Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-01 / 27. szám
1997. február 1., szombat SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 A POLGÁROK BIZTONSÁGA A szakemberek szerint a polgárok közérzetét döntően meghatározzák a létfeltételek, a mindennapos gondok. Munkatársaink azt kérdezték: Mitől félnek leginkább? Fúró Attila, a Hungária Biztosító balatonboglári fiókvezetője: - Vidéken biztonságban érzem magam, nagyvárosban nem. Munkám során is ezt tapasztaltam. Félek, mi lesz velem, ha megbetegszem és kórházba kerülök. Ki és hogyan kezel, mire jó az egészségügyi kártyám...? Győri János, a Pelso balatonlellei ingatlanközvetítő kft ügyvezető igazgatója: - A Balatonnál nincsenek nagy települések, és amint a vendégek távoznak, az emberek odafigyelnek egymásra, vigyáznak a szomszéd nyaralójára is. Nyáron fél az ember, lakásbetörésektől, kocsilopásoktól, egy éjszakai sétától is. Sokkal jobban, mint tíz évvel ezelőtt. Molnár Péter bogiári középiskolás diák: - Biztonságban érzem magam, tehát nem félek. Csak a kutyákat kötnék meg éjszakára, s a közvilágítást is jó lehetne. Szegvári Sándor rendőr zászlós, látrányi körzeti megbízott: - Nem félek. De a legjobban a felső állami vezetésnek húsosfazék körül dúló harcától tartok. Mi lesz, ha elszabadulnak az indulatok? Szabadlábon vannak a bűnözők, miközben a rendőrségnek meg van kötve a keze. Kiss Vince, a somogyzsitfai erdészeti szakiskola igazgatója: - Az erdőben nagyobb biztonságban érzem magam, mint Pesten. Nálunk az erdővédelmi szolgálat a hét minden napján működik, de az erdőn kívül nem érezhetem, nem érezhetjük magunkat igazi biztonságban. Talán ellentmondani látszik ennek, hogy nem félek, de megértem azokat, akik félnek; arra is sok ok lehet: betegség, munkanélküliség, kilátástalanság... Zsámbok István, Somogyfajsz polgármestere: - Szerintem nem olyan rossz a közbiztonság, mint ahogyan azt sokan látják vagy látni szeretnék. Magyarországon van például legalább kétmillió autó; ha évente ebből 14 ezret feltörnek, ellopnak, ez százalékosan bizonyára az európai átlag alatt marad. A félelem sem foglalkoztat; nem adok okot haragra senkinek, így nincs is okom félelemre. Kárpáti József marcali rokkantnyugdíjas: - Biztonságérzet? Ugyan, kérem, nekem már lassan biztosításom sincs. Félelem? Kitől, mitől...? Félni azoknak kell, akiknek még maradt vesztenivalójuk. De ahogy elnézem, sajnos, egyre több ember kényszerül egy nem kívánt, félelem nélküli létre. Szabó Miklósné balatonföldvári iskolatitkár: - Drágul az élet, ez foglalkoztat a leginkább; nem élünk nagy lábon, de így is rengeteget kell spórolni.. Szerencsés alkat vagyok, tudok keveset is beosztani. Hozzászoktam ahhoz az életem során, hogy nem szabad szómi a pénzt. Kálmán Miklósné körzeti ápolónő Balatonszabadiban: - A mai gazdasági helyzetben mindenki fél. Az egészségügy kilátástalan, úgy anyagi, mint erkölcsi vonatkozásban. Főleg a betegek kiszolgáltatottsága aggaszt. Nem tudom jól érezni magam ilyen kilátástalan helyzetben. Vajon a most 21 éves gyerekemnek lesz-e munkája, tud-e dolgozni? Balassa Lászióné ságvári pénzügyi előadó: - Három gyereket nevelek, iskoláztatok, őrületes teher ez. A nagylánynak dolgozni kell a nyáron, a férjemnek és nekem is plusz munkát kell vállalni. Télen a gázdíj miatt nagyon nehéz. Horváth János nagyatádi vállalkozó: - El vagyok keseredve. Ha nem változtatnak a tb új rendszerén, akkor én is megszüntetem a mellékfoglalkozásomat. Szép számmal leszünk már, csak a megélhetésünkkel lesznek gondok. Nagy Lajos kisnyugdíjas: - Kilátástalan a helyzetem. Nem biztonságot, megélhetést sem ad a 14 ezer forintos nyugdíjam. Török Olga Teréz somi magánkereskedő: - 64 négyzet- méteren van egy kis ABC üzletem és italboltom. Nem igazán érzem magam biztonságban, amikor a vállalkozókat sújtó terhekre gondolok, köztük a tb-járulék fizetési kötelezettségre. A faluban több hasonló üzlet is működik. A megyéspüspök immár hatodszor ostromolta Barcs kegyeit Együtt, egymásért Somogyért Esti beszélgetésre hívta a barcsiakat tegnap a Somogyért Egyesület a város tanácstermébe. A mintegy 40 érdeklődő helybéli előtt dr. Csillag Gusztáv bevezetőjét követően elsőként dr. Fekete László ügyvéd fejtette ki a jogról alkotott nézeteit. A megye hét településén szervez a Somogyért Egyesület találkozót azért, hogy a polgárok is megismerkedhessenek a somogyi közéleti személyiségek véleményével, tapasztalatokat szerezzenek és vitatkozzanak fontos kérdésekről. Dr. Fekete László tegnap este azt mondta: az átmenet társadalmát éljük, kis túlzással állíthatjuk, olyan ez mint a vedlés, sok-sok fájdalommal jár. Ebben az átmenetben a jog fejlődésére is szükség van, elsődlegesen a törvény tisztelet terén van mit tennünk, természetesen tisztelni csak a jó törvényeket lehet. Fekete Lászlót követően Balás Béla megyéspüspök a szeretet fontosságáról beszélt. A viszonylag kevés hallgatóságot látva rosszallóan elmondta hatodszor ostromlom Barcs kegyeit, ám úgy látszik semmi változás nem látszik. Úgy tűnik, félünk egymástól. Pedig akkorák a bajok, hogy félre kellene tenni az előítéleteket. A fiatalság fontos szerepét hangsúlyozta a püspök, aki elmondta; a végtelen szeretet nevezzük istennek, s ez mindany- nyiunkban bennünk lakozik. Dr. Gyócsi János Szülész- nőgyógyász főorvos a család szerepét hangsúlyozta. Szerinte is a családok szétesésének oka a szeretet hiánya. A szülészfőorvos a terhesség megszakítása ellen foglalt határozottan állást. Dr. Gyenesei István, a Somogyért Egyesület elnöke, az est egyik főszervezője a hatalom kérdését boncolgatta. Szerinte minden közösség működtetője az okosan szolgáló, és bizalomra építő hatalom kell hogy legyen. A rövid bemutatkozó gondolatokat és a kaposvári Toldi gimnázium drámatagozatos művészetegyüttesének előadását követően a jelenlévők kérdeztek a Somogyért képviselőitől. A dr. Kisgyura Attila főosztályvezető vetette fórumon többek között jogalkotással, szabadsággal s az emberi jogokkal kapcsolatos kérdések merültek fel. Barna Zsolt Az ötvennyolc tag nyolcszáz millió forintos forgalmat remél Kinyitott a Balaton üzletlánc (Folytatás az 1. oldalról) A Balaton üzletlánc pár napja kezdett működni. Az üzleteket, amelyek tagjai a láncnak, könnyű felismerni, mert a kirakatokon, a boltok ajtaján és az eladótérben színes embléma hirdeti az üzletlánchoz tartozást. A füszért patronálta rendszernek Somogy különböző településein jelenleg 31, Zalában 23, Tolnában pedig két tagja van. Egy-egy vásárlójuk van Győr-Sopronban és Baranyában is. Széles József vezérigazgató a Somogyi Hírlap kérdésére válaszolva elmondta azt is, hogy a privatizáció előtt álló Balaton Füszértnek jó esélye van arra, hogy a magánosítás szinkronban zajlik majd a mostani elképzelésekkel. A vezérigazgató ugyanis bízik abban, hogy a füszértet a cég vezetéséből, szakmai befektetőkből, élelmi- szeripari vállalkozásból és egy hazai bankból álló konzorcium vásárolhatja majd meg. Sőt az sem lehetetlen, hogy egy héten belül megszületik a döntés, így pont kerülhet a cég 1991 óta tartó privatizációjának a végére. Ez a döntés igazi megnyugvást hozhatna minden érdekelt számára. Barna Zsolt Megújult trafóállomás A biztonságos áramellátás érdekében folyamatos a technikai berendezések fejlesztése a Dédász kaposvári 120 kilovoltos alállomásán. Legutóbb éppen Két SF6 megszakítót építettek be a régi, cserére érett helyett fotó: kovács tibor Elnapolt költség- vetés Karádon A karádi képviselő-testület legutóbbi ülésén elnapolta az önkormányzat 1997. évi költségvetéséről készített rendelettervezet tárgyalását. A képviselők elsősorban a közalkalmazottakat érintő átsorolás miatt vették le a napirendről; majd februárban tárgyalják. Tájékoztatók a tűzvédelemről A Somogy Kereskedelmi és Iparkamara nagyatádi irodájának szervezésében az új tűzvédelmi törvényről tartottak tájékoztatást a barcsi, az atádi és a csurgói vállalkozóknak. Az új törvényről Szabó Vilmos atádi tűzoltó- parancsnok beszélt. Gyalogos-baleset Kaposváron Figyelmetlenül vezette tehergépkocsiját Kaposváron, a Budai Nagy Antal utca vasútállomás előtti szakaszán egy szabadi lakos, s elütött egy balról érkező — az úttesten keresztben áthaladó -— kaposvári lakost. A gyalogos súlyosan megsérült. Az egészségről Cserénfán Az egészséges életmód és munkaképes öregség címmel tartott előadást a Cserénfán dr. Horváth László a Pécsi Orvostudományi Egyetem radiológiai intézetének docense. A cserénfai születésű radiológus többször tartott már ismeretterjesztő előadást földiéinek. Horgászmatiné jövő szombaton Febmár 8-án kilenc órakor rendezik a kaposvári pecá- sok a horgászmatinét a MTESZ székházban. Horgászfilmeket is bemutatnak, a csereberét pedig tanácsadással is segítik. A minap a számítógép, avagy a kezelője jóvoltából azt írtuk: szombaton lesz a rendezvény. A hír így igaz, csak az a szombat nem a mai. Állásajánlatok Barcs térségében A Somogy Megyei Munkaügyi Központ tájékoztatása szerint a barcsi kirendeltségen elhelyezkedési lehetőséget kínálnak autószerelőnek, minősített hegesztőnek, autóbuszvezetőnek, biztosítási munkatársnak és képesített könyvelőnek. A birkás, a kisdedóvó és az első ember TÉLI NAPOK BÖHÖNYÉN Városi gyerek lévén kerek szemekkel meredek a harminc literes kondérra: fönt van a tűzön, rajta lavór ferdén, dőlésszöge lehet úgy húsz fokos, a lavórban hóié. Bekukkantva a kondérba egy deszkaállványra mesterkedett kis kon- dér élezi ki igazán a kérdést: mi a csuda fortyog a sparhelton? Segítségül annyit, ha Gutenberg a szagos nyomtatást találja föl, akkor kedvenc somogyi napilapjuk ma jóféle böhönyei pálinkaillatot árasztana. Szilvapáleszt kotyvaszt ugyanis a pelyhedző állú siheder, a vodkát, így nevezi, még egyszer lefőzi majd, hogy végül elélje a kívánatos 40-50 fokot. Személyét, persze, meg kell meghagynunk a biztonságos névtelenségben, (nem akarunk mi soha rosszat olvasóinknak), máskülönben az illegális szeszfőzőre lesújtana a törvény összes szigora. Hiába párologtat saját szedésből, saját „szedésre”. Odahagyva az átható illatot, (ami még azóta is benne van az orromban), Fodor Sándor gazdaságában kötök ki. A gazda negyven év traktorozás után három esztendeje nyugdíjba ment ugyan, de a dolog azóta sem kerüli el. — A nyugdíj mellett azért csak-csak muszáj egy kis pénzt beszedni — vezet hátra az udvarba, ő gumicsizmában, én meg ügyesen szlalomozok a kendermagosok között. Odaérünk a jószágokhoz, húsz anyabirka és tizenöt bárány sertepertél az ólakban. 18-20 kilós korukban adja le őket, s mivel ma még csak tíz körül vannak, ezért nagy az aggodalom: sikerül-e föltomászni mindet, mire Húsvét előtt megjönnek az átvevőhöz az olasz kamionok. Addig azonban még sok a dolog az állatokkal, és a ráfordítás sem kevés: a vizet, a tápot, a szénát meg a szalmát, és a darabka rétet sem adják ingyen. A hektár szántó műveltetése sem olcsó, a vetőmag, a tárcsáztatás mind kiadás. Amint a helyi gazdák, úgy önkormányzatuk is nehezen él a mai körülmények között. A körjegyzőségen ez idő tájt készülnek a költségvetések: Varga Miklós köijegyző és csapata a helyi mellett Szenyér és Nemeskisfalud, valamint az iskola gazdálkodását készíti elő. Böhönye évi 150 milliós költségvetésére nagy terhet ró az intézmények fenntartása: a többi között a művelődési ház és a könyvtár, a két orvosi és a két védőnői körzet, az idősek klubja és a házi gondozás, az iskola és óvoda. Ez utóbbi két épületben, négy csoporttal működik, a gyermeklétszám 101, tudom meg Kiss Ká- rolyné vezető óvónőtől, a református templom melletti, parkkal szomszédos épületben. A kisdedóvó tárgyi feltételei közepesek, luxusra nem futja, így nincs video és televízió. Amint az iskolások, úgy az ovisok lelki állapotán is érezhető a szülői munkanélküliség, bár a térítési díj miatt — ellentétben az diákokkal — innen még senkit sem vettek ki a szüleik. Igaz, az önkormányzat támogatása révén az egy gyermekesek 82, a két kicsit nevelők csak 64 forintot fizetnek naponta. Kiss Károlyné elmondja, az óvodának manapság mind több feladatot kell fölvállalnia. Ha nem szervezi meg, a gyermekek közül csak kevesen jutottak volna el a pécsi állatkertbe vagy a fővárosi cirkuszba. Az ovisok még nemigen mélyedhet- tek el a helytörténetben, de talán a fölnőttek közül sem tudja mindenki: Bő helye, Bő hegye, a kettő közül valamelyikből ered Böhönye község neve, aminek első írásos emlékei az 1500-as évekből valók. Az Árpádkori Bő nemzetség által lakott terület századokon át ígéretesen fejlődött, a 18. században még vásártartó mezőváros is volt. A Festetich-ek uradalmára épülő település a második világégés előtt 3500 lelket számlált, ám az ezt követő hatások megtizedelték lakóit, a környező puszták elnéptelenedtek. A 2600-as lélek- számra fogyott Böhönyét, hiába fekszik a 61-es és 68-as utak metszéspontijánál, s hiába a Somogyszob-Balaton- szentgyörgy vasútvonal is, a rendszer- váltás végképp ledöntötte le a talpáról. — A munkanélküliség 26-27 százalékosra szökött föl, ami elképesztően magas arány — emlékszik a polgár- mester. Molnár József, a képviselők támogatásával ezért az álláshely-teremtést tartotta s tartja az elsődleges feladatnak. Az igyekezetét, a sok tízmilliós infrastruktúra-fej lesztéseket idővel siker koronázta: az 1200 keresőképes böhönyei közül ma már „csak” 250 körül vannak állás nélkül. Ám a képviselők akarása töretlen, tudják, munka nélkül megélhetés sincs. Balassa Tamás
