Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-23 / 19. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1997. január 23., csütörtök A felelősök megnevezhetek Az államtitkár a WTO-hoz benyújtott panaszról Magyarország szeretné elke­rülni, hogy bizottságot állít­sanak fel a magyar agrártá­mogatások ügyében a Világ­kereskedelmi Szervezethez (WTO) négy ország által el­juttatott panasz miatt. Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára teg­nap közölte, hogy Magyaror­szág kész a tárgyalásokra. Olyan megoldást szeretne, amelyben érvényesülnek a ma­gyar agrárgazdaság érdekei, de természetesen alkalmazkodik a WTO-előírásokhoz is. Az ügy keletkezéséről szólva hangsúlyozta: a nézeteltérések fő oka az, hogy a WTO-val 1992-ben kötött megállapodás­ban a közvetlen agrárexport­támogatás értékét nem dollár­ban, hanem forintban jelölte meg a magyar fél. Meghatáro­zásakor nem vették figyelembe a KGST-tagországokba irá­nyuló agrárexportot sem, mert a megállapodás szó szerinti be­tartása lehetetlenné tette volna a magyar mezőgazdaság exportorientált fejlődését. Becslései szerint az agrárexport hárommilliárd dollár helyett alig egymilliárd lehetett volna. Csökkenteni kell az ágazat­ban a közvetlen exporttámoga­tások mértékét. A termelők költségeit mérséklő megoldá­sokra van szükség, a támogatást a beruházásokhoz kell kötni, mert ezáltal a szubvenció a ha­tékonyabb termelési rendszere­ket fogja ösztönözni. A kormányfő egyébként bi­zottságot hozott létre annak ki­vizsgálására: kik a felelősek a rossz egyezmény megkötéséért. Munkaügyi felelősségre vo­násra azonban már nem kerül­het sor, mert több mint három év telt el azóta, hogy a hibára fény derült. A törvény szerint legfeljebb egy évig lehet szá­mon kérni valakin egy hibás döntést. Ugyanakkor nem tar­totta kizártnak, hogy megne­vezzék a felelősöket. Őstermelői igazolvány: kiváltsam, ne váltsam? Mérlegelik a tb-terheket A társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség visszariasztja a kistermelőket a legális gazdaságtól, és a szürkegazdaság irányába sodorhatja a vállal­kozókat. Több tízezerre — kamarai becslések szerint akár százezerre is — tehető azoknak a kistermelők­nek a száma, akik a megnövekedett tb-terhek miatt inkább lemondanak majd az őstermelői igazolvány kiváltásáról — mondta a Magyart Agrárkamara fő­titkára az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal teg­napi sajtótájékoztatóján. Mészáros Gyula elmondta: a kistermelők körében eddig mintegy 20 ezren váltották ki az őstermelői igazolványt. A gazdajegyzőknél 200 ezer formanyomtatvány áll ké­szenlétben, s február végéig további 400 ezret kapnak. Eredetileg úgy számoltak, hogy mintegy 6-700 ezren váltják majd ki az adóked­vezmény igénybevételére jo­gosító igazolványt, ám, hogy valójában hányán állnak kö­télnek, aligha lehet megjó­solni. Mészáros szerint ha az egymillió forintos bevétellel rendelkező őstermelő az áta­lányadózást választja, akkor igaz, hogy 10 ezer forint az éves adója, ám ezen kívül 40 ezer forint a tb-kötelezett- sége. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Apeh főosztályvezetője fel­hívta a figyelmet arra, hogy az őstermelői igazolványok csak adóigazolvány ellenében válthatók ki. Az adóazonosító megléte a gazdálkodóknak saját érdekük is, hiszen ennek hiányában a legmagasabb adóelőleget vonja le tőlük a kifizető. Vámosi-Nagy el­mondta: a változtatás napi­renden van, a társadalombiz­tosítási terhek enyhítéséről folynak az egyeztetések. Kis Zoltán, a földművelés- ügyi tárca államtitkára szerint a kistermelők magas tb-terhei veszélybe sodorhatják az ős­termelői igazolvány beveze­tésének eredeti célját, hogy átláthatóbbá váljon az agrár- termelés, az állami támogatá­sok rendszere. A megfelelő nyilvántartás kiépülése nemcsak a gazdál­kodók érdekeit szolgálja, ha­nem az ország uniós tagságá­nak is feltétele. (Újvári) Német kergemarhák Szükséghelyzet állt elő Német­országban: már két esetben álla­pított meg kergemarhakórt a né­met mezőgazdasági miniszté­rium olyan állatoknál, amelyek a korábban Angliából importált szarvasmarhák ivadékai. Mint­egy 10 000 tehenet kell meg­vizsgálni, és esetleg elaltatni. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 279,71 Görög drachma (100) 66,39 Német márka 103,12 Olasz líra (1000) 106,41 Osztrák schilling 14,66 Spanyol peseta (100) 123,45 USA-dollár 168,35 ElfllAN ELADÁSI ÁRFOLYAMA német márka 105,— Ft USA dollár 169,—Ft osztrák schilling 14,90 Ft olasz lira (1000) 108,— Ft Kaposvár, Dózsa Syfirgy u. 11 Zárda u. 12. (38752) PARját ritkító ajánlatok február 28-ig Az akció ideje alatt garantáljuk árainkat! Ingyen extrák Ft-ért! 1. Ha Fiat Bravo/ Brava 1.4S modellt vásárol: • szabadon választhat a rendelkezésre álló extrákból, • illetve autós kiegészítőkből • 250.000 Ft értékben! Ingyen extrák 200*000 Ft-ért! 2. Ha 3 vagy 5 ajtós Fiat Punto 55-ös modellt vásárol: • szabadon választhat a rendelkezésre álló extrákból, • illetve autós kiegészítőkből • 200.000 Ft értékben! Használt autót a piaci érték 120% r-an! 3. Használt autóját is beszámítjuk!“Ráadásul • az autó piaci értékének 120%-án: • a legmagasabb többletérték 100.000 Ft! • Ezenfelül ingyenes átvizsgálást és értékbecslést is biztosítunk! Fantasztikus pénzügyi ajánlat! 4. Eddigi ajánlatainkat egy hihetetlenül kedvező pénzügyi konstrukcióval is kiegészítjük, amely mindenki számára testressubott fizetési feltételeket biztosít. * Az ajánlat nem vonatkozik az akcióban részt vevő Fiat modellekre, illetve azokra az autókra, amelyek fél érinél rövidebb ideje vannak a vásárlók tulajdonában. Kivételt képeznek továbbá azok a gépkocsik is, amelyeknek a legfrissebb Eurotax által meghatározott piaci értékük az 500.000 forintot nem éri el. Használt gépkocsi beszámítása esetén az Eurotax által meghatározott piaci ár alapján vett +20%, illetve az ingyenes átvizsgálás és értékbecslés csak abban az esetben érvényes, ha a vásárló a Bravo/Brava vagy a Marea modellek közül választ (a Bravo/Brava 1.4S modell kivételével). Budai Autóház Kft., 7400 Kaposvár, Vár u. 16., tel.: (82) 419 720, 319 720, fax: (82) 311 142 Budai II., 8600 Siófok, Jegenyesor u. 4/d, tel.: (84) 323 722, fax: (84) 323 720 Esélyünk az élelmiszeripar A Pini sertéstelepet álmodik — A Gabona Rt nyugatra kacsint — a Dráva-tej a minőségben bízik — A Sütéu az egyenlő feltételekben (Folytatás az 1. oldalról) Luigio Ruffini a Pini Hungary képviselője azt mondta az ex­porttámogatások nélkül cége hatszázmillió forintos veszte­séggel zárta volna a múlt évet, s a veszteség okaként a rengeteg állami elvonást, a helyi adókat jelölte meg. Az a véleménye, hogy amit az állam egyik oldal­ról ad támogatásként, azt a má­sik oldalról megadóztatja, megnehezítve a hosszú távú tervezést. Hozzátette vélemé­nyét is, hogy a termelés nyere­ségességét csak a vertikális in­tegráció tudja előremozdítani. Ezért ajánlotta egy olasz befek­tetői csoportnak Somogy me­gyét mint helyszínt, hogy meg­valósítsák a tervezett 5 ezer anyakocás sertéstelepüket. Itt tenyész alapanyagot kívánnak előállítani, s azokat szövetkeze­teknek, vállalkozásoknak ad­nák ki bérhizlalásra. A hízókat a cég értékesítené például a Pini Hungary Kft-nek. A két­milliárd forintos beruházás ter­veit három hét múlva ígérte, a megvalósításhoz pedig kérte a megye, és a kormányzat segít­ségét. Kifejtette: megvalósu­lása nemcsak saját cégének és a megye termelőinek hozhatna hasznot, hanem azoknak is, akik takarmánnyal látják el a te­lepet. Varga Gábor, a Dél-Dunán­túli Gabona Rt vezérigazgatója kapott is az ajánlaton. Szerinte egyébként a gabonaexport ala­posan átrendeződött. A Kelet helyett Délre, illetve Nyugatra exportálnak és előnyös So­mogynak és a tágabb régiónak. Úgy fogalmazott, hogy fel­értékelődik a régió, de az elő­nyök kihasználásában több — főként határ menti — beruhá­zásra volná szükség. Ezt a tényt a tervek készítésekor, a fejlesz­tések számbavételekor hangsú­lyozottan figyelembe kell venni. Vincze Károly, a Sütév Rt vezérigazgatója azt tette szóvá, hogy a támogatásokat azok a cégek is igénybe vehetik, akik „visszafelé” nem adnak sem­mit. Azokra a sütőipari kisüze­mekre utalt, amelyek könnyeb­ben kikerülik a különféle adó­kötelezettségeket. A szelénes termékeivel egyedülálló cég emiatt sem tud elé pénzt ál­dozni ezek népszerűsítésére: a megyétől, illetve a képviselőn keresztül a szaktárcától kért hozzá segítséget. Mészáros László, a Limpex Kft igazgatója legnagyobb gondnak az alapanyaghiányt nevezte. Elmondta, az évente feldolgozott 20-22 ezer tonna késztermékhez szükséges alap­anyag fele a megyén kívülről érkezik. A termelők ugyanis fő­leg akkor nem szívesen válta­nak növényt, ha az beruházás­sal is jár. Márpedig a csemege- kukorica vagy a borsó termelé­séhez nemcsak vetőgépre, ha­nem betakarítógépekre is szük­ség van. Ma nincs olyan hitel vagy támogatási konstrukció amellyel a feldolgozó cég in­tegrálhatná a termelőket. A nagyatádi konzervgyár egyéb­ként most tárgyal egy amerikai befektetővel, aki a részvények harmincnyolc százalékát kí­vánja megvenni. Ezzel, vala­mint az esetleges tőkeemeléssel már megteremthetők az integ­ráció vagy legalább a termelte­tési szerződések anyagi alapjai. A Dráva tej Kft-nek is az alapanyag a legfőbb gondja. Francz Rezsőné igazgató beje­lentette új, a minőséget magas szinten állandósító gépet sze­relnek fel a napokban és még az idén megszerzik az ISO-9002- es minősítést. A beruházás 25 millió forint értékű, de mindez kidobott pénz — tette hozzá —, ha nincs elég alapanyag. Már­pedig szerinte — a jelenlegi át­vételi árért nem fognak új ter­melők szarvasmarha-tartásba. Egyértelmű derűlátással nyi­latkozott a cég jövőjéről a Da­none Marcali vezetője, Horváth Péter. Zsinkó Endre a Baranya- tej képviselője a megszűnt Class Tej utolsó igazgatója az integráció hiányával és a de­centralizált privatizáció után maradt adósságállománnyal magyarázta a kaposvári tejipar megszűnését. 1 A megyei vezetők és az or­szággyűlési képviselő szorgal­masan jegyzeteltek, míg a cég­vezetők beszéltek, s azt mond­ták: ami rajtuk, és az általuk képviselt hivatalokon múlik, azt megteszik az ágazat fellen­dítése érdekében. Somogybán ugyanis az idegenforgalom mellett a mezőgazdaság, az élelmiszeripar az esélyünk. Varga Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents