Somogyi Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-05 / 284. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK 1996. december 5., csütörtök Tervezzük együtt jövőnket! Ma egy hete tájékoztató beszélgetésre hívta meg Somogy nyugdíjas egyesületeinek vezetőit dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke. A régió hosszú távú területfejlesztési elképzeléseit ismerhették meg a jelenlevők - térképek, grafikonok és szakszerű magyarázat segítségével. Találkoztak a mozgássérültek Csaknem hetvenen vettek részt a mozgássérültek nagyatádi csoportjának találkozóján. Az összejövetelen Szabó Lászlóné elnök értékelte a szervezet éves tevékenységét. A házi ünnepségen részt vettek a társ- szervezetek képviselői és a csurgói klub tagjai is, akik a hét végére viszontlátoga- tásra hívták meg atádi sorstársaikat. A rendezvényt Gelencsér József és Bugyi Sándor helyi vállalkozók támogatták. Adventi terefere kalács mellett Az ünnepváró advent első rendezvényét tartották tegnap Kaposváron a mentálhigiénés csoportnál működő nyugdíjas és rokkantnyugdíjas klub tagjai. Erre az alkalomra meghívták a Szigetvári utcai klub időseit is, akikkel régi karácsonyokról, s a mai készülődésről beszélgettek. A Füredi utcai óvodások műsorral kedveskedtek, az ünnepi kalácsot a Sütévtől, a sós aprósüteményt a Chio Kft-től kapták ajándékba. Karikázó táncosok Magyaratádon Nagy sikerű Erzsébet-Kata- lin bált tartott Magyaratádon a nyugdíjasklub, a hét végén. Kiváló versmondók, szép hangú énekesek szórakoztatták az egybegyűlteket. A községi művelődési házban az általános iskola kis elsőseinek műsorával kezdődött az est. Felléptek a nyugdíjasklub tagjai is: nagy sikere volt énekkaruk magyamóta- csokrának, és újonnan alakult néptánccsoportjuk tagjai is fiatalos lendülettel ropták a „Karikázó”-t. A magyaratádi rendezvényt reggelig tartó bál zárta. Nyugdíjnaptár a jövő évre A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság átutalása nyomán a posta már 2-án megkezdte a decemberi nyugdíjak kézbesítését. (Csak aztán kitartson január közepéig.) Kedves figyelmességként 1997-re Szóló nyugdíjfizetési naptárt is ad a levélhordó, amiből mindenki megtudhatja, hogy januártól decemberig a hónap melyik napján kell megkapnia járandóságát. A hátlapon levő tájékoztató a meghatalmazások formájára, címváltozások esetére ad eligazítást. Tíz kötetnyi dokumentum anyagát foglalta össze a megyei közgyűlés elnöke. Mint mondta: nem volt egyszerű a tervkészítés, hiszen a társadalmi, gazdasági folyamatok gyors, szinte robbanásszerű változásait éljük át nemcsak az országban, hanem az egész közép-kelet-európai térségben. Ma már senki nem írja elő, mit tegyen egy megye, milyen beruházásokat, fejlesztéseket valósítson meg, adottságaink felmérése után saját elképzeléseink szerint juthatunk előre. Somogy nem tartozik a befektetők legkedveltebb megyéi közé, de szerencsére a legelmaradottabbak közé sem. Fekvése, területi lehetőségei jók, az erdőterületek nagysága meghaladja az országos átlagot, az ivóvíz- készlet is kiemelkedően jó, a drávai nemzeti park európai értékű. Ásványi kincsekben sem Nyolcvanhét volt munkatársának küldött találkozóra hívó levelet a Kaposvári Nyomda Kft. Az elmúlt hét végén legalább hetvenen tettek eleget a szíves invitálásnak. Nem gyakori ez manapság. Az új tulajdonosok előszeretettel feledik régi dolgozóikat, azt mondják, van gondjuk anélkül is elég. Mike Ferenc igazgató nem így gondolja: - Ha egy céget az tesz tönkre, hogy egy évben egyszer megvendégeli nyugdíjasait, annak úgy kell. Sokat tettek ezek a kollégák azért, hogy a kaposvári nyomda ma már országosan is előkelő helyen jegyzett könyvgyártó nagyüzem. - Pogány Zoltán igazgatóhelyettes hozzáteszi: - A szakmában mindig volt tartás szegény a megye, a kavics, a homok stratégiai fontosságú építőanyag, termálvizeink országhatáron túl is ismertek, ígéretesek az olaj- és gázlelőhelyek Inke és Iharosberény környékén. Mindez önmagában kevés, ha nem versenyképes a gazdaság szerkezete, nincs megfelelő alkalmazkodóképesség a befektetők fogadására. Ezért szükséges a hosszú távú fejlesztési program. Vállalkozási övezeteket, ipari parkokat kell kialakítani, korszerűsíteni, fejleszteni szükséges az úthálózatot. A taszári repülőtér vegyes - polgári és katonai - hasznosításának komoly tőkevonzó hatása lehet. A meglevő adottságok értékesítéséhez meg kell építeni az infrastruktúrát, és az ajánlatokat el kell juttatni a nemzetközi pénzpiacra. Nyelveket ismerő, a és összetartás, az új vállalati és tulajdonosi szerkezet nem változtat semmit ezen, a nyomdászhagyományok minket is köteleznek. Nem sajnálta a fáradságot a 87 éves siófoki Negyedes Károly, egykori telepvezető sem, eljött találkozni a hajdani kollégákkal, a hasonló korú Farkas Kálmánnal, aki valaha saját nyomdájában ismerte meg a tisztes ipar fortélyait, Szőlló'si Sándor kéziszedővel, Peltzer Károllyal, az ólombetű nagy varázslójával és Lévai Istvánnal, a Somogyi Néplap egykori legendás főmettőrével. Nézze el most az olvasó elfogultságomat - húsz év együtt töltött estéi után ez megbocsátható -, Lévai Istvánnal idéztük külföldi igényeknek is megfelelő szakembereket, munkavállalókat kell kiképezni. Fejleszteni kell a határ menti régiók együttműködését, az Alpok-Adria létjogosultságát a már létrejött kereskedelmi kapcsolatok is igazolják. A megye társadalmi helyzetét elemezte ezután dr. Kolber Istán. Szólt a csökkenő népességről, az újratermelődő analfabétizmusról, a felső fokú végzettséggel rendelkezők örvendetesen emelkedő számáról, a nyugdíjasok, járadékosok magas arányáról. Elmondta: a felszabaduló kórházi épületekben szociális otthonokat alakítanak ki, ilyen céllal vásárolták meg a berzencei laktanyát is. Az érdeklődő kérdésekre adott válaszok után a megyegyűlés elnöke kérte a nyugdíjas egyesületi vezetőket, ismertessék meg településük idős lakóit a megye fejlesztésének elképzeléseivel. Tervezzük és valósítsuk meg együtt közös jövőnket - mondta végül dr. Kolber István. Katona Csongor fel a régi emlékeket. Farkas Bertalan űrutazását említette először, amikor hajnali háromkor még nem tudtuk ki is repül valójában, de reggel időben kész volt az újság. A közlemények borították fel sokszor a lapot - amit Pista bácsi percek alatt darabokra szaggatott a gyorsabb szedés érdekében, a hideg veríték vert ki akkoriban, hogy tudjuk majd ezt újra ösz- szerakni.- Remélem, azért ma is megveszed a Somogyit...- Csak szombatonként.- Abban van a heti televízió- és rádióműsor...- Azt. eladom a szomszédomnak 17 forintért, így ez az újság nekem csak a felébe kerül... (Katona) Nyugdíjastalálkozó a nyomdában Ez már nem az ólombetűk, világa fotó: kelemen tünde Karácsonyi muzsika a jótékonyság jegyében A Kaposvári Nyugdíjasok Egyesületének Segítség- nyújtó Alapítványa és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Szakiskola a jövő hét végén rendezi hangversenyét Karácsonyi muzsika címmel. A negyedik alkalommal sorra kerülő koncerten - ahol az iskola tanárainak és jeles diákjainak közös fellépését élvezhetjük - adják át az alapítványi támogatást és az ajándékcsomagokat az arra rászorulóknak. A rendezvény nem titkolt célja az adománygyűjtés, az alapítványi tőke növelése. Pécsi Márta, a kuratórium elnöke döbbenetes képet tárt elénk a nyugdíjasok helyzetéről.- 1995-ben hoztuk létre az alapítványt, mert láttuk, hogy elégtelen az az érdekvédelem, amit az országos nyugdíjas szervezetek nyújtanak. Az idős emberek közel húsz százalékának azonnali segítségre van szüksége ahhoz, hogy ne haljanak éhen, ne fagyjanak meg, az életben maradásához szükséges gyógyszert megvásárolhassák. Az utóbbi években a nyugdíjasokra rakott terheket nem ellensúlyozza egy ködjövendő ígérete. Felmérést végeztünk a kaposvári nyugdíjasok között a segélyek igazságos elosztása érdekében, legalább ezerötszáz idős embert kerestünk fel. Ma is sírnom kell, ha arról a magas rendű erkölcsről, emberi tartásról, lelkierőről és szolidaritásról kell beszélnem, amit ezek a szó szerint nyomorgó emberek tanúsítanak. Hónapokig törlesztik a házastársuk „ingyenes” műtétjének költségére kölcsön kért pénzeket. Nem tudják, honnan teremtik elő a téli tüzelőre valót, de FILA-cipőt vesznek az unokának, hogy a gyereknek ne legyen kisebbségi érzése a flancos iskolában. A túlélés megkönnyezni való bajnokai ők.- A Karácsonyi muzsika kapcsán kiktől várnak adományokat?- Én, örök optimista, úgy gondolom, hogy a szeretet ünnepe közeledvén, a tehetősebb emberek, gazdag vállalkozások vezetői átérzik idős sorstársaink gondját, és nem fordítják el tekintetüket segítségért kinyújtott kezünkről. Katona Csongor A Segítségnyújtó Alapítvány számlaszáma: OTP Bank Rt 11743002-20138592 Szerény ajándékokra is futotta Cémagyári évzáró Több mint száz, a munkában megfáradt, főként idős nő vett részt a nagyatádi cérnagyár nyugdíjas klubjának évzáró találkozóján. Simon Emó'né a klub elnöke a meghívott vendégek között köszöntötte többek között Keleti Tamást, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát, Svajda Józsefet a megyei MSZOSZ, és Kovács Lajost a megyei nyugdíjas szövetség elnökét. Részt vett a találkozón Ormai István polgármester, a gyár gazdasági vezetése, s eljöttek a baráti klubok képviselői Lábodról, Kaposvárról, valamint a helyi konzervgyári és az Őszi Napfény klub nyugdíjasai is. Simonovics Józsefné a helyi gondozási központ vezetője tájékoztatta a megjelenteket arról a felmérésről, mely a barcsihoz hasonló, egésznapos ellátást biztosító nyugdíjas ház létrehozásának igényeit kutatja. Itt azok az idősek kapnának önköltségi térítés mellett helyet, akiknek nincs biztosítva az ellátásuk. Keleti Tamás arra kérte a textilipar nyugdíjasait, hogy a készülő nyugdíjrefomról minél többen mondják el véleményüket. Az új törvény részükre is garanciát, biztonságot nyújthat. Simon Emőné örömmel újságolta nyugdíjas társainak, hogy négyéves fennállásuk óta az idén először volt alkalma a klubnak arra, hogy szerény ajándékkal is kedveskedjen tagjainak. Ehhez a pénzhez pályázati úton, és kisebb támogatások révén jutottak. Reményét fejezte ki, hogy a gyárban történt tulajdonosváltás után is helyet kapnak az eddigiekhez hasonlóan. A zene kezdetéig a klub elnöke gondoskodott a hangulatról. Saját verseit, élményeit osztotta meg a hallgatósággal. Az összejövetelt szerény vigasság zárta. (Németh) A kőröshegyi polgár- mester megköszönte... — Amikor marcali szereplésük végén felcsattant az elismerő, dörgő tapsvihar, nem tudtam, hogy sírjak, vagy nevessek... Azt éreztem, hogy nagyon boldog vagyok és büszke arra, hogy ugyanannak a falunak vagyok lakója, mint az előbbi színpadi szereplők. - Pavlek Ferenc polgármester köszönte meg ezekkel a szavakkal a kőröshegyi nyugdíjas klub színvonalas munkáját a hétfői összejövetelen, s mondandójának fél tucat üveg pezsgővel adott nagyobb nyomaté- kot. Indokolta ez utóbbi gesztust az is, hogy ez alkalommal köszöntötték a Katalinokat, Erzsébeteket, Ferenceket, Miklósokat. Szaloncukrot, virgácsot osztogatva megjelent a Mikulás is, no meg Kovács Lajos, a megyei szövetség elnöke, aki a testület tevékenységéről adott tájékoztatót azzal a céllal, hogy a kőröshegyi klub is legyen a szervezet tagja. Szavai meggyőzték a jelenlevőket, s azon nyomban vezetőséget is választottak: elnöknek Bánjfy Ló'rincnét, titkárnak Tóth Jánosnét, gazdasági felelősnek Bödök Lajosnét. A hivatalos formaságok utáni napirendi pontnak azt a címet adhatnánk: „Most légy szíves megkóstolni az én boromat, az én süteményemet, pogácsámat is!” E sorok írója tanúsíthatja, hogy a készítmények mindegyike felülmúlja a legszigorúbb EU-szabványokat is. K. Cs. Mindenki várja a déli harangszót A bodrogi harangozó A bodrogi Matucza Istvánná 1952 óta harangozik. Élete összeforrt a búgó hangú haranggal. Évtizedek óta mindennap kijár a főtérre és délben pontosan teszi az ezerszer begyakorolt mozdulatot. A harangozást nem unta meg. A 71 éves, jókedélyű asszonyt mindenki szereti a kicsiny faluban. — Ha nem szólna a harang, arra gondolnának, hogy ellopták — mondta mosolyogva Matucza Istvánná. — A falubeliek megszokták a hangját. Hiába van minden házban óra és rádió. Tudja, a szokás nagy úr... Az az igazság: már én se tudnám harang nélkül elképzelni az életemet. A zúgása mindenkit elbűvöl. Fiatalt és öreget, helybelit és átutazó turistát. Azt hiszem, az egész világon megvan a ennek a varázsa. Nem bántam meg, hogy elvállaltam a munkát. Fiatalasszonyként nem gondoltam volna arra, hogy idősen is ezzel foglalkozom. Nyugdíjasként most meg már ráérek. Az ötvenes években az osztopáni pap kérte meg, hogy harangozzon. Egy ideig pénzt is kapott, a környékbeliektől pedig árpát, búzát és gyümölcsöt. Abban az időben néha többet ért ez, mint a pénz. Mostanában pár száz forintot adnak össze a falubeliek. Nem a pénzért teszi. Ha ez érdekelné, más elfoglaltság után nézne. — A harangozás számomra életforma. Kora reggeltől erre az egy-két perces elfoglaltságra készülök. Mindig ügyeltem, hogy pontosan tizenkettőkor szólaljon meg a harang. Se előbb-se később. Már kérdezték tőlem: meddig csinálom még? Azt szoktam mondani: amíg csak bírom. Remélem, pár évig még kijárhatok a harangomhoz... Matucza Istvánná •rf1rd#í'rWmíi(,Y j. béla
