Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-04 / 3. szám
1997. január 4., szombat SOMOGYI HÍRLAP A MEGYE NAPJA 19 Olajat kerestek, hőforrást találtak Kérőre vár Csokonyavisonta ízületi panaszok orvoslására, egyes nőgyógyászati betegségek kezelésére, gyomorsav túltengés közömbösítésére egyaránt alkalmas hévízzel büszkélkedhet a csokonyavisontai fürdő. Nem véletlen, hogy csupán tavaly százezren keresték fel. Van abban igazság, hogy ha lefúmak valahol Somogybán, akkor melegvizet találnak. Tucatnyi hőforrásról tudni, de csak néhányból lett messze- földön híres fürdő. Mint például Igáiból, Csisztapusztából, Nagyatádból, vagy Csokony- visontából. Horváth Sándor polgármester méltán büszke a csokonyavisontai fürdőbe. Gyerekkori emlékei között ott van a gőzölgő patak, amelybe a helybeliek elvezették a feltörő vizet. 1942-ben a MAORT mérnökei olajat kerestek a térségben. A csokonyavisontai kútból melegvíz tört fel. Igazából kevesen törődtek vele, mert akkoriban még kevesen láttak pénzt a turizmusban. Előbb a barcsi áfész, később a helyi tanács igyekezett egy úgy-ahogy elfogadható fürdőt kialakítani. Tehették, mert nem voltak köjál előírások. A fürdő mind felka- pottabb lett. Jöttek a komlói bányászok ízületi bajaikat kúrálni, aztán valahogy külföldön is híre ment a csodálatos gyógyítóerővel bíró víznek. A nyolcvanas években a DRV birtokába került a fürdő, ők építettek medencét, fedett fürdőt. Adtak európai külsőt a csokonyavisontai fürdőnek. Aztán mert megszűnt a fürdők állami támogatása, a DRV lemondott a kezelői jogról, az akkor 84 millió forintot élő fürdőt átadták az önkormányzatnak, amely egy Kft-ét hozott létre az üzemeltetésre. A csokonyavisontai fürdő 1996-ban százezer vendéget fogadott. Ennyi belépőjegyet adtak el. Aligha kell ennél beszédesebb bizonyíték arra, hogy mennyire kedvelt ez a fürdő. A németek és az osztrákok körében különösen népszerű. Ők azért is kedvelik, mert felverhetik sátraikat a kempingben. Meglehet ez a kemping hagy némi kívánnivalót maga után. A polgármester szerint ez is felújításra szorul. Ha igényesebb vendég érkezik az a Villa Rosában találhat magának szálláshelyet. És akkor még nem beszéltünk a nyaralókról. A hévíz felfedezése óta 520 portát építettek itt. Szabályos falucska jött létre. Érthető, hogy van érdeklődő a fürdő tulajdonjogának megszerzésére. A polgármester mesélte, hogy az elmúlt években sokan jelentek meg nála vételi szándékkal, de az esetek többségében csakhamar kiderült, hogy csupán szándék van, de pénz nincs. A testület úgy döntött, hogy eladó a csokonyavisontai fürdő, de csak komoly kérőnek. Ma százmillióra taksálják az értékét. Ha megad érte valaki eny- nyit, akkor viheti. A pénz jól jönne a településnek, mert ebből végre belevághatnának a szennyvíz programba. Csokonyavisonta igazán komfortos vendégfogadóvá válhatna. Persze sok minden mást is meg kellene még oldani. Az erre járó idegen hiába keresi a falu neves szülöttének Xantus Jánosnak a szülőházát. Pontosabban a lerobbant épületet még megtalálja, egy emléktábla is áll a falán, de múzeum mind a mai napig nem született. Nagyatádi Szabó István szülőháza viszont hamarosan múzeum lesz. Csokonyavisontán a lehetőségekhez képest igyekeznek mindenre gondolni, hiszen az igazi vendéglátás meghozza a hasznát. Nagy Jenő Útravaló Tigyi József orvos-professzor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja Kaposváron született, és a Somssich gimnáziumban érettségizett: - 1944-ben kerültem Pécsre, biofizikus kutatóként több mint 50 országot bejártam. De