Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-18 / 41. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1997. február 18., kedd Egy újságcikk szerint az elnökné legszívesebben lemondatná a férjét Száz irat Jelcin asztalán A Komszomolszkaja Pravda értesülése szerint Borisz Jel­cin felesége arra akarja rábeszélni az elnököt, hogy egész­ségi állapotára való tekintettel mondjon Le posztjáról. Az államfő szóvivője cáfolta az orosz lap állítását. Az újság szerint Naina Jelcina nemrég fölvetette a férjének, hogy távozzon hivatalából, de Jelcin állítólag ezt „kikérte” magának, mondván: senki ne avatkozzék az ő dolgába. Az Eho Moszkvi rádió által idézett Szergej Jasztrzsembsz- kij elnöki szóvivő szerint a hír valótlan, s Jelcinnét egyenesen fölháborította az újságcikk. A Komszomolszkaja Pravda mindamellett kitért arra is, hogy a Kremlből lehetetlenség értesü­léseket szerezni az elnök beteg­ségéről. Az amerikai szívse­bész, Michael DeBakey hallgat, a Jelcint műtő Renat Akcsurin kitérő válaszokat ad, ha Jelcin felgyógyulásának esélyeiről kérdezik. A szóvivő pedig az érdeklődőknek mindig ugyan­azt mondja: Jelcin állapota ja­vul, de nem lehet arra számítani, hogy egyhamar visszatér a teljes körű munkavégzéshez. Az újság szerint az elnök asz­talán jelenleg mintegy száz fon­tos dokumentum, köztük nem kevés sürgős döntést igénylő előterjesztés hever. Az államfő többszöri halasz­tás után hétfőn találkozott a vé­delmi miniszterrel. Jelcin a megbeszélés elején cáfolta a hí­reszteléseket, hogy meneszteni készülne a hadsereg katasztrofá­lis állapotairól nemrég nyíltan beszélő Igor Rogyionovot. Maga a miniszter a katonai re­formról folytatott tárgyalás után elmondta: az elnök osztotta ag­godalmait és arról beszélt, Oroszországban mindig szépí­teni akarnak, vagy elhallgatják a bajokat. Az orosz politikai rendszer egy éven belül összeomlik - jó­solta a Le Figaro című francia lapnak adott interjúban Alek- szandr Lebegy tábornok, aki vasárnap érkezett ötnapos láto­gatásra Párizsba. Kohl kancellár a vendéggel Teljes az egyetértés Az USA és Németország rendkívül fontos­nak tartja, hogy a júliusi madridi NATO- csúcsértekezletig megállapodásra jussanak Oroszországgal, ezért a nyugati-orosz pár­beszéd minden lehetőségét keresni fogják. Madeleine Albright amerikai és Klaus Kin­kel német külügyminiszter hétfői bonni saj­tóértekezletükön megerősítették: a NATO mindenképpen tartja magát a keleti bővítés kitűzött menetrendjéhez és a spanyol fővá­rosban döntés születik az új tagok első cso­portjáról. Albright, aki bemutatkozó kőrútjának második állomásán találkozott Helmut Kohl kancellárral is, a sajtóértekezleten az Egyesült Államok „nagyra becsült és ki­váló” szövetségeseként méltatta Németor­szágot, amely „kulcsszerepet játszik Eu­rópa jövőjének alakításában”. Mindkét kül­ügyminiszter hangsúlyozta, hogy minden alapvető fontosságú nemzetközi kérdésben, teljes egyetértés van a két állam között. Az amerikai külügyminiszter még hétfőn fotó: feb/reuter tovább utazott Párizsba. Európa önmagában képtelen lenne a válságok kezelésére Ábránd a kollektív biztonság Még nem tisztázott az Egyesült Államok súlya és szerepe az észak-atlanti szervezet kiszélesítését követően - állítja a NATO egykori helyettes európai főparancsnoka. HÍRHÁTTÉR Phenjan: a vég kezdete? Ez már a vég kezdete - véli több dél-koreai megfigyelő az észak­koreai politikai válság fejleményeit, mindenekelőtt a phenjani rendszer főideológusának disszidálását értékelve. Huang Dzsang Jop immár hatodik napja várakozik Szöul pekingi konzulátusán, ám a jelek szerint még hosszú idő fog eltelni, míg eldőlhet, sike­rül-e Dél-Koreába távoznia. A kérdésben persze nem az ő szemé­lyes sorsa a lényeg, hanem az, csakugyan a szigorú önellátásra és a világtól való elzárkózásra alapozó északi vezetés végnapjait jó- solja-e, hogy immár a hierarchia legfelső szintjén álló vezetők is a „lábukkal szavaznak”, s külföldön keresnek menedéket. A másik kulcskérdés az, nem vezet-e a Phenjan és Szöul közti, amúgy is rossz kapcsolatok további éleződéséhez, netán az erő­szakcselekmények kiújulásához a friss menekültkrízis. Az észak-koreai belső helyzet ugyanis kétségbeejtőnek tűnik. Az országban állandósult a gazdasági válság, egyre gyötrőbb éhín­ségről szólnak a beszámolók. Kim ír Szén halála óta nem rendező­dött az utódlás körüli vita, a „drága vezető”, Kim Dzsong II hivata­losan még ma sem lépett apja örökébe. Nehezen elviselhető terhet jelent a 22 milliós koldusszegény ál­lam nyakán a hatalmas, milliósnál is népesebb hadsereg. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem alig 900 dollár körül jár. Nem csoda hát, hogy egyes szöuli megfigyelők lassan a korábban vágyva vá­gyott országegyesítést is egyfajta katasztrófa-forgatókönyvként tudják csak elképzelni, s attól tartanak, hogy a phenjani rendszer összeomlása akár Szöult is maga alá temetheti. (Szondy) Háromhetes haladékot kapott a hatalom Draskovics királyságot akar A taszári felvonulási bázis nélkülözhetetlennek bizonyult a NATO számára a boszniai béketeremtés sikeres végrehaj­tásához, ugyanakkor valószínű­leg előmozdította Magyaror­szág gyors csatlakozását az észak-atlanti szövetséghez - írta hétfői, taszári keltezésű ri­portjában a befolyásos The Washington Post. Élesen bírálta a magyar kül­ügyi vezetést Dusán Slobodník, a szlovák parlament külügyi bi­zottságának elnöke a Slovenská Republika hétfői számában megjelent írásában. A politikus szerint Budapest képtelen sza­badulni „Trianon traumájától”, s egyenesen sértőek a szlovák nemzetiségi politika jó hírét torzító, sőt megtorlásokkal fe­nyegető próbálkozásai. Jacques Klein amerikai tá­bornok, a még szerb kézen levő horvát Duna mente átmeneti ENSZ-igazgatásának vezetője fölszólította a térség szerb la­kosságát, hogy tüntetések he­lyett inkább az áprilisi választá­sokra készüljenek. A szerbek február 6-a óta mindennap tün­tetnek Vukováron követeléseik teljesítése érdekében. Az Amnesty International vasárnap Londonban kiadott nyilatkozatában elítélte azt a gyakorlatot, hogy Koszovóban kínozzák a politikai foglyokat. A nemzetközi emberi jogi szer­vezet értesülése szerint január vége óta mintegy 90 albán nemzetiségű lakost vettek őri­zetbe Koszovóban, közülük so­kat megvertek és megkínoztak. Megelégedéssel nyilatkozott a vasárnap felújított izraeli-pa­lesztin tárgyalások fesztelen és építő jellegű légköréről Mah­mud Ábbasz, a palesztin dele­gáció vezetője. Öt embert meggyilkoltak a hét végén a nápolyi maffia, a Camorra klánjai egymás kö­zötti leszámolásaikban - kö­zölte hétfőn a helyi rendőrség. A dél-olasz városban hat klán indított háborút a kábítószer­piac ellenőrzéséért. Nagy-Britanniában készü­lődnek az autópályadíj beveze­tésére. Bár az időpontról még. nincs döntés, a brit közúti köz­lekedési kutatóintézetben már a próbákat végzik a bevezetendő ellenőrző rendszeren. A sziget- országban nem lesznek „ka­puk”, hanem az autóba szerelt elektronikus lapkáról olvassák majd le a gépkocsi adatait az út mellé telepített jeladók. Bahrom Szadirov tádzsik ge­rillavezér hétfő délután szaba­don engedte az utolsó hat túszt is, és ezzel megoldódott a csak­nem két hete tartó válság. A hírt a tádzsik elnök jelentette be. Gerd Schmückle a Der Spiegel hasábjain körvonalazta elképze­lését a jövő Európájáról. Sze­rinte a világ egységes kultúrájú, vallási térségeiben egyre mar­kánsabb katonai-gazdasági tö­mörülések jönnek majd létre, s így a válságok is jobban kezel­hetők lesznek. Európa azonban erre önmagában képtelen. Bár De Gaulle tábornok értelmezé­sében földrészünk az Atlanti­óceántól az Urálig húzódik, a nyugalmazott német tábornok Adenauer felfogását osztja, tudniillik hogy Lengyelország alkotja a nyugati kultúra keleti határát. Az észak-atlanti szerve­zet tisztségviselői azonban mintha a néhai francia politi­kussal értenének egyet, s ezért a bővítés ügye minduntalan el­akad. Schmückle a bizonytalanko­dást érthetetlennek tartja, hiszen „a NATO-t a hatalmas Szovjet­unió sorozatos tiltakozása elle­nére hozták létre és alakították ki, anélkül hogy sokáig tétováz­tak volna”. Mostanra pedig „a NATO-n kívüli világ alaposan meggyengült”. A volt főparancsnok-helyet­tes nem osztja azt a „csalóka áb­rándot, hogy az atlanti paktumot valamiféle kollektív biztonsági rendszerrel lehetne felváltani Európában.” Ez az USA hát­térbe szorulását és Oroszország túlsúlyát eredményezné. A Népszövetség is csődöt mondott a kollektív biztonságra alapo­zott próbálkozásával. Földrészünkön csak akkor alakulhat ki egyensúly, ha Ame­rika megőrzi befolyását a tér­ségben, és Oroszország megfe­lelő garanciákat kap - úja Schmückle a Spiegelben. Vük Draskovics a jelenlegi hatalom megdöntése után is­mét meghonosítaná a király­ságot Szerbiában - írta hét­főn a The Daily Telegraph. A vezető konzervatív londoni napilapnak a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője elmondta: e cél megvalósítása után távozna a politikából, és könyvet írna ta­pasztalatairól. Draskovics kije­lentette: Sándor trónörökös - aki Londonban született, s jelenleg is ott él - „egész eddigi életét demokratikus országokban töl­tötte. Nem olyan, mint mi, akik kommunizmusban nőttünk fel, s nem értjük, mi az a demokrá­cia”. A vezető szerint Szerbiá­Az Európai Unió Dublinben bemutatott majdani bankje­gyei nem felelnek meg az elő- ’ zetes elképzeléseknek. A frankfurti székhelyű Európai Pénzintézet munkatársa meg­erősítette a BBC egyik televí­ziós műsorában, hogy kételyek merültek föl az unió tervezett papírpénzével kapcsolatban. A grafikus azt a feladatot kapta, hogy a nemzetek feletti fizetőeszköz legyen minden részrehajlástól mentes, s motí­vumai egyik országhoz se kö­tődjenek. Egy brit hídépítészeti folyó­irat főszerkesztője, Russ Swan azonban kimutatta, hogy a kü­nak éppen olyan monarchiára van szüksége, mint amilyen Nagy-Britanniában honos. A The Daily Telegraph sze­rint Sándor már korábban je­lezte, hogy kész hazatérni, ha erre felkérik. Az ellenzéki veze­tők többsége kételkedik abban, hogy a királyság helyreállítását a közvélemény is akaija. Az Együtt koalíció március 9- ig adott haladékot a kormányzó szocialistáknak arra, hogy telje­sítsék követeléseit. Ha a hatalom addig nem teszi lehetővé a sajtó- szabadság gyakorlását, s nem alkot új választási törvényt, a demonstrációk folytatódnak. A belgrádi diákok hétfőn is az ut­cára vonultak. lönféle eurobankókon látható hidak nem a képzelet szülemé­nyei, hanem a valóságban is lé­teznek. Swan szerint francia, olasz és spanyol hidakról van szó, amelyek az euro ötszáza­son, százason és ötvenesen lát­hatóak. A legnagyobb példány­számban kinyomtatandó öteu- rós viszont egy ősrégi indiai pontonhídra emlékeztet. A szakíró meg is találta egy könyvben azt a rajzot, amely a grafikust „megihlette”. A lelep­lezés meglepte az Európai Bi­zottság brüsszeli központját is, ahol most azt mérlegelik, hogy - nyilván rengeteg pénzért - új europapírpénzt terveztesse­nek-e. (Toronyi) Hibásak az eurobankók Valóságos hidakat rajzolt le a grafikus Hóeltakarítás A boszniai Tuzlától 20 kilométerre fekvő SFOR-bázison letisztítják a hó­tól a helikoptereket. Az IFOR-t fölváltó stabilizációs erők mandátuma másfél évre szól, de a NATO-csapatok ezt követően is a térségben maradnak fotó: feb/reuter Békülnek-e Déiátiék? fVX DOGTAiAh KtSiÁ^YfKjte?f$W Nem akarok Neszei karrier Ha kedd, akkor Kishegyed! • Egyen, hogy terhes legyen • A férjem szépen sminkeli magát • A túlélők nehéz élete • Dobd már ki a vekkert! Kishegyed- a legolvasottabb női magazin! ÉLjraomei:fro«<r;EK

Next

/
Thumbnails
Contents