Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-18 / 15. szám
1997. január 18., szombat SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Átrendezik a József Attila múzeumot Tasi Józsefnek, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójának irányításával teljesen felújítják a balatonszárszói József Attila Múzeum kiállítási anyagát. Ehhez segítséget nyújt a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága és a helyi önkormányzat is. A felújítást április 11-re, József Attila születésnapjára befejezik; a költészet napján már megtekintheti a tárlatot a nagyközönség. Bogiári iskolabál rekord bevétellel A balatonboglári általános és zeneiskola szülői munkaközössége a pedagógusok közreműködésével rendezte meg hagyományos szülők-nevelők bálját a vasutasüdülőben. Rekord bevételt értek el: a város vállalkozóinak és cégeinek köszönhetően ezúttal 290 ezer forintot fizettek be az iskolai alapítvány számlájára. A pénzt természetesen a gyerekekre költik. Tavasszal pályázhatnak a szakkörök, kisközösségek és a tehetséges diákok a támogatásra. Fűtenek, és mégis hideg a tízemeletes Jó ideje fáznak a lakók Siófokon a Tanácsház út 18. számú tízemeletes ház egyes lakásaiban. Többen már bírósághoz akartak fordulni, mert a Siokom tőlük karnyújtásnyira telepített fűtőháza nem szolgáltat elég meleget. Értesülésünk szerint a problémát az okozza, hogy egyes lakók takarékosságból radiátorjaik egy részét elzárják - emiatt a meleg víz sokszor nem áramlik tovább minden lakásig. A három éve fölszerelt hőfokszabályozók sem működnek pontosan - ezeknek a karbantartásáról a lakóknak kell(ene) gondoskodni. Külső szakértő szerint az önkormányzat tulajdonában levő cég és a lakók csak összefogva oldhatják meg a gondot. Siófokon, Fonyódon vágják a jeget Vágják a jeget Siófok, Fonyód és Keszthely partjainál, mert ott hízott meg 15-20 centi vastagra. Mivel a motoros fűrész használata tilos a tavon, csákánnyal dolgoznak a Balatoni Halászati Rt dolgozói. Ezekben a napokban 70-80 vagon jeget gyűjtenek be tárolásra. Tavaly korábban kezdték a jégvágást, s volt még tárolva is. A balatoni jég három évig is eláll a vermekben. Műanyag padló a képviselői tiszteletdíjból Huszonnyolc kiscsoportos gyerek kapott helyet a balatonszabadi óvoda új, tágas épületrészében. Megszűntek a felvételi gondok is, mert minden apróságnak helyet tudnak biztosítani. Az önkormányzat két óvónő és egy dajka felvételét is finanszírozza, s egy konyhai, illetve takarító kisegítő bérét állja. Az iskolai téli szünet idején a régi épület egyik csoportjában is nagy munkát végeztek: a régi parkettát cserélték ki műanyag padozatra. Ennek a költségeire ajánlotta fel Kutas Jánosné óvónő a képviselői tiszteletdíját. Beauty szépségszalon nyílt Siófokon Kétszáz négyzetméteren, 16 miihó forint értékű műszerparkkal nyitotta meg tegnap kapuit Siófokon, a Mega City mellett a Beauty exluzív szépségszalon. Mintegy húsz szolgáltatást kínálnak itt; egyebek között hajdiagnosztikát, masszázst, végleges, fájdalommentes szőrtelenítést, hajkiegyenesítést. Hasonló szépségkomplexum a Dunántúlon eddig nem volt. fotó: czene attila Jégpáncélba vernek cölöpöt Kilenc méter hosszú vasbeton cölöpöket vernek Kenésén a Balatoni Hajózási Rt szakemberei a tó medrébe. Április végéig kell végezniük a 250 vitorlást befogadó új kikötő vízi munkálataival. 360 cölöp kell ide — naponta hatot-hetet tudnak az iszapba ékelni. Az ejtőkaros cölöpverő előtt markoló töri össze és emeli ki a jeget, hogy az dolgozni tudjon, a part mellett. A leendő kikötő nyűt víz felőli oldalán már áll a cölöpsor; ennek elemeit összeh- egesztik, és jókora kövekkel erősítik meg, hogy a jég kárt ne tegyen bennük fotó: czene attila Hátrányos helyzetben - Van, aki inkább Kőröshegyhez pártolna Rögös utak Kerekiben Kerekiben is sok a gond és a tennivaló. A kis településen élőket arról kérdeztük: szerintük melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyeket meg kellene oldani — lehetőleg még az idén? Geiger Lászlóné kereki lakos így rangsorolta a feladatokat: — Az utcák, utak javítása lenne a legfontosabb. A fűrészportól kezdve mindenfélét kihordtak rá, hogy egyáltalán járni tudjanak rajta. A kultúr- házat kellene kicsinosítani; ehelyett az önkormányzat mindig csak a sportkört támogatja. Az óvoda is kicsi, bővítésre szorul. Takács Imréné nyugdíjas: — Nagyon rosszak a kererki utak. Ma reggel kétszer is elestem, amikor az unokáimat kísértem az óvodába. Rózsa Lajosné is az utak állapotára panaszkodott: — Sok utca egyszerűen járhatatlan. Az ellátás rossz: az ABC-ben csak kenyér, tej van, és egyféle mosópor. Mosogató- szert pedig már két hónapja hiába keresek. Tudom, kevés az Az ordacsehi vadgazdálkodási kft 5000 hektáros területén gondoskodik a vadak téli etetéséről. Vadföldeket különítettek el, ahol meghagyták a kukoricát, és a kirakott etetőhelyekre is rendszeresen szállítják a takarmányt. Bár nehezíti a munkát, hogy alig lehet megközelíönkormányzat pénze, de arra is kellene költeni, hogy Kereki csinosabb, vonzóbb legyen. Az első férfi, akit kérdeztünk, a hölgyeknél sokkal keményebben fogalmazta meg a véleményét: — Nekem a falu vezetésével van a legnagyobb bajom — mondta Tóth Ferenc. — Szerintem a fele költségvetéssel is meg lehetne oldani a falu gondjait. Csakhogy ehhez a balaton- földvári körjegyzőséget ott kellene hagynunk, s átpártolni Kőröshegyhez. Úgy tudom: a 16 millió forintos éves költségvetésből Földvár tizenegy milliót elvisz iskoláztatásra; odajárnak ugyanis tanulni a kereki gyerekek. A megmaradó ötmillióból lejön a körjegyző, a polgármesteri hivatal költsége. Csoda, ha nem marad pénz így semmire? Kőröshegy sokkal olcsóbb teni a területet. Tavaszi József ügyvezető elmondta, hogy a vadak is igen szűk helyen mozoghatnak, mert jégpáncél borítja a határt. Tavaly 8-900 ezer forintot költöttek a téli etetésre. Az ordacsehi kft haszonbérbe kapta a vadászterületet a földtulajdonosoktól; ezeknek megoldás lenne. Nagy baj, hogy erről a falu vezetése soha nem beszél; a pénzügyekbe sem avatták be a lakosságot; az évi egy falugyűlésre már elmenni sem érdemes, mert mindig mellébeszélnek. Nem az egész közösséget, hanem csak a saját érdekeiket képviselik. Horváth János, Kereki polgármestere: — A Méhes utca 340 méter távolra van a falutól; a legsürgősebb tennivaló, hogy az ott lakó negyven embernek járható útja legyen. Nagyon csúnya a posta és a polgármesteri hivatal épülete, s a környéküket is rendbe kellene tenni. A kultúrházban nincs illemhely, ezt mielőbb pótolni kell, mert ott még bálokat is tartanak. Remélem, az idei évtől több pénz jut a község rendbe tételére, mert az országgyűlés besorolt bennünket az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések közé. Czene Attila 92 százaléka szerződött a céggel, mert bízik a gazdálkodási terveiben, környezetvédő céljaiban. A látrányi vadászati körzettel viszont nem sikerült megegyezni a terület megosztásában, ezért ebben az ügyben a megyei vadászati felügyelő szakmai döntését kérték. G. M. Több kétkedő polgármester A balatoni munkanélküliség enyhítését a közmunkatanács pályázata összekapcsolta a strandok fenntartásával és más környezetvédelmi feladatok megoldásával. Balatoni közhasznú társaság alakítását javasolja a településeknek. Ennek a keretében legalább száz munkanélküli tartós foglalkoztatását kellene megoldaniuk a településeknek. A balatoni polgármestereket a közelmúltban Keszthelyen igyekeztek tájékoztatni a részletekről, de a rossz idő miatt kevesen jutottak oda. Most levélben kéri csatlakozási szándék- nyilatkozatukat a társaságot szervező budapesti kft, amelyet Fejti György vezet. Szűcs László balatonlellei polgármester hasznosnak tartja a kezdeményezést, hiszen naponta tapasztalja, hogy az önkormányzatok rákényszerülnek az együttműködésre. Másként egyre kevésbé juthatnak központi pályázati pénzekhez. Osztja azonban a balatoni polgár- mestereknek a társaság szervezésével kapcsolatos kétségeit. Az együttműködésnek alakítói kívánnak lenni, nem csupán közreműködői. A társaság létrehozásában ugyanis nemcsak tagdíjat, hanem saját pénzforrást is várnak tőlük, ez a befizetés pedig érinti a települések költségvetését. Tehát végsősoron a képviselő-testületek döntenek. Mára megjelentek a közmunkatanács pályázatai, és az önkormányzatok saját tervekkel is próbálkozhatnak. Az viszont tény: jelentős az állástalanok száma, és a munkanélküliség kezelésével egyetlen település sem boldogul a régiós együttműködés nélkül. A balatoni közhasznú társaság alapítását pártolja a megyei terület- fejlesztési tanács is. G. M. Etetik az őzeket a vadföldeken AZ IDEGENFORGALOM A RÉGIÓ HÚZÓÁGAZATA MARADHAT A Balaton élete számokban A Központi Statisztikai Hivatal elkészítette jelentését a Balaton-part tavalyi idegenforgalmáról. A gazdasági szakemberek véleménye szerint az idegenforgalom - a belső szerkezeti gondok ellenére - továbbra is a magyar gazdaság húzó ágazatának tekinthető, mivel ez biztosítja a bruttó hazai termék egytizedét. A Központi Statiszükai Hivatal most összesített adatai szerint 1996 januárjától augusztus végéig a devizabevétel meghaladta az 1,1 milliárd USA-dol- lárt. A Balaton térségre koncentrálódik a kereskedelmi szállásférőhelyek egy- harmada, a vendégforgalom 28 százaléka. A terhelés elsősorban a közvetlen part menti sáv 40 települését érinti, a háttértelepülések iránt lényegesen kisebb az érdeklődés. Tíz év alatt harmadával csökkent a regisztrált kereskedelmi helyek száma, jelenleg 79 232. A legtöbb kempingben található, ugyanakkor a kereslet élén- kebb a minőségi szálláshelyek iránt. A közvetlen partmenti települések kereskedelmi szálláshelyein 1996 első nyolc hónapjában 547 ezer vendég - közülük 334 ezer volt a külföldi - 3,1 miihó vendégéjszakát töltött. A múlt évhez képest a vendégek számát tekintve 10 százalékos, a vendégéjszakákat figyelembe véve 6 százalékos növekedés mutatkozott. Az átlagos tartózkodási idő 5,7 éjszaka volt. Sok vendég tölti idejét a Balaton partján be nem jelentett, nem adózó szobakiadónál, illetve rokonoknál, barátoknál. A háttértelepüléseken, például Buzsákon, Csákányban, Vörsön, Kötésén, Szóládon elsősorban németek vásárolnak ingatlant, ahol családjuk, baráti körük is megfordul. A külföldiek az összes vendég 61 százalékát képviselték, több mint a felük német, de számuk mérséklődik, és egyre kevesebbet költenek. A leghosszabb időt a szám szerint még nem jelentős holland állampolgárok töltötték itt, illetve a skandináv országokból és a tengerentúlról érkezők. Somogybán a Balaton közvetlen partszakaszán 1996 júliusa végén 59 szálloda működött; közülük 16 volt háromcsillagos, 33 szálloda kétcsillagos és 10 egycsillagos. Ezekbe 17 százalékkal több belföldi jelentkezett, mint egy évvel korábban. A part menti településeket júliusban nagyobb arányban külföldiek keresték fel, a hagyományos hazai augusztusi szabadság idején viszont a belföldi vendégek. (Júliusról augusztusra a külföldiek aránya 71-ről 63-ra csökkent, a magyar vendégkör aránya 29-ről 37 százalékra nőtt.) Az év első nyolc hónapját tekintve a vendégek 58 százaléka, a vendégéjszakák 73 százaléka jut e két hónapra. Ä somogyi parton erőteljesebben mutatkozott a főszezon hatása, az előbbiek 62, illetve 76 százalékot tettek ki. Fontosnak bizonyult, hogy a tó vizét nem érte károsodás. Javul az infrastruktúra egy része: például a somogyi part lakásainak 83 százalékában van telefon. A Mahart Balatoni Hajózási Rt a vizsgált időszakban 31 személy haj ón 984 ezer utast szállított, ez 11 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az utaskilométer-teljesítmény 9,6 millió - ez szintén arányosan csökkent. A Szántód és Tihany között közlekedő négy komp április 6-án indult, és 7758 fordulót teljesített. A szállított utasok száma több mint 1,2 millió volt. Amíg az előző év első nyolc hónapjában 350 ezer gépjárművet szállítottak, 1996-ban 19 százalékkal, 282 ezerre csökkent ez a teljesítmény. A siófok-balatonkiliti repülőtér elsősorban külföldi magángépek és utasaik fogadására rendezkedett be 1990 óta. A múlt év során mintegy 1500 személy vette igénybe a repülőteret, ha az előző év azonos időszakához mérjük, ez 12 százalékkal kevesebb. A Balaton somogyi partján a két rendőrkapitányság és egy őrs területén ebben az időszakban 112 közúti baleset történt; ez tíz százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Különösen Siófok térségében volt jelentős - kedvezőbb tendenciájú - változás a közúti balesetek számának alakulásában; itt egy év alatt 62-ről 50-re, azaz 19 százalékkal csökkent a tragédiák száma. A balesetet okozó külföldi állampolgárok számában is jelentős a javulás; míg tavalyelőtt 24-en, a múlt év első nyolc hónapjában már csak 11-en okoztak személyi sérü- léses közúti balesetet. Siófoki Vízirendészeti Kapitányság adatai szerint tizenhármán fulladtak vízbe. Mentéseiknek a száma mintegy 300 volt, ez némileg több, mint egy évvel korábban.