Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-15 / 12. szám
1997. január 15., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Támogatás a szentbalázsi diákoknak A szentbalázsi iskola iskolaszéke több akciót is kezdeményezett a diákok támogatására. Egyebek közt bálás ruhák és használt, feleslegessé vált holmik árusítását szervezték meg Szentbalázson, ezzel a rászoruló családokat is segítették, hiszen minden darabot 50 forintért adtak. Ebből mintegy tizenkilencezer forinttal gyarapították az iskolaszék kasszáját. Bőszénfán pedig jótékonysági bált szerveztek, melyen 45 ezer forint jött össze. A két akció teljes bevételét a szentbalázsi diákok nyári táboroztatására ajánlották fel. Nagyjavítás a simonfai gépműhelyben A Sefag Részvénytársaság Zselici Erdészetének simonfai gépműhelyében most az erőgépek téli nagyjavításán dolgoznak a szerelők. A szakemberek a napokban egy traktor felújítását kezdték el, ez a munka várhatóan egy hónapig tart. Az Uaz terepjárón a motort ellenőrzik, és a meghibásodott alkatrészeket kicserélik; felújítanak még két pótkocsit is. A simonfai műhelyben nyolcán dolgoznak. Jutában is emeltek néhány helyi adót Mintegy 2,5 millió forint folyt be a helyi adókból tavaly a jutái önkormányzat kasszájába. Legtöbbet - másfél millió forintot - az iparűzési adókból szedtek be; legkevesebbet, azaz 51 ezer forintot pedig a zártkertek után fizettek a polgárok. Az idén változatlanok maradnak az adónemek Jutában. Ötszáz forintos emeléssel csak a magánszemélyek kommunális adójánál és az iparűzési adónál kell számolni: az előzőt 2500, az utóbbit 1500 forintra emelték. A zártkertek után négyzetméterenként harminc forintot kell fizetni. A kereskedők iparűzési adója a netto árbevétel nyolc ezreléke; a gépjárműadó a minimális 400 forint marad. Segítségre szorulók Tátompusztán is Magas a nem munkáskorú lakosság aránya Tátompusztán is. A 104 tátomi lakos közül 30 nyugdíjas; az iskolás gyermekek száma 33. Hat családban több mint három gyermek napi betevőjéről kell gondoskodni. A 10 óvodás és 15 általános iskolásnak a magyaratádi iskola téríti a buszköltségét; az önkormányzat rászorultság alapján az étkeztetésüket támogatja. Az igali speciális és a somogyvári iskolába járó gyermekek után az önkormányzat állja számlát. A tátomi- aknak a Dózsa és Társai Mezőgazdasági Kft biztosít megélhetést, munkát - a legtöbbnek a szarvasmarha-telepen. Tizenötezer pulykát nevelnek Hetesen Hetesen tizenötezer pulykát nevel a kaposszerdahelyi Vaskó József és felesége. Az állatok most tizenöt hetesek, később az egyik zalaegerszegi vállalatnak adják el. A vállalkozó házaspár Jutában is tartott baromfit a telepén: január elején tizenkétezer csirkét adtak el onnan. Hamarosan újabb húszezer pulykát hoznak a jutái telepre. Visszatérhetnek a betegek Gnnarasra Hétfőn már várhatóan újra fogadják a betegeket és megkezdődhetnek a kezelések a gunarasi kórházban. Mint ismeretes: a hó megrongálta a tetőt, beáztak a kórtermek, s emiatt mintegy negyven beteget kellett kiköltöztetni az épületből. A múlt héten megkezdődtek a munkák, a tetőt kijavították, a héten pedig az épületben kőművesek és festők dolgoznak. Osztrák fával dolgoznak Nagybajomban A héten megkezdték a munkát a nagybajomi Nafa szövetkezetben. Osztrák alapanyagból most ablakot gyártanak, valamint zsalus ajtókat (képünkön) és garázskapukat. A szövetkezet nyereséges, tavalyi bevétele majdnem 200 millió forint volt. Termékeit országszerte vásárolják az éDÍtőiüari vállalkozások fotó: király j. béla A polgármester távolra mutató fejlesztéseket szeretne Szenna: komfortosabb falut Mint a legtöbb településen, Szennában is van bőven tennivaló. Az ott élőket arról kérdeztük: szerintük melyek a legfontosabb feladatok, amelyeket meg kellene oldani - ha lehet, még az idén? Freili Gyuláné eladó: — Az utak tisztán tartását. El kellene már dönteni, hogy ez az önkormányzat vagy a szövetkezet feladata-e. Sokkal több szórakozási lehetőség kell a fiataloknak. A következő: a telefonellátás javítása; áramszünet esetén megsüketül a falu. És végül: új munkahelyek teremtése. Mert munkalehetőség nincs, a legtöbbünknek Kaposvárra kell bejárni dolgozni. Szerelem Jánosné, az általános iskola gazdasági vezetője: — A legfontosabb a közbiztonság javítása; sok volt a betörés, főleg a szőlőhegyen. A szociális támogatásokat igazságosabban kellene elosztani: például amit a gyerekeknek szánnak, azt étkezési és tankönyvtámogatásként, tanulmányi támogatás formájában az iskolához juttassák el, így biztosan a gyerek látja hasznát. Kellene egy hely a fiataloknak is, ahol összejöhetnek. Jobban ki lehetne használni a művelődési házat. Rendezvények kellenének, ahol a szennaiak megbeszélhetnék ügyesbajos dolgaikat. Az ellátás amúgy nagyon jó; talán még egy kozmetikus kellene. Miszlang Jánosné Németh Ágnes falusi turizmussal foglalkozik: — A közbiztonság javítása az első, aztán a fiatalok támogatása. Sok fiatal költözött ide, ezt ki lehetne használni. A telefonellátáson is javítani kell. A turizmusban nagy lehetőségek rejlenek, s megvan minden feltétel, csak a falu összképén kellene változtatni fásítással, virá- gosítással. Balogh Sándor rendőr, körzeti megbízott: — Egy önvédelmi csoport létrehozása a legfontosabb; a közbiztonságon csak ez javítana. A következő: a fiatalok szórakozási lehetősége. Nyáron a parkban, télen a kocsmában ülnek, ez nem megoldás. És jó lenne, ha összejámának az emberek, ha újra lennének bálok, rendezvények. Ádi Endréné gyesen van: — Elsősorban munkalehetőség kell, és a fiatalok támogatása. Most jár le a gyesem, és csak Kaposváron találtam olyan munkát, amit a kicsi mellett vállalhatok. Nincs szórakozási lehetőség, még mozi sincs a faluban; így a fiataloknak Kaposvárra kell járni. Dr. Antóny-Móré Katalin orvos: — Munkahelyteremtés, a foglalkoztatási helyzet javítása lenne a legfontosabb. Szükség lenne a környék kis településeinek az összefogására: öt faluban kétezerkétszá- zan élnek, ennyien már juthatnánk valamire, közös intézmények létrehozásával, együtt gondolkodva. De egyelőre én vagyok az egyetlen „közös intézmény”. Fontos volna a település életének élénkebbé tétele, a közös rendezvények, beszélgetések. Handó János polgármester véleménye: — Pénz kellene. Kilencmillió forinttól esett el Szenna a gázrészvények kapcsán, így nemhogy beruházásra nem gondolhatunk, de még az alap- tevékenység finanszírozása is veszélybe került. A jövő megalapozásához pedig munkalehetőség, az infrastruktúra fejlesztése kellene. Az első lépéseket már megtettük: kialakítottunk és közművesítettünk telkeket a jövő évezred szennai lakosainak. Jakab Edit Több lábon álló szövetkezetek Nehéz évet zártak a Kapos menti szövetkezetek, de fejlesztésre is futotta. Az értéknövelő beruházás ad esélyt a talpon maradásra. A somogyjádi Alkotmány szövetkezetben tavaly 30 millió forintot költöttek gépvásárlásra és építkezésre. Ez éppen kétszerese a a korábbinak - tudtuk meg Földesi Gáspár elnöktől. — A nehézségek ellenére is 325 millió forint bevételt ért el a szövetkezet, és nyereséges — mondta. -— Kedvezően alakult a termés- eredmény; növénytermesztésből 150 millió forint a bevételünk. Az állattenyésztés jóval kevesebbet, mindössze 27 millió forintot hozott. A múlt év a stabilizálódás időszaka volt. Abban reménykedünk, hogy a kedvező folyamat tovább tart. Kedvező változásról számolt be Baksa Sándor, a magyaratádi Barátság szövetkezet elnöke. Nagyobb a nyereségük, mint egy évvel ezelőtt. A növénytermesztés 110 millió forintot hozott, a sertéstelep pedig 23 millió forintot. A több lábon állás elengedhetetlen a szövetkezetnek - mondta az elnök -, ezért szolgáltatást is vállaltak. A környékbeli gazdáknál végzett talajművelés, szárítás, betakarítás 35 millió forinttal gyarapította bevételeiket. Sikeres évet zárt az igali szövetkezet is, bár júniusban 30 millió forint kárt1 okozott a jég. Nagy György elnök elmondta: gépeket is vettek és felújították a szárítót. A szövetkezet 40 dolgozónak ad munkát. Langmár Ferenctől, a so- mogysárdi Haladás szövetkezet elnökétől megtudtuk: a nehézségek ellenére is mintegy 220 millió forint volt a forgalmuk, így nyereséggel zárták az évet. Az árak ingadozása okoz gondot a gazdálkodóknak. H. M Napraforgódara Mennyére Megélénült a forgalom a MÁV Rt mernyei állomásfőnökségén: ezekben a napokban is folyamatosan dolgoznak a rakterüle- ten. Legutóbb a gabonaipari vállalat helyi kirendeltségére hoztak vasúton szóját és napraforgódarát. A negyven tonnányi árut két vasúti kocsin szállították Memyére. Korábban is volt forgalma: nagy mennyiségű árpát, búzát és napraforgót - a környékbeli mezőgazdasági szövetkezetek terményét - szállítottak el innen vagonokban. Gyakran fuvaroztak a mernyei, a szentgáloskéri társaságoknak is a múlt év utolsó hónapjaiban. Több család létbizonytalansága - segítségre szorulók és kihasznált kisiskolások Gyermekmunka a falvakban Gyakran segítenek a gyerekek a ház körüli munkában, különösen falun. Az ésszerűség is azt diktálja, hogy az életre neveljék őket. Gond akkor van, ha kihasználják, nem az életkoruknak megfelelő munkára ösztönzik. Elsősorban a pedagógusok tapasztalják a gyerek testi-lelki életét károsító munka következményeit. Madarászná Fekete Agnes a ka- zsoki, ráksi diákokat is befogadó igali iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse, tíz éve követi nyomon a gondokat: — Elsősorban a munkanélküliség és az alkoholizmus nyomán nő a létbizonytalanság, s vannak családok, amelyek kihasználják a gyerekeket. Kevésbé megterhelő munka a szezonjellegű gyógynövény- és csigagyűjtés; sok család megélhetési forrása ez. Akad azonban olyan gyerek is, aki reggel hétig ellátja az állatokat, és már kimerültén jön az iskolába. Mások a munka dandárjában nem is járnak iskolába: beteget jelentenek. Közöttük sok a sanyarú sorsú gyermek. Egyik fiú például az erdőre járt, hogy népes családját fával lássa el. Ha nem hunytak volna szemet a hiányzása fölött, megfagytak volna. Egy másik, kilencéves félárva téglát, vizet hord napszámra. — Egyre gyakoribb a családi tragédia is; nemrégiben három gyermek maradt félárván. Gondot jelent, hogy a szülők gyakran a nevelési segélyt sem arra fordítják, amire kellene. Több gyerek csak az iskolában jut ételhez. Az igali önkormányzat a rászorultság alapján támogatja ezt. Az éhezés magatartási zavarokkal is együtt jár. A pedagógus, ha észleli a gondokat, intézkedik; végső megoldásként a veszélyeztetett gyermekeket intézetben helyezik el. Boldog Géza kazsoki polgár- mester elmondta: azoknak a szülőknek, akik egy hónapig térítik gyermekeik étkezési költségeit, a következő hónapban az ön- kormányzat átvállalja. így minden második hónapban fizetik a napi háromszori étkezést. A gondokon úgy próbálnak segíteni, hogy nem a szülőknek, hanem az intézményfenntartónak utalják át a pénzt. A 46 kazsoki iskolásnak mintegy a fele szorul ilyen segítségre. Ráksiban is sokat áldoznak erre a célra. Szabó Tibor somogyszili tanár szerint bár vannak a gyermekmunkára utaló jelek az iskolában, a legnagyobb gondot a a szülők alkoholizmusa okozza. Szerinte elvárható a segítés. Hogy a gyerek eteti-e az állatokat is, csak megítélés dolga. Csak pletykákból értesült gyerekmunkáról Munkácsy Mihály, a magyaratádi iskola igazgatója. Azt mondta: csonka családról, alkoholizmusról tud, de gyermekmunka nincs a környékükön. Várnai Ágnes Alapítvány létesült a műemlék felújításra Eddeiek a templomért Az idő vasfoga kikezdte a száz éve épült eddei református templomot. Alapja még régebbi: egy márvány lap tanúsága szerint 1517-ből való. A 278 lakosú község pénzhiánynyal küszködő önkormányzata mindent megtenne Isten hajlékának megmentésére. Időközben azonban elfogytak a református hívek is; adományaikból nem futná a helyreállításra. Megyeri János polgár- mester azt mondta: akár az ördöggel is cimborálna már, hogy pénzt tudjon szerezni a környék egyik legrégebbi templomának fölújítására. — Több helyen kalapoztam, de mindeddig hiába. Ä református egyháznak is sovány a pénztárcája. Most önerőből próbálkozunk; Edde községért néven három éve létrehoztunk egy alapítványt. Erre várjuk a segítőktől az adományokat. Az eddei önkormányzat 50 ezer forintot juttatott az alapítványnak, s a polgármester is évente öt-tízezret, a volt körjegyző pedig ötezret. Egy somogyjádi nyugdíjas ugyancsak ötezer forinttal támogatta a templom rendbetételét. Jelenleg 198 ezer forint van a számlán; ez édeskevés a munkák elkezdéséhez. Legutóbb dr. Anna Maria Kohlhoz, a protestáns vallásügyi iskola vezetőjéhez fordultak segítségért, hogy megmentsék az értékes műemléket. V, Á.
