Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-23 / 19. szám

1997. január 23., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK 11 A városért végzett munka elismerése Pécsi Márta, a Segítség- nyújtó Alapítvány kuratóri­umának elnöke, a nyugdíja­sok érdekében kifejtett mun­kájáért kapott elismerést- Alig kaptam levegőt, amikor kiderült, hogy engem itt most kitüntetnek - emlékszik vissza Pécsi Márta, a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesülete Segít­ségnyújtó Alapítvány kuratóri­umának elnöke arra a múlt heti eseményre, amikor Szita Ká­roly polgármestertől a város nyugdíjasai érdekében végzett munkájáért elismerő oklevelet vehetett át. - Azt hittem, vala­milyen szociális, segélyezési ügyben kérik az egyesület se­gítségét, véleményét, legtöbb­ször ilyesmiért hívnak. Az ön- kormányzat, az egészségbizto­sító és a nyugdíjbiztosító igaz­gatóság is támaszkodik az ala­pítvány adataira, de ezt a mun­kát nem egyedül én végeztem, nem az én érdemem. Tízen kezdtük, végül negyvenketten fejeztük be azt a felmérés-soro­zatot, amely segítségével ma már aránylag pontos képünk van egyesületi tagjaink szociá­lis helyzetéről. A végére persze sose érünk, évente kétszáz-két­százötven taggal növekszik a létszám, az új belépők helyze­tének feltérképezése folyama­tos feladatot ad az alapítvány­nak. Ha azt akarjuk, hogy az a kevés segély, segítség, ami rendelkezésre áll, a leginkább rászorulóhoz kerüljön, akkor nem hagyhatjuk abba, meg kell néznünk ki, miben szenved hi­ányt. Sok szegény ember res- tellkedik gondjai miatt, és nem egy azt mondja, lehet, hogy van nála elesettebb is. Mert az ma már nyilvánvaló, nem az a leg­nyomorultabb, aki a leghango­sabban panaszkodik...- Negyvenhét éves pedagó­giai munkásságomat ismerte el a város ezzel az oklevéllel - mondja a másik kitüntetett, Torma Károlyné, akit tanítvá­nyai, pályatársai Giziké néni­ként tisztelnek. - 1949-ben lép­tem először a katedrára az ipari­tanuló iskolában, tíz év után mentem át a kereskedelmibe, ahol mind a mai napig tanítok, itt a felnőtteknek matematikát és a katolikus gimnáziumban latint. Az említett tantárgyakon kívül hosszú éveken át tanítot­tam a francia és a német nyel­vet, kereskedelmi ismeretet, áruismeretet, etikát, jóformán mindent, ami e szakmával ösz- szefügg. Gondolkodom azon, hogy idén már abba kellene hagynom, a család is szeretné, ha többet lennék velük. A kol­légák marasztalnak, legalább pályám ötven éves évforduló­jáig maradjak közöttük. Nem tudom még, hogyan döntök, de abban bizonyos vagyok, ha most kezdeném az életet, akkor is pedagógus lennék - a mos­toha feltételek, a megbecsülés hiánya ellenére is -, mert annyi szeretetet, ragaszkodást kapok a tanítványaimtól, ami mással össze nem mérhető, semmivel sem pótolható. Egykori taná­rom, dr. Biczó Ferenc, amikor megtudta, hogy tanár leszek, egy verssel bocsátott a gyere­kek közé: „Ha látsz közöttük, búsat, rongyosat, gyermeki arccal búbánatosat, ismerd meg benne a korán szenvedó't, öleld magadhoz és csókold meg ó't”. Ezek az intelmek kísérték végig pályámat. K. Cs. Torma Károlyné közel fél évszázados kaposvári peda­gógiai munkásságával ér­demelte ki a város köszöne­tét FOTÓ: KŐHALMI SZILVIA Egy hónap kényszerpihenő Kovács Lajos balesete Pénteken, nem sokkal déli 12 után, Kaposváron a Ko­dály iskola előtt közlekedési baleset érte Kovács Lajost, a Nyugdíjasok Szervezetei Somogy Megyei Szövetsé­gének elnökét. A nyugdíjre­form kérdéseiről rendezett fórumra sietett, amikor egy gépkocsi elütötte. A baleseti sebészeten látták el váll- csonttörését és fejsérülését, jelenleg - megfigyelésre - a kórházban fekszik.- A legrosszabbkor jött ez a baleset - mondta kórházi ágyán a megyeszerte nagy népszerűségnek örvendő Ko­vács Lajos -, hisz épp most folyik a nyugdíjrendszer re­formjának vitája, szövetsé­günk is szinte naponta újabb egyesületekkel, klubokkal bővül. Határidő naplóm tele eseményekkel, meghívások­kal, sajnos ezeknek - az or­vosi vélemény szerint - kö­rülbelül egy hónapig nem tu­dok eleget tenni. Fájdalmaim nincsenek, étvágyam kitűnő, egy kicsit szédülök, ezért nem merek még felkelni. Akik is­mernek, elhiszik nekem, a tét­lenség jelenleg a legnagyobb gondom.- A nővérek mondták, jó lenne már egy eligazító táblát kitenni, hogy melyik kórte­remben található Kovács La­jos, annyi a látogató...- Már szombaton bejött hozzám dr. Kolber István, a megyegyűlés elnöke. Itt akarta hagyni a mobiltelefon­ját, hogy kapcsolatban marad­jak a nyugdíjas szervezetek­kel. Lebeszéltem róla, nem akarok én itt irodát beren­dezni, ahogy tudok, megyek innen és folytatom, ahol ab­bahagytam. Meglátogatott dr. Egerszegi László és Pásztohy András országgyűlési képvi­selő is, meg több megyei és városi vezető, őszintén meg­mondom, jólesett, hogy ag­gódnak értem. K. Cs. Prémium a befizetésekért A Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzattal kötött megállapo­dás értelmében azok a nyug­díjasok, akik egy meghatáro­zott időn belül lakossági bankszámlát nyitnak és erre utaltatják a nyugdíjukat, 3000 forint kamatprémiumban ré­szesülnek — tudtuk meg Sárái Árpádtól, a Postabank kaposvári fiókjának vezetőjé­től. Elmondta azt is, hogy a kamatprémium fizetésének feltétele az, hogy a nyugdíjas nyisson bankszámlát és erre a megnyitott számlára legalább egy évig átutaltatja a nyugdí­ját. A kamatprémiumot az első nyugdíjátutalást köve­tően írják jóvá az ügyfél számlájára. Azok a nyugdíja­sok, akik most nyitnak szám­lát, egy éven keresztül díj- mentességet kapnak, tehát nem kell fizetni a számlaveze­tésért és a bankkártyáért. Ez a számla hitel igénybevételére is jogosít, amelynek összege a számlára érkező nyugdíj fele lehet. A Postabank és Taka­rékpénztár Rt januártól kez­dődő akciója addig tart, amíg a számlát nyitó nyugdíjasok száma nem éri el a 60 ezret. A fiókvezető véleménye szerint a nyugdíjbiztosítási önkor­mányzattal kötött együttmű­ködés sikeres lehet, s vala­mennyi nyugdíjas számára el­érhető. Szellemi frissesség idősen A szellemi képesség időskori megtartásához hozzájárul a magasabb képzettség, élmé­nyekben gazdag életmód, a házastárs intelligenciája. Bei­gazolódott, hogy a kor előre­haladtával az idegsejtek ösz- szezsugorodnak, de nem pusztulnak el. Néhány képes­ség csökken, néhány azonban viszonylag sokáig megmarad, így a koncentráló- vagy szá­molási képesség. Az öregedő ember agya kü­lönös módon képes a megúju­lásra, tehát szellemi képessé­gek elvesztése esetén is lehet­séges azok visszaszerzése. Ha egyik idegsejt már nem tud valamit ellátni, akkor a szom­szédos sejtek átveszik a sze­repét. A bölcsesség korral jár: a bölcs ember átlátja a dolgo­kat, jobb az ítélőképessége. Az idősek gondolkodása las­súbb, de a feladatokat ponto­sabban oldják meg, mint a fia­talok. Az öregek agya nem gyen­gébb mint a fiataloké, hanem csak más. Dr. Iliev Ilia Az alapból hiányzó pénzeket az unokáink is fizetnék A nyugdíjreform buktatói Dr. Vágó János: Keresni kell a mindenkinek megfelelő' megoldást- A kormány nyugdíjkoncep­ciójának társadalmi vitáját február végéig meghosszabbí­tották. Köszönhető ez az ön- kormányzat megalapozott, szakszerű ellenvetéseinek is.- Úgy gondolom, ez két dol­got jelez: egyrészt ez egy tisz­tességes politikai magatartás, a kormány felismerte, hogy az egész társadalmat érintő ügyben január 1-től január 31-ig kielé­gítő egyeztetés nem bonyolít­ható le. Hozzá teszem, nem va­gyok abban biztos, hogy február végéig be lehet-e ezt fejezni. Minden esetre a döntés gesztus értékű. A másik, ami szerintem a döntéshez vezetett: ma sem a nyugdíjas szervezetek - már amelyiknek a véleményét én is­merem -, sem a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek, sem a munkaadók képviselői a Pénz­ügyminisztérium elképzelését nem támogatják. Nem az a meg­oldás természetesen, hogy az egészet kidobjuk, minden oldal­nak megfelelő megoldást kell ta­lálni. Keresni kell a közeledési pontokat. Látszólag kevés idő van, bár már igen hosszú ideje vajúdik a nyugdíjreform ügye. Az elmúlt évek - és kormányok- politikai mulasztásait nem le­het néhány hét alatt pótolni. Már 1985 körül megjelentek azok a szakmai tanulmányok, amelyek felhívták a figyelmet a demográ­fiai gondokra, arra, hogy rövid időn belül a befizetések nem fe­dezik a kiadásokat. 1990-ben született egy országgyűlési hatá­rozat - ezt tekintjük egyébként a mi koncepciónk alapjának -, ez egy jó határozat volt. Tehát azt mondhatjuk, hogy a gondok jel­zésétől mostanáig nem történt jóformán semmi...- Annyi azért igen, hogy a nyugdíjkorhatárt megemelték.- Ebben önnek teljesen igaza van, de az állampolgár tudatá­ban ez nem úgy jelenik meg, hogy én már megtettem a szük­séges lépéseket az öregkori biz­tonságom érdekében, ez egy ne­gatív üzenet volt, a nyugdíjba készülő nem tudta, hogy miért sanyargatják most ezzel. Hogy ez a folyamat az egész társada­lom számára érthetővé váljon - és mert gazdasági kényszer már nem indokolja -, indokolt lenne akár az egész évet a reform gon­dolatának kiérlelésére szánni.- A kormány állítólag ga­ranciát vállalna a tervezetében szereplő tőkefedezeti pillér - tehát a magánbiztosítókhoz kerülő pénz - hozamok nélküli részére. Közgazdászok állítják, hogy ez farizeus-garancia, mert a most befizetett ezer fo­rint harminc-negyven év múlva csak a töredékét éri a mainak.- Itt ütnek vissza azok a gon­dok, amiről mi beszélünk. Nyugdíjreformot, döntő szó kimondásának lehetőségével, nem szociálpolitikai, biztosítási szakemberek, hanem pénz­ügyérek készítenek, ők úgy gondolják, hogy lesznek majd biztosítók, amelyek jelentős hozamokat termelnek, oszta­nak, és természetesen olyanok is, amelyek megbuknak. Ez az érvrendszer egy szociálpolitikai kérdésben elfogadhatatlan.- A pénzügyminiszter azt mondta, akár a Nyugdíjbiztosí­tási Önkormányzat is gyűjthet befizetéseket a tőkefedezeti pil­lérbe, nem ragaszkodnak a magánbiztosítókhoz. Vállal- koznának-e erre?- Úgy gondolom, nekünk mindig alkalmazkodnunk kell az adott helyzethez. Ha a poli­tika a kötelező befizetésekről dönt, és nekem még módom lesz az önkormányzat ügyeit befolyásolni, akkor ezt a szer­vezetet erre alkalmassá kell tenni, már csak azért is, mert több évtizedes tapasztalatunk, kiépült ügyviteli bázisunk, erre a szakterületre kiképzett mun­katársi hálózatunk van. Mi ér­tünk hozzá, miért ne csinál­nánk?-Ama nyugdíjasait a svájci indexálásnak becézett veszede­lem fenyegeti. Az, hogy az emelések mértékét ezentúl fele részben az infláció, másrészt a nettó bérkiáramlás szerint ha­tározzák meg. Mi ebben a csapda?- Van benne politikai csapda, és van benne gazdasági csapda. Én politikai csapdának azt érzem, hogy a rendszervál­tás óta a nyugdíjasok végtelen tiszteletre méltó türelemmel el­szenvedték azt az évenként sokszor tíz százalékot is meg­haladó reálbércsökkenést, ami a munkában állókat is sújtotta. Úgy tartom, igen tisztességes politikai magatartást tanúsítot­tak, nem kívántak maguknak jobb sorsot, más elbírálást, mint az aktív népesség. Ezért nem tudom elfogadni, hogy amikor egy felemelkedő pálya előtt áll a gazdaság, akkor ne élvezhes­sék korábbi áldozatvállalásuk gyümölcsét. Az emelések ilyen meghatározásával akarja a kormány biztosítani azt a tőke­kivonást a nyugdíjrendszerből, ami a kötelező pillér finanszí­rozását részben megalapozná. Lehet, hogy az átlagember számára ez érthetetlen, de attól még így van. Azt mondják, hogy csináljunk reformot, mert egyenes ívű gazdasági növeke­dés előtt állunk, de meg akarják kímélni a nyugdíjasokat az inf­láció hatásaitól. Ezek ellent­mondások, és ez a gazdasági csapda.- Van tehát a kormány re­formterve, amely alapjaiban rendezné át a nyugdíjrend­szert, és van az önkormányzat kiigazításokat tartalmazó, a szolidaritás elvét megtartó ta­nulmánya. Melyiknek ad na­gyobb esélyt?- Ha tényleg Európába igyekszünk, akkor a mi elkép­zelésünknek adok nagyobb esélyt, mert a kontinens fejlet­tebb országaiban az van, amit mi tervezünk. El tudnánk fo­gadni próbaként - miként ezt most éppen a velünk össze nem hasonlítható gazdasági helyzet­ben levő Svédországban teszik - 2-3 százalékos járulék-átcso­portosítást, aztán majd néhány év alatt eldől, emelni, vagy csökkenteni kell-e ezeket a szá­zalékokat. Ha a Pénzügymi­nisztérium erőfölénye érvénye­sülne, és az ő reformtervük ke­rülne bevezetésre, én ezt kifeje­zetten károsnak tartanám, nem csak nyugdíjpolitikai, hanem államháztartási szempontból is. Azok a pénzek, amit magánbiz­tosítókhoz irányítanának át, hi­ányoznának a nyugdíjalapból, ezeket állampapírokkal kellene pótolni, és a kamatokat mind­annyian még a gyerekeink is fi­zetnék.- Milyen jövőt jósol a ma nyugdíjasainak?- A kormánnyal egyetértés­ben úgy gondolom, fejlődés előtt áll a magyar gazdaság, azt hiszem pénzügyi eszközökkel nem szűkítik tovább a fogyasz­tást, reális esélyt látok arra, hogy idén szinten marad, és az elkövetkező években, ha cse­kély mértékben is, de emelke­dik a nyugdíjasok életszínvo­nala. Hozzáteszem: a gazdaság szerencsére a politika ostoba­ságaitól függetlenül működik, és ez a felemelkedés most már látható.- Hazánk lakosságának kö­zel egyharmada nyugdíjas. Megfelelőnek tartja-e érdek- képviseletüket?- Én úgy gondolom, hogy szakmailag és politikailag meg­felelő a képviseletük. Szakmai védelmüket az önkormányzat, politikai érdekeiket a nyugdíjas szervezetek képviselik. Most, hogy a miniszterelnök vezeté­sével létrejött az Idősügyi Ta­nács, és itt minden problémára konzultációs lehetőség adódik, úgy gondolom, ez már ele­gendő. Katona Csongor Kétszáz idősnek adnak ebédet Bár tíz idős, beteg embernek az állandó felügyeletére van lehetőségünk, de pótágyak elhelyezésével most 12 ál­landó lakója van Siófokon a Gondozási Központnak. További 24 rászorulónak napi háromszori étkezést biztosítanak. Közel kétszá­zan igénylik a napi meleg ebédet, amit — vasárnapok kivételével —; az önkor­mányzat költségén gépko­csival hordanak ki a járó- képteleneknek. Azoknak a nyugdíjasoknak, akik nap­közben keresik fel a gondo­zási központot, a tévénézés mellett fürdésre és mosásra is lehetőségük van. Fenyvesi öregek emlékezete Balatonfenyves szorgalma­san kutatja múltját. Az ön- kormányzat szívesen áldoz a helytörténeti kiadvá­nyokra is. Mindehhez alap­vetően az itt élő idősek em­lékezetére, mint a leghitele­sebb forrásra, számítanak. Most azt az idős asszonyt keresik, aki a hetvenes években somogyszentpáli társával rendszeresen meg­látogatta Illyés Gyulát és fe­leségét Tihanyban. Az író meleg szavakkal, de sajnos név nélkül írta meg, milyen szép somogyi szőtteseket vittek, s Flóra asszony szor­galmasan vásárolt tőlük. Most szeretnék az egykori fenyvesi népművészt meg­keresni és kikérdezni a láto­gatásairól. Fogadónapot tart a MANESZ A Magyar Nemzeti Ellenál­lási Szövetség Somogy me­gyei szervezetének vezető­sége idén is - a bajtársak és az elhunyt bajtársak özve­gyei, valamint az érdeklő­dők részére - minden hó negyedik péntekén (így hol­nap is) délelőtt 10-től 1 óráig fogadónapot tart Ka­posváron, a Németh István fasor 7. szám alatti tiszti klubban. Hétfőn farsangi maszkabál A megyei szövetség klubja hétfőn tartja Kaposváron a szokott' helyen - az MSZOSZ első emeleti 62-es termében - következő ösz- szejövetelét, ezúttal a far­sangi bált. Délután háromra várják a klubtagokat és az érdeklődőket, a jelmezes felvonulás öt órakor lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents