyagot — ami az impozáns tervek miatt többszöröse egy átlagos épületének —, már megvásárolták. Forintos László polgármester szerint ebben az évben mindenképpen tető alá kerül az épület, de ha a pá­lyázati „széljárás” továbbra is kedvez, lehet, hogy már ez év végén felavatják a közösségi házat. A hétvégi orvosi ügyelet gondjai Mosdóson Gondot okoz a több éve Mosdóson működő hétvégi orvosi ügyelet megszervezése. Az érintett önkormányzatok — Csorna, Szabadi, Mosdós, Nagyberki, Kercseliget, Baté, Ka- poskeresztúr — ugyan megegyeztek, s a négy ügyeletes or­vosnak sem okoz gondot az együttmunkálkodás, vitára ad okot a kórház területén lévő ügyeleti szoba használata. Ezt ugyanis nem csak a „külső” orvosok használják, hanem az in­tézet alkalmazottai is. Meg kell oldani a közösen használatos telefon, gyógyszeres szekrény használatának rendjét, a taka­rítás és egyéb apró dolog finanszírozását. Régebben ezt a ta­nács állta. Valamennyi önkormányzatnak meg kell kötni to­vábbá a szerződést az intézettel, hogy a későbbiekben is biz­tosítsák a helyiséget. Ezt követően az ÁNTSZ megvizsgálja: alkalmas-e az orvosi szoba a rendelésre. Kevés az új gép, bizonytalan a piac a Kapos mentén Tavaszváró szövetkezetek Pintér Csaba Ráksiból is vállal szolgáltatást fotó: várnai A múlt heti erős olvadás miatt még nem nagyon merészkednek a gazdák a szántóföldekre. Egy­előre a műtrágyázás és a géppark előkészítése adja a tavaszi mun­kák dandáiját. Ezt azonban erő­sen befolyásolja, hogy mennyit költhetnek az elavult géppark fölújítására. A batéi Kaposmente MG Szövetkezetnél a szántásra és a trágyázásra készülnének. A mintegy 600 hektáron gazdál­kodó szövetkezetnek azonban nincs elég tőkéje a trágyázáshoz szükséges gépek beszerzésére. — Már ősszel sem tudtuk pó­tolni a talajerőt — mondta Pápai János főkönyvelő. A szövetkezet 1989-ben fej­lesztette a szarvasmarhatelepet; a Mikromente Kft-ben 350 tehenet és a szaporulatait gondozzák. Azóta nyögték a hitelt. A tejárak csökkenése — a 80 százalékban extra tejért mindössze 43 forint 20 fillért kapnak literenként — miatt, az 1995-ös év kivételével veszteségesek voltak. Pápai Já­nos szerint idén már egy kevéske nyereséggel is számolhatnak. El­sősorban az állattartásnál haszná­latos géppark javítására, évente 2 millió forintot szánhatnak. Tavaszra várnak a somogy- szili szövetkezetben is. A mű­helyben most készítik föl mű­szakilag a gépeket. — Van elég, csak lassan el­öregednek — mondta Darázs Árpád a gépcsoport vezetője. Hi­telek segítségével ugyan, de fu­totta újra is: kukorica adapterrel együtt, 22 millió forintért vásá­roltunk egy 2056-os John Deer-t. A felújítások az alkatrészek kö­vethetetlen áremelkedése miatt Somogy akkori vezetői nem tud­ták elképzelni, hogy Illyés vala­kivel is szóba áll — mondta Stamler Imre. — Tokaji Lajos kultúrházigazgató is aláírta a le­velemet, s Illyés megírta Az éden elvesztését. Azt mondta: azért, mert a mélyből, a néptől jött az üzenet. Ez is a diktatúra ellen szól —, akár az Egy mon­dat a zsarnokságról. Be is akar­ták tiltani, de Takáts Gyula és Kanyar József megakadályozta; inkább arra ösztökélték a me­gyei vezetőket, hogy vegyenek részt az előadáson. Áz ősbemu­tatót — amelyre az ország kü­lönböző városaiból is érkeztek — döbbent csend fogadta, majd kitört a taps. nehézkesek. A nyugati importért olykor 100 százalékkal maga­sabb összeget kémek, így évente 6-7 millió forintot költünk erre. Pétről megrendeltük már a mű­trágyát is; 10 vagonnal, mázsán­ként 2700 forintos áron sikerült beszerezni. Az első igazi tavaszi napon a búza, valamint az őszi árpa fej-és alaptrágyázását vé­gezzük. Nem maradtak el az őszi munkák, ám a tavasziakat még késlelteti a szeszélyes időjárás a Kapostáj MG Szövetkezetben. A három közigazgatási területen — Toponáron, Orciban, Zimányban és Répáspusztán — gazdálkodó A falu fiataljai, és pedagógu­sai vitték színre az oratóriumot; egy 64 éves férfi, Gazda Sándor is játszott benne. A bemutatót több előadás követte; felléptek a somogyjádiak az Egyetemi Színpadon és Debrecenben is. Tokaji Lajosné tanítónő — az egyik narrátor — akkor 27 éves volt. — Illyés Gyula nemcsak a bemutatóra jött le, hanem egy próbára is — mondta. — En­gem az fogott meg, ahogy az egyszerű emberekhez közele­dett. Az irodalmi színpadunk valami újat, formabontót sze­retett volna csinálni, ezért kér­tük fel, és nem gondoltuk, hogy ekkora visszhangja lesz. szövetkezetben is a technikai eszközöket készítik föl a ta­vaszra. A megújult géppark első­sorban a betakarításnál tesz jó szolgálatot. Tavaly mintegy 20 millió forintért, három Dominá- tor kombájnt vásároltak. — Legnagyobb gondunk, hogy nem tudjuk: amit elvetet­tünk, kinek, mikor és milyen áron adhatjuk el. S, azt sem, hogy mekkora területet művelhet meg a tagság. Az állattenyésztés is „mélyrepülésben” van. Az a kérdés ki búja tovább — mondta Baranyai Sándor elnök, aki en­nek ellenére bízik a korai tavasz­ban. Várnai Ágnes Illyésnek egyébként tetszettek a somogyi nyílt e-ink, s amikor később találkoztam vele, min­dig külön megkért: na, mondja már nekem azokat a szép jádi e-ket! Dr. Gebhardt Józsefié férjé­vel éppen az Illyés házaspár mögött ült. A már nyugdíjas magyartanár így emlékezik: — Nagyon szép előadás volt, s az érződött, hogy az egész falu összefogott, és drukkolt a sikerért. Azóta is gyakran morfondírozok ma­gamban: vajon elveszítettük-e végleg az édent? Bizony, el, de az emberibb világra talán még van remény. Illyés azt írta az oratóriumban: Áz emberiséget nem az öngyilkosság fenye­geti, hanem az elemberietlene- dés. Ennek máris rajta va­gyunk az útján. Lőrincz Sándor Pénzre vár Osztopán (Folytatás az 1. oldalról) További feladat, hogy a mintegy 100-120 tagot szám­láló szövetkezet létszámát a március 3-án tartandó köz­gyűlésig tisztázzák, mert ott már csak a földtulajdonosok jelenhetnek meg. A létszám­gondok a közgyűlés tavaly hozott határozatából fakad. Eszerint ugyanis csak az le­het tag, aki a szövetkezetnek aranykoronát ad bérbe. Vol­tak olyanok, akik ősszel ad­ták oda a földjüket, s olyanok is, akik az utolsó pillanatig használták. Ezért január 30-i határidővel kérték tőlük visz- sza a szerződéseket. Az osztopáni szövetkezet legnagyobb gondja, hogy fogy a művelhető földterü­lete. A tavalyi 633 hektárnyi föld, idén 130 hektárral csök­kent. Ebből 325 hektáron ve­tettek, 200 hektárt fölszántot­tak. Nehezítette a helyzetet, hogy 1995 óta nem kaptak határozatokat a földkiadó bi­zottságtól. — Az FM vizsgálata tör­vénytelenséget állapított meg. Ennek ellenére egyesek jogtalanul használták a föl­det. Az 1995-ös mérleg 17,5 millió forintos veszteséget mutatott. Ehhez jött a 13 mil­lió 858 ezer forint behajtandó kinnlévőség, amelynek kétes a visszanyerése, valamint a mintegy kétmillió forint me­zei leltár; műtrágyázás, vetés, szántás. Utóbbiról nem tudni, hogy valójában elvégezték- e? 1996-ban ennek ellenére lényegesen javult a mérleg szerinti eredmény és a vesz­teségünk csak mintegy ötmil­lió forint körül alakult. Igaz, 7-8 millió forintot a 1996 előtt fölvett hitelekre is ki kel­lett fizetni. Többletbér és bér­járulékként 2,9 miihó forintot használtunk föl. Annak elle­nére, hogy a csapadékos idő­járás miatt 10 hektárról nem tudtuk learatni a napraforgót és a 220 hektáron termett ku­korica betakarítási költségei is megemelkedtek — mondta az elnök. (Várnai) Harminc éve mutatták be az Illyés-oratóriumot a somogyjádiak Vissza nem hozható éden Ma harminc éve adták elő a somogyjádi kultúrházban Illyés Gyula oratóriumát, Az éden elvesztését. A Kossuth-díjas költő Stamler Imre iskolaigazgató felkérésére írta a művet, s ennek bemutatásával Somogyjád bevonult az irodalomtörténetbe. Díszdobozokon a dunántúli motívumok fotó: lőrincz Már tízévesen forgatta a bizsókot Farag és restaurál Radák Tibor kadarkúti fafa­ragó ifj. Kapoly Antal barátjá­tól, Varga János helybeli nép­művésztől, tanulta meg: ho­gyan kell botra, tányérra, díszdobozra vinni a dunántúli pásztorfaragás ősi motívumait. Már elég idős volt Varga János, és remegett a keze, amikor dol­gozott, de mindenre megtanított — mondta Radák Tibor. — Tízéves lehettem, amikor úgy megvágtam bizsókkal a keze­met, hogy pálinkával kellett le­önteni. Ámikor begyógyult a seb, újra hozzáfogtam. Először csak kisebb tárgyakat készítet­tem, de később faragtam míve­sebb fokosokat, székeket, ken­dőtartókat is. A kadarkúti kultúrházban Ra­dák Tibor a közelmúltban közös kiállításon mutatkozott be. Mint mondta: általában csak a télen farag, hiszen a falusi turizmus, a kaposvári újpiactéri lángossütés elveszi minden idejét. Nemcsak a faragás, hanem a restaurálás is hobbija. Szenvedélyes gyűjtő, s a halálra ítélt bútoroknak vissza­adja hajdani szépségüket. Hogy mi a kedvenc motí­vuma a kadarkúti faragónak? A margaréta, a tulipán, a tölgylevél és a makk. Az hagyományos formakincset saját motívumok­kal egészíti ki. Radák Tibor a spanyolozást és a karcolást is kedveli. Most egy kürtöt készít. A marha szarvát még Varga Já­nostól örökölte, ám a nyers szaru már az ő keze nyomán éled újjá. (Lőrincz) Évente 20-25 gyereket íratnak be Kaposfőn Játékok az óvodának Várhatóan 20-25 kisgyere­ket íratnak be tavasszal a kaposfői óvodába. Evek óta ennyi kiscsoportos jár az in­tézménybe, s az előrejelzé­sek szerint 2000-ig nem lesz jelentős változás. Szabó Jánosné intézményve­zető elmondta: nemrégiben rövidtávú felmérést készítet­tek. Eszerint az elkövetkező néhány évben nem lesz ki­ugró demográfiai csúcs, az elmúlt időszakhoz hasonlóan várhatóan 20-25 apróságot iratnak be minden ősszel. Most 93 gyerek jár a kaposfői óvodába. Többségük helybeli, de néhány kisasszondi és ka- posújlaki is akad közöttük. Előreláthatóan a közelgő beí- ratáskor is több környékbeli településről hoznak majd gye­reket. Az apróságokkal hat óvónő és három dajka foglalkozik. Utóbbiak is szakképzettek, ketten közülük áprilisban te­szik le utolsó vizsgájukat. Időközben megoldották a be­szédhibás gyerekek logopé­diai oktatását: az egyik ka­posvári szakember jár rend­szeresen az óvodába. Az idei tervekről szólva az óvodavezető elmondta: újabb udvari játékot szeretnének vá­sárolni, erről most tárgyalnak az egyik böhönyei céggel. Hamarosan pedig az udvart körbekerítik. (Harsányi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents