Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-22 / 18. szám

1997. január 22., szerda SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 A MAGYAR KULTÚRA MA Ma van a Magyar Kultúra Napja, a Himnusz születésnapja. Munkatársaink somogyi, illetve Somogyból elszármazott művészeket, kulturális szakembereket és mecénásokat kér­deztek: mit jelent a kultúra ma? Takács Klára lengyeltóti születésű, világhírű mezzoszop­rán énekesnő: — A kultúra a születéstől a sírig, átfogja az em­ber életét. Hiánya sokkal tragikusabb, mint bármié. Kultúra nélkül élni sem érdemes. Ennek ellenére — úgy tetszik — nem törődik vele senki; ez leginkább gazdasági okokkal magyaráz­ható. A zenében éppúgy, mint a kultúra egyéb területén a sivár­ság, az igénytelenség uralkodik. A katasztrofálisan silány könnyűzene mindent áthat. A kultúra fogalmába ugyanis min­den belefér, bár lassan már levegőt sem kapunk; nincs élettere a sok tehetséges művésznek. Gyermekként sok értéket hoztam magammal az egyszerű, falusi emberektől. Csak reménykedem, hogy nem szakad meg a lánc... Papp Árpád kaposvári költő, műfordító, az irodalomtudo­mány kandidátusa: — Ma sem jelenthet mást, mint Kölcsey vagy Homérosz és a görög tragédia korában. Segít élni, fenn­maradni, jóllehet nem mindig volt tudatában ennek a társada­lom. Sem régebben, sem pedig napjainkban. Dr. Draveezky Balázs, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója: — Egy nép állapotát je­lenti, amit mindenképpen meg szeretne őrizni. Ezért mindenre képes. A vendéglátás, a kereskedelem és az idegenforgalom te­rén azt próbálom igazolni, hogy mi nem most kezdtünk el me­netelni Európába, hanem már a honfoglalástól kezdve Európa részei vagyunk. Most csak megerősítjük helyzetünket. Dr. Klujber László, Kaposvár kulturális igazgatója: — A mindennapi gondolkodás elsősorban a humán műveltségre szűkíti a kultúrát, holott az élet minden területe egymásba kap­csolódik, és hordozza a kultúra értékeit, eredményeit vagy hiá­nyosságait. Én a gazdaságot, a kereskedelmet is ide sorolom. A sétálóutca hóbuckáinak eltakarítását is, hiszen szebb lesz a vá­roskép, s nem törjük ki kezünket-lábunkat. Dévényi Zoltán, Állami-díjas, a Balaton Füszért nyugal­mazott vezérigazgatója, a somogyi kultúra bőkezű mecénása: — Nélküle el sem tudnám képzelni a munkámat, a környezete­met és a hátralévő életemet. Környezeti és magatartás-kultúrát is jelent és évtizedeken át segítette a munkámat. Hogy miért támogattam oly sok rendezvényt, kiadványt? Azért, mert egy kevésbé jónak induló kezdeményezés is lehet kiváló, mint ahogy erre számos példa volt. A kultúra egyébként ragadós, de ehhez igény is kell. Merész Katalin, a Pannon Agrártudományi Egyetem ka­posvári Állattenyésztési karának közművelődési titkára: — Ne­kem az életet jelenti, s a bennünket körülölelő kultúrából azt tesszük magunkévá, amit igénylünk, illetve amit a pénztárcánk megenged. Egyre inkább ez utóbbi határozza meg, hogy mihez jutunk hozzá. Csontos Jánosné gigei könyvtáros: — Az életemet je­lenti. A könyv bűvölet. A parasztembernek is. Most, télen meg különösen az. Jó volna, ha több pénz jutna állománygyarapí­tásra, s akkor valóban kinyílna a gigeiek előtt is a világ. K. Várnagy Márta kaposfüredi galériatulajdonos: — Missziót jelent. Örülök, hogy támogathatom a művészeket, és abban reménykedem: egyre fontosabb lesz az embereknek. Nem úgy, mint napjainkban. Mohácsi János, a Csiky Gergely Színház Jászai-dijas