Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-01 / 27. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1997. febr. 1., szombat Megszépíti a menyecskét Egy konty egy tehén Harmati Ferencné nemcsak készíti, fel is újítja a konty okát Nem tanulta senkitől, hogyan kell készíteni a díszes szennai kon- tyot. A faluban egyetlen asszony ismerte csak a „receptet”, de az magával vitte a sírba. Harmati Ferencné szétszedett egy régi kontyot, s addig küszködött vele, míg újból sikerült összeraknia. — Jó pár éve a barcsi együttes kért meg, hogy varrják nekik kontyokat. Nagy nehezen kötélnek álltam, de majdnem levelet kellett írnom nekik, hogy nem tudom megcsinálni, ra- koncátlankodik a csipke — mondta a hetvenhat éves asz- szony. — Aztán addig kísérleteztem, míg végre sikerült. — Hány napig készül egy konty? — Három nap kell hozzá. Tizennégy méter csipkét rögzítek a dróton lévő „kalapra”. Minden egyes redőt be kell rakni, majd pedig néhány percig a gőz felett keményíteni. A gőzfán fél napig szárad a csipke. Aztán jöhet a varrás, a díszítés. Három sor csipke után, egy sor rózsa következik. Ez néhányszor megismétlődik, majd következik a szalag, amit már csak Szlovákiából lehet beszerezni. S azok a régi szép selyemvirágok sincsenek ma már... Mint ahogy a kontyot sem viselik ma már, csak egy-egy avatóünnepségen teszi fejére két szennai menyecske. Harmati Ferencné sem viselt soha, mert — mint mondta — újasz- szony korában már kezdett kimenni a divatból. Kislányként viszont órákat játszott édesanyja kontyával, aki még aratáskor is hordta. — Hány kontya volt egy asszonynak? FOTO: TOKOK ANETT — A szegényebbeknek három-négy, a módosabbaknál egy sublótfiók tele volt szebbnél szebb konty okkal. Az idős asszonyok fejkendőt kötöttek rá, a fiatalok büszkén hordták anyósuktól kapott kincsüket, akik Szigetváron vették menyüknek. Nem volt ám olcsó ajándék! Akkoriban majdnem egy tehén árát hagytak ott érte. Az idős szennai asszony szívesen megmutatná mindenkinek, hogyan készül a konty, de, mint panaszolta, már szinte nem érdekel senkit. Pedig egykor semmi pénzért le nem mondtak volna a díszes konty- ról az asszonyok. Amikor ráemelték a kontyfésűre, s belepillantottak a tükörbe, még a legrondább menyecskék is megszépültek. Lőrincz Sándor ÚJ KÖNYVEK JÜRGEN WOLFF Kalendárium zöldség- és gyümölcstermelőknek A Falu- kertészet sorozat legújabb része minden kistermelő hasznos segédeszköze. Ciceró, 550 Ft DANIELLE STEEL Ha a háborúnak vége A két főszereplő - a japán Hirdeo és az amerikai Péter - szerelme akkor bontakozódik ki, amikor hazájuk hadban áll egymással-Maecenas, 650 Ft C. G. JUNG Gondolatok a szenvedésről és a gyógyításról „Nem lehet olyan rendszert kitalálni, amely azt tudná adni, amire a betegnek az élethez szüksége van.” Kossuth, 698 Ft JANUS NEAL HARVEY Gyilkos elme A főszereplő egy pszichiáter, akit a hímév és a gazdagság iránti vágy őrült gyilkosságokba kerget. ILX, 528 Ft VIKTÓRIA HOLT Démoni szerető Mihez kezdhet egy lány festői tehetségével egy olyan világban, ahol a férfiak dominálnak? 1PC könyvek, 598 Ft A könyvek megvásárolhatók a Fókusz könyvesboltban, Kaposvár, Fő u. 13. NYELVÜNK TISZTASÁGÁÉRT Aki? Amely! Nem is kell hosszú ideig figyelnünk a rádió riportjait vagy az értekezletek hozzászólásait, csinos gyűjteményt állíthatunk össze ilyen példákból: Felsoroljuk az intézményeket, akik részt vettek a szervezésben. - Ezek azok a pártfórumok, akiknek lehetőségük van erre. - Nem azokról a szakszervezetektől féltik a vagyont, akik védik a munkavállalók érdekeit. - Azoktól az egyetemektől is elvonták a forrást, akik egyébként is jelentős hiánnyal zárták az évet stb. Az amely, amelyek névmás volna helyes kötőszóként a fenti mondatokban, hiszen az aki csak személyre vonatkozhat a mai magyar művelt nyelvhasználatban, az intézmények, egyetemek, szakszervezetek, pártfórumok pedig nem személyek. Még a személyekből álló csoportot jelentő gyűjtőnevekre is amely névmással utalunk helyesen: A szomszéd család, amely (nem aki!) már nem bírta tovább az állandó zajt, eladta a házat. Az intézményeket, egyetemeket emberek működtetik, ezért a szavak ilyen jelentése alapján megmagyarázható, ha nem is helyeselhető, hogy a fenti mondatokban aki névmást használt a beszélő. Egy televíziós rejtvény műsorban azonban, amelyben rejtvény- fejtők beküldött leveleinek kihúzásával sorolták ki a nyerteseket, ilyen mondat hangzott el: „Olyan borítékok kérülhet- nek be, akik jogosultak a nyereményre.” Ebből nyilvánvalóan kimaradt a személyt megjelölő szó. Helyesen: Azoknak a rejtvényfejtőknek a borítékai kerülhetnek be, akik jogosultak a nyereményre. Vagy: A borítékok közül azoké a rejt- vényfejtőké kerülhetnek be, akik jogosultak a nyereményre. V. Raisz Rózsa Olvasók, igények, árak a megyei könyvtárban Drága könyvek A könyvek drasztikus áremelkedése miatt a könyvtárak is nehezebb helyzetbe kerültek. Hatvanmillió forintot kapunk a várostól és a megyétől, nyolc millió forint a bevételünk — mondta kérdeztük Varga Róbert a kaposvári Megyei és Városi Könyvtár igazgatója. A költségvetésünk dologi kiadásaiból kell finanszíroznunk könyveink vásárlását. 1994-ben még 14 ezer dokumentumot tudtunk venni 6 miihó 700 ezer forintért, tavaly 10 700 dokumentumért 7 millió 500 forintot fizettünk. A beiratkozási díjat nem emeltük; az idén is 300 forintba kerül és egy évre szól. Úgy gondolom, hogy ez nem sok könyvtárunk szolgáltatásaiért: kölcsönzésen kívül még sok mindenre lehetőséget nyújtunk. Az olvasók viszont egyre inkább úgy érzik, hogy őket akarjuk ezzel sarcolni.- Több a beiratkozott olvasó?- Ezerrel kevesebb. Úgy tűnik, hogy a középiskolások körében csappant meg az érdeklődés. A könyvtárat látogatók - a folyóirat olvasók, az Internet használók - száma viszont nőtt.- Gyakran igen értékes könyveknek is lába kél. Kifinomult technikával rendelkeznek már a tolvajok, de mi is. Egyfajta védelem a légkondicionáló berendezés lenne, így a kinyitható ablakokon át nem tűnnének el a könyvek. Ezért ne vegyék törzsolvasóink bizalmatlanságnak a ruhatári szolgálat mellé kialakított porta szolgálatot. A ruhatár ingyenes és kötelező. Vichnál Nóra Marilyn meghozta az önállóságot, a sikert és az elismerést A szépség varázslat Gerhát Tündét egyre többen ismerik Kaposváron a szépülni vágyó nők, de országosan is terjed a hírek. A Marilyn Szalonban a frizurától a műkörmökig, a solariumtól egy alkalomhoz illő sminkig bármit meg lehet kapni. Ezt a „szépségbirodalmat” Gehát Tünde három éve, huszonévesen hozta létre, a saját erejéből. — Barcsról, Pécsen át Kaposvárra hosszú volt az út. Pécsen érettségiztem, aztán a tanárképzőre jelentkeztem, de nem vettek föl. Utólag azt mondom: ennek így kellett lennie. Egy évig ugyanis képesítés nélkül tanítottam, s rájöttem, hogy nem nekem való a pedagógusmunka. Egy barátnőm kozmetikus volt, tőle sokat tanultam, őt nézve kaptam kedvet ehhez a szakmához. Aztán újabb két év várakozás következett, mert akkor nagyon nehéz volt gyakorlóhelyet szerezni. 1985-ben kezdtem el a kozmetikus iskolát Pécsen. Meséli: az iskola után, az első kaposvári években nem nagyon találta a helyét. Két évig szolgáltatócégeknél dolgozott, de akkor már tudta: a saját útját szeretné járni. Egyéni elképzelései, igényessége, vállalkozókedve ugyanis nem fért bele akkoriban a munkáltató szűkre szabott lehetőségeibe. A saját út első állomása egy néhány négyzetméteres kis helyiség volt a Fő utcán: a saját kozmetikai szalonja. Két év múlva ki is nőtték. — Három évvel ezelőtt úgy gondoltam: ideje belevágni valami igazán új dologba. Vásároltam egy házat, átalakíttattam a saját elképzeléseim szerint. Azt szerettem volna, hogy aki ide bejön, az megkapjon minden szolgáltatást. Kialakítottunk fodrászatot, manikűrt, pedikűrt, szoláriumot is a kozmetika mellett. Itt mindig van valami újdonság, mert azt vallom: ha a kozmetikus nem tud újítani, változtatni, akkor a vendég változtat előbb vagy utóbb... Rengeteg az új termék, az új módszer. Ezek között jól válogatva meg kell találni a legjobbakat. Nagyon örülök annak, hogy egyre kevesebb ezekben a termékekben a szintetikus anyag, mind több a természetes anyag, s a természetes módszerk. A legújabb szolgáltatásunk most a Hawaii-masszázs. Ez egy csaknem egy órás relaxáló, energiaátadó, lazító masszázs, relaxációs zenére. Tetőtől talpig, az egész test újjászületik. Gerhát Tünde nemcsak alkalmazza, hanem oktatja is a kozmetika, a szépségápolás fortélyait. Tanfolyamokat, bemutatókat tart kollegáinak és az érdeklődőknek Kaposváron és budapesti kongresszusokon is. Szalonjában kozmetikustanulók is gyakorolják a szakma fortélyait. Keveseknek adatik meg, hogy ilyen fiatalon ekkora rangot és elismerést vívjanak ki maguknak. Gerhát Tünde szalonjában mindig halk zene szól fotó: török — Csak abból lehet jó kozmetikus, aki nagyon komolyan gondolja ezt. Persze fontos a kézügyesség is, még ennél is fontosabb a tanulás, az elszántság és a kitartás. Tudni kell bánni az emberekkel. A kozmetikus egy kicsit pszichiáter, sok mindent tud a vendégről, sok mindent elmondanak neki. Ezt tudni kell kezelni. Különösen fontos ez mostanában, amikor egyre érzékenyebbek az emberek. Itt a szalonban mindig halk, kellemes zene szól, odafigyelünk a vendégeinkre, beszélgetünk velük. Megpróbálunk olyan kellemes légkört varázsolni, ahol igazán jól érzi magát mindenki. Jakab Edit Komédiás lesz a Guinness-rekorder Hét esztendővel ezelőtt egy agydaganatos, a sors által gyakorlatilag halálra ítélt brit fiúcska, a kilencéves Craig Sher- gold utolsó kívánságát tették közzé akkor a világ lapjai, rádió- és tévéállomásai. A gyerek szeretett volna bejutni a Guinness Rekordok Könyvébe azáltal, hogy ő kapja a legtöbb képeslapot. Hetek alatt egymilliónál is több írásos jókívánság érkezett a címére. A Shergold fiú rekordja 16 250 692 képeslappal megörökíttetett a Guinness 1991-i kiadásában. Egy évvel később már 33 millióra rúgott a neki címzett küldemények tömege. Magyarországról is több százezer képes- lapot kapott! Orvosai szerint a hihetetlen öröm és boldogság legalább annyira hozzájárult Craig fölépüléséhez, mint az a műtét, amelynek költségét egy amerikai milliomos, John Wemer Kluge fedezte 1991-ben. A műtét óta csupa élet, derű kamasz bejelentette: miután jókedvét senki sem tudja elrontani, ő bizony színész lesz, vígjátéki komédiásnak készül.
