Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-09 / 7. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK 1997. január 9., csütörtök A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat a kormány tervezetéről Semmi ok a kapkodásra A mindenkori nyugdíjasok fizetnék meg a változás árát Oázis alapítvány Nagyberényben Az 1992-ben Nagyberény­ben létrehozott Oázis Alapít­vány a kistelepülésen élő kö­zel 50 helybéli nyugdíjast vendégelt meg: a délelőtt fo­lyamán az óvodások kis mű­sorral kedveskedtek, melyet ízletes, három fogásos ebéd követett. Az idős emberek­nek az ételt az Oázis panzió biztosította. Az egész napos rendezvény derűs beszélge­téssel, nótázással a késő dél­utáni órákban fejeződött be. Számadással kezdik Atádon az évet Százhúszan voltak jelen a nagyatádi Őszi Napfény nyugdíjas klub szilveszterén, ahol a szervezet támogatói­nak jóvoltából ajándéktár­gyakat sorsoltak ki a jelenle­vők között. A klub 13-án, hétfőn tartja az elmúlt évet értékelő beszámoló közgyű­lését, amelyről előzetesen úgy nyilatkozott Gergó Sán- domé elnök, hogy eredmé­nyes volt, gazdag programot nyújtott a tagságnak, és biza­kodva várják az idei évet. Klubnapok ezentúl mindig hétfőn A megyei szövetség kereté­ben működő Tájak, Korok, Múzeumok klubja szerda he­lyett ezentúl hétfői napokon tartja összejöveteleit a szo­kott helyen, az MSZOSZ- székház első emeleti 62-es termében. Legközelebb 13- án diavetítéses élménybe­számolót láthatnak-hallhat- nak, 27-én farsangi bálon szórakozhatnak a Tájak, Ko­rok, Múzeumok klub tagjai. Marcali vezetői megköszönték A Nyugdíjasok Marcali Egyesületének év végi össze­jövetelén dr. Árvái Zoltán jegyző köszönetét mondott azért a szervező munkáért, amit a város nyugdíjasai a kulturális találkozó sikeres lebonyolításáért tettek: egy Szász Endre-vázát adott át Antalicz Istvánná egyesületi elnöknek. Kőröshegyen tervezik az évet A szilveszteri, hajnalig tartó bátyus bál után az idei évet tervezik a kőröshegyi nyug­díjas klubban. 13-án, hétfőn beszélik meg, milyen megle­petéssel vátják a hó végén vendégségbe érkező marca­liakat. A helyi önkormányzat már bejelentett egy progra­mot, február 27-én vacsorára várja a község nyugdíjasait. Tegnap délben ért véget az Or­szágos Nyugdíjbiztosítási Ön- kormányzat kétnapos közgyű­lése Balatonfüreden. A határo­zat leszögezi: nem támogatja „A kormány javaslata az új nyugdíjrendszerre” című, a Pénzügyminisztérium és a Nép­jóléti Minisztérium által készí­tett, előterjesztést. Dr. Vágó János, a testület or­szágos elnöke sajtótájékoztató­ján elmondta: a hagyományos nyugdíjrendszerek ilyen mér­tékű megváltoztatása Európá­ban példátlan. Érthetetlen és indokolatlan az a sietség is, hogy néhány hét alatt akarják lebonyolítani a tízmillió ember sorsát érintő törvénytervezet társadalmi vitáját, hisz sem a gazdaságban, sem a nyugdíj- rendszerben nincs olyan kény­szer, ami a sürgősséget magya­rázná. A korhatáremeléssel ki­egyenesedett az a demográfiai görbe is, amely a nyugdíjpénz­tár hiányát okozta. A tervezet hiányosságaként említette még, hogy modellszámítása egy 25 éven át tartó folyamatos, évi 2- 3 százalékos gazdasági növe­kedést prognosztizál, erre példa Európa gazdaságilag legfejlet­tebb országaiban sincs.- Szeretném leszögezni - mondta befejezésül dr. Vágó János az önkormányzat ter­vezete elveit tekintve semmi­ben nem különbözik a kormány álláspontjától. Az egyéni érde­keltség, az egyéni nyilvántar­tás, a befizetések évenkénti nyomon követése szerintünk is szükséges. Azzal is egyetér­tünk, hogy a gazdaság számára keletkezzen újabb tőkeforrás. A különbség csak annyi, hogy a A Nyugdíjasok Kaposvári Egyesületének idei első össze­jövetele a szilveszter hangulatát idézte. Ki-ki családja körében koccintott az év fordulóján, de szükségét látták, hogy nagyobb közösségükben is elhangozza­nak a jó kívánságok. Pogácsák, sütemények, karácsonyi bejg­limaradék mellett egy-egy üveg bor vagy pezsgő is előkerült a szatyrokból, minden kelléke megvolt tehát a kellemes együttlétnek. Szokás szerint Papp János gondoskodott nosz­talgia-zenéről, ezúttal új hely­színen, a Szent Imre utcai épü­let tanácstermében. A táncpar­ketten és az asztalok mellett azért szó esett a nyugdíjak és az árak emelkedésének mértékéről is. A nyugdíjak idei értékálló­ságáról az volt az általános vá­rni javaslataink a társadalom tagjai számára plusz anyagi terheket és kockázatot nem je­lentenek és ezt számításokkal tudjuk igazolni. A Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat közgyűlésének határo­zata kimondja: a kormány terve­zete ellentétes az országgyűlés egyetlen, jelenleg is hatályos nyugdíjreformra vonatkozó ha­tározatával, ennek az önkor­mányzat koncepciója felel meg. Elfogadhatatlan a társadalom számára, hogy a nyugdíjak - nettó átlagkeresethez viszonyí­tott - értéke 55 év alatt a jelen­legi 65 százalékról 42-re esne vissza. Ellentétes a koncepció a kormány korábbi ígéreteivel is, mert a svájci indexálás miatt - miszerint a nyugdíjak kisebb mértékben nőnek, mint a bérek - a mindenkori nyugdíjasok fizet­nék meg a változás költségeit. Elfogadhatatlan a Pénzügymi­nisztérium és a Népjóléti Mi­nisztérium koncepciója azért is, mert a bevezetés évében, 1998- ban a nyugdíjrendszerben 90 milliárdos hiányt okoz, ennek mértéke 2020-ig folyamatosan nő, legmagasabb évi összege meghaladja majd az ezer milli- árdot, ennek inflációt növelő következményei ellentétesek a kormány törekvéseivel, kamat­terheit pedig a társadalom fogja megfizetni. Alkotmányossági aggályokat is felvet az önkormányzat ellen­vetése. A bevezetni tervezett tő­kefedezeti pillérbe az állampol­gárok nagy része számára köte­lező a befizetés, de állami fele­lősségvállalás hiányában a maj­dani nyugdíjak nem kellően ga­rantáltak. Elfogadhatatlan a biz­lemény: majd hisszük, ha lát­juk. A gondok azonban most nem árnyékolták be a találko­tosított társadalom olyan meg­osztása, amely szerint egyesek számára kötelező az új rendszer, mások számára szabadon vá­lasztott - ez utóbbi réteg a szol­gálati idő alapján már megszer­zett ellátás egy részéről is kény­telen lemondani - a harmadik csoport pedig nem léphet át az új formába. Alkotmányossági gondot jelent az is, hogy egy nyugdíjrendszeren belül megkü­lönböztetést tesz férfiak és nők között. A határozat kimondja: az önkormányzat álláspontja sze­rint megvalósítható a nyugdíj- reform Magyarországon, ha a kormány olyan koncepció mel­lett kötelezi el magát, amely szakmai, társadalmi konszen­zuson alapul, és felismeri, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer sta­bilizálásának alapjait hosszútá­von a korhatáremelés már meg­teremtette, így a rendkívüli in­tézkedések indokolatlanok. Az önkormányzat által javasolt re­form - beleértve a kothatárok fokozatos emelkedését és a rokkantsági rendszer átalakítá­sát - finanszírozhatóvá teszi a nyugdíjrendszert úgy, hogy ab­ban néhány évtized alatt és kedvező feltételek esetén mint­egy kétezer milliárd forint tarta­lék is képződne, amely az el­látmányok fedezetén túl a gaz­daság fejlesztésének forrásául szolgálhatna. Az Országos Nyugdíjbiztosí­tási Önkormányzat közgyűlése - két tartózkodással - elfogadta a két minisztérium tervezetét elutasító határozatot és azt to­vábbítják a kormány tagjaihoz és a pártok szakértőihez is. Katona Csongor zót, őszintén kívántak egymás­nak egy szerencsésebb, boldo­gabb új esztendőt. K. Cs. Pótszilveszterrel kezdték az évet Bárhogy lesz, úgy lesz, kedvünket nem ronthatják fotó: Kőhalmi Önkéntes adományokból segítségnyújtó kassza Nem emelkedik a tagdíj Ezerháromszáz tagja van a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesületének, az éves tag­díjakat ezekben a napokban fizetik be. Szentes József, az elnökség gazdasági felelőse elmondta, nem emelik idén sem a tagdíjat, marad az eddigi évi kétszáz forint. A decemberi választmányi ülés felhatalmazta az elnököt, hogy jelképes, évi tíz forintos tagdíjat állapítson meg azok­nak, akiknek a kétszáz forint is megterhelést jelentene, csak azért, hogy a közösség­hez tartozásuk ne szűnjön meg, és továbbra is részesül­hessenek a tagsággal járó kedvezményekben.- Többlet befizetéseket természetesen örömmel foga­dunk, ezekből a tíz-húsz fo­rintokból egy gyorssegély­kasszát szeretnénk létrehozni- mondta Szentes József. - Van az egyesületnek egy Se­gítségnyújtó Alapítványa, de az a pénz éves lekötésű, abból évente kétszer, az idősek nap­ján és a karácsonyi koncert alkalmával tudunk segélyt jut­tatni. Tagjaink év közben is kerülhetnek váratlan helyze­tekbe, rajtuk szeretnénk segí­teni a túlfizetésekből befolyt pénzből. Néhány ezer forintos kölcsönökre gondolunk, amit kamatmentesen adnánk pár hónapos határidőre az átme­neti pénzzavarba került egye­sületi tagoknak. Az eddigi be­fizetők közül sokan egyetér­tenek elképzelésünkkel, és az forintjaikkal is támogatják. Úgy számolom, összejöhet erre a célra ötven-hatvan ezer forint, egy újabb szolgáltatás­sal bővíthetjük így az egyesü­let segítségnyújtásának körét. K. Cs. Kis települések gondoskodó önkormányzatai Otthonra lelt idősek Az idei lehetőségekről, ter­vekről érdeklődtünk né­hány somogyi idősek ottho­nában. A válaszokból ki­tűnt: a nehézségek dacára munkájukat az idén is foly­tatják, a nyugdíjasok em­berséges menedéket lelnek az otthonokban. A kadarkúti szociális gondo­zási központ három feladatot lát el. A szociális étkeztetés keretében 18 idős embernek naponta házhoz szállítják az ételt, a házigondozás kereté­ben öt nyugdíjasról gondos­kodnak. A napi bevásárlást éppúgy elvállalják, mint a mosást és a gyógyszer be­szerzését. Az idősek klubja mindenki előtt nyitva áll: Ka- darkúton huszonhat tag keresi fel rendszeresen az intéz­ményt. Bakonyi Jánosné köz­pontvezető elmondta: folya­matosan dolgoznak, a nyugdí­jasok élnek a klub adta lehe­tőségekkel. — Idős látogatóink nyu­godt körülmények között le­hetnek. Olvasással, beszélge­téssel múlatják az időt. Napi- és hetilapot járatunk, sokan televíziót néznek, mások rá­dióznak. Azt hiszem, a hely­beliek hasznosan töltik el ná­lunk a szabadidejüket — tette hozzá. Kadarkúton tavaly az idő­sek klubjára 2,9 millió forin­tot, a szociális étkeztetésre több mint egymilliót, míg a házigondozásra 858 ezer fo­rintot költöttek. Az idei terve­zetet most állítják össze, vár­hatóan a tavalyihoz hasonló összegből gazdálkodnak. A központvezető szerint to­vábbra is a legfontosabb fel­adatuk az idős emberek kor­rekt ellátása. A felsőmocsoládi öregek napköziotthonába húszán jár­nak rendszeresen. Őket — szombat-vasárnap kivételével — a hét minden napján vár­ják. Megoldották a napi há­romszori étkezést, és az egészségügyi ellenőrzést is — tudtuk meg Csernyák Lajos polgármestertől. Az elmúlt évi mintegy másfél millió fo­rintnál az idén előreláthatóan 15-20 százalékkal többet for­díthatnak a működésre. Lehe­tőségükhöz mérten programot is szerveznek: évente kirándu­láson vesznek részt, a jeles alkalmakat megünneplik. — Huszonöt állandó láto­gatónk van — mondta Har­matit Endréné, a balaton- fenyvesi idősek klubjának vezetője. A hatvan-hetven éves emberek főként olvas­nak, beszélgetnek, kézimun­káznak az otthonban. A tár­saság nagy része évek óta klubtag, az emberek jól ösz- szeszoktak. A korábbi mint­egy három millió forint he­lyett — mint megtudtuk — várhatóan három és fél millió forintot fordíthatnak az öre­gek napközi otthonára, szo­ciális étkezésre valamint a házigondozásra. (Harsányi) Változások a mozgáskorlátozottak támogatásában Kérelmek elbírálás alatt Új rendelet lépett érvénybe ja­nuár 1-től a mozgáskorlátozot­tak közlekedési költségtámo­gatásáról, mely az elmúlt idő­ben gyakori panasz forrása volt. Mostantól évi 24500 fo­rintot kapnak a tanulók és az aktív dolgozók, s 28 ezret, akik egyben családfenntartók is. A 62 év felettiek és a nem dolgozók hétezer forintos, csa­ládfenntartóként 10500 forin­tos támogatásra számíthatnak. Ez a juttatás akkor jár a moz­gáskorlátozottaknak, ha a csa­lád egy főre jutó havi jöve­delme nem haladja meg a leg­kisebb öregségi nyugdíj két és félszeresét. Hegedűs Lajosné, a Mozgáskorlátozottak So­mogy Megyei Egyesületének munkatársa elmondta, hogy 3715 tagjuknak mintegy 70 százaléka hatvan év feletti. A nyugdíjas korosztály amúgy a tagság aktívabb része, szíve­sen vesznek részt a rendezvé­nyeken, kirándulásokon. A mozgáskorlátozottak leg­több gondja az alacsony nyugdíjakból ered, általában 10-17 ezer forint közötti ösz- szeget kapnak,s csak kevesen érik el a húszezer forintot. Az állapotuk javulását vagy fenn­tartását segítő gyógyfürdő már elérhetetlen többségüknek, nem ritka, hogy még a szüksé­ges gyógyászati segédeszkö­zöket sem tudják megvenni. Sokan panaszkodnak az egye­sületnél, hogy rossz körülmé­nyeik ellenére sem kerültek be lakóhelyükön a közgyógyellá- tottak csoportjába, ezért meg­gondolják a fontos, de drága gyógyszerek kiváltását. Népszerű az egyesületi ta­gok körében a lakás akadály- mentesítésére nyújtott vissza nem térítendő támogatás. A múlt évben több mint három­százan kapták meg a 100-150 ezer forintot — tudtuk meg Hegedűs Lajosáétól —, s je­lenleg is közel hetven kérelem vár elbírálásra. Ennek a támo­gatásnak természetesen szi­gorú feltételei vannak, s a spe­ciális rámpák, kapaszkodók, csúszásmentes burkolat, fürdő kialakításához adják. Az országos szövetség felmérésének tapasztalatai Szégyellnek segélyt kérni A Nyugdíjasok Országos Szövetsége lapjának szeptemberi szá­mában kérdőívet tett közzé, közel 4400 érkezett vissza kitöltve, a válaszadók 69 százaléka nő, 31 százaléka férfi. Ez már olyan je­lentős minta, amely alkalmas általános tanulságok levonására is. Az egyedül élők aránya megha­ladja a 40 százalékot. A legne­hezebb helyzetben ők vannak, mind az anyagi, mind a lelki megpróbáltatások terheit te­kintve. Az egyedül élők helyzete a házastárs halála után rohamo­san romlik. Enyhítené sorsukat, ha elvesztett társuk nyugdíjának legalább a felét életük végéig megkapnák. A válaszadók több mint ne­gyedének 15 ezer forint alatt van a havi járandósága, 31 százalék kap 15-18 ezer között, 34 száza­lék 18-24 ezer forintos határig, csupán 7 százalékuk nyugdíja haladja meg a 24 ezer forintot. A kérdőívet kitöltők fele szorulna támogatásra. Kis részük a gyer­mekeitől kap segítséget, még kevesebben valamilyen szociális juttatáson keresztül. A ráutaltak 88 százaléka nem kap sehonnan, mert vagy nem ismerik a támo­gatási lehetőségeket, vagy szé­gyellnek segélyt kérni. Többen jelezték, hogy gyermekeik - bár szeretnének segíteni -, nem te­hetik, mert maguk is nehéz kö­rülmények között élnek. Ha azt a kérdést nézzük, hogy a nyugdíjasoknak életük mely területén vannak legnagyobb gondjai, a válaszadók elsőként a magas élelmiszerárakat jelölik meg. Ezt követi a gyógyszerárak mértéke, az egészség állapota, a közüzemi díjak költsége, a drága ruhanemű, a kulturális lehetősé­gek hiánya, a lakbér és a közös költségek magas összege. A magányosságot csak nyolcadik­ként jelölik, mint nyomasztó gondot. Az energiaárak januári emelkedése minden bizonnyal hatással esz az élelmiszerárakra, a közüzemi díjakra és egyéb költségekre, így a fentiekben jelzett gondok tovább fognak idén növekedni az esetleges kompenzáció esetén is. K. Cs.

Next

/
Thumbnails
Contents