Somogyi Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-06 / 285. szám

1996. december 6., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Pénztelen önkormányzat és az elfűtött milliók Előre fáznak a téltől Vízváron a tanítók Termékátcsoportosítás és próbaüzem a barcsi Kemikálnál Bombabiztos Breplaszta Az új géppel tetszetősebb és biztonságosabb a termék csomagolása Fotó: Pölöskei Tibomé Akadozva bár, de működik az új csomagolóberendezés a Kemikál barcsi gyárában. Négymillió forintos beruházással új, nagy teljesítményű csomagológépet állítottak munkába. Hamarosan megkezdődik az új üzemrész főpróbája is. Az új gép a barcsi Kemikál egyik termékét, a Breplasztát csomagolja az eddiginél esztéti- kusabban. Plecskó Ferenc, a barcsi gyár igazgatója elmond­ta: az úgynevezett automatikus tömlőtasakos csomagológép óránként 600 zacskót tölt meg az ismert glettanyaggal. A cég egyik fő terméke a Breplaszta, s régóta gond volt a megfelelő csomagolás. Aki is­meri, tudja: ez ideig igazán jó megoldást nem sikerült találni. Most állítják: az új csomagolás bombabiztos, nem fordulhat elő, hogy a vásárló konyákig breplasztás lesz, mire hazaér. S az esztétikus csomagolás nem drágítja meg a glettanyagot. A másik fontos változás a barcsi Kemikálnál: december közepéig sor kerül az új üzem­rész próbaindítására. Mint a Somogyi Hírlap már beszámolt róla, több mint 50 millió forin­tos termékátcsoportosítás foly­tán a fővárosi gyár egyes ter­mékeinek — a betonadaléksze- reknek — gyártása Barcsra ke­rül; ehhez most alakítják ki az üzemegységet. Ez főként a hi­deg időszakban fontos a gyár dolgozóinak, mivel olyankor egyébként kevesebb lenne a munkájuk. Ez a beruházás 5,5 millió forintjába kerül a Kemi- kálnak. Nagy László Tűzoltók Csurgón, kérdőjelekkel Megszervezik Csurgón a városi önkéntes tűzoltóságot - erről döntött legutóbbi ülésén a kép­viselő-testület. Erre kötelez a múlt, s méginkább a mostani igény. Sem a nagyatádi sem a nagykanizsai állomány nem tud kivonulni az előírt időre. Az átalakulás előre lépést ígér. Ha 15 ember számára teremt munkahelyet, az is nagy dolog. Nagy János tűzvédelmi főelő­adó közvetítésével jó a kap­csolatuk a nagyatádi önkor­mányzati tűzoltósággal. A szükséges technikai feltéte­leknek nagyrészt már most is megfelelnek az önkéntesek. Egy tartalék fecskendő hiány­zik csak, de ez pályázat útján beszerezhető. Több mint két éve jól működik az önkéntes egyesület 24 órás rádióügye- lete, s nem utolsó szempont a város 120 éves hagyománya sem, a közösség ügyszeretete. Sok minden azonban még nem egyértelmű. Nem látják világosan, milyen lesz a köz­testület tagjainak a jogállása. Mert akkor már nem tisztelet- díjas, hanem fizetett tűzoltók lennének. Az önkormányzat­nak azonban hiányzik még a szükséges pénze, s pályázni is csak csak ezután lehet. H. J. Soros-segítség cigánygyerekeknek Ha kicsit fagyosabbra sikere­dik a telelő, súlyos anyagi gon­dokat okozott volna. A vízvári iskola ugyanis olajjal fűt, s ez épp elég ahhoz, hogy csődbe juttassa. A vízvári iskola fűté­sének költsége évente több mint két és fél millió forint. Az enyhe télben bíznak csak az iskola vezetői. A novembert si­került kihúzniuk - nem volt igazán hideg -, és remélik, így marad egészen a téli szünetig. Babaicsné Dobozi Zsuzsa is­kolaigazgató elmondta: a meg­oldás a gázfűtés bevezetése le­het, már csak azért is, mert a fa­luban már van vezetékes gáz. Az iskola rácsatlakoztatására azonban a fenntartó önkor­mányzatoknak nem nagyon van pénzük. A gázra való átállás négy-ötmillió forintba kerülne. Hogy előbb-utóbb mégiscsak érdemes elszánniuk magukat a Csertelek majort a gróftól 1896-ban vette meg egy szu- loki gazda, Lempel János. Szeszfőzdét, fűrésztelepet épí­tett, később faáruüzemet. Több embernek hozott tisztes jövedelmet ez a vállalkozás.- Bognárok, kovácsok dolgoz­tak az üzemben; hintalovakat, ródlit, sítalpakat készítettek. Bőven volt munkájuk, az apó­som erdejében vágott fát dolgoz­ták fel - mondta Lempel Já­nosáé Huber Katalin, aki több mint 15 évig élt Cserteleken. Szulokban idézte fel emlékeit. - Az árut fogattal hordták a ho- mokszentgyörgyi állomásra, onnan vonaton Budapestre, a Párizsi Áruházba és a Divat­csarnokba. Keresett volt a cser­teleki szánkó... Apósom 13 ka­taszteri holdon szőlőt is telepí­tett; jó borait a környék vendég­lői, csárdái vették, de szállítottak Pécsre is. Fellendítette a vállal­kozást a szeszfőzde, amelyben folyamatosan két ember dolgo­Tovább nőtt a munkanélküliség Barcs környékén. A munkaügyi kirendeltség november végéig 2341 állástalant regisztrált a vá­rosban és a környék több mint húsz falujában. Ez a szám több mint húszszázalékos munkanél­küliséget jelent. Az állástalanok közül alig félezren jogosultak beruházásra, azt a számítások jól mutatják: ugyanis a fűtés- rendszer korszerűsítése egymil­lió forintra csökkentené évente az iskola tüzelőköltségét. — Sikerült takaréklángon átvészelnünk az eddigi idősza­kot — mondta az igazgatónő. — S ha egyelőre nem is baná­nérlelő a meleg a vízvári isko­lában, azért a citrom még beé­rik. Az iskola aulájában ugyanis a napokban érett be a citromfa egy szem gyümölcse. Nagy szükség volna a fűtés korszerűsítésére, de magunk is belátjuk, hogy vannak a faluban előbbrevaló fejlesztések. Pél­dául egy megfelelő szemétle­rakó telep létrehozása. Viszont remélik, hogy hamarosan sorra kerül a vízvári iskola is. Addig is megpróbálnak ol­csóbb olajat szerezni a Mól Rt- től. Jelenleg erről folynak a tár­gyalások az érintettekkel. N. L. zott. A simongáti gazdaságnak például borpárlatot készítettek. Tizenhét család élt a major­ban, a gyerekek Mariettapusz- tára jártak iskolába. Cserteleken laktak Lempel Jánosék is, hat­szobás házban.- Nagy volt a vendégjárás - mondta. - Mariettán Szent Ist­ván napján tartották a búcsút, sokszor átruccantunk oda. Na­gyon tudtunk vigadni, amikor annak volt az ideje. Apósom jó­szándékú gazda volt; mikor leé­gett egy porta Szulokban, annyi épületfát adott ingyen, hogy újra felépíthette házát a család. Sze­rette a vidéket; 25 évig dolgoz­tak mellette az alkalmazottai. Az államosítás után elvitték a cserteleki üzem gépeit; a pusztát a keszthelyi egyetem tangazda­sága, majd a lábodi állami gaz­daság vette át. 1970-ben lebon­tották a lakóépületeket. Egy ideig még juhászat működött a majorban. Az is megszűnt már. Nyoma sincs most az életnek Cserteleken. (Gamos) a munkanélküli-járadékra, és 1400 kaphat jövedelempótló tá­mogatást. A többiek már elve­szítették jogosultságukat vagy pályakezdők, akiknek a szabá­lyok szerint nem jár a segítség. Az újonnan bejelentkezettek kö­zül több mint harminc a szövet­kezetekben vált fölöslegessé. A cigánygyerekek felzárkózta­tására félmillió forintot nyert a Soros-alapítványtól a barcsi cigányszervezet. Az iskolai felzárkóztatás mellett iskolán kívüli felzárkóztató képzést is indítanak ebből a pénzből a tanulásban leginkább lemaradt cigánygyerekek számára. — Ebben a munkában nem szabad magukra hagyni az is­kolákat — mondta Szegedi Ti­bor a szervezet vezetője. — Az iskolai munka és az isko­lán kívüli képzés együtt talán eredményesebb lesz. A Soros­támogatással induló program munkájában elhivatott peda­gógusok vesznek részt, s a program feladata a tehetség- gondozás is. Az iskolán kívüli felzárkóz­tatást öthónaposra tervezik, és a tapasztalatok alapján dönte­nek majd a folytatásról. Jelen­leg annak felmérése zajlik, hogy kik azok és mennyien vannak, akiknek igen nagy szükségük van a segítségre. A barcsi iskolák is elkészí­tették és tegnap eljuttatták hozzánk a maguk felzárkóz­tató programjait — mondta el Szegedi Tibor. — Ezek majd a kisebbségi önkormányzat tá­mogatásával kerülnek a mi­nisztériumhoz, s amelyekhez remélhetőleg nyolcmillió fo­rint támogatást várunk. N. L. Kis ajándékcsomagok a rinyaújnépieknek Félezer forintos mikulás- és ezer forint értékben karácsonyi cso­magot kapnak a rinyaújnépi ön- kormányzattól a gyerekek. Nem marad egyetlen család sem ajándék nélkül; korra és szociá­lis helyzetre való tekintet nélkül mindenkihez élelmiszercsoma­got juttat el az önkormányzat. Fejlesztések Csurgón az Italystrapsnál Növeli dolgozóinak a számát Csurgó legújabb üzeme, az olasz érdekeltségű óraszíjgyártó Italystraps Kft, amely már 85 munkást alkalmaz. A tervezett bővítés folytán a dolgozók szá­ma az év végére elérheti a szá- zat.Már az új üzemcsarnokban is több mint harmincán dolgoznak. Diákfórum Berzencén a pályaválasztásról Hatvanan vettek részt azon a pá­lyaválasztási fórumon, melyet a 7-8. osztályosoknak tartottak a héten a berzencei általános isko­lában. Ezen a harmadik alka­lommal megrendezett tájékozta­tón hat középiskola mutatkozott be, köztük egy nagykanizsai is. A leendő középiskolásoknak ipari, vadászati és szakmunkás- képzést, gimnáziumi továbbta­nulási lehetőségeket ajánlottak. Mikulás Babócsán a kisgyerekeknek Ajándékot gyűjtöttek a gyere­keknek a Babócsán és a szom­széd községben letelepült német családok. Támogatóik ezúttal sem feledkeztek meg róluk; a csomagokat a mai Mikulás-ün­nepségen adják át több mint 70 kicsinek a babócsai óvodában. Báloztak a barcsi nyugdíjasok is Nagysikerű bált tartottak a bar­csi idősek klubjában. Több mint százhúsz nyugdíjas jött el a ren­dezvényre, amelyen saját kor­osztályuk gondoskodott a mű­sorról is. Jó hangú idősek és a szépen szavaló klubvezető gon­doskodott egyebek között az összegyűltek szórakoztatásáról. Híre volt az itt készített hintalónak, szánkónak Elhagyatott Csertelek Növekvő munkanélküliség Jó falu ez, csak nagyon szegény - mondta a hatéves kisfiú a mikrofonba Istvándiak országos baráti köre Jó falu ez, csak nagyon szegény - mondta a hatéves a mikro­fonba. És a szavát - csodák csodája - meghallották. A sze­gény falunak egyszercsak támogatói akadtak. Úgy kezdődött, mint a mesé­ben; riport hangzott el Istvándi- ról. Arról, hogy milyen nehe­zen élnek itt. Felnőttek és gye­rekek mondták el a rádió tudó­sítójának. Ezt meghallotta az ország másik végében Folláth György,a győri szeszipari válla­lat vezérigazgatója, s úgy dön­tött: havonta ötvenezer forinttal támogatja az istvándi gyereke­ket. A folytatás méginkább me­sébe illő: az igazgató nemcsak a pénzt küldi havonta, hanem to­vábbi támogatókat is szerzett. Olyanok segítenek, akik koráb­ban azt sem tudták, hogy Ist­vándi létezik. Mára a falunak, az itt élő gyerekeknek országos baráti köre alakult ki. Külföld­ről is érkeznek adományok; a támogatók között van nagyvál­lalat és kisnyugdíjas... A közös bennük: a jószándék. — Ezeket az embereket megdöbbentette a szegénység, amit a falvakban és konkrétan Istvándiban is tapasztaltak. Ezért siettek a segítségünkre, és rövid idő alatt nagyon sokat tet­tek ezért a kis faluért — mondta Kozma Akosné, tanárnő. — Létrehoztuk az Istvándi Gyer­mekekért alapítványt, amely többféle támogatást is nyújt az itt élő tanulóknak. Aztán sorolja: Németország­ból a napokban kell érkeznie egy újabb szállítmánynak, amely várhatóan ruhaneműt és írószereket tartalmaz. Meg­szervezték a rendszeres étke­zéskiegészítést is a gyerekek­nek: reggelit kapnak, az ebéd­hez gyümölcsöt, süteményt, és bőséges uzsonnát - az alapít­vány segítségével. Taneszkö­zök vásárlásával elsősorban a családoknak segítettek. Füzet­csomagot, ceruzát, írólapot, könyveket vettek. Budapesti iskolákban is gyűjtöttek már ruhát és cipőt az istvándi rászorulóknak. Kará­csonyra pedig remélhetőleg megérkezik a szaloncukor, marcipán, csoki... A jól tanuló gyerekek továbbtanulásához egyszeri anyagi támogatást tud adni az alapítvány, a balaton- fenyvesi Hubertus Rt 100 ezer forintos adományának köszön­hetően. Első támogatójuk két másik győri nagyvállatot is megnyert a célnak. A Tan- könyvkiadó kulturális alapítvá­nyától pedig az idén 25 ezer fo­rint értékben kaptak könyveket. — Tudja, most már egyre többen jönnek oda hozzám: ta­nítónéni, mikor jön mha, cipő? — mondja Kozma Ákosné. — Persze a legtöbben csak halkan kérdik, amikor nincs más a kö­zelben. Hiszen szégyellik a nyomort. Nagy László Berzencére megy a legtöbb heresznyei dolgozó Kiléptek a varrónők A varrónők mintegy kéthar­mada otthagyta a heresznyei varrodát, és átigazolt a csurgói Napsugár szövetkezet berzen­cei varrodájához. Az 57 dol­gozó közül 23 maradt alkal­mazásban Heresznyén. A kilépés mellett döntöttek, mert nem akarták vállalni a munkát az otthonuktól mintegy 50 kilométerre levő kadarkúti varrodában. Oda akarta ugyanis átcsoportosítani a heresznyei dolgozókat a varroda gazdája, a kaposvári ruhagyár. A költözést a heresznyei üzem korszerűt­lenné válásával indokolták. Szigeti Miklós,a ruhagyár műszaki igazgatója elmondta: kicsit elsietettnek tartja a dolgo­zók döntését. — Egy hónapja azon dolgoztunk, hogy ne kell­jen Kadarkútra menniük a he- resznyeieknek. A cégvezetés úgy döntött: az eddigitől kicsit eltérő formában, de tovább üze­melteti a heresznyei varrodát. A műszaki igazgató szerint önelszámoló egységként, jó ve­zetéssel, a töredékére csökkent létszámmal is működőképes le­het a varroda. Ez jelenleg is üzemel; női blézereket varrnak. A csurgói Napsugár szövet­kezet elnöke, Fekete János el­mondta: a kilépő heresznyei var­rónőket januártól alkalmazza a berzencei varroda. A szövetke­zet autóbuszt bérel, amely min­dennap hozza és viszi a dolgo­zókat. Az utaztatás teljes költsé­gét pedig magára vállalja a munkáltató. N. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents