Somogyi Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-02 / 281. szám

1996. december 2., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Felülvizsgálják a helyi szociális rendeletet is Adót vet ki Nemesvid Kényszer szülte lépések, piac és küzdelem a megrendelőkért Kis cég, nagyok árnyékában A burkolat építésén dolgoznak a Marczali Henrik utcában a Közút Kft alvállalkozói fotó: kun A végsőkig elszántuk magun­kat, hogy a vállalkozást talpra állítjuk. Nyereségünket visz- szaforgattuk a fejlesztésbe - mondta Nagy László s az üzlet lassan beindult. A mar­cali Közút Kft ügyvezetője hét év munkáját összegezte. A közúti igazgatóság marcali üzemmérnöksége az országban elsőként, hét éve kapta vállal­kozásba az állami útfenntartást. A Közút Kft néven létrejött gazdasági társaság többségi tu­lajdonosa az anyacég maradt, ám a tízmilliós törzstőkéhez a dolgozók kistételű részvény- jegyzései is hozzásegítettek. Az igazgatóságok 1991-es át­szervezésével azonban Marca­liban visszaállították az eredeti üzemmérnökséget; az aránylag sikeres vállalkozás állami meg­rendelés híján veszélybe került. A piacfelosztásért való küzde­lemben a megyei közúti igaz­gatóság és a marcali Közút kft a Legfelsőbb Bíróságig elment.- Új telephelyet és profdt kellett keresnünk. - Nagy László elmondta: Beