Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-10 / 8. szám

1997. január 10., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Népismeret és kisebbségi önkormányzat programjai Munkahelyek cigányoknak Az előkészítés ideje volt a múlt év, az idei pedig a meg­valósításé lesz a barcsi ki­sebbségi önkormányzat szá­mára. A napokban indítják az iskolákkal közös és iskolán kívüli felzárkóztató, tehet­séggondozó programot, és munkahelyet is teremtenek. — Együttműködési megállapo­dást kötött a cigányönkor­mányzat a barcsi iskolákkal. Előkészítettük a népismeret ok­tatását, ezt a többi tantárgyba ágyazva most kezdik meg — mondta Szegedi Tibor, a barcsi kisebbségi önkormányzat veze­tője. — Ezzel párhuzamosan indítjuk az iskolán kívüli fel­zárkóztató és tehetséggondozó programunkat. Ehhez 500 ezer forintot nyertünk a Soros-ala­pítványtól. Egy-két napon belül ez sínen lesz. Munkahelyteremtéssel már tavaly próbálkozott a cigány önkormányzat. Akkor nem si­került. — Földet kaptak volna a cigányok, s csak a vetőkrumpli árát kellett volna kifizetnünk, de ehhez nem tudtuk megsze­rezni a kétszázezer forintot. Az idén talán több sikerrel járunk. Az első félévben szeretnénk be­indítani egy raklapgyártó gép­sort, ezzel csaknem nyolcvan munkahelyet teremtenénk. Lé­nyegében a kisebbségi önkor­mányzat lenne a munkáltató, s már a piaca is megvan az itt gyártandó termékeknek. A közhasznú foglalkoztatás­ban példaértékű volt, amit a barcsi kisebbségi önkormány­zat végzett. Megtalálta a lehe­tőséget, s ennek eredményeként Somogybán 120 munkanélkülit alkalmaztak közhasznú dolgo­zóként úgy, hogy az érintett te­lepülésnek csak a költségek tíz százalékát kellett fizetnie. Barcson egyelőre kilenc dol­gozót foglalkoztattak így, szá­mukat az idén növelni szeret­nék. Ezek a közhasznú munká­sok a barcsi roma városrész közterületeit tartják rendben; az idén fásítás és sportpályarende­zés lesz még a feladatuk. Több pályázatot is nyert a barcsi kisebbségi önkormány­zat. így kapott a magyarországi cigányokért közalapítványtól 250 ezer forintot az emberjogi védelemre. Elmondták: erre Somogybán is szükség volt, több esetben. Nagy László Hiába vártak a buszra a kálmáncsai gyerekek Mellékutak jégpáncélban (Folytatás az 1. oldalról) A homokszentgyörgyi iskolába és óvodába tíz gyerek jár Kál- máncsáról és tíz Mariettapusztá- ról. A szuloki iskolába további tíz jár Kálmáncsáról. Összesen tehát harminc iskolás és óvodás várt hiába aznap a hazajutásra. Az eset nem egyedi, előzmé­nye már a téli szünet előtt is volt. Előfordult, hogy a négyéves ovi­sok este hatig fagyoskodtak az utcán a hazatérésre várva, mert a rossz útviszonyok miatt késett a busz. Rossz a helyzet a somogyi ha­társzéli falvakban is. Bár mint azt Szentborbáson, a megye leg­délibb településén megtudtuk, az ellátással még a nehezen meg­közelíthető határszéli falvakban sem volt eddig probléma. A közúti ügyelet munkatársai elmondták, hogy a mellékutakra a napokban érnek oda az úttisztí­tók. Porrogszentpálra és So- mogybükkösdre például már vi­szonylag könnyen el lehet jutni autóval. A főutak pedig a megye déli részén is teljesen feketék, ki­tűnően járhatók. Elmondták: to­vább nehezíti a helyzetet, hogy az útmenti fák, faágak sok he­lyütt a jég súlya miatt rádőltek, ráhullottak az utakra. Ezeknek eltakarítását is a napokban vég­zik a megye útjain, így a dél-so­mogyi mellékutakon is. N. L. Jégbordásak még a dél-somogyi mellékutak fotó: török anett Biztos pont volt a Drávatej a határ menti üzleteknek Küzdelem a sajtért Barcson Egyre több a megrendelés a Drávatej új sajtkrémjeiből FOTÓ: PÖLÖSKEI TIBORNÉ Igazi harc alakult ki a sajtért az utóbbi hetekben Barcson. Az kereskedők egymást lici­tálták túl, szaladtak fűhöz- fához, hogy sajthoz jussanak, ki tudják elégíteni az igénye­ket. Olyan is előfordult, hogy az egyik üzlet fölvásárolta a másik teljes sajtkészletét. A hiányt az okozta, hogy az év végén ismét nőtt a horvát be­vásárlók rohama; tucatjával vitték a sajtot, ugyanakkor év végi sajátosság a tejiparban az alapanyaghiány. S idén a szo­kásos tízszázalékos csökkenés helyett húsz százalékkal csök­kent a beérkező tejmennyiség. A barcsi üzleteket ellátó tej­üzemek nem tudtak elegendő mennyiséget gyártani. — Az alapanyaghiánynak egyszerű oka van — mondta Franci Rezsó'né, a Drávatej vezetője. — A takarmányárak meglódulásával a gazdák spó­rolni akartak egy kicsit. Az a tehén pedig, amelyik keveseb­bet kap enni, kevesebb tejet is ad. Szerencsére a Drávatej termelését nem nagyon befo­lyásolta az alapanyaghiány, mert ezzel párhuzamosan bő­vült az ellátóink köre: új ter­melők léptek be, többek között a darányi Penta szövetkezet új tehenészete, és több háztáji csarnok is. Ennek ellenére mi sem tudtunk sokkal több ter­méket előállítani, mint ameny- nyi a szerződött üzletfeleink­nek elegendő volt. Számukra azonban még biztosítani tud­tuk a megfelelő mennyiséget. Emellett sok olyan keres­kedő is fölkereste a barcsi üzemet, aki addig más gyártó­val állt kapcsolatban, de ko­rábbi partnereiktől hiába várta a szükséges sajtmennyiséget. Ezeket kénytelenek voltak el­küldeni a Drávatej vezetői. Francz Rezsőné elmondta: ha helyreáll a tejtermelés, az új termelők belépése több mint 15 százalékkal növeli a Drávatej alapanyagellátását. Erre szükség is van, mert to­vább bővülnek a piacok. A napokban jelentkeztek új bu­dapesti vásárlók. Nemcsak ez az egyetlen sikere a barcsi üzemnek: mára ugyanis sike­resen bevezették az új vajkré- meiket. Ezeket megismerték és megszerették a vásárlók. A cég további újdonságot is ígér: márciustól gyártják folyama­tosan az új füstölt sajtot is. Részben a sajthiány is oka annak, hogy drágult ez a kere­sett termék a somogyi határvá­rosban. Barcson ma 800 fo­rintnál is többet kell fizetni a trappista sajt kilójáért. Jóval drágább, mint például Buda­pesten. Persze a horvát vásár­lók ennyiért is megveszik. Ja­nuártól pedig árat emelt a Drávatej: az eddigi 530 forint­tal szemben ezután 630-ért ad­ja a kereskedőknek a trappista sajtot. Nagy László Négymillió forintba kerülne az átállás a gázfűtésre Kilyukadt a kazán Lakócsán Iskolakezdés előtt még a fűtő- rendszert is ki kellett javítani a lakócsai iskolában, hogy ne a jéghideg termekkel várják a kisdiákokat a téli szünet után. Kilyukadt a kazán, de szeren­csére időben sikerült megjaví­tani. — Évről évre visszatérő probléma a fűtésrendszer kor­szerűtlensége — mondta Esze Emó'né iskolaigazgató. — Szinte minden évben kazánja­vítással kell kezdenünk a munkát. Fölmérették, hogy meny­nyibe kerülne a gázfűtésre való átállás. A több mint négymilliós költséget azonban képtelenek felvállalni az érin­tett önkormányzatok. Pedig ez a kiadás tulajdon­képpen hamar megtérülne, hi­szen évente egymillió két­százezer forintot fűtenek el, és a szén itt sem lesz olcsóbb. Közös fűtőrendszer fűti az is­kolát, az óvodát, a művelődési házat és az egyik szolgálati la­kást is. Négy település — Lakócsa, Potony, Tótújfalu és Szent- borbás — mintegy száz gye­reke jár a lakócsai iskolába. A négy település közös erőfeszí­tésükre lenne szükség a meg­oldáshoz. N. L. Felújítják a templomot Somogybükkösdön Felújítják a somgybükkösdi templomot. Tavaly kétmillió fo­rintot tartalékolt az önkormány­zat az idén kezdődő beruházás­ra. A műemlék épület tetőzeté­nek helyreállítása és a külső tata­rozás mintegy hétmillió forint­ba lesz. Az egyházközség és a helyi önkormányzat hozzájárulá­sa mellett támogatókat keresnek, s gyűjtenek még adományokat is. Panzió Zsitvapusztán a régi kastélyból Felújítják a zsitvapusztai kas­télyt is. Nemrég került vissza egykori gazdái utódához, s a tu­lajdonos helyreállíttatja az épít­ményt. Értesülésünk szerint a Németországban élő üzletember panziót tervez Zsitvapusztára. Új telefonok bekötése Rinyaújnépen Folyamatosan bekötik a telefo­nokat Rinyaújnépen is. A Matáv szakemberei az év végén kezd­ték meg a munkát, s most is ezen dolgoznak. A mintegy 40 ezer forintos költség ellenére a leg­több család igényelte a telefont. Csurgón is van már új ára a víznek Sikerült megállapodni Csurgón a vízdíjban. Az üzemeltető első árszabását ugyanis drágállották a képviselők, s az egyeztetéskor sem jutottak dűlőre. Most ked­vezőbb ajánlattal jött a Délzalai Víz- és Csatornamű, s ezt elfo­gadta az önkormányzat. A csak ivóvizet használók így 124 fo­rintot fizetnek köbméterenként, s a szennyvízzel együtt ez az összeg 229,6 forint, a közületi fogyasztóknak pedig 304 forint. Barcsi álláshelyek, képzési lehetőség Bolti eladót, valutapénztárost, traktorvezetőt-darukezelőt fog­lalkoztatnának a barcsi és kör­nyéki munkáltatók a munkaügyi kirendeltségen. Ács-állványozó, csuhéfonó, kaskötő, szoftverke­zelői képzésen vehetnek részt a munkanélküliek, s alapfokú an­gol nyelvvizsgára fölkészítésen. Csurgón is több az állástalan Tovább nőtt a munkanélküli­ség Csurgó térségében,ahol 1342 keresőképes van állás nélkül. Olvasó György né, a munkaügyi kirendeltség ve­zetője elmondta: két éve a munkanélküliségi ráta átlaga 14,6 százalékos volt, de a múlt évben már az aktív né­pesség 17 százaléka volt ál­lástalan. Számuk is nőtt - an­nak ellenére, hogy a csurgói kirendeltség havonta több mint 50 munkahelyet közve­tített a munkaadók támogatá­sával. Tavaly 124 munka­adót ösztönöztek, 450 ember­nek teremtve munkalehetősé­get. Az Industrie Electric üzemének indításától sokat várnak: előjegyzésükben 200- nál több jelentkező szerepel. Szulokban bujdosott a költő Szülök nevét hallva először mindenki a burgonya- és do­hánytermesztésre gondol. Pedig egy kevesek által ismert irodalomtörténeti legenda is fűződik ehhez a dél-somogyi faluhoz: az 1848/49-es szabadságharc leverése után itt buj­dosott az ország nagy költője, Vörösmarty Mihály. Haynau rémuralma idején Vö­rösmarty Mihály sem érezte magát biztonságban. Egy gaz­dag szuloki dohánykereskedő két fia Pesten &nult az egyete­men, s ott szövődött barátságuk a költővel. - Jöjjön el hozzánk, jó helye lesz, nem találják meg - mondták Vörösmartynak. A költő egyébként is szerette a csöndes falusi életet, a ma­gányt, a természetet; hallgatott a hívó szóra. S egy időre a Pref- fer családnál talált menedéket. A házigazdák vigasztalták az elkeseredett embert. Vörös­marty Mihály nem sok időt töl­tött Szulokban; hamarosan bú­csút intett a falunak. 1850-ben már Pestre ment, önként jelent­kezett a katonai törvényszék­nél, és kegyelmet kapott. Pfeffer Teréz, a szuloki do­hánykereskedő felesége később azt kérte a családtól, hogy ha­lála után a nagy költőnek há­zukban írt egyik versét véssék föl majd a sírkövére. A házat, ahol Vörösmarty rejtőzködött, később csak ezüstpénzért adták el. A cse­répkályhát, mely tölgyfát ábrá­zolt szerteágazó gyökereivel és ágaival, többen megvásárolták volna. Az új tulajdonos azon­ban annyira ragaszkodott hozzá, hogy semmi pénzért nem vált meg tőle... 1944-ben aztán ez is elpusztult: az orosz katonák törték össze. Szulokban a Szabadság tér 3. számú házon ugyan nincs em­léktábla. Hogy itt járt a költő, arra - a helyi hagyomány sze­rint - Pfeffer Teréz sírkövén a vers a bizonyíték: „Meg ne há­borítsd a csendet, tjiely e sír kö­rül lebeg. / Itt egy édes jó anyá­nak fáradt teste szendereg. / Él­tében sokat virrasztóit, hadd nyugodjék hamva hát. / Gyer­mekei és unokái könnye köny- nyítse meg porát. ” Ezeket a sorok olvashatók csaknem másfél évszázada a szuloki temetőben. Gamos Adrienn Hivatalos huzavona - több gazda bánatára Vízvár is főzet pálinkát Drága pénzen rendbe tették, se szinte mostanáig akado­zott a vízvári önkormányzat szeszfőzdéjének működése. Gondot okozott sokáig az, hogy nem találtak megfele­lő embert erre a feladatra. A vízvári önkormányzati szeszfőzde a helyi és környék­beli gazdáknak főz pálinkát. Mint Bállá Róbert jegyző el­mondta, eltartja magát a szesz­főzde, s még egy kevés hasz­not is hajt az önkormányzat­nak. A szeszfőzde már több évtizede a község tulajdoná­ban van, 1991-ben újították fel, s akkor vásárolták meg a mintegy egymillió forint ér­tékű pálinkafőző berendezést.- Sokáig nem volt kivel működtetni a szeszfőzdét - mondta a jegyző. - Hosszas akadozás után azonban néhány hét óta végre folyamatosan működik. Embert már koráb­ban is találtunk volna erre a feladatra, hiszen sokan vannak munka nélkül a faluban, akik­nek igen jól jött volna ez az ál­lás; azonban egyiküknek sem volt meg a megfelelő végzett­sége a szeszfőzde vezetésére. Nemrég egy helybeli mun­kanélküli vállalta, hogy meg­szerzi a szükséges képesítést. Budapestre járt több hónapon át, és most már - zsebében a gyümölcspálinka-gyártó szak­munkás bizonyítvánnyal - el­látja ezt a feladatot. N. L.

Next

/
Thumbnails
Contents