bárhol is vagyok a világon, mindig melegség önti el szívemet, ha szőkébb hazámról", Somogyról hallok.Rend- kívül sok útravalót kaptam kiváló tanáraimtól. Takáts Gyula, Tömöri Aladár, Katona Piroska ma is él. Pap Antal, Frank László, Brolly Imre, Tihanyi Ferenc, Cziiják József tanáraimra csak hálával, tisztelettel és szeretettel tudok gondolni. Nem véletlen, hogy a Tudományos Akadémia tagjai között négy volt kaposvári diák is van. SOMOGYI VALLOMÁSOK (Folytatás a 12. oldalról) Belányl Péter, a Hanza kft ügyvezetője: — A somogyi ízeket, amiket volt időm megismerni az 54 év alatt. Jól érzem magam itt, csak folyton rohannom kell. Amikor dolgozom, csak az ételspecialitásokra koncentrálok. Dr. Sefffer István kaposvári plasztikai sebész: — A hazát, az otthont. Bárhol jártam a világban, mindig visszatértem, s nem véletlenül a megyeszékhelyen nyitottam magánklinikát. Balsai Tamás, a csokonyavisontai Szent László plébánia plébánosa: — Ide kötnek az emlékek, az emberek. Bármennyire is szépek a történelmi Magyarország egyes vidékei, Somogy a legszebb valamennyi közül. Bár tanulmányaimat nem Somogybán végeztem, honvágyat még nem éreztem. SacÄcs Ferenc, a Korona Taxi gépkocsivezetője: — Én Baranyában születtem, de már jól érzem magam Somogybán. Odahaza azt mondták: Somogybán minden másként megy, mint másutt. Ebben van valami igazság. Pájer Tamás ezredes, a megyei hadkiegészítő parancsnokság parancsnoka: — Szabolcsból jöttem, s már több mint egy évtizede élek itt. Ez a megye befogadott bennünket. Szabó Gyula elnök-vezérigazgató, Inter-Trade Agro Rt: gyerekkorom óta Somogybán élek. A család, a barátok, a munka ezer szállal a megyéhez köt. Az elmúlt időszakban számos ígéretes ajánlatot kaptam más régióból, ám minden esetben Somogyot választottam. Nem bántam meg a döntést: a napi nehézség mellett rengeteg öröm ért Somogybán. Bellái József, a megye legkisebb településének, Patcának a polgármestere: — Nekem ez a föld jelent mindent. Negyed évezred köti Somogyhoz a családomat: itt élt az ükapám, dédapám, nagyapám, az apám is. És én is, immár 74 éve. Ez a föld az, ahová mindig visszajöttem, el nem hagynám soha. GAZDASÁGI JELLEMZŐK ______________________SOMOGY KINCSEI.______________________ N émet piacon a Balaton bor Balaton bor néven jelent meg a balatonboglári BB Borgazdasági Rt kékfrankosa a német- országi piacon és azonnal hódított. Félmillió palack volt a kínálat bevezetéseként, s az utolsó cseppig el is kelt az elmúlt 1-2 hónap alatt. Legalább ilyen jó hír, hogy 4,99 márkát adtak érte a német borivók. A bogiári cég tulajdonosa a Henkell-Sönhlein vállalatcsoport vezette be a Balaton márkanevet hazai piacán, s hárommillió márkát költött a reklámozására. A műholdas csatornákon ma is naponta kínálják a Balaton bort. Mészáros Győző, a BB vezérigazgatója azt mondta: az idén 1,2-1,5 millió palackot kémek a meg- renclelők. Szeretnének ezen a márkanéven fehér bort is kínálni a német piacon. Egyébként ez az első hazai bor, amelyet középkategóriás áron el tudnak adni Európa nyugati felében. A csomagolása igényes: az üveg szájára a műanyag rögzítő kapszula helyett környezetkímélő papírcsíkot ragasztottak. Másfél évtized múltán jelentkezik a balatonboglári nagyvállalat az új márkanévvel. Annak idején a BB elnevezés is meglepően újszerű és sikeres volt, akkor nem jellemezte a Az idei megrendelés másfél millió palack fotó: kovács hazai borászatot a frappáns piaci szemlélet. Azokban az években, (1982-83 táján) történt ez, amikor a földművelés- ügyi kormányzat besorolta a dél-balatoni szőlőtermő vidéket az ország történelmi borvidékeinek sorába. Bár a tó partját övező dombvidéket jó szőlőtermő területként ismerték, nem tartozott a kiemelt borvidékek közé. Néhány évtized alatt a sikeres nagyvállalat emelte a mai méltó rangjára. A koncepció, hogy Boglárról nagyüzemi keretekben lássák el a Balatont csemegeszőlővel és az ország szőlőtermő területeit szaporítóanyaggal a második világháború utáni években született. A megvalósult nagy telepítéseknek tehát Boglár volt a bázisa. Itt működött az egyetlen olyan termelő üzem, amelyet kutató laboratóriummal is felszereltek. Hegedűs Lajos, a BB termelési igazgatója élénken emlékszik arra is, hogy szakmai körökben milyen nagy értéket képviselt a BB, hiszen itt működött a magyar szőlőtermesztést szolgáló tudományos kutatás és szaktanácsadás. Aztán az 1970-es években teljesedett ki a nagy balatoni szőlőtelepítés a másfélezer hektáros állami gazdasági és ugyanekkora szövetkezeti ültetvényeken. A vidék talaja és klimatikus adottságai az illatos, zamatos fehér borok készítésére a legalkalmasabbak. Mészáros Győző szerint itt a francia elzászi minőséget is meg lehet célozni. A minőségnek mindig is kulcspozíqiója volt a BB történetében: a szellemi tőkét kovácsoló diplomások alapozták meg az itteni borkultúrát. A vidék kiváló adottságai mellett komoly szerepük volt abban, hogy a cégük akkor is talpon maradt és profitot termelt, amikor a hazai borászat a válság éveit élte. Ezt a szakemberek a kiegyensúlyozott és évtizedeken át következetesen magas színvonalú termeléssel magyarázzák. No, és a termék- szerkezettel, mert a bor, a pezsgő és a gyümölcslé készítés biztosította a több lábon állást. Hogy ma több mint 4000 ültetvényes munkája alapozza meg az itteni borkészítést, az nem az utóbbi évek eredménye, hiszen évtizede elkezdték az áttérést a nagyüzemi termelésről. Az 1995-ös tulajdonos- váltás pedig jó pénzügyi alapokat és fejlesztési lehetőségeket egyaránt hozott a cégnek. Idén például 300 millió forintot költenek a korszerű feldolgozóra és a minőségre. A modell értékű termeltetésig rendszeren belül a magánültetvényesekkel készülnek a szőlőterületek rekonstrukciójára. A töretlen fejlesztések és a minőségi borkészítés mellett a felvásárlási árakkal ösztönzik az ültetvények megújulását. Közös érdeke ez a borvidéknek, hiszen idén már 7-8 millió palackot vár az angol, a svéd és az amerikai piac a Balaton déli partjáról. Gáldonyi Magdolna Megnevezés 1980. 1990. 1995. Beruházások teljesítmény értéke (folyó 5.105 9.183 12.602 áron) millió Ft-ba ebből: kommunális 1.086 1.783 1.765 Mező- és erdőgazdasági termőterület 530.741 516.671 507.485 Termésmennyiség tonna búza 313.490 304.197 190.841 kukorica 405.876 296.210 396.777 cukorrépa 126.345 189.471 131.182 100 ha mezőgazdasági term, jutó állomány szarvasmarha 28,2 18,1 11,9 sertés 109,4 41,2 57,5 Alkalmazásban állók 40.345 28.086 10.949 Alkalmazásban állók nettó átlagkeresete — — 20.157 Ipar Termelésindexe (előző év %-ában) 89,9 81,9 80,0 Ipari term, értéke millió Ft — — 47.771 Alkalmazásban álló 34.839 28.229 18.127 Az egy alkalmazásban állóra jutó termelés indexe (előző év %-ában) 105,7 88,2 130,2 Alkalmazásban állók nettó átlag keresete — — 23.254 Építőipar Termelés indexe (előző év %-ában) 98,9 81,9 80,0 Építési-szerelési tér. (millió Ft) 2.783 3.816 5.394 Alkalmazásban állók 10.581 7.006 3.384 Alkalmazásban állók nettó átlagkeresete — 9.819 22.524 Belkereskedelem-idegenforgalom A kisker. és vlátás forgalma 11.463 39.458 _ Alkalmazásban állók nettó átlagkeresete kereskedelem — — 22.373 szálláshely, vendéglátás — 21.410 Szállodákban és egyéb szálláshelyeken megszállt vendég 480.716 390.409 332.048 ebből: külföldi 232.098 269.407 192.769 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 8,0 *,1 5,4 ___czénWül; külföldiek___________ ____LS____ ____SJ____ __________ A somogyi szarvascsoda Vadászberkekben legendák szólnak a somogyi szarvasról. Dr. Galamb Gáborral, a délsomogyi erdők legavatottabb vadászati szakértőjével régi könyvekben lapozgatunk. Ebből kiderül, hogy több mint száz évvel ezelőtt, 1870-ben Somssich gróf erdeiben, Mike közelében egy páratlan tizen- nyolcas bikát lőttek ki. Akkori pontszáma 208,20 volt. Ösz- szehasonlítás képpen: a sokáig rekordot tartó szarvasbika trófeája, amelyet 1926-ban ejtett el Hans Hohenlohe-Oehringen herceg a Baláta-tónál 204,97 pontot ért. A trófeák királyának viszont az Aulock-félét tartják. Nevét Hans von Alu- locktól kapta, aki 1967. szeptember 8-án ejtette el a nevezetes szarvasbikát a lábodi vadgazdaság kivadári erdőrészében. A 18,86 kiló súlyú 248,38 pontos trófea az eddigi legnagyobb amely terítékre a délsomogyi erdőkben. Az akkori erdészeti intézet sebtében úgy döntött, hogy ki kell állítani a novi-sadi vadászati kiállításon, mert ezzel világrekorder címet lehet elérni. Hogy nem így történt, az a politikának köszönhető. Ugyanebben az időben a Jugoszláv pártvezető, Tito Tikves mellett egy hasonló bikát ejtett el. Természetesen az lett a világrekorder, a lábodi trófea a második helyre szorult. Valamennyire kárpótolta a dél-somogyiakat, hogy az ő trófeájuk lett az 1971-es vadászati világkiállítás jelképe. Galamb doktor büszke arra, hogy a somogyi szarvas, s ezáltal a lábodi is világhírű. Nem véletlen, hogy neves vadászok fordultak meg náluk az elmúlt negyven év során is. A lábodi állami vadgazdaság ugyanis éppen negyven évvel ezelőtt, 1957-ben alakult meg. Ebből lett később a Lábodi Állami Gazdaság, majd a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát. A múlt történetében érdekes nevek szerepelnek, politikusoktól a német gyáriparosok szövetségének elnökéig sokféle ember megfordult náluk. A vadászok szívesen jönnek vissza, ez pedig jelzi, hogy hogy valóban értékes vadállományról van szó. A somogyi szarvas hírnevét meg kell őrizni fotó: lang Dr. Galamb Gábor a negyven évből majd harmincnyolcat töltött az itteni vadgazdálkodás irányításával. Azt mondja, hogy kitartó munkával sikerült eredményeket elérni. A szakszer selejtezés, a vadállomány élőhelyének karbantartása, a takarmányozás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kiváló genetikai adottságok mellett egyre jobb eredményeket érhetnek el. A vidék a szarvas ősi élőhelye. Bolhó térségében a hajdani láp mélyéről 3-3500 éves, Pötré- tén háromezer éves trófeamaradványok kerültek elő. Ezek hasonló jellemzőket mutatnak mint a mostani trófeák. Évezredes örökséget kell ápolniuk az itteni hivatásos vadászoknak. Teszik dolgukat, most már annak tudatában, hogy a híres-nevezetes élőhely génbázisként működik. Az állam elvárása, hogy a somogyi szarvas hírnevét megőrizzék. A ma Lábod Mavad Rt néven szereplő vadgazdaság a negyvenedik születésnapra * egy nagyszabású rendezvény- sorozattal készül. Három napos vígság keretében tartják majd meg az idei vadásznapot. Tudományos tanácskozást szerveznek a vadgazdálkodásról neves külföldi szakemberek részvételével. Bizonyítani akarják, hogy nem véletlenül kapták meg három évvel ezelőtt a vadászati Oscar-díjat, a Mont Blanc díjat, amit Fokvárosban vehettek át. Nagy Jenő l
