Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-27 / 22. szám

1997. január 27., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Tető alá került a niklai iskola új szárnya Jól haladnak az építők Niklán az iskola bővítésének munkáival. A marcali Városépítő Kft dolgozói mára fölrakták a cserepeket is - ebben a munkában korábban a havazás okozott gondot - a két tantermet, a raktárt és közlekedőfolyosót magába foglaló, mintegy 150 négyzetméter alapterületű épületszámyat. Ugyan­csak a városépítő szakemberei vállalták a boronkai új óvoda építését; ennek a fölfalazását a napokban fejezték be. Tündér Erzsébet telt háznak - kétszer is Nagy sikerrel mutatta be a BM Duna művészegyüttes Tündér Er­zsébet című táncjátékát a múlt héten Marcaliban. A művelődési otthonban a szereplők egymás után kétszer mutatták be mesés műsorukat - mind a kétszer telt ház előtt, s nagy sikert arattak. Szentgyörgy készül a csatornaépítésre Idei első ülését a múlt héten tartotta a balatonszentgyörgyi kép­viselő-testület. A legfontosabb napirendi pont az önkormányzat ez évi költségvetési koncepciójának megvitatása volt. Közép­pontjában áll a község szennyvízcsatorna-hálózata kiépítésének második üteme. Ezzel kapcsolatban az idén először a tervek el­készíttetése, majd a munkák indítása lesz az önkormányzat nagy feladata. A tervek szerint a Berzsenyi, valamint a Csillag­vár utcában és a Béke úton kezdik meg a csatorna kiépítését. Közgyűlést tartott a fiatalok társasága Második évi tevékenységét kezdte meg Marcaliban a MIT. A fiataloknak ez a társasága azzal a céllal alakult, hogy segítse a városban és a környező településeken élő gyerekeket. Számos, az ügyet jól szolgáló akciót könyvelt el sikerként a Marcali If­jak Társaságának vezetősége, amelynek beszámolóját Szabó Gyula, az elnökség tagja terjesztette elő - a hét végén megtar­tott közgyűlésen, a városi művelődési házban. Német cég a Rumpold új tulajdonosa Jelentős változás történt a Rumpold Rt tulajdonosi viszonyai­ban: a német Löbbert testvérek cége, a Lösch Környezetvé­delmi Rt vette meg a Rumpold-részvények 51 százalékát. A Lösch rt húsz éve kezdte meg tevékenységét a háztartási hulla­dékok ártalmatlanításával, s ma már csaknem háromezer dol­gozót foglalkoztat a különböző európai országokban működő vállalatainál, évi bevétele pedig megközelíti a 900 millió már­kát. A Lösch huszonnyolc vállalata közül húsz Németország­ban működik, s Magyarország mellett Csehország és Szlovénia piacára is belépett, s ezzel egy átfogó hálózatot épített ki. Minősítésre készül a böhönyei vegyeskar A böhönyei vegyeskar alig egy éve alakult meg 22 taggal, a he­lyi üzemek intézmények dolgozóiból, de már szép sikereket ért el — más településeken is. Karnagya Gönczöl György ének-ze­netanár először népdalokkal kezdte, s ma már egyházi énekek és néhány klasszikus mű is szerepel műsorukban. A kórus rend­szeresen fellép a község nagyobb ünnepi rendezvényein, s az idén készülnek a minősítő hangversenyre is. Beépített mikrofon a motoros sisakjában Segédmotorkerékpár vezetői vizsga letételére a 16 éven aluliak közül hatvanan jelentkeztek tavaly Marcaliban, s negyvennek első nekifutásra sikerült. Az idén már tizenketten szereztek jo­gosítványt. Népszerű a motor Marcaliban, a képzést segíti a legkorszerűbb technika: a rádióirányítás a motorossisakba beé­pített fülhallgatóval. A városban és vonzáskörzetében a felnőtt lakosok mintegy 60 százalékának van járművezetői jogosítvá­nya. Al-es és nagy motor-vezetésre csak 45 fiatal jelentkezett. Öreglaki kalendárium: egy év összegezése Megjelent az Öreglaki kalendárium ez évi új száma is, dr. Neszményi Zsolt jegyző szerkesztésében. A község lakóinak Horváth Endre polgármester számolt be az önkormányzat tevé­kenységéről a múlt év sikereiről és gondjairól; Huszár György tanár írása a pályaválasztás eredményes előkészítésére ad jó öt­leteket. Emellett olvashatók hírek és a helybeli sportkör tevé­kenységét is méltatja írás, kiemelve, hogy az edzői tisztség ellá­tásával a lengyeltóti Pasztusics Lászlót bízta meg az elnökség. Hitel nélküli kezdés, szigorú takarékosság hátrányos helyzetben Pénztelen adózók Vésén Helyi adókat kivetettünk, de nincs olyan üzem, vállalkozás, amely fizetni tud - mondta Bertók László vései polgármester. Tavaly lejárt a közműfejlesztési hozzájárulás; az idén már a te­lepülésre költhetjük az egymillió forint kommunális adót. Háromszázötven család él Vé­sén, és alig húsz foglalkozik mezőgazdasági vállalkozással. Nyereséget nem tudnak ter­melni a kiszámíthatatlan piaci viszonyok miatt. Ezért egy­előre azok sem fognak vállal­kozásba, akiknek volna hozzá anyagi lehetőségük.- Most kellene az agrárér­telmiség tapasztalata - mondta Bertók László polgármester -, de ezek a szakemberek már korábban elköltöztek a falu­ból. A szövetkezet volt itt az egyetlen nagyobb munkahely, de mára ott is minimális a ta­gok, foglalkoztatottak száma. Több mint száz munkanél­külit tartanak számon. Több­ségük alkalmi, idénymunkák­ból él; az erdőtelepítéseknél is alkalmaznak néhányat.- A munkaképes korú rászo­rulóknak az önkormányzat ad munkát — mondta a polgár- mester. — A helyi szociális rendelet szigorú, de a bajba ju­tottak kapnak támogatást. A vései önkormányzat ta­valy 36 millió forintból gaz­dálkodott, az idén 46 millió fo­rinttal számolnak. Eddig miatt minden évben megkapták az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települések pályáza­tán az igényelt összeg 70-90 százalékát. A szerény bevétel­ből jutott a 61-es út melletti kerékpárút megépítésére is; ehhez hatmillió forintot nyer­tek az útalaptól. Nemesdéddel és Varászlóval közösen - a marcali Rumpold segítségével - megoldották a rendszeres, konténeres szemétszállítást; a hárommillió forintos beruhá­záshoz 1,2 millió forintot kap­tak. így hosszú távon megol­dották a falu gondját.- Pénzt és energiát takarí­tunk meg a kisebb felújítások­kal. Tartályos gázzal fűtünk már az óvodában és az önkor­mányzatnál is, ez csaknem 600 ezer forintba került - mondta a polgármester. - Az intézménye­inknél 200 ezer forintot fordítot­tunk a helyiségek szigetelésére. Most kedvezőek a kilátásaink: nem kell hitelt sem fölvennünk, és ha megkapjuk a hátrányos helyzetű települések pályázatán igényelt összeget, újra kihúzzuk az évet. Németh István Szikvízgyártók, vendéglősök növelik a marcali telep forgalmát Alomgázos kis lerakat Legkelendőbb változatlanul a pb-gáz; ebből 2,5-3 ezer pa­lackot is visznek havonta - mondta Dohár László az Aga Gáz kft marcali telepén. 20-25 féle gázt árusít, bár egyidő- ben valamennyit nem tárol­ják; többnyire tízegynéhány kielégíti a város és vonzáskör­zete palackozottgáz-igényeit. Dohár László és felesége hét éve vállalkozó az egykori Szúnyog­váron épült telepen.- Milyen gázt keresnek még itt a vásárlók?- Attól függ, mire akaiják használni. Sokan visznek pél­dául hegesztéshez szükséges oxigén-acetiléngázt, aztán szó­davízkészítéshez, sörcsapolás­hoz szénsavas palackokat. Spe­cialitásunk az Agamix védőgáz, ezt hegesztéshez használják. Ez is elég szépen fogy, de a szik­vízgyártók és a vendéglátás igé­nyei miatt az előbbiekből na­gyobb a forgalmunk. Különlegességként az egész­ségügyben használatos gázt em­líti. Ebből kétféle palack van: a Dohár László turistapalackot tölt a szúnyogvári gáztelepen nagy 7,5 és a könnyen mozgat­ható 1,5 köbméteres. Megtud­tuk, hogy még altatógázt is tar­tanak (a kórház számára), bár ebből csak kevésre van szükség.-A gázzal tehát nincs gond.- A gáz-piacon is megjelent már a konkurencia; az utóbbi időben több kis lerakat is nyílt a környéken - mondta a vállal­kozó. Ők tizenháromról tudnak, így válogathatnak a fogyasztók. Ha pénzünk nincs, mondják, gáz az legalább van. K. G. T. Nagy fagyra várnak a nádaratók Egész kis sereg, százhuszon- négy ember kapcsolódott be a Heliathus Kft által felvállalt ba­latoni és kis-balatoni nádvá­gásba. A gyenge jég miatt azonban a gépek egyelőre pi­henőre kényszerülnek, a dolgo­zók viszont - közöttük sok a ba­latonszentgyörgyi, a vörsi és a holládi illetékességű munkás - kénytelenek kézzel vágni a ná­dat. Embert próbáló munka ez. Tevékenységüket egyébként megtekintette már Nemcsók Já­nos balatoni kormánybiztos és Veér Miklós országgyűlési kép­viselő is; mindketten elismerü- ket fejezték ki, hogy a dolgozók a nehéz körülmények ellenére több mint 250 hektáron levág­ták már a nádat. A munka java azonban még hátra van. A nád­vágást február végéig tervezték, és összesen 1600 hektáron kell megbirkózniuk ezzel a feladat­tal. A nádaratók pedig még to­vábbi kemény telet remélnek. Turistát vonzó Nagyberek Nem kell újra kitalálni azt, amin már legalább öt éve dolgoznak. Ezt a tényt Ba­umstark Mihály, a Huber­tus Rt ügyvezető igazgatója jegyezte meg Táskán, ahol a Nagyberek-Táska térsé­get érintő komplex idegen- forgalmi projekt indításá­ról tanácskoztak a polgár- mesterek a szakmával. A Hubertus ugyanis már 1990-91-ben az állami gaz­daság átalakulásával kereste lehetőségeit. A kilábalásra készült tanulmánytervek kö­zött hangsúlyos szerepet ka­pott a turizmus fejlesztése. Ezt a koncepciót amerikai és bajor szakértők, valamint külföldi egyetemi tanárok bevonásával készítették, a Nagy berek természeti értéke­inek feltérképezésével. Öt éve dolgoznak is a felújítási terveken, és az elmúlt három évben 320 millió forintot köl­töttek a Berekre. Nem álom számukra az, hogy majd vízitúrákat szer­veznek a Berek csatornáira. Az ügyvezető igazgató szá­mításai szerint még négyévi munka és működik a teljes csatornarendszer. Gondol­kodnak a kisvasút üzemelte­tésének átvételén is, és kész a környezetvédelmet szolgáló Monitoring-rendszer a terüle­ten, amely minta értékű lehet a Balatonnál. Rendelkezésre áll a védett növények és álla­tok katalógusa, s emellett négyszer húszperces filmet is készítenek a Nagyberek kü­lönleges természeti szépsége­inek bemutatására. Az ügyvezető igazgató ag­gályosnak tartja, hogy most újra projekt készül erre a te­rületre, s olyasmihez kérik a cég anyagi támogatását, ami­re már százmillió forintot költött. Az új idegenforgalmi koncepciót előkészítő szakér­tők olyan lehetőségeket vá­zoltak fel jövőképként, ame­lyek a Hubertus révén nagy­részt megvalósultak. G. M. Otthon épül Kéthelyen Többször is átgondolták, és megszületett az elhatározás. A sáripusztai szociális otthon vezetői arra törekszenek, hogy több ápoltat a faluba te­lepítsék. Gilikter Gabriella igazgató elmondta: az otthon egy régi épületet vásárolt Kéthelyen, s ezért 5,7 millió forintot fizettek. Az egykori kúriát közösségi házzá alakít­ják át. A munkák - a kivite­lezést végző marcali Fa-Ház kft szakembereinek köszön­hetően - télen is jól haladnak, így az átalakított épületbe, reményeik szerint, tavasszal beköltözhetnek a szociális otthon kiválasztott lakói. Ezek az önálló életvitelre al­kalmas nők és férfiak kapnak majd helyet az új otthonban. Többet adnak juttatásként, mint amennyit beszednek adóban Feladathoz mestert Vámoson Hanzel László somogyvámosi polgármester mottója: az a biz­tos, amit a község megtakarít. Vigyázni kell nagyon a kö­zösre, megfogni a forintot, mert másként nem jutnak előbbre. Az idei tervezett 36 millió fo­rintos költségvetésükben sincs egy fillér sem fejlesztésekre. Örülnek, hogy felehetően nem kell a forráshiányos települések sorában többlettámogatásért pá­lyázniuk. Mégis sorolja: mi mindent csinálnak mostanában. Az önkormányzat közhasznú munkásokból állított ki építő­brigádot. Olyan mesterembere­ket keresnek, amilyen feladat éppen adódik. Most a vasasok, kőművesek dolgozhatnak, mert kerítésrácsot készítenek a hiva­talhoz, és folytatják a művelő­dési ház átalakítását. Komfor­tos lesz az épület: hófogó elő­térrel és korszerű szociális he­lyiségekkel, ruhatárral. Mesze­lés előtt a központi fűtését is felújítják. Évek alatt gyűjtötte hozzá az önkormányzat az anyagot, mire nekiállhatott a brigád a munkának. A helyi kommunális adót ugyan kivetették, de sok a mentesség, hiszen az önkor­mányzat többet ad segélyek­ben, szociális juttatásokban, mint amennyit beszed. Nagy gond a munkanélküliség. So­kan nem tudták megszerezni a jövedelempótló támogatáshoz szükséges 90 munkában töltött napot sem. A polgármester se­gítséget kap a Krisna-völgy- ből. Az építkezéseken és ta­vasztól a biofarmon munkát kapnak az emberek. Szóba ke­rült persze az idegenforgalmi adó, de addig nem látják ér­telmét, amíg meg nem erősö­dik a völgy közössége. Ma már egyre-másra keresik a szállás­helyeket az ide érkező vendé­gek a falu szép portáin is. Emlékműépítő bizottságot alakítottak és a polgármes­ter idén avatni is szeretné az első és második világháborús hősök tiszteletére, mert ezt ígérte a választóinak. Adomá­nyokból gyűjtik hozzá a pénzt, és segítséget remélnek a So- mogyvámosról elszármazot­taktól is. (Gáldonyi) Igyekeznek megtartani a kis falu népét Gondoskodó Tikos A napokban Zsilliák Marcellt választotta alpolgármesternek a tikosi képviselő-testület. Polgár István sajnálatos ha­lála miatt került sor a vokso­lásra. A kislistáról Nagy Imre került az öttagú testületbe, és máris a költségvetés készítés nehéz feladatában vett részt. Tikoson nincs olyan család, amely valamilyen formában ne kapna támogatást az ön- kormányzattól. Kónya László polgármester elmondta: az idei várhatóan 7,9 millió forintos költségvetésüknek csaknem egyharmada megy el segé­lyekre, szociális juttatásokra. Ilyen körülmények között ter­mészetes, hogy a képviselők nem vesznek fel tiszteletdíjat és a helyi adók bevezetésén sem gondolkodnak. Azon igen, hogy milyen szolgáltatá­sokkal igyekezzen megtartani az önkormányzat a kis falu né­pességét. A szemétszállítás például ingyenes és a kábelté­vét is az önkormányzat tartja fenn. Többéves takarékosko­dás kamataiból gyűlt össze egymillió forintos tartalékuk, amely a gazdálkodás biztonsá­gát nyújtja számukra az év kezdéshez. Némi fejlesztésre is futja, ha el tudják adni rész­vényeiket és méltányolják a pályázatukat az útalapnál. Sze­retnék megépítem a buszfordu­lót, hogy a járművek ne a bal­esetveszélyes tolatással közle­kedjenek ott. G. M.

Next

/
Thumbnails
Contents