Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-31 / 26. szám

1997. január 31., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Újra államosított területek? Aki elmegy vadászni Ebzárlat Tabon, Fiadon Tabon egy veszett róka meg- mart egy kutyát, ezért 90 napos, részleges ebzárlatot rendeltek el. Fiadon ugyancsak ebzárlat van egy veszett macska miatt. A veszett állatok száma az elmúlt öt évben fokozatosan nőtt Somogybán. 136 veszett rókáról, 19 macskáról, 13 ku­tyáról, 5 szarvasmarháról és 4 őzről szól a tavalyi statisztika. Dr. Bánáti Henrik, a megyei állategészségügyi és élelmi­szerellenőrző állomás igaz­gató főállatorvosa abban bízik, hogy a rókák immunizálásá­nak és az eboltásnak köszön­hetően az idén kevesebb lesz a veszett állat. — Tavaly repülőgépekről dobálták le a rókáknak a vak­cinát, ám ezt még néhányszor meg kell ismételni, hogy lát­ványosan csökkenjen a ve­szettség — mondta dr. Bánáti Henrik. — Az eboltás megle­hetősen fegyelmezetten zajlott. Csaknem hetvenezer kutyát ol­tottunk be tavaly; azt a néhány száz ebet, amelyet nem hoztak el az oltásra, a polgármesteri hivatalok segítségét igénybe véve igyekeztünk kiirtatni. Áp­rilisban újra oltjuk a házőrző­ket, de a kijáró macskákat is érdemes beoltatni, mert a ve­szett macska veszélyesebb a rókánál és a kutyánál, ugyanis támad, s főleg az arcot sebzi meg. Tavaly 13 veszett macska és 4 kóbor kutya mart meg em­bert. (Lőrincz) Fekete a kábel, kifogásolták a vételt A csillagpontok minősége A legnagyobb vitát a Kapos Kábel kft eddigi tevékenysége váltotta ki tegnap este a városi érdekegyeztető fórumon. El­hangzott: fél éve kezdődött a csillagpontos hálózat kiépí­tése, ezalatt az idő alatt 5149 lakást kapcsoltak be a rend­szerbe, a fejlesztésre fordított összeg meghaladja a 70 millió forintot. Az ülés résztvevői a vétel minőségét, a programok elosztását kifogásolták. Dr. Orosz László, a kft ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: nem érzik úgy, hogy becsapták volna a kaposváriakat, az alapcsomagban is ugyanazo­kat a műsorokat nézhetik az előfizetők, amelyeket eddig. A résztvevők a munka minősé­gét is kifogásolták, mint mondták: a lakáson keresztül- kasul vezetett vastag fekete kábel nem esztétikus. A kifogás él, a kábel marad. A fórum elfogadta a szelek­tív hulladékgyűjtési rendszer és a hulladékudvar megvalósí­tásáról szóló előterjesztést is, hozzátették azonban: félő, hogy ezzel a szemétszállítási díjak is emelkednek. Dr. Fa­zekas Sándorné műszaki igaz­gató elmondta: a fejlesztés célja éppen a díjak csökken­tése illetve igazságosabbá té­tele. (Jakab) A lakossági kábel-panaszokról szóló írásunk all. oldalon ol­vasható. „Papíron húztak egy vonalat” Agyak és szívbetegek Dr. Árvái Attila egyetemi tanár fotó: kovács tibor (Folytatás az 1. oldalról) A jól fölszerelt, intenzív ellá­tást nyújtó koronáira őrzők — Kaposváron is van ilyen — kialakítása nyomán harminc százalékról, tizenegy száza­lékra csökkent az infarktusban elhunytak száma. A nem sebé­szi, de az erek útján végzett korszerű beavatkozásokkal, megszüntethetők a szív főve- rőér-szűkületei. Az éren ke­resztül fölhelyezett, drótháló szerű, úgynevezett stent-ek segítségével több esetben ki­válthatják a nagy mellkasi szívműtéteket. Ezeket a be­avatkozásokat — mint dr. Ár­vái Attila elmondta — a regi­onális centrumokban, Pécsen és Zalaegerszegen jó szívse­bészeti háttér mellett végzik. Tavaly Kaposvárról egy bete­gen hajtottak végre ilyen stent-beültetést. Az ülésen részt vevő házi­orvosok az előadásokat köve­tően tesztet töltöttek ki. Ennek eredménye alapján kapják meg azt a négy kreditpontot, amely a háziorvosi vizsgához szükséges 270 pont elnyerésé­hez kell. Várnai Ágnes Szakképzések cigányoknak (Folytatás az 1. oldalról) A Somogytúr-Szőlősgyörök környéki földtulajdonosi kö­zösség 9300 hektáréval - 11 településen - a megye egyik legnagyobb vadászterületén gazdálkodhat majd. Ebből 2266 hektár hovatartozásán nem tudott megegyezni a Se- faggal, amely génrezervátumot akar létesíteni Zamárdi jelen­tős térségében. Androsovits Jenő, a földtulajdonosok kö­zösségének képviselője nem írta alá a vitatott területről a megállapodást az erdőgazda­sággal. Úgy ítéli meg, hogy a vadászati törvény egyértel­műen a földtulajdonosoknak biztosítja itt a vadászati jog gyakorlását. Ezzel ellentétes Lakos László volt miniszter előzetes állásfoglalása. Nagy Gábor látrányi körjegyző - a kistulajdonosok képviseleté­ben - egyenesen törvénysértő­nek ítéli, mert szerinte a tárca volt vezetője nem egyeztetett a környezetvédelmi főhatóság­gal. Dr. Szilvásy György, a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium köz- igazgatási államtitkára állítja, hogy a törvény szerint külön­leges rendeltetésű terület meg­állapítása csak a határkijelölés után lehetséges a jogosult ké­relmére vagy közérdekből. Ezen az észak-somogyi terüle­ten várhatóan nem kerül sor közérdekből, természetvé­delmi célokból sem különleges vadászterület kialakítására. Boglár, Lelle, Látrány, So- mogytúr, Somogybabod és Visz polgármestere közös nyi­latkozatban támogatja a földtu­lajdonosokat. Szűcs László lel­Több ága van a Rinyának; sok malom kerekét forgatta valaha. Volt Segesden, Ötvöskónyiban, Kisbajomban három is - mondta a nagyatádi Horváth Ferenc. Megírta Bodvica történetét, s most, 77 évesen a vízimalmokat kutatja. Huszonötnek már sike­rült a nyomára bukkanni.- Sok kis malom dolgozott valaha a Rinyán; Atádon kívül volt Bakházán is. Mikében nem­régiben újították fel; egyes ré­szeit meghagyták az eredeti formában. Oda is ki kellene mennem fotót készíteni, de eb­ben az időben nem merek neki­vágni az útnak. Görgetegen pe­dig az első háznál volt a malom, ma is látható a nyoma, sőt a pin­celejárata eredeti. Horváth Ferenc az áfésztól ment nyugdíjba, és Turbók Ká­roly könyvtárigazgató kérésére elvállalta a bodvicai klub vezeté­lei polgármester szerint azért, mert a települések állampolgá­rainak érdekeit képviselik, nem az állami akaratot. Meggyőző­désük, hogy a földtulajdonosok igénye a vitatott területre tör­vényesen megalapozott. A kör­jegyző szerint pedig nem hagy­ják annyiban a dolgot, és várha­tóan bíróság dönt majd a határ­vitában. Suchman Tamás, az Orszá­gos Vadászati Védegylet el­nöke szerint felháborító az, ami a somogytúriakkal történik. A törvényben szó sincs arról, hogy újra államosítsák a va­dászterületeket. Az államnak ugyanannyi joga van, mint bármelyik földtulajdonosnak. Tavaly az illetékes tárcákkal, a kincstárral, a privatizációs szervezettel, az erdőgazdasá­gok vezetőivel megállapodtak, hogy az állami erdők nem 'csökkenhetnek, de nem is nö­vekedhetnek. Úgy látja, hogy a megállapodással és a törvény­nyel ellentétes folyamatok ér­vényesülnek. A megegyezést csak az érintettek hozzájárulá­sával lehet megváltoztatni, de ezt nem kezdeményezte senki. A napokban újra tárgyal a földművelésügyi miniszterrel, s ha nem változnak a kedvezőt­len folyamatok, a parlamenthez fordul. Attól tart: a különleges rendeltetésű területek kialakí­tása mögött a vadászati jog át­játszása húzódik meg a külföl­dieknek. Azt is javasolja, hogy rendeljenek el teljes vadászati tilalmat, mert sok jelzést kapott arról, hogy az átmeneti hely­zetben a vadállomány kiirtása folyik. Gáldonyi Magdolna sét. Akkor kezdett kiállításokat szervezni, s ezekhez gyűjtött régi írásokat, fotókat. Megírta Bod­vica történetét, ehhez két évig gyűjtötte az anyagot. Valaha Bodnak, Bodafalvának hívtán, később Bodának. 1941-ig a Nagyatád vidéki körjegyzőség­hez tartozott, mint Henész, Öt- vöskónyi vagy Kivadár. Akkor egyesítették Nagyatáddal. A falukutató elmondta: nem ezek voltak első munkái. Koráb­ban megírta az áfész 45 éves tör­ténetét. Később szűkebb pátriája múltját kutatta: írt a „szényége- tőről”, ahol régen faszenet éget­tek. A Bodvicáról elszármazott tanítóról is, aki az atádi I. világ- háborús emlékművet tervezte. — Fiatalon verseket írtam, most meg a kutatás a hobbim. Szeretném még feldolgozni a Rinya menü vízimalmok törté­netét. Németh István Együttműködési megállapodást kötött a kaposvári cigány ki­sebbségi önkormányzat a me­gyei munkaügyi központtal. Ez­zel is a cigányok munkába állá­sát igyekeznek elősegíteni. Szellő János, a kaposvári kiren­deltség vezetője elmondta: ja­vult a képzésben részt vevő ci­gányok aránya. A nekik szerve­zett két szaktanfolyamon har­mincötén vettek részt, a kiren­deltség más tanfolyamain 70 ci­gány munkanélküli szerzett ké­pesítést. Tavaly jóval több ci­gány végzett közhasznú munkát. A munkaügyi központ átalaku­lásával a kirendeltségek önál­lóan is indíthatnak elhelyezke­dést elősegítő tanfolyamokat. A foglalkoztatási lehetősé­gekről a korábbinál bővebb tájé­koztatást kértek a kisebbségi képviselők, ezért a munkaügyi központ vállalta, hogy ezentúl havonta ismertetik a kisebbségi önkormányzattal a város mun­kanélküliség alakulását, összeté­telét, s kéthetente a munkalehe­tőségeket. A kisebbségi önkor­mányzat azt vállalta, hogy felvi­lágosító, meggyőző munkát vé­gez a cigányok között. S. P. G. Szeretet és támogatás a Vöröskeresztnél A Magyar Vöröskereszt „Sze­retet és támogatás ’96” néven szervezett akciójához csatlako­zott a vöröskereszt marcali csoportja. A pénzből 261 család számára biztosított ezer forint értékű élelmiszercsomagot. A marcali vöröskereszthez a helybeliek 484 ezer 800 forint értékben juttatott el használt, de még jó állapotú ruhákat, cipő­ket, játékokat, melyeket az ak­tivisták 1066 család között osz­tottak szét. Most a Mustang Részvénytársaság dolgozóinál tart gyűjtést. Fiap aranyérem Kaposvárra Csonka Béla AFIAP fotómű­vész Féltés című fotóját, FIAP aranyéremmel jutalmazták a brazíliai Jau városában megtar­tott nemzetközi fotókiállításon. Itt mutatták be Péter János AFIAP és Lipkovits Tibor fo­tóművészek egy-egy képét. Mindhárom alkotó a Somogy Fotóklub tagja. Agrárfórum a termelőknek Több mint 60 kistermelő vett részt a megyei agrárkamara fó­rumán tegnap Kaposváron. Az idei agrártámogatási rendszer­ről dr. Exner Zoltán, a megyei agrárkamara ügyvezető elnöke tartott tájékoztatót. Mészáros József tanácsos az őstermelői igazolványokkal kapcsolatos tudnivalókat ismertette. Jelmezes farsang nyugdíj asoknak Elírás történt lapunk tegnapi számának Nyugdíjasok olda­lán. A kaposvári farsangi mu­latságot nem a kaposvári nyug­díjas egyesület tagjai, hanem a Somogy Megyei Nyugdíjas Szövetséghez tartozó Tá- jak-Korok-Múzeumok Klubja tartotta. A kaposvári nyugdíjas egyesület jelmezes farsangi bálja február 17-én 15 órakor a Szent Imre u. 14. szám alatti pártok házában lesz. Fegyver és szarvas a gépkocsiban Lőfegyvernek látszó tárgyak és egy lelőtt szarvas került elő an­nak a két lengyeltóti lakosnak a gépkocsijából, akiket közúti el­lenőrzés miatt állítottak meg a rendőrök. Előállításukkor 31 különböző kaliberű lőszert, egy kispuskát (benne nyolc töltény­nyel), egy saját készítésű lő­fegyvert (két tölténnyel) foglal­tak le. A két rabsic a Buzsák- Csisztapuszta közötti területen lőtte le a szarvast. A Fonyódi Rendőrkapitányság nyomozást rendelt el ellenük visszaélés lő­fegyverrel bűntett miatt. Bodvica krónikása A Tikász, a Tutyi, a gameszos és a lámpás TÉLI NAPOK BÖHÖNYÉN A Tikász már vár, ül a Rinyában, mel­lette felese. Vegyi-gyümi. Vagy kerí­tésszaggató barack. Esetleg mindkettő, a lényeg, hogy üssön. Fájdalomcsillapítás, á la Hungary. De min is mentek át korunk Tikászai, mi fán is terem az ő fájdalmuk, amit csil­lapítaniuk muszáj. A böhönyei Tikász (így ismeri mindenki, „ha a Papp István Fő utca 60-as dugadűlt gunyhóját keres­nék, meg nem mondanák, hogy az én valék!”), vágóhídfűtői, helyzetfürósi és légpámásköszörűsi évekkel a háta mö­gött semmire sem vitte. Vagy legalábbis nem sokra, bír egy kis viskóval, mahol­nap az lesz a sírgödre, ha egyszer a Szentlélek, ami összetartja, kicsit elbá­mészkodik, aztán ott van a Sokol, a vi­lágvevő, ami eszi az elemet. No, meg van neki múltja, miből anekdotáinak dús lombja nő. — Én kétszer születtem, gyerekem —- csap a szomszéd ülőkére, hogy belere­meg még deres szakálla is, s miután így magához invitál, elmondja: 1936. áprili­sában 19-re és 22-re is beanyakönyvez­ték. — De ez még mind semmi a Tutyi- hoz képest, azt majdnem élve temették el — ölti egyik szavát a másikba, és ta­máskodásomra a Rinya népét hívja bi­zonyságul. Egy emberként bólogat a büfé, bizony, Tutyinak elállt a szívve­rése, föl is ravatalozták annak rendje és módja szerint, s ha lett volna „anno da- cumál” hűtőkamra, megveszte volna az isten hidege. Mikor az éjszakában járva felocsúdott, kimászott az ablakon, betért egy pofa sörre a leghamarábbi ivóba, mire a népek, kik halálát költötték, szer­teszét futottak. Ez a történet s még megannyi járja Böhönyén. Ez is, amint minden egyes lakójának múltja, jelene, maga a község. S hogy milyen lesz a jövő? Tóth Gábor igazgatóhelyettest, képviselőt az iskolá­ban faggatom. 264 diák tudománya, köztük nagyszakácsi, szenyéri és ne- meskisfaludi nebulóké 14 osztályban csiszolódik a tanoda falai között. A nyelvi és számítástechnikai labor, az új tornacsarnok és a közel teljes szakos el­látottság megnyugtatóan hangzik. Nem úgy a tény, mind több állástalan szülő mind több gyermeke esik ki az étkezte­tésből, napközis ellátásából. Tanév ele­jén 158-an kezdtek, ma 134-en vannak. Szomorú s egyben érthetetlen, de a fia­talság nem igen él az ifjúsági klub és a sportolás lehetőségeivel, korán kell kel­nie, ki hadra akarja őket fogni. A helyet­tes igazgató, a testület zömének egykori tanítója fociderbik szervezésével operál, s ez úgy-ahogy be is jön, az utcák ran­gadója látogatott. Máskülönben, mond­ják, a bezárt mozi lépcsőjén, a buszál­lomásnál lézeng az ifjak java. Nyomuk­ban graffitik (ezt lehetne okosan is mű­velni), a falakon base-ball ütő rajza, Kati-Dani Love 1996. VIII. 28, és fuck * 7 you-feliratok. A kioktató ejnye-bejnyét most elhagyom, fölösleges volna, meg hát az alkotókat sem lelem, hogy el­mondanák: miről is szól az életük, ho­gyan is látják a mi kis társadalmunkat. Marad az idősebb korosztály. Pak- sica Béla (57) például, aki a volt böl­csőde épületén dolgozik éppen, volt Vo­lán-sofőrként (1 millió km balesetmen­tesen), és volt gameszosként. Az ön- kormányzati kommunális csapat mun­kása, (Jószívű a polgármesterünk, megmaradtunk az időre”) Somogyis új­ságkivágásokat hoz, az előnyugdíj fog­lalkoztatja felettébb. Szeremé, ha vala­hogy beleeshetne a korhatárba. Lőczy Lajos már nyugdíjban van. A 81 esztendős lelkész múlt év augusztu­sáig hirdette az igét vasámaponta a köz­ség református gyülekezetének. Amikor az ifjakról kérdezem, fekete jövőt fest, majdhogynem reménytelent. A pedagó­gusok szakmailag kiválóak, mondja, de a nevelés mind az iskolából, mind a csa­ládból kiveszett. Az erkölcs, az emberek tartása mélyponton van, tőle huszon­hármán kértek már pénzt, s egyiküktől sem kapta vissza, pedig van, akinek még a katonakönyvét is őrzi. Egyre több a fá­radt, ideges szülő. „Hát a gyerekek hogy nőnek ott fel, hol nincs házi békesség? Mint azok a fák, melyek a szélvészek út­jában állnak. Ha szerencsére ki nem dőlnek is, elhajolnak, s egyenesen nem nőhetnek.” Ezt a lelkész (előkönyörgő tanító) nagyapja jegyezte föl „Pacczán, 1887. márczius 17-én.” Vaskos kötet, 490 oldal lemásolt egyházi beszéd, kéz­írással, gyöngybetűkkel. Szemet s lelket gyönyörködtető gyűjtemény. Mit mondhatnék? Tessék bekopog­tatni a község egyik lámpásához, akinek ajtaja a mai napig nyitva áll a kincske­reső emberek előtt. Balassa Tamás ( Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents