Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-01 / 27. szám

1997. február 1., szombat SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 A POLGÁROK BIZTONSÁGA A szakemberek szerint a polgárok közérzetét döntően meg­határozzák a létfeltételek, a mindennapos gondok. Munka­társaink azt kérdezték: Mitől félnek leginkább? Fúró Attila, a Hungária Biztosító balatonboglári fiókveze­tője: - Vidéken biztonságban érzem magam, nagyvárosban nem. Munkám során is ezt tapasztaltam. Félek, mi lesz velem, ha megbetegszem és kórházba kerülök. Ki és hogyan kezel, mire jó az egészségügyi kártyám...? Győri János, a Pelso balatonlellei ingatlanközvetítő kft ügyvezető igazgatója: - A Balatonnál nincsenek nagy települé­sek, és amint a vendégek távoznak, az emberek odafigyelnek egymásra, vigyáznak a szomszéd nyaralójára is. Nyáron fél az ember, lakásbetörésektől, kocsilopásoktól, egy éjszakai sétától is. Sokkal jobban, mint tíz évvel ezelőtt. Molnár Péter bogiári középiskolás diák: - Biztonságban érzem magam, tehát nem félek. Csak a kutyákat kötnék meg éj­szakára, s a közvilágítást is jó lehetne. Szegvári Sándor rendőr zászlós, látrányi körzeti megbí­zott: - Nem félek. De a legjobban a felső állami vezetésnek hú­sosfazék körül dúló harcától tartok. Mi lesz, ha elszabadulnak az indulatok? Szabadlábon vannak a bűnözők, miközben a rendőrségnek meg van kötve a keze. Kiss Vince, a somogyzsitfai erdészeti szakiskola igazga­tója: - Az erdőben nagyobb biztonságban érzem magam, mint Pesten. Nálunk az erdővédelmi szolgálat a hét minden napján működik, de az erdőn kívül nem érezhetem, nem érezhetjük magunkat igazi biztonságban. Talán ellentmondani látszik en­nek, hogy nem félek, de megértem azokat, akik félnek; arra is sok ok lehet: betegség, munkanélküliség, kilátástalanság... Zsámbok István, Somogyfajsz polgármestere: - Szerin­tem nem olyan rossz a közbiztonság, mint ahogyan azt sokan látják vagy látni szeretnék. Magyarországon van például leg­alább kétmillió autó; ha évente ebből 14 ezret feltörnek, ellop­nak, ez százalékosan bizonyára az európai átlag alatt marad. A félelem sem foglalkoztat; nem adok okot haragra senkinek, így nincs is okom félelemre. Kárpáti József marcali rokkantnyugdíjas: - Biztonságér­zet? Ugyan, kérem, nekem már lassan biztosításom sincs. Féle­lem? Kitől, mitől...? Félni azoknak kell, akiknek még maradt vesztenivalójuk. De ahogy elnézem, sajnos, egyre több ember kényszerül egy nem kívánt, félelem nélküli létre. Szabó Miklósné balatonföldvári iskolatitkár: - Drágul az élet, ez foglalkoztat a leginkább; nem élünk nagy lábon, de így is rengeteget kell spórolni.. Szerencsés alkat vagyok, tudok ke­veset is beosztani. Hozzászoktam ahhoz az életem során, hogy nem szabad szómi a pénzt. Kálmán Miklósné körzeti ápolónő Balatonszabadiban: - A mai gazdasági helyzetben mindenki fél. Az egészségügy kilá­tástalan, úgy anyagi, mint erkölcsi vonatkozásban. Főleg a be­tegek kiszolgáltatottsága aggaszt. Nem tudom jól érezni magam ilyen kilátástalan helyzetben. Vajon a most 21 éves gyerekem­nek lesz-e munkája, tud-e dolgozni? Balassa Lászióné ságvári pénzügyi előadó: - Három gyereket nevelek, iskoláztatok, őrületes teher ez. A nagylány­nak dolgozni kell a nyáron, a férjemnek és nekem is plusz mun­kát kell vállalni. Télen a gázdíj miatt nagyon nehéz. Horváth János nagyatádi vállalkozó: - El vagyok kese­redve. Ha nem változtatnak a tb új rendszerén, akkor én is meg­szüntetem a mellékfoglalkozásomat. Szép számmal leszünk már, csak a megélhetésünkkel lesznek gondok. Nagy Lajos kisnyugdíjas: - Kilátástalan a helyzetem. Nem biztonságot, megélhetést sem ad a 14 ezer forintos nyugdíjam. Török Olga Teréz somi magánkereskedő: - 64 négyzet- méteren van egy kis ABC üzletem és italboltom. Nem igazán érzem magam biztonságban, amikor a vállalkozókat sújtó ter­hekre gondolok, köztük a tb-járulék fizetési kötelezettségre. A faluban több hasonló üzlet is működik. A megyéspüspök immár hatodszor ostromolta Barcs kegyeit Együtt, egymásért Somogyért Esti beszélgetésre hívta a barcsiakat tegnap a Somogyért Egye­sület a város tanácstermébe. A mintegy 40 érdeklődő helybéli előtt dr. Csillag Gusztáv bevezetőjét követően elsőként dr. Fe­kete László ügyvéd fejtette ki a jogról alkotott nézeteit. A megye hét településén szer­vez a Somogyért Egyesület ta­lálkozót azért, hogy a polgárok is megismerkedhessenek a so­mogyi közéleti személyiségek véleményével, tapasztalatokat szerezzenek és vitatkozzanak fontos kérdésekről. Dr. Fekete László tegnap este azt mondta: az átmenet társa­dalmát éljük, kis túlzással állít­hatjuk, olyan ez mint a vedlés, sok-sok fájdalommal jár. Ebben az átmenetben a jog fejlődésére is szükség van, elsődlegesen a törvény tisztelet terén van mit tennünk, természetesen tisz­telni csak a jó törvényeket le­het. Fekete Lászlót követően Ba­lás Béla megyéspüspök a szere­tet fontosságáról beszélt. A vi­szonylag kevés hallgatóságot látva rosszallóan elmondta ha­todszor ostromlom Barcs ke­gyeit, ám úgy látszik semmi változás nem látszik. Úgy tű­nik, félünk egymástól. Pedig akkorák a bajok, hogy félre kel­lene tenni az előítéleteket. A fiatalság fontos szerepét hang­súlyozta a püspök, aki el­mondta; a végtelen szeretet ne­vezzük istennek, s ez mindany- nyiunkban bennünk lakozik. Dr. Gyócsi János Szülész- nőgyógyász főorvos a család szerepét hangsúlyozta. Szerinte is a családok szétesésének oka a szeretet hiánya. A szülészfő­orvos a terhesség megszakítása ellen foglalt határozottan állást. Dr. Gyenesei István, a So­mogyért Egyesület elnöke, az est egyik főszervezője a hata­lom kérdését boncolgatta. Sze­rinte minden közösség működ­tetője az okosan szolgáló, és bi­zalomra építő hatalom kell hogy legyen. A rövid bemutatkozó gondo­latokat és a kaposvári Toldi gimnázium drámatagozatos művészetegyüttesének előadá­sát követően a jelenlévők kér­deztek a Somogyért képviselői­től. A dr. Kisgyura Attila főosz­tályvezető vetette fórumon töb­bek között jogalkotással, sza­badsággal s az emberi jogokkal kapcsolatos kérdések merültek fel. Barna Zsolt Az ötvennyolc tag nyolcszáz millió forintos forgalmat remél Kinyitott a Balaton üzletlánc (Folytatás az 1. oldalról) A Balaton üzletlánc pár napja kezdett működni. Az üzleteket, amelyek tagjai a láncnak, könnyű felismerni, mert a kira­katokon, a boltok ajtaján és az eladótérben színes embléma hirdeti az üzletlánchoz tarto­zást. A füszért patronálta rend­szernek Somogy különböző te­lepülésein jelenleg 31, Zalában 23, Tolnában pedig két tagja van. Egy-egy vásárlójuk van Győr-Sopronban és Baranyá­ban is. Széles József vezérigazgató a Somogyi Hírlap kérdésére vá­laszolva elmondta azt is, hogy a privatizáció előtt álló Balaton Füszértnek jó esélye van arra, hogy a magánosítás szinkron­ban zajlik majd a mostani el­képzelésekkel. A vezérigazgató ugyanis bízik abban, hogy a fü­szértet a cég vezetéséből, szakmai befektetőkből, élelmi- szeripari vállalkozásból és egy hazai bankból álló konzorcium vásárolhatja majd meg. Sőt az sem lehetetlen, hogy egy héten belül megszületik a döntés, így pont kerülhet a cég 1991 óta tartó privatizációjának a vé­gére. Ez a döntés igazi meg­nyugvást hozhatna minden ér­dekelt számára. Barna Zsolt Megújult trafóállomás A biztonságos áramellátás érdekében folyamatos a technikai be­rendezések fejlesztése a Dédász kaposvári 120 kilovoltos alállomásán. Legutóbb éppen Két SF6 megszakítót építettek be a régi, cserére érett helyett fotó: kovács tibor Elnapolt költség- vetés Karádon A karádi képviselő-testület legutóbbi ülésén elnapolta az önkormányzat 1997. évi költségvetéséről készített rendelettervezet tárgyalását. A képviselők elsősorban a közalkalmazottakat érintő átsorolás miatt vették le a napirendről; majd február­ban tárgyalják. Tájékoztatók a tűzvédelemről A Somogy Kereskedelmi és Iparkamara nagyatádi irodá­jának szervezésében az új tűzvédelmi törvényről tar­tottak tájékoztatást a barcsi, az atádi és a csurgói vállal­kozóknak. Az új törvényről Szabó Vilmos atádi tűzoltó- parancsnok beszélt. Gyalogos-baleset Kaposváron Figyelmetlenül vezette te­hergépkocsiját Kaposváron, a Budai Nagy Antal utca vasútállomás előtti szaka­szán egy szabadi lakos, s el­ütött egy balról érkező — az úttesten keresztben áthaladó -— kaposvári lakost. A gya­logos súlyosan megsérült. Az egészségről Cserénfán Az egészséges életmód és munkaképes öregség cím­mel tartott előadást a Cse­rénfán dr. Horváth László a Pécsi Orvostudományi Egyetem radiológiai intéze­tének docense. A cserénfai születésű radiológus több­ször tartott már ismeretter­jesztő előadást földiéinek. Horgászmatiné jövő szombaton Febmár 8-án kilenc órakor rendezik a kaposvári pecá- sok a horgászmatinét a MTESZ székházban. Hor­gászfilmeket is bemutatnak, a csereberét pedig tanács­adással is segítik. A minap a számítógép, avagy a keze­lője jóvoltából azt írtuk: szombaton lesz a rendez­vény. A hír így igaz, csak az a szombat nem a mai. Állásajánlatok Barcs térségében A Somogy Megyei Munka­ügyi Központ tájékoztatása szerint a barcsi kirendeltsé­gen elhelyezkedési lehető­séget kínálnak autószerelő­nek, minősített hegesztőnek, autóbuszvezetőnek, biztosí­tási munkatársnak és képesí­tett könyvelőnek. A birkás, a kisdedóvó és az első ember TÉLI NAPOK BÖHÖNYÉN Városi gyerek lévén kerek szemekkel meredek a harminc literes kondérra: fönt van a tűzön, rajta lavór ferdén, dő­lésszöge lehet úgy húsz fokos, a lavór­ban hóié. Bekukkantva a kondérba egy deszkaállványra mesterkedett kis kon- dér élezi ki igazán a kérdést: mi a csuda fortyog a sparhelton? Segítségül annyit, ha Gutenberg a szagos nyomta­tást találja föl, akkor kedvenc somogyi napilapjuk ma jóféle böhönyei pálin­kaillatot árasztana. Szilvapáleszt koty­vaszt ugyanis a pelyhedző állú siheder, a vodkát, így nevezi, még egyszer le­főzi majd, hogy végül elélje a kívána­tos 40-50 fokot. Személyét, persze, meg kell meghagynunk a biztonságos névtelenségben, (nem akarunk mi soha rosszat olvasóinknak), máskülönben az illegális szeszfőzőre lesújtana a tör­vény összes szigora. Hiába párologtat saját szedésből, saját „szedésre”. Odahagyva az átható illatot, (ami még azóta is benne van az orromban), Fodor Sándor gazdaságában kötök ki. A gazda negyven év traktorozás után három esztendeje nyugdíjba ment ugyan, de a dolog azóta sem kerüli el. — A nyugdíj mellett azért csak-csak muszáj egy kis pénzt beszedni — ve­zet hátra az udvarba, ő gumicsizmá­ban, én meg ügyesen szlalomozok a kendermagosok között. Odaérünk a jószágokhoz, húsz anyabirka és tizenöt bárány sertepertél az ólakban. 18-20 kilós korukban adja le őket, s mivel ma még csak tíz körül vannak, ezért nagy az aggodalom: sikerül-e föltomászni mindet, mire Húsvét előtt megjönnek az átvevőhöz az olasz kamionok. Ad­dig azonban még sok a dolog az álla­tokkal, és a ráfordítás sem kevés: a vi­zet, a tápot, a szénát meg a szalmát, és a darabka rétet sem adják ingyen. A hektár szántó műveltetése sem olcsó, a vetőmag, a tárcsáztatás mind kiadás. Amint a helyi gazdák, úgy önkor­mányzatuk is nehezen él a mai körül­mények között. A körjegyzőségen ez idő tájt készülnek a költségvetések: Varga Miklós köijegyző és csapata a helyi mellett Szenyér és Nemeskisfa­lud, valamint az iskola gazdálkodását készíti elő. Böhönye évi 150 milliós költségvetésére nagy terhet ró az in­tézmények fenntartása: a többi között a művelődési ház és a könyvtár, a két orvosi és a két védőnői körzet, az idő­sek klubja és a házi gondozás, az is­kola és óvoda. Ez utóbbi két épület­ben, négy csoporttal működik, a gyer­meklétszám 101, tudom meg Kiss Ká- rolyné vezető óvónőtől, a református templom melletti, parkkal szomszédos épületben. A kisdedóvó tárgyi feltéte­lei közepesek, luxusra nem futja, így nincs video és televízió. Amint az iskolások, úgy az ovisok lelki állapotán is érezhető a szülői munkanélküliség, bár a térítési díj mi­att — ellentétben az diákokkal — in­nen még senkit sem vettek ki a szüleik. Igaz, az önkormányzat támogatása ré­vén az egy gyermekesek 82, a két ki­csit nevelők csak 64 forintot fizetnek naponta. Kiss Károlyné elmondja, az óvodának manapság mind több felada­tot kell fölvállalnia. Ha nem szervezi meg, a gyermekek közül csak kevesen jutottak volna el a pécsi állatkertbe vagy a fővárosi cirkuszba. Az ovisok még nemigen mélyedhet- tek el a helytörténetben, de talán a föl­nőttek közül sem tudja mindenki: Bő helye, Bő hegye, a kettő közül valame­lyikből ered Böhönye község neve, aminek első írásos emlékei az 1500-as évekből valók. Az Árpádkori Bő nem­zetség által lakott terület századokon át ígéretesen fejlődött, a 18. században még vásártartó mezőváros is volt. A Festetich-ek uradalmára épülő telepü­lés a második világégés előtt 3500 lel­ket számlált, ám az ezt követő hatások megtizedelték lakóit, a környező pusz­ták elnéptelenedtek. A 2600-as lélek- számra fogyott Böhönyét, hiába fek­szik a 61-es és 68-as utak metszésponti­jánál, s hiába a Somogyszob-Balaton- szentgyörgy vasútvonal is, a rendszer- váltás végképp ledöntötte le a talpáról. — A munkanélküliség 26-27 száza­lékosra szökött föl, ami elképesztően magas arány — emlékszik a polgár- mester. Molnár József, a képviselők támogatásával ezért az álláshely-te­remtést tartotta s tartja az elsődleges feladatnak. Az igyekezetét, a sok tíz­milliós infrastruktúra-fej lesztéseket idővel siker koronázta: az 1200 kere­sőképes böhönyei közül ma már „csak” 250 körül vannak állás nélkül. Ám a képviselők akarása töretlen, tudják, munka nélkül megélhetés sincs. Balassa Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents