Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-16 / 13. szám

1997. január 16., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 TÉLI NAPOK KADARKÚTON Helyzetjelentés a fazékból és a bukszából Naponta részeg lehetnék, ha elfogadnám a gazdáktól a felese­ket, a fröccsöket, de csak üdítőt iszom — mondta Németh Já­nos kéményseprő tegnap reggel, talpig kormosán, Kadarkúton. A fiatalember hat éve jár La- josházáról Kadarkútra, s úgy véli: jó népek laknak itt. Né­hány háznál még ebéddel is megkínálják. Félévente jön, de akkor egy hónapig eltart a munkája: naponta 50-60 ké­ményt tisztít ki. Úgy véli: sze­rencsét hoz a portákra, ami igencsak elkel Kadarkúton is. A szerencsében bízik Mi- hóka Béla postamester is, aki­ben most, néhány lazább nap után — ahogy mondta — hátsó­jában ott mocorog a sajtkukac. 120 hektáron gazdálkodik. Az első Kadarkúton, aki 1989-ben kivette a földet. Bevallása sze­rint a családi vállalkozásból még egy fillért sem tett félre. — Akkor miért csinálja ? — Mert évszázadok óta ezt csinálták az őseim is. Akkor ér­zem jól magam, ha elfáradok. Bízom a kalászosokban. A ta­vaszi árpától remélek hasznot, de ha kicsúszunk az időjárás miatt a vetési időből, akkor szertefoszlanák a remények. A mezőgazdasági termelőket hü­lyének nézi a kormány. A tal- ponmaradás csak az erőnknek köszönhető. Szeretném bőví­teni a gépparkomat, de erre évekig nem lesz lehetőségem. Hat disznóra várt szomorú vég tegnap a kadarkúti vágóhídon. A hentes Erdős Sándor sűrű, alacsony ember. Géplakatos szakoktató volt korábban, aztán néhány éve hentesnek csapott föl. Minden pénzét ebbe fek­tette bele. A magas tb, az adó neki sincs ínyére, de munka nélkül nem maradhat. Amikor a felesége állástalan lett, akkor kezdték a családi vállalkozást. Répay Gábor, aki több mint 30 éve gyógyszerész, tegnap nem a medicinákkal, hanem az árváltozás dokumentációjával volt elfoglalva, hallgatta a falu­siak mérgét a megemelt gyógy­szerárak miatt. A napokban duplájára nőtt a forgalom. — A gazdasági helyzetről és a politikáról is elmondják a vé­leményüket az emberek, amíg várnak a sorukra vagy mielőtt elköszönnének. Most éppen a gyógyszerárak kapcsán. A ka­darkúti patikust nemcsak gyógyszerészként tartják szá­mon: híres bútorrestaurátor is. — Mikor szakít rá időt? — Amikor akarok — feleli nevetve. — Most egy írószekre­teren dolgozom, tavaszra talán elkészül. Jönnek a patikába a környező falvakból is. Fájda­lomcsillapítókból, reumás és ízületi betegségekre való gyógyszerekből fogy a legtöbb. Dél felé jár. Kovácsics Vik- tomé hamis gulyást főz, a gyú­ródeszkán pedig tésztát sodor Kovácsics Viktomé. A 71 éves asszony nemcsak a párjának, hanem a szomszédban lakó lá- nyáéknak is főz. Ebéd után stoppol, varrogat. Mindig akad valami javítani való. A félje új­ságot olvas, délután a fodrász­hoz megy, s ha megjön, kaptá- rakkal foglalkozik. Már csak harmincöt méhcsaládról gon­doskodik, de amíg kettőt tud lépni, nem mond le a mézről. Tompa Lászlóné, a romae­gyesület elnöke pedig arra számít, hogy jobban figyelnek az idén a kadarkúti cigányokra. A száznegyven család érdek- képviseletére szegődött három- gyerekes asszony nem sokat tud tenni. Évente 10 ezer forin­tot kapnak a működésre. A bukszából másra nem jut. — Nem tudtunk mikuláscsomagot osztani, mert az önkormányzat nem adott rá pénzt — panasz­kodik az egyesületi elnök. — A Katalin- és az Erzsébet-napi bá­lunkat is le kellett fújni, mert fűtetlenül kaptuk volna meg a kultúrházat. Nemhogy segíte­nének nekünk, inkább — leg­alábbis mi úgy érezzük — ke­resztbe tesznek. — Miért nem pályáznak? — Próbálkozunk, de a föld- program-pályázathoz kellene nyitni egy számlát, ám még az alap, az 5 ezer forint sincs meg rá. 16 család valóban akar dol­gozni. Kadarkúton becsületes cigányok is élnek! (Folytatjuk) Lőrincz Sándor Tegnaptól ismét drágább lett a tüzelőanyag Szánkón húzott szén (Folytatás az 1■ oldalról) A kaposvári S & T Kft általá­ban 10 fajta szenet és két féle tűzifát kínál. A vevők első­sorban brikettet és a maga­sabb kalóriatartalmú lengyel szenet kedvelik. Tóth Zoltán ügyvezető elmondta: a tehe­tősek még az elmúlt nyáron megvásárolták a téli tüzelőt. Egy-egy vevő 20-60 mázsát fuvarozott el, a kispénzű vá­sárlók 5-10 mázsát kértek. Mostanában nem ritka, hogy 2-3 mázsát vesznek. Volt, aki 50 kilogrammot kért. Kurucz István tabi kereskedésében is drágult tegnap a szén. A vál­lalkozó szerint nem okoz nagy visszaesést a mostani áremelkedés, hiszen kevesen vesznek egyszerre nagy mennyiségű tüzelőanyagot. — Fűteni kell. Akinek van pénze, azonnal megveszi a szenet. A környékbeliek zöme több részletben vásárolja meg a téli tüzelőjét. Ritkaság számba megy, ha valaki egy­szerre húsz mázsát kér. A na­gyobb vevők közé az önkor­mányzatok és az iskolák tar­toznak. A közületi vevők al­kalmanként 20-25 mázsa sze­net rendelnek — tette hozzá. Csurgón főként gázzal fűte- nek, a helyi tüzelőanyag-ke­reskedésben általában a kör­nyékbeli falvak lakói vásárol­nak. A berzenceiek, a szenta- iak, az iharosberényiek álta­lában 8-10 mázsa szenet ren­delnek, és 12-15 ezer forintot hagynak a kasszában — tud­tuk meg Miholcsek Istvántól. Fűtési szezonban egy háztar­tásban általában 50 mázsa szenet égernek el: az utóbbi időben ritkán fordult elő, hogy valaki egyszerre 15 má­zsánál több szenet vi­gyen. (Harsányt) 2000-re meghatározott jövedelmet ígértek Már nem vicc a havi fix (Folytatás az 1. oldalról) — Egyebek között bevezetjük a kamatmentes szociális köl­csönt a fizetőképes, de átme­netileg nehéz helyzetbe került középosztály megsegítésére, átalakítjuk az első lakáshoz jutók támogatási rendszerét, csökkentjük a kérelmek meg­újításának gyakoriságát és az ügyintézési határidőt — mondta Szita Károly polgár- mester. — Vizsgáljuk a jöve­delempótló támogatásból ki-, kerülők foglalkoztatási lehe­tőségeit. El kell érni, hogy a gyermekek naponta legalább egyszer meleg ételt kapjanak. 1998-ban áttérünk az egysé­ges családtámogatási rend­szerre. Módosította korábbi dönté­sét a testület: a középiskolák kérésére február 1-jétől veze­tik be a pedagógusok kötelező óraszámának emelését. Ez 22 millió forint többletkiadást je­lent, a pedagógusok túlóra he­lyett bérként kapják meg a pénzüket, ami természetesen a nyári szünet idejére is jár. Csaknem kétszázharminc aláírással kérvény érkezett az önkormányzathoz, hogy a megnövekedett SFOR-szállí- tások miatt építsék meg a 61- es főút várost elkerülő szaka­szát. Ezt ugyan korábban már kezdeményezte a testület, azonban az illetékes miniszté­rium elutasította a kérést. Most ismét levélben kérik a tárcát, hozza előre az útépí­tést. Katona József Balatonlellén is sok lett az új kérelmező Támogatásra várnak Balatonlellen az elmúlt he­tekben többen kértek jöve­delempótló támogatást. Ma 40-50 személynek folyósít­ják, ebből húszán új jelent­kezők, a napokban vehetik kézhez az első határozatot. Egyébként szigorúbb feltéte­lekkel lehet a támogatáshoz jutni: meghatározott időn be­lül rendelkezni kell 90 napos munkaviszonnyal. Ugyanak­kor két évig jár jövedelem- pótló támogatás, amelynek mértéke 9200 forintra emel­kedett. A kifizetett összegeket az önkormányzatok megelő­legezik és a központi költség- vetéstől visszaigényelhetik. A szociális segélyezésre kapott normatívák viszont nem fede­zik a rászorulóknak juttatott kereteket. Lellén úgy tudják, központi rendszeres segélye­zési-formát dolgoznak ki. Ketten a rendőrségen, nagy erőkkel folytatják tovább a nyomozást Postarablók nyomában Továbbra is nagy erőkkel nyomoz a rendőrség a kedd esti ka­posvári postarablás ügyében. Pár órával az események után több személyt is előállítottak, közülük ketten — akik a rablás elkövetésével alaposan gyanúsíthatok — előzetes letartóztatás­ban várják az eljárás folytatását. Információink szerint ők nem először találkoztak a rendőrséggel. Mint arról tegnapi lapunkban beszámoltunk, kedden délután öt órakor három ismeretlen ál­arcos jelent meg a donneri pos­tahivatalban. Egy késsel arra kényszerítették az alkalmazot­takat, hogy adják át az aznapi bevételt, összesen mintegy há­romszáznyolcvanezer forintot. A rablókat egy váratlanul ér­kező ügyfél zavarta meg, így az álarcosok pánikszerűen mene­kültek ki a hivatalból és elfutot­tak a vasúti felüljáró irányába. A rendőrök minden Kapos­várról kivezető utat lezártak és a városban is fokozott ellenőr­zésekkel próbáltak a tettesek nyomára bukkanni. Egy igazol­tatott autóban két fiatal, ám az alvilágban annál ismertebb fér­fira bukkantak. Átkutatták a kocsit, s abból hamarosan elő is került két símaszk, éppen olyan, mint amilyen postarab­lókon korábban volt. Úgy tűnik, hogy a járőröknek — szemtanúk szerint nem ép­pen Columbo-módszerekkel — sikerült lefülelni az álarcosokat rejtő autó utasait, éjszaka még házkutatást is tartottak. Tegnap mindezek ellenére a rendőrség nem volt közlékeny ebben az ügyben. Annyit mondtak csak el, hogy a rablók több alapvető hibát is elkövettek. Menekülé­sükkor majdnem fellöktek egy kerékpáros fiatalembert és a gyalogos felüljárón is többen látták átfutni őket. Szemtanúk jelentkezését várja a rendőrség; vagy a 82/414-422-es telefon 20-74-es mellékén vagy a 07-es segélykérő számon mondhatják el információikat. Kaposvári diákok Chirac fogadásán A kaposvári Munkácsy gimnázium delegációja, va­lamint a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főis­kola hallgatói is hivatalosak mára a Budapest Sportcsar­nokba, ahol Jacques Chirac francia államfő magyaror­szági látogatásának tisztele­tére rendeznek fogadást. A frankofon ifjúsági ünnep programjában a köztársa­sági elnök hazánk legered­ményesebben tanuló francia tagozatos középiskolásai, főiskolai és egyetemi hall­gatói előtt tart beszédet. Csomagolt és maradt a katona Költözik az amerikai hadse­reg, a békefenntartók többek között kiürítik a kaposvári laktanyát, a táborfalvai bá­zist és taszárra telepítik minden hadierejüket. A köl­tözési láz úgy tűnik a ma­gyar honvédség vezetőit is megfertőzte, akik a hírek szerint elhatározták, hogy „magyartalanítják” a taszári sajtóközpontot, vagyis elve- zénylik az ott szolgálatot teljesítő magyar tiszteket. Mesztegnyei Imre alezre­des, a sajtóközpont társi­gazgatója tegnap délben már el is foglalta új beosztá­sát, ám mindössze negyed órát tölthetett ott, amikor ismét változott a parancs: felettesei közölték vele, hogy újból csomagolhat, mert visszahelyezték eredeti feladatához, Taszárra. Osztopáni szögek német háztetőkre Új termékek gyártásával a bevételét legalább 180 mil­lió forintra emeli az oszto­páni Metalon Szeggyártó Faipari Kft. A szegecselőket belföldi alapanyagból állít­ják elő. Ä termékeknek mintegy 55 százalékát Né­metországban és Hollandiá­ban értékesítik. Tavaly 50 tonna szöget exportáltak.

Next

/
Thumbnails
Contents