Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-17 / 40. szám

1997. február 17., hétfő SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Kirúgott a dolgozókra a szekszárdi tulajdonos Állásukat veszíthetik Munkahelyük elvesztésével fe­nyegetik meg a Szekszárdi Húsipari Rt azon dolgozóit, akik részt vesznek a mai buda­pesti demonstráción. A tulajdo­nos, Günther Schlegel üzeneté­ről a pénteken tájékoztatták a dolgozókat az üzem vezetői, adott tájékoztatást a Húsipari Dolgozók Szakszervezete. A közlemény kitér arra, hogy a HDSZ felkészült a demonst-, rációra, amelyet azért tartanak, mert a szakszervezet vélemé­nye szerint a német tulajdonos semmibe veszi a magyar törvé­nyeket, a munkavállalók alap­vető jogait. A szakszervezet közleménye szerint több szer­vezet is jelezte, hogy elküldi képviselőit az Országház elé, mert szükségesnek ítélik a munkavállalói érdekvédelem törvényi feltételeinek javítását és a hatályos törvények mara­déktalan betartását. Az SZH Rt, illetve a HDSZ helyi képviselői között megtörtént az egyeztetés az ugyancsak hétfőre hirdetett sztrájkkal kapcsolatban. A bérmegállapodást illetően is volt egyeztetési kísérlet az ál­láspontok közelítésére, de az nem vezetett eredményre. KDNP: Épít vagy bont a Barankovics-platform? Módosított alapszabály Módosította alapszabályát a Kereszténydemokrata Nép­párt hétvégi választmányi ülésén, és ezzel szigorította a párttagság feltételeit. A tanácskozáson a 254 küldött 75 százaléka, 186 tag jelent meg. Nem mentek el a párttal peres viszonyban álló keresz­ténydemokrata képviselők. A frakció tagjai közül azonban megjelent többek között Csépe Béla, a képviselőcsoport helyet­tes vezetője. Ott voltak Keresz­tes Sándor és Varga László, akik mint ismeretes, megkezd­ték a Barankovics-platform megszervezését - fogalmazá­suk szerint - a párt egységének helyreállítása érdekében. Giczy György pártelnök zárt ajtók mögött tartott beszédét több ízben szakította meg taps. Mint a későbbi sajtótájékozta1 tón elmondta, a többi között ki­fejtette, hogy a választmány ta­valy decemberi ülése politikai szempontból is egyértelmű többségi akaraton nyugvó dön­téseket hozott. Azokat tehát senkinek sincs joga vitatni és megváltoztatni. A Baranko- vics-platformról szólva rámuta­tott: tömörülések létrehozása nem szolgálja a pártegységet. Az alapszabály-módosítások a többi között bővítik a KDNP- ből való kizárás indokainak kö­rét. Az egyik passzus szerint ezentúl az országos választ­mányt az országos elnökség, il­letve a párt elnöke is összehív­hatja, amennyiben aüestület el­nöke nem tesz eleget ebbéli kö­telezettségének. Tudnivalók a szociális juttatásokról Adatlap a családi pótlékhoz A hónap végén postázzák, il­letve adják át a munkahelye­ken az érintetteknek az idei családi pótlék igényléséhez szükséges nyomtatványokat. Az iratot az egy- és kétgyerme­kes családoknak kell kitölteniük ahhoz, hogy május 1-jétől to­vábbra is megkaphassák ezt a szociális juttatást - mondták a Népjóléti Minisztériumban. Nem kell jövedelemigazolást adni a három és több gyermek, a tartósan beteg testi vagy értelmi fogyatékos gyermek és a GYTVI által nevelőszülőkhöz helyezett állami gondozott, intézeti, illetve államilag nevelt gyermekek után. Ők, illetve gondozóik to­vábbra is alanyi jogon kapják a pótlékot. Az egy- és kétgyermekes csa­ládoknak akkor jár a juttatás, ha 1996-ban az egy főre jutó havi nettó jövedelem a 23 000, gyer­meket egyedül nevelő szülő ese­tében pedig a 27 600 forintot nem haladta meg. A családi pótlék a 16 évesnél fiatalabb gyermekek után folyó- ' sítható, de 20 éves korukig jár azok után is, akik alap- vagy kö­zépfokú oktatási intézmény nap­pali, illetve dolgozói tagozatán tanulnak. A tartósan betegek, il­letve testi vagy értelmi fogyaté­kosok esetében nincs felső kor­határ, a családi pótlékot felnőtt korukban is megkapja a szülő. Akinek a hónap hátra lévő napja­iban nem kézbesítik az adatlapot, vagy új igénylőnek számít, a te­rületileg illetékes egészségbizto­sítási pénztárnál, illetve a mun­kahelyi tb-ügyintézőnél kérheti azt. A kitöltött jövedelemigazo­lásokat március 31-ig kell eljut­tatni a családi pótlékot folyósító szervhez. (Németh) Kétmilliárd a járulékfizetés miatt nehéz helyzetbe kerülő cégeknek Támogatások az alapkalapból A Munkaerő-piaci Alapból az idén 18 milliárd forintot for­díthatnak a megyei munkaügyi tanácsok foglalkoztatáspoli­tikai programok finanszírozására. A tetemes összegből - amelyet a helyi munkanélküliségi adatok alapján, s több más mutató figyelembevételével osztanak el a megyék között - el­sősorban a különféle közhasznú munkaprogramok megvaló­sítását, a képzést, az átképzést, valamint a munkanélküliek foglalkoztatását vállaló munkáltatókat támogatják. Az alap irányító testületé a közelmúltban kialakította a pénz felhasználásának főbb keretszámait. Egyebek közt olyan döntést hozott, hogy az egészségügyi hozzájárulás miatt nehéz helyzetbe kerülő cégeknek a foglalkoztatás fenntartása érdekében 1,9 mil­liárd forintos keretet biztosíta­nak. A tartósan munkanélküliek foglalkoztatását támogató központi programokra szintén jelentős összeget, 1 milliárd 120 millió forintot juttatnak. Határoztak arról is, hogy néhány megyében rehabilitá­ciós munkacsoportot hoznak létre a munkaügyi központok­nál. Ezek tapasztalatai alapján mérlegelik majd ilyen jellegű rehabilitációs hálózat széle­sebb körű kiépítését. A foglalkoztatási alaprész központi keretéből 70 millió forintot juttatnak majd a pá­lyakezdők elhelyezkedési programjainak kialakítására, illetve végrehajtására. Szerepel az idei tervekben az is, hogy a korábbinál na­gyobb anyagi támogatást biz­tosítanak olyan tanfolyamok szervezéséhez, ahol az elhe­lyezkedést megkönnyítő szakmákat sajátíthatnak el a résztvevők. Ennek jegyében a büntetés-végrehajtási intéze­tekben indítandó képzési programokhoz 33,5 millió fo­rintos támogatást nyújt ebben az évben az alap, a katonaság­nál indítandó képzési progra­mokat pedig 59 millió forinttal támogatja. A közalkalmazot­tak átképzéséhez 200 millió­val járulnak hozzá. Privatizálnának a háziorvosok A szakma lebecsülését tükrözi az expressz szakvizsga Ajánlásokat kíván megfogalmazni a népjóléti tárca a házior­vosi rendelők magánosításáról, amely az egészségügyi alapel­látás javítását szolgálná - jelentette be a népjóléti miniszter az országos orvoskongresszuson tegnap Mátrafüreden. Az ország jelenlegi helyzeté­ben nem lehet eltekinteni az önkormányzatok alapellátásért viselt felelősségétől - mondta Kökény Mihály -, ugyanakkor elképzelhető a rendelők ma­gánosítása. Mindenekelőtt azonban, tette hozzá, rendezni kell az önkormányzatok és a háziorvosok jogviszonyát. Az lenne mindenki számára elő­nyös, ha nem pusztán polgári jogi, hanem közjogi szerződés jönne létre közöttük. A tanácskozás keretében rendezett egészségpolitikai fó­rumon részt vevő mintegy 300 háziorvos elsősorban azt kifo­gásolta, hogy miközben a tör­vény az alapellátás biztosítását a települések hatáskörébe utalja, azok nem látják el meg­felelően feladatukat. Ebben a helyzetben - a háziorvosok szerint - a rendelők privatizá­ciója lenne a megoldás. A Pénzügyminisztérium képviselője a mai gazdasági helyzetben nem tartotta lehet­ségesnek a magánosítást, mert nem áll rendelkezésre ele­gendő pénz a rendelők felújí­tására. Szerinte a leghamarabb a jövő év közepén kezdődhet meg a folyamat. A fórum másik fontos té­mája a háziorvosi képzés volt. Az érintett orvosok úgy véle­kedtek: leértékeli a háziorvosi képesítést, hogy 1998 végéig, tehát nagyon rövid idő alatt, valamennyi praxissal rendel­kező orvosnak meg kell sze­reznie a szakvizsgát., Erre válaszolva a miniszter bejelentette: terveik szerint el­fogadják majd a belgyógyász szakvizsgát, illetve a tízéves gyakorlatot is képesítésként. Felvetődött, de mindjárt meg is kérdőjeleződött a javaslat, hogy a szakmai továbbképzést a kamarára kellene bízni. Déli harangszóváltás Szakzsűri dönt a kongató utódról A Magyar Rádió vezetői el­érkezettnek látták az időt a Kossuth adó már kiszolgált, csaknem ötvenéves déli ha­rangszójának lecserélésére. A rádió illetékesei hosszú he­tek óta keresik a minden szempontból megfelelő új déli harangszót. Hogy a régi miért nem jó már, arról Fülep Fe­renc műszaki igazgató a kö­vetkezőket mondta:- A Belvárosi templom ha­rangszavát először 1946-ban vették szalagra, ám az a felvé­tel elkopott. Legutóbb két év­tizede készítettek új felvételt róla, de az állandó nagyvárosi zaj miatt sehogy sem sikerült tökéletesre. Persze tudatában vannak, hogy a változtatás mindig kockázattal jár, s még ha az új jobb is, sokan a meg­szokottat akarják hallani. Ezért nem vállalkoznak egy­személyi döntésre: szakavatott zsűrit kémek fel, hogy válasz- sza ki a márciusban már hall­ható új déli harangszót. Az érces új hang minden bizonnyal vidékről érkezik, s nem valami mélyen zengő, ünnepélyes harangzene lesz, hanem kicsit hétköznapibb - olyasmi, mint a jáki templom harangjáé. A harangverseny győztesének kongását digitális 50 évig őt hallottuk fotó: feb felvételen tárolják, hogy so­káig szólhasson délben a Kos­suthon. T. J. Kisgazda-felszólítás. A Független Kisgazdapárt felszó­lította a hét végén Deutsch Ta­mást: mondjon le a törvényho­zás Tocsik-bizottságában betöl­tött elnöki posztjáról. Az indok: a fideszes képviselő elfogulttá vált, miután a jogásznő egy in­terjúban utalt rá, hogy közre­működött a Fidesz székházának eladásában. Szájer József, a Fi­desz parlamenti frakcióvezetője elutasította a vádat, mert sze­rinte a jogásznő másnap ugyan­abban a lapban visszavonta a sejtetését. A határon toliakról. A par­lamenti pártok gyakran a belpo­litikai csatározásokhoz ürügy­ként használják fel a határon túl élő három és fél milliós ma­gyarság érdekeinek védelmét, pedig e téren szükség lenne a józan önmérsékletre és a na­gyobb fokú szakszerűségre. Ezt Tabajdi Csaba, a Miniszterel­nöki Hivatal politikai államtit­kára jelentette ki a Friedrich Naumann Alapítvány és a Ma­gyar Televízió által szervezett tanácskozáson. Kisebbségi tv-műsorok. Megerősödött a kisebbségek életét bemutató és a saját anya­nyelven szóló tv-műsorok iránti igény - hangzott el a hét végén egy visegrádi, a kisebbségi te­levíziózás kérdéseivel foglal­kozó tanácskozáson. Programtézisek. Az MDF Országos Választmányának ülésén a párt programtéziseiről tanácskoztak. Mint Lezsák Sándor elnök elmondta: a tézi­sek szellemiségükben sok ro­kon vonást mutatnak a Katoli­kus Püspöki Kar körlevelével. Megemlékezések. Ünnepsé­geken tisztelegtek a hét végén a főváros 52 évvel ezelőtti ost­romában elesettek emléke előtt. Koszorúztak a Szabadság téri emlékműnél és az MSZP másik rendezvényén, a Budai Önkén­tes Ezred vérmezei emlékmű­vénél, ahol Keleti György hon­védelmi miniszter szónokolt. A budai várban a Magyar Nem­zeti Arcvonal tartott megemlé­kezést, a Mátyás-templomban pedig gyászmisét celebráltak. Díszelnök. Habsburg Ottót, a Nemzetközi Páneurópai Unió elnökét, az Európai Parlament tagját választotta díszelnökévé a Corvini Domini Mátyásföldi Ház- és Lakástulajdonosok Egyesülete. Az oklevelet és bronzplakettet a magyarságért végzett kiemelkedő munkássá­gáért szombaton adták át Habs­burg Ottónak. Díjkiosztás. Eredményt hir­dettek szombaton „Az Ev Szép Háza ’96” versenyen. Az or­szág különböző vidékein nyolc épület kapta meg a címet és a Szép Házak folyóirat díjait. A Szonda Ipsos januári közvélemény-kutatása Fidesz, FKGP, MSZP Szimatot kapott Több mint öt kilogrammnyi robbanóanyagot találtak a határőrök a hét végén a Belgrád-expresszen. A kelebiai vasúti határát­kelőhelyen ellenőrzést végző főtörzsőrmester - a kutatásra kiképzett kutya és egy műszer segítségével - a Jugoszláviából érkező sze­relvény egyik vagonjának kapcsolószekrényében fe­dezte fel a robbanószert. A tíz darab, téglalap ala­kúra préselt csomag nagy hatású TNT-plasztik keve­rékanyagot rejtett. A robba­nószer mellett csaknem há­rom méter hosszú gyújtó­zsinórt is találtak. A szerelvényen utazó 53 személyt a határőrök kikér­dezték, de a csomag tulaj­donosa nem került elő. A Dunántúl legnépszerűbb pártja januárban a Fidesz volt (15 százalékkal), második a Független Kisgazdapárt 14 százalékkal. Az MSZP 10 százalékkal a harmadik. Az SZDSZ áll a negyedik he­lyen 6 százalékkal. A Keresz­ténydemokrata Néppárt népsze­rűsége jelenleg csupán 3 száza­lékos, ami 2 százalékos csök­kenést jelez a decemberi érték­hez képest. Az MDF nem tud kitömi elszigeteltségéből: du­nántúli (1 százalékos) és orszá­gos (2 százalékos) eredménye hosszú távú tendenciát jelez. Feltűnő a biztos szavazók arányának jelentős, a Dunántú­lon 9 százalékos, országosan pedig 8 százalékos csökkenése. A nyugat-magyarországi vá­lasztópolgároknak pillanatnyi­lag csupán 43 százaléka biztos benne, hogy részt venne egy most tartandó választáson, kö­Sorrend: zülük azonban minden ötödik még nem választott pártot. A részvételüket biztosra ígérő, s egyben pártot is vá­lasztó nyugat-magyarországiak véleménye alapján egy mostani választáson a Független Kis­gazdapárt 31 százalék körüli eredménnyel nyerne, 27 száza­lékot érne el a Fidesz, az MSZP pedig 21 százalék körül vé­gezne. A szabaddemokraták 8 százalékkal nem sokkal halad­nák meg a parlamentbe való be­jutás szempontjából kritikus ha­tárt. A Kereszténydemokrata Néppárt 5 százalékot érne el, az MDF az 1 százalékával nem jutna be a parlamentbe. Mind a nyugat-magyaror­szági, mind az országos ellen­szenvlistát az MSZP vezeti 25 százalékkal. A megkérdezettek legkevésbé tartják ellenszen­vesnek a Fideszt és a Szabad Demokraták Szövetségét. Ferenczy Europress A kérdezés ideje: 1997. január 16-25. A kérdezés módja: sze­mélyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság minden felnőtt, ál­landó nyugat-magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 314 fő. A minta és az alapsokaság meg­oszlása az életkor, a nem és a lakóhely típusa szerint azonos­nak tekinthető. Ha most vasárnaD lennének a narlamenti választások, ön melvik oártra szavazna? a nyugati országrész adatai: nem szavazna, bizonytalan 48 országos adatok: SZDSZ 6 MDF 1 IIPS0S1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents