Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-04 / 3. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP A MEGYE NAPJA 1997. január 4., szombat NÉPESSÉG Megnevezés 1980. 1990. 1995. A lakónépesség száma 359.666 343.315 337.489 A férfiak aránya 48,2 47,9 48,0 A nők 51,8 52,1 52,0 Életkor szerinti megoszlás % 0-14 21,3 20,2 17,9 15-39 34,3 35,0 34,9 40-59 26,0 25,0 27,1 6018,4 19.8 20,1 NÉPMOZGALOM M e k n eve lés 1980. 1990 1995. Élve születések száma 4.849 4.231 3.767 Halálozások 5.491 5.217 5.238 Természetes szaporodás /fogyás (-)-642-986- 1.471 1000 lakosra jutó: 7,2 6,3 4,8 házasság kötés válás 2,4 2,3 2,3 élve születés 13,5 12,3 11,2 halálozás 15,3 15,2 15,5 természetes szaporodás, illetve _____fogyás (-)______________________- 1,8-2,9-4,4 Olivier Guiscbard a francia Loire-régió elnöke a nyáron találkozott a Balaton-parti megyék vezetőivel és megállapodtak a sokoldalú együttműködésről. Képünkön (jobbról) dr. Kolber István társaságában fotö: lang Róbert Az ifjúságom Dr. Kengyel Miklós egyetemi tanár, a pécsi jogi kar dékánja: — Ha egy szólva kellene válaszolnom: mit adott a megye, akkor azt mondanám, az ifjúságomat. 18 éves koromig alig léptem át a megye határát. Kaposvárról három irányba vezetett az utam: nyáron Fonyódra, tavasszal és őszszel a Dráva partjára és marcali dombokhoz, nagyszüleim szőkébb hazájába. Az 1970-es években lelkes szurkolója voltam a Rákóczinak, a 80-as években rajongója a kaposvári színháznak. Nemcsak a szülői ház melege hívott, hanem egy- egy rangadó, bemutató izgalma is. Néhány éve mindez megváltozott. Ha „itthon” vagyok, járom a várost, öntudatlanul is gyermekkorom emlékeit keresem. Nem az új házaknak, utcáknak örülök, hanem a régieknek, melyek még őrzik a múltat, a nem feledhetőt. Jövőt tervez az elfelejtett régió Dr. Kolber István: Célunk a megyén belüli különbségek kiegyenlítése, a gazdaság élénkítése, a munkanélküliség csökkentése A MEGYENAPHOZ KÖTŐDŐ RENDEZVÉNYEK Január 3-án Együd Árpád Városi Művelődési Központ Kaposvár, Csokonai u. 1. 17.00: A Somogyi Hírlap jelenti 1996-ról sajtófotó-kiállítás megnyitása Január 6-án Városi múzeum Nagyatád, Széchenyi tér 3. 10.00: A Rinyamente turisztikai lehetőségei - Idegen- forgalmi tanácskozás Kodály Zoltán Művelődési Ház, Karád 19.00: A Karádi Népi Együttes műsora Január 8-án Megyeháza 14.00: A megyei felsőoktatási ösztöndíjak átadása. A díjakat dr. Kolber István, Somogy Megye Közgyűlésének elnöke adja át Megyei és Városi Könyvtár 15.30: A honfoglalás és az Árpádházi királyok képeslapokon. Kiállítás Steiner Józsefné gyűjtő anyagából Az alapszó Dr. Földvári József büntetőjogász, pécsi egyetemi tanár azt mondja: — Somogybán lettem felnőtt, ott alapozódott meg az élet- szemléletem. Rendkívül hálás vagyok a kaposvári gimnáziumnak, ott nemcsak ismereteket, hanem szemléletet is kaptam. Ismerem a mai oktatási rendszert, magam is negyvenhat évet oktattam az egyetemen. Tapasztalom, hogy mennyivel gazdagabb volt, főleg a nevelés területén az a rendszer, amely engem nevelt. Zöld sziget Nagyné Czanka Valéria, a Bányai Panoráma Egyesület elnöke: — Somogy azt a környeztet jelenti számomra, amellyel születésem óta kölcsönhatásban vagyok. Azt szeretném, ha a Somogy zöld szigetét jelentő falvakban életminőséget is javító munkahelyek teremtődnének, s ehhez nélkülözhetetlen a helyi cselekvés, valamint a kormányzat és a megyei vezetés „szíverősítője”. (Folytatás az 1. oldalról) A megyei önkormányzat már 1995-ben megrendelte a koncepció elkészítését. Időben el is készült, s volt időnk egyeztetni a megye önkormányzataival, a kistérségi társulásokkal, a képviselőkkel, és a társadalmi szervezetekkel. Mire dolgozni kezdtek az országos koncepción, nekünk már voltak saját céljaink és terveink. — A területfejlesztési tanácsok megalakulásával, és a fejlesztési célok megvalósításához szükséges források elkülönítésével lehetővé vált a munka megkezdése. A terület- fejlesztés azt szolgálja, hogy a ország különböző régiói felzárkózzanak a fejlett területekhez, s azt, hogy egy régión, megyén belül kiegyenlítődjön a jelenleg még igencsak eltérő gazdasági-szociális-kulturális fejlettség. Ahhoz, hogy megindulhasson a munka, konkrét célokra, és ehhez kapcsolódó programokra van szükség. — Az előbb említett készültségi foknak köszönhetően a kezdetektől részt tudtunk venni az országos koncepció kialakításában. Ennek eredménye, hogy a legfontosabb somogyi projectek bekerültek az országos koncepcióba is. Ilyen például az S-9-es autóút, az M7-es autópálya továbbépítése, a dunántúli autópálya, a taszári repülőtér kettős hasznosítása és a barcsi vállalkozói övezet kialakítása. A javaslatom alapján bekerült még egy kaposvári logisztikai bázis kialakításának terve is. Biztos vagyok abban, hogy ezáltal könnyebb lesz hozzájutni a különböző alapokban lévő pénzeszközökhöz. — A koncepció tíz kötet. Ezeken a terveken kívül mit tartalmaz még? — A koncepció készítői a legapróbb részletekig tanulmányozták Somogy megye helyzetét. Összegyűjtötték erősségeit, gyengeségeit és ezekre alapozva jelölték ki a fejlesztésre leginkább érdemes területeket. A legfontosabb cél, a megyén belüli területi különbségek kiegyenlítése, a gazdaság élénkítése, a munka- nélküliség csökkentése. A megvalósításhoz fejleszteni kell az infrastruktúrát, főként ami az úthálózatot, a közlekedést, azaz a megye elérhetőségét illeti. Ezért is kulcsfontosságú a felsorolt főutak és autópályák megépítése, de stratégiai a jelentősége a taszári reptér polgári célokra való használata is azért, hogy a külföldi tőke számára vonzóbbak tudjunk lenni. Nem elhanyagolható az összekötő utak építése sem, hiszen ma Somogy településeinek 30 százaléka zsák- település. A gazdaság húzóágazata lehet az idegenforgalom. A koncepció részletesen kitér a falusi turizmusra, a vadász- és termálturizmusra. Külön elemzi a megyén belüli elmaradott térségek helyzetét és lehetőségeit, a fejlődésükhöz szükséges tennivalókat. Rámutat a gyorsan fejleszthető területekre, ahol ipari parkok, gazdasági központok létrehozásával egy egész kisrégió fejlődése kezdődhet meg. — A felsorolt tervek látszatra is igen szorosan kapcsolódni egymáshoz. Egy ilyen egymásra épülő koncepcióból lehet-e valamit kiragadni? — Rendkívül nehezen, mert ráadásul több olyan célt is megfogalmaztak készítői, amelyet csak kormányzati segítséggel lehet megvalósítani: vannak olyan tervek amelyek túllépnek a megyehatáron, és az egész régiót érintik. Vannak olyanok is, amelyek kifejezetten csak egy adott településre vonatkoznak. Mivel ennyire szerteágazó ez a munka, most egy olyan kivonatot készítünk, amelyből bárki tájékozódhat a tervekről, és amely tartalmaz 10-15 konkrét programot is: olyat, amely a nagy célok megvalósítását segíti elő. Szeretném, ha minél többen elolvasnák ezt, mert akármennyire is szerteágazó a területfejlesztési koncepció, minden része egy irányba mutat. Jó volna, ha ez megadná azt a keretet, amelyben mindenki talál magának saját célt, látja az irányt. Együtt könnyebb lesz beindítani azt a „kereket”, amelyet — ha átlendül a holtponton — már le sem lehet állítani. Ez előnyt hozhat mindenki számára. Az országot úgy szokták felrajzolni, mint egy lejtőt, aminek a teteje a nyugati határ, és fokozatosan lejt keleti irányban. A területfejlesztési koncepciónk jó alap Somogy felfelé kapaszkodásához, ahhoz, hogy a fejlett megyékhez közeledjen. Varga Ottó s zerencsés, eredményekben gazdag, boldog új esztendőt kíván minden kedves Megrendelőjének a Somogy Megyei Kéményseprő Kft 1997. évben változatlanul, örömmel állunk Tisztelt Ügyfeleink rendelkezésére! (X) _________SOMOGYI VALLOMÁSOK_________ M it jelent önnek Somogy? — ezt kérdezték a Somogyi Hírlap munkatársai. íme a válaszok. Némethné Sz. Tóth Ildikó, református lelkész, Lá- bod: — Egy éve jöttem Somogyba, előtte a kemény kunok között éltem. A somogyi ember érzelmesebb: akár a viasz, ahogyan hozzányúlunk, az lenyomatot hagy benne. De óvatosabban is kell vele bánni, könnyebben megbántódik. Csepregi Istvánná, hivatásos nevelőszülő, Ötvöskónyi: — 26 éve költöztünk ide Szentesről, akkor születtek az ikreim. 1985 óta vagyok hivatásos nevelőszülő, éppen szentesti ajándéknak kaptam all. gyermeket, egy másodikos kisfiút, ők az én családom, az én Somogyom. Cserpi József zászlós, a megyei rendőrkapitányság ügyeletese: — Egész életemet Somogybán töltöttem. Itt születtem, itt nőttem fel, itt a családom, a rokonságom, a munkahelyem. Az otthonomat jelenti Somogy. Nagy András György ügykezelő, siófoki meteorológiai obszervatórium: — Somogyi születésű vagyok. Gyerekkorom óta Siófokon élek, kötődöm a megyéhez. Szeretem a somogyi tájat, habár úgy vélem, a kultúrálatlan turizmus lassan tönkreteszi a Balaton környékét. Kovács Antalné barcsi nyugdíjas: — Világéletemben itt laktam, nem is igen jártam másutt. El sem tudom képzelni máshol az életemet. Idekötnek az emlékeim, a gyerekeim, s most már az unokáim is. Balás Béla kaposvári megyéspüspök: — Irgalmatlan nagy munkát, határtalan türelmet, számtalan imádságot. Bizonyos értelemben az üdvösségemet is, hiszen ítéletem napján a Mennyei Atya első kérdése az lesz felém: Mit tettél Somogyért? Orbán Margit, Rinyakovácsi polgármestere: — A bölcsőt és a koporsót. A parasztember minden örömét és bánatát. A jó szándékú embereket, akik készek a segítségnyújtásra. Sokan megkérdezték: hogy tudsz te egy ilyen kis faluban élni? Boldogan! — mondtam. Kulcsárné Gaieties Ibolya, a kaposvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola igazgatója: — A családot, a munkahelyet, a barátokat. 23 éve élek itt. Most már csak vendégként járok haza Baranyába, ahol születtem. Vájná Pál, a kaposvári Csiky Gergely Színház gazdasági igazgatója: — Kapcsolatokat emberekkel, intézményekkel. Tevékenységem mindig Somogyhoz kötődött. Jó lenne, ha ez hosszú távon is így maradna. Balázs József, szabási születésű, Budapesten élő politológus: — A szőkébb szülőföldet, amelyhez érzelmileg azért is kötődöm, mert itt tanultam meg rálátni a világra. De a sajátosan individualista, egyben közösségi embert is jelenti. A rokonságom most is ebben az országnyi megyében él, ahonnan én 15 évesen elszakadtam, de mindig tartom vele a kapcsolatot. (Folytatás a 19. oldalon) KÖZMŰVELŐDÉS Megnevezés 1980. 75M imr 1000 lakosra jutó színház látogatások száma 408 394 184 1 lakosra jutó mozi látogató 6 3 1 1000 lakosra jutó kölcsönzött könyvtári egység 2.178 1.649 1.499 Televízió előfizetés 90.498 94.979 103.517 SZOCIÁLIS ELLÁTÁS - EGÉSZSÉGÜGY Megnevezés 1980. 1990 1995. Bölcsődei férőhely 1.655 1.172 740 100 bölcsődés korú lakosra jutó fh. 11 10 6 Nyugdíjasok, járadékosok, egyéb ellátásban részesülők (1000 fő) 76,0 90,9 104,7 1 főre jutó átlagos nyugdíj Ft — — 17.010 A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények férőhelyei 1.192 1.296 1.732 Szociális intézmények száma 8 8 15 10.000 lakosra jutó orvos 19 25 26 Egy házi-orvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos 2.141 1.788 1.513 10.000 lakosra jutó kórházi ágy 79 90,5 87,3 39 O ft) ( IBUflBi iOJ-eJ TGUflBl A «Bf
