Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-18 / 15. szám

1997. január 18., szombat SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Átrendezik a József Attila múzeumot Tasi Józsefnek, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójának irá­nyításával teljesen felújítják a balatonszárszói József Attila Múzeum kiállítási anyagát. Ehhez segítséget nyújt a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága és a helyi önkormányzat is. A felújítást április 11-re, József Attila születésnapjára befejezik; a költészet napján már megtekintheti a tárlatot a nagyközönség. Bogiári iskolabál rekord bevétellel A balatonboglári általános és zeneiskola szülői munkaközössége a pedagógusok közreműködésével rendezte meg hagyományos szülők-nevelők bálját a vasutasüdülőben. Rekord bevételt értek el: a város vállalkozóinak és cégeinek köszönhetően ezúttal 290 ezer forintot fizettek be az iskolai alapítvány számlájára. A pénzt természetesen a gyerekekre költik. Tavasszal pályázhatnak a szakkörök, kisközösségek és a tehetséges diákok a támogatásra. Fűtenek, és mégis hideg a tízemeletes Jó ideje fáznak a lakók Siófokon a Tanácsház út 18. számú tíz­emeletes ház egyes lakásaiban. Többen már bírósághoz akartak fordulni, mert a Siokom tőlük karnyújtásnyira telepített fűtőháza nem szolgáltat elég meleget. Értesülésünk szerint a problémát az okozza, hogy egyes lakók takarékosságból radiátorjaik egy részét elzárják - emiatt a meleg víz sokszor nem áramlik tovább minden lakásig. A három éve fölszerelt hőfokszabályozók sem működ­nek pontosan - ezeknek a karbantartásáról a lakóknak kell(ene) gondoskodni. Külső szakértő szerint az önkormányzat tulajdoná­ban levő cég és a lakók csak összefogva oldhatják meg a gondot. Siófokon, Fonyódon vágják a jeget Vágják a jeget Siófok, Fonyód és Keszthely partjainál, mert ott hízott meg 15-20 centi vastagra. Mivel a motoros fűrész haszná­lata tilos a tavon, csákánnyal dolgoznak a Balatoni Halászati Rt dolgozói. Ezekben a napokban 70-80 vagon jeget gyűjtenek be tárolásra. Tavaly korábban kezdték a jégvágást, s volt még tá­rolva is. A balatoni jég három évig is eláll a vermekben. Műanyag padló a képviselői tiszteletdíjból Huszonnyolc kiscsoportos gyerek kapott helyet a balatonszabadi óvoda új, tágas épületrészében. Megszűntek a felvételi gondok is, mert minden apróságnak helyet tudnak biztosítani. Az önkor­mányzat két óvónő és egy dajka felvételét is finanszírozza, s egy konyhai, illetve takarító kisegítő bérét állja. Az iskolai téli szünet idején a régi épület egyik csoportjában is nagy munkát végeztek: a régi parkettát cserélték ki műanyag padozatra. Ennek a költsé­geire ajánlotta fel Kutas Jánosné óvónő a képviselői tiszteletdíját. Beauty szépségszalon nyílt Siófokon Kétszáz négyzetméteren, 16 miihó forint értékű műszerparkkal nyitotta meg tegnap kapuit Siófokon, a Mega City mellett a Bea­uty exluzív szépségszalon. Mintegy húsz szolgáltatást kínálnak itt; egyebek között hajdiagnosztikát, masszázst, végleges, fájda­lommentes szőrtelenítést, hajkiegyenesítést. Hasonló szépség­komplexum a Dunántúlon eddig nem volt. fotó: czene attila Jégpáncélba vernek cölöpöt Kilenc méter hosszú vasbeton cölöpöket vernek Kenésén a Balatoni Hajózási Rt szakemberei a tó medrébe. Április végéig kell végezniük a 250 vitorlást be­fogadó új kikötő vízi munkálataival. 360 cölöp kell ide — naponta hatot-hetet tudnak az iszapba ékelni. Az ejtőkaros cölöpverő előtt markoló töri össze és emeli ki a jeget, hogy az dolgozni tudjon, a part mellett. A leendő kikötő nyűt víz felőli oldalán már áll a cölöpsor; ennek elemeit összeh- egesztik, és jókora kövekkel erősítik meg, hogy a jég kárt ne tegyen bennük fotó: czene attila Hátrányos helyzetben - Van, aki inkább Kőröshegyhez pártolna Rögös utak Kerekiben Kerekiben is sok a gond és a tennivaló. A kis településen élőket arról kérdeztük: szerintük melyek azok a legfontosabb felada­tok, amelyeket meg kellene oldani — lehetőleg még az idén? Geiger Lászlóné kereki lakos így rangsorolta a feladatokat: — Az utcák, utak javítása lenne a legfontosabb. A fű­részportól kezdve mindenfélét kihordtak rá, hogy egyáltalán járni tudjanak rajta. A kultúr- házat kellene kicsinosítani; ehelyett az önkormányzat mindig csak a sportkört támo­gatja. Az óvoda is kicsi, bőví­tésre szorul. Takács Imréné nyugdíjas: — Nagyon rosszak a kererki utak. Ma reggel kétszer is eles­tem, amikor az unokáimat kí­sértem az óvodába. Rózsa Lajosné is az utak ál­lapotára panaszkodott: — Sok utca egyszerűen jár­hatatlan. Az ellátás rossz: az ABC-ben csak kenyér, tej van, és egyféle mosópor. Mosogató- szert pedig már két hónapja hi­ába keresek. Tudom, kevés az Az ordacsehi vadgazdálkodási kft 5000 hektáros területén gondoskodik a vadak téli eteté­séről. Vadföldeket különítettek el, ahol meghagyták a kukori­cát, és a kirakott etetőhelyekre is rendszeresen szállítják a ta­karmányt. Bár nehezíti a mun­kát, hogy alig lehet megközelí­önkormányzat pénze, de arra is kellene költeni, hogy Kereki csinosabb, vonzóbb legyen. Az első férfi, akit kérdez­tünk, a hölgyeknél sokkal ke­ményebben fogalmazta meg a véleményét: — Nekem a falu vezetésével van a legnagyobb bajom — mondta Tóth Ferenc. — Szerin­tem a fele költségvetéssel is meg lehetne oldani a falu gond­jait. Csakhogy ehhez a balaton- földvári körjegyzőséget ott kel­lene hagynunk, s átpártolni Kő­röshegyhez. Úgy tudom: a 16 millió forintos éves költségve­tésből Földvár tizenegy milliót elvisz iskoláztatásra; odajárnak ugyanis tanulni a kereki gyere­kek. A megmaradó ötmillióból lejön a körjegyző, a polgármes­teri hivatal költsége. Csoda, ha nem marad pénz így semmire? Kőröshegy sokkal olcsóbb teni a területet. Tavaszi József ügyvezető elmondta, hogy a vadak is igen szűk helyen mo­zoghatnak, mert jégpáncél bo­rítja a határt. Tavaly 8-900 ezer forintot költöttek a téli etetésre. Az ordacsehi kft haszon­bérbe kapta a vadászterületet a földtulajdonosoktól; ezeknek megoldás lenne. Nagy baj, hogy erről a falu vezetése soha nem beszél; a pénzügyekbe sem avatták be a lakosságot; az évi egy falugyűlésre már el­menni sem érdemes, mert min­dig mellébeszélnek. Nem az egész közösséget, hanem csak a saját érdekeiket képviselik. Horváth János, Kereki pol­gármestere: — A Méhes utca 340 méter távolra van a falutól; a legsür­gősebb tennivaló, hogy az ott lakó negyven embernek jár­ható útja legyen. Nagyon csú­nya a posta és a polgármesteri hivatal épülete, s a környékü­ket is rendbe kellene tenni. A kultúrházban nincs illemhely, ezt mielőbb pótolni kell, mert ott még bálokat is tartanak. Remélem, az idei évtől több pénz jut a község rendbe téte­lére, mert az országgyűlés be­sorolt bennünket az önhibáju­kon kívül hátrányos helyzetű települések közé. Czene Attila 92 százaléka szerződött a cég­gel, mert bízik a gazdálkodási terveiben, környezetvédő célja­iban. A látrányi vadászati kör­zettel viszont nem sikerült megegyezni a terület megosztá­sában, ezért ebben az ügyben a megyei vadászati felügyelő szakmai döntését kérték. G. M. Több kétkedő polgármester A balatoni munkanélküli­ség enyhítését a közmun­katanács pályázata össze­kapcsolta a strandok fenn­tartásával és más környe­zetvédelmi feladatok meg­oldásával. Balatoni köz­hasznú társaság alakítását javasolja a településeknek. Ennek a keretében legalább száz munkanélküli tartós foglalkoztatását kellene megoldaniuk a települések­nek. A balatoni polgármes­tereket a közelmúltban Keszthelyen igyekeztek tá­jékoztatni a részletekről, de a rossz idő miatt kevesen ju­tottak oda. Most levélben kéri csatlakozási szándék- nyilatkozatukat a társaságot szervező budapesti kft, ame­lyet Fejti György vezet. Szűcs László balatonlellei polgármester hasznosnak tartja a kezdeményezést, hi­szen naponta tapasztalja, hogy az önkormányzatok rákényszerülnek az együtt­működésre. Másként egyre kevésbé juthatnak központi pályázati pénzekhez. Osztja azonban a balatoni polgár- mestereknek a társaság szervezésével kapcsolatos kétségeit. Az együttműkö­désnek alakítói kívánnak lenni, nem csupán közre­működői. A társaság létre­hozásában ugyanis nemcsak tagdíjat, hanem saját pénz­forrást is várnak tőlük, ez a befizetés pedig érinti a te­lepülések költségvetését. Tehát végsősoron a képvi­selő-testületek döntenek. Mára megjelentek a köz­munkatanács pályázatai, és az önkormányzatok saját tervekkel is próbálkozhat­nak. Az viszont tény: jelen­tős az állástalanok száma, és a munkanélküliség kezelé­sével egyetlen település sem boldogul a régiós együtt­működés nélkül. A balatoni közhasznú társaság alapítá­sát pártolja a megyei terület- fejlesztési tanács is. G. M. Etetik az őzeket a vadföldeken AZ IDEGENFORGALOM A RÉGIÓ HÚZÓÁGAZATA MARADHAT A Balaton élete számokban A Központi Statisztikai Hivatal elké­szítette jelentését a Balaton-part tava­lyi idegenforgalmáról. A gazdasági szakemberek véleménye szerint az idegenforgalom - a belső szerkezeti gondok ellenére - továbbra is a ma­gyar gazdaság húzó ágazatának te­kinthető, mivel ez biztosítja a bruttó hazai termék egytizedét. A Központi Statiszükai Hivatal most összesített adatai szerint 1996 januárjá­tól augusztus végéig a devizabevétel meghaladta az 1,1 milliárd USA-dol- lárt. A Balaton térségre koncentrálódik a kereskedelmi szállásférőhelyek egy- harmada, a vendégforgalom 28 száza­léka. A terhelés elsősorban a közvetlen part menti sáv 40 települését érinti, a háttértelepülések iránt lényegesen ki­sebb az érdeklődés. Tíz év alatt harmadával csökkent a regisztrált kereskedelmi helyek száma, jelenleg 79 232. A legtöbb kempingben található, ugyanakkor a kereslet élén- kebb a minőségi szálláshelyek iránt. A közvetlen partmenti települések kereskedelmi szálláshelyein 1996 első nyolc hónapjában 547 ezer vendég - közülük 334 ezer volt a külföldi - 3,1 miihó vendégéjszakát töltött. A múlt évhez képest a vendégek számát te­kintve 10 százalékos, a vendégéjszaká­kat figyelembe véve 6 százalékos nö­vekedés mutatkozott. Az átlagos tartóz­kodási idő 5,7 éjszaka volt. Sok vendég tölti idejét a Balaton partján be nem jelentett, nem adózó szobakiadónál, illetve rokonoknál, ba­rátoknál. A háttértelepüléseken, például Buzsákon, Csákányban, Vörsön, Köt­ésén, Szóládon elsősorban németek vá­sárolnak ingatlant, ahol családjuk, ba­ráti körük is megfordul. A külföldiek az összes vendég 61 százalékát képvisel­ték, több mint a felük német, de számuk mérséklődik, és egyre kevesebbet köl­tenek. A leghosszabb időt a szám sze­rint még nem jelentős holland állam­polgárok töltötték itt, illetve a skandi­náv országokból és a tengerentúlról érkezők. Somogybán a Balaton közvetlen partszakaszán 1996 júliusa végén 59 szálloda működött; közülük 16 volt há­romcsillagos, 33 szálloda kétcsillagos és 10 egycsillagos. Ezekbe 17 száza­lékkal több belföldi jelentkezett, mint egy évvel korábban. A part menti településeket júliusban nagyobb arányban külföldiek keresték fel, a hagyományos hazai augusztusi szabadság idején viszont a belföldi vendégek. (Júliusról augusztusra a kül­földiek aránya 71-ről 63-ra csökkent, a magyar vendégkör aránya 29-ről 37 százalékra nőtt.) Az év első nyolc hó­napját tekintve a vendégek 58 száza­léka, a vendégéjszakák 73 százaléka jut e két hónapra. Ä somogyi parton erőtel­jesebben mutatkozott a főszezon hatása, az előbbiek 62, illetve 76 százalékot tet­tek ki. Fontosnak bizonyult, hogy a tó vizét nem érte károsodás. Javul az infrastruk­túra egy része: például a somogyi part lakásainak 83 százalékában van telefon. A Mahart Balatoni Hajózási Rt a vizsgált időszakban 31 személy haj ón 984 ezer utast szállított, ez 11 százalék­kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az utaskilométer-teljesítmény 9,6 mil­lió - ez szintén arányosan csökkent. A Szántód és Tihany között közlekedő négy komp április 6-án indult, és 7758 fordulót teljesített. A szállított utasok száma több mint 1,2 millió volt. Amíg az előző év első nyolc hónapjában 350 ezer gépjárművet szállítottak, 1996-ban 19 százalékkal, 282 ezerre csökkent ez a teljesítmény. A siófok-balatonkiliti repülőtér elsősorban külföldi magángé­pek és utasaik fogadására rendezkedett be 1990 óta. A múlt év során mintegy 1500 személy vette igénybe a repülőte­ret, ha az előző év azonos időszakához mérjük, ez 12 százalékkal kevesebb. A Balaton somogyi partján a két rendőrkapitányság és egy őrs területén ebben az időszakban 112 közúti baleset történt; ez tíz százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Különösen Siófok térségében volt jelentős - kedvezőbb tendenciájú - változás a közúti balese­tek számának alakulásában; itt egy év alatt 62-ről 50-re, azaz 19 százalékkal csökkent a tragédiák száma. A balesetet okozó külföldi állampolgárok számá­ban is jelentős a javulás; míg tavalyelőtt 24-en, a múlt év első nyolc hónapjában már csak 11-en okoztak személyi sérü- léses közúti balesetet. Siófoki Víziren­dészeti Kapitányság adatai szerint ti­zenhármán fulladtak vízbe. Mentéseik­nek a száma mintegy 300 volt, ez némi­leg több, mint egy évvel korábban.

Next

/
Thumbnails
Contents