rendezője: — Mindenki benne él. Olyan, mint halnak a víz. Áz, hogy ki, mit tud magáévá tenni belőle, nem is annyira a tehet­ségétől, hanem a szerencséjétől függ. Nekem nem csak gyönyö­rűséget jelent, hiszen a holocaust éppúgy hozzá tartozik, mint a mozi, a tévé vagy a színház. Szász Endre, Várdán élő világhírű festőművész: — Egy normális élet alapjait. Abban az országban, ahol nincs kultúra, bajok vannak. Én elégedett vagyok a kultuszminiszterrel, mert megpróbálja kiharcolni azt, amit lehet, de sajnos nem sokat le­het. Nem értem az állam hozzáállását a kultúrához: hagyja ro­hadni a meglévő értékeket. Mobil üzemanyagkutak Elsősorban a MÓL töltőállomásainak karbantartásával és javí­tásával, kútoszlopainak beüzemelésével foglalkozik a kaposvári Pentaszerviz kft. A piacuk bőví­tése céljából most mobil üzemanyagkutak gyártását kezdték meg. A töltőállomásokat gazdasági társaságoknak kínálják elsősorban fotó: lang Róbert Utazni kell, de nem mindegy, hogy milyen körülmények között Drágább jeggyel kényelmetlenül (Folytatás az 1. oldalról) László Mária a töröcskei járat utasa: — Gyakrabban kellene takarítani a buszokat, és mele­gebb is lehetne. Az idős embe­rek nehezebben tűrik a hideget. Tapasztalatból mondom: sűrít­hetnék a töröcskei járatot is. Simon Gabriella naponta utazik vonattal Memyéről Ka­posvárra. A diáklány azért vá­lasztotta a vasutat, mert ké­nyelmesebbnek és olcsóbbnak ítélte meg a busznál. A rendsze­res utazás miatt bérletet váltott, amelyért havonta 370 forintot fizet. Luka Csaba két társával he­tente négyszer utazik Csurgóról a somogyi megyeszékhelyre. Azt mondja: reggel hideg a kupé, de legalább tiszta. Bakó László Porrogszentkirályról azért választja a vasutat, mert busszal csak kétszeri átszállás­sal tudna Kaposvárra jönni. Az ő véleménye szerint vonattal egyszerűbb és kényelmesebb is a közlekedés. A somogyudvar- helyi Sztuka István pedig azért választja a vonatot, mert sze­rinte jóval olcsóbb mint az au­tóbusz. A nagyatádi Nagy Zol­tán véleménye: gyakrabban is takaríthatnák a személyvago­nokat. (Harsányi) A vízügyi tárca legalább 3,2 milliárd forintot akar költeni a tóra Több víz lesz a Balatonban (Folytatás az L oldalról) Vidám hangulatban kezdődött meg tegnap a Balatoni Vízügyi Kirendeltség siófoki központ­jában Hajós Béla helyettes ál­lamtitkár és a térség vízügyi vezetőinek beszélgetése. A fi­nom pogácsán túl ez vitathatat­lanul egy körbejáró trükkfotó- nak is köszönhető, amelyen a balatoni kormánybiztos bálki­rálynőként jár táncot önmagá­val. Mellette a szöveg arról szól: a kormánybiztos 20 millió forintos költségvetéséből 50-50 millió forintot ígért három kul­turális intézménynek, 300 mil­liót a Káli-medence értékeinek megőrzésére, és így tovább. A maradék 20 millió forintot pe­dig külföldi utazgatásokra for­dította... Ennyi pénzt régen nem láttak a vízügyesek. Igaz, az időjárás szerencsét hozott ne­kik. Két éve nincsenek gondok: sok volt a csapadék és kevés a meleg. A tavalyi tapasztalatok alapján a hatóság a Balatonon 1976 óta érvényben lévő víz- szintszabályozási rendjének fe­lülvizsgálatát készítette el; eszerint 10 centiméterrel maga­sabbra emelnék a megenged­hető felső határt. Ez 60 millió köbméterrel, a tó vízmennyisé­gének 3 százalékával több vizet jelent. Ehhez kapcsolódóan sürgős feladat a Balaton víz­szintszabályozásában döntő szerepet játszó, a yízeresztésre szolgáló Sió-csatorna felső szakaszának felújítása. Az el­képzelések szerint a munkála­tok még idén megkezdődnek. Akadnak azért gondok is. Harmadik éve végzi folyamato­san a Balaton jogi partvonalá­nak tervszerű felülvizsgálatát a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A munka során 4580 telek helyszíni felülvizs­gálata történt meg, amelyből 1510 nád mögött található. A földhivatali nyilvántartásban 525 esetben volt eltérés. — A kényszerbontást az illetékesek a tavalyi év végén megkezdték. A Balaton part 40 településén összesen 953 kilométernyi csa­padékvíz elvezető hálózat épült ki, melynek mintegy kéthar­mada rendezést igényel. Az ön- kormányzatok azonban ezt a feladatot illetően minimális pénzforrással rendelkeznek. A víztermelő művek kihasznált­sága tavaly mindössze 35 szá­zalékos volt. Bálozni azért talán még korai. Czene Attila Fekete István özvegye elhunyt Fekete István somogyi író özvegye, Pillér Edit, életé­nek 88. évében elhunyt a máriaremetei szeretetott­honban. A Vük, a Tüskevár és más híres ifjúsági regé­nyek írója 1929-ben vette feleségül a baranyai Bakóca község körorvosának lá­nyát. Két gyermekük, Edit és István jelenleg külföldön élnek. Pillér Edit 1994-ig budapesti otthonukban élt, majd betegsége tolókocsi­hoz kötötte. A család való­színűleg 27 éve elhunyt férje mellett helyezi végső nyugalomra, a Farkasréti temetőben. Képek és pipák az egyetemen Ifj. Galambos Lajos pipaké­szítő népi iparművész és testvére, Galambos Mari­anna amatőr festő alkotásai­ból nyílt kiállítás tegnap este a Pannon Agrártudo­mányi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karán. A tárlat február végéig tekint­hető meg az aulában. Bogiári alapítvány a turizmusért A balatonboglári Jankovich László Közalapítvány idén ismét megszervezi szolgál­tatását a Magyar Turisztikai szolgálat Rt-vel együttmű­ködve. A programokba a szűkebb régiót is bevonják, és díjtalanul terjesztik a te­lepülések vendégváró neve­zetességeit bemutató infor­mációs anyagokat. A leilei közgyűlés a napokban dönt arról, miként járul hozzá a költségekhez. Számítástechnikát az ellenőröknek Számítástechnikai tanfo­lyamot szervezett a SZÜV Rt Kaposvári Területi Igaz­gatósága a Somogy Megyei Apeh revizorainak. Három csoportban összesen 45 el­lenőr az országosan egysé­ges tematikát, amelyből a végén vizsgát tesznek. A Bianco Nero cukrászda bérleti joga átadó, illetve a berendezés eladó Érdeklődni 8-18 óráig a 06-30-592-634 telefonon lehet TÉLI NAPOK ZÁKÁNYBAN Zákányban költözik a vámhivatal. Év­tizedekig kellett várni rá, hogy új épü­letet kapjanak a pénzügyőrök. Tegnap is fúrtak, faragtak a mesteremberek. Ha minden a tervek szerint megy, ak­kor februárban az avatóünnepség lesz. Volguska Mihályné, a vámhivatal vezetője büszke új birodalmukra. Az idén lesz 35 esztendeje, hogy újjá épí­tették a Dráva fölött ívelő vasúti hidat, s 25 esztendeje, hogy megkezdte mű­ködését a közös határállomás. A téli napok csendjében ráérősen pakolhatnak. A katonai szállításoknak vége, áru meg alig van. Közel sincs annyi teendőjük, mint amennyi a há­ború előtt volt. Azt azonban mindenki számba vette, hogy előbb-utóbb ismét megélénkülnek a szállítások, máskép­pen aligha épült volna meg az új hiva­tal. Korábban is költözhettek volna új otthonba, ha a környékbeli polgármes­terek másképpen gondolkodnak. De nem így történt. A határőr laktanya mellett áll a hetvenes éveket idéző egykori pártház. Katonák betonoztak itt annak idején, s rakták a téglákat. A rendszerváltás után azon ment a vita, hogy kié a tulajdon? A hajdan volt kö­zös tanács utód önkormányzatainak közös tulajdona, vagy csak Zákányé? A bíróság közös tulajdonnak mondta ki. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága hatmillió forintot kí­nált érte három éve. A polgármesterek a zákányi kivételével tizenkétmillióra taksálták. Annyiért a fináncok sem vit­ték el, hanem újat építettek a vasútál­lomás mellett. Az épület meg lakó nélkül maradt, s napról napra rosszabb az állapota. A polgármesteri hivatal­ban tegnap azon tanakodtak, hogy mi­ként tudnák előteremteni azt a három­millió forintot, amiből mindenkinek kiadhatnák a jussát.- Az öregeket is el tudnánk helyezni benne - mondja Kovács Géza polgár- mester. Mert az időseket nem hagyhat­Felírták a nagypolitika számlájára ják magukra. Sokan élnek egyedül, szükségük lenne a gondoskodásra. Varga István havat lapátol a háza előtt: — Kell a tiszta hely, ha megjön a fiam be tudjon állni az autóval. Azt, hogy mikor jön a fia, nem tudja. Karácsonykor se tudott érte jönni. Sok idős embert télre a gyerekei elvisznek, s csak tavasszal hozzák őket vissza, amikor a kertben is lehet dol­gozni. Addig se kell fűteni, aggódni. A zákányi anyakönyvet vezető Hor­váth Ottónénak tegnap sem sok dolga volt: sajnos nem érkezett új jövevény, és — hála Istennek — senkit sem kell gyászolni. Zákánynak tegnap 2025 polgára volt. Évek óta nem történt je­lentős változás. Ahány házból kihal­tak, annyi új is épült annak dacára, hogy ebben a térségben is nehéz a megélhetés. Bazsó Zoltán kimutatásai szerint január első huszonegy napjá­ban 15 helybéli vállalkozó- adta vissza az igazolványát tb újabb terhei miatt. Nincs még vége a sornak. Persze vannak olyanok is, mint akik megtalál­ták a számításukat. Mint például Ma­gyaros Sándor, akinek a boltjában tegnap a vevők egy-egy Somogyi Hír­lapot is kaptak ajándékba.- Kényszerből lettem vállalkozó. A közútépítőknél megszűnt a munkahe­lyem. Örökség a régi családi házunk, átépítettük. A feleségem, aki boltve­zető volt, a szakmai felelős. Az alkal­mazottak is munkanélküliek voltak. A baj csak az, hogy sokan vannak, akik hasonló gondokkal küszködnek. így aztán tíz százaléknál nagyobb haszon­kulcsot nem lehet felszámolni. Örül­tem annak, hogy megkeresett a Totál­gáz, hogy legyen itt új gázcseretelep. Zákányban nyolc élelmiszerbolt, hat vendéglő és három italdiszkont van. Néhány száz méternél senkinek sem kell távolabb mennie, ha kenyeret vagy tejet akar venni. Minden másért viszont utazni kell. Többnyire Nagy­kanizsára. Bár Csurgó látszólag köze­lebb van, a határszéli falunak is a na­gyobb város jelenti a vonzerőt. Tegnap ha valaki elhagyta a falu határát jelző táblát, s átért Zala megyébe, az utak miatt ugyancsak mondta a magáét. Czuczi Gyulának nem voltak ilyen gondjai. Még cigarettát is a szomszéd hozott neki a boltból. Az egykori cse­répkályhás mester fél éve beteg. Úgy tűnik, leszázalékolják. A tanult szak­mája húsz éve nem kellett senkinek: a cserépkályhákat törmelékként szórták a házak alapjába. Ezért elment vasu­tasnak. Azt mondja, ha újra kezdhetné, akkor ismét kályhákat csinálna. Zá­kányban ösztönözik a vállalkozásokat: nem szednek iparűzési adót, a kom­munális adó is csak 2000 forint, az építmény adó pedig négyzetméteren­ként 100 forint. Hogy kevesen van­nak? Azt mondják ez már a nagypoli­tika számlájára írandó. Nagy Jenő ( Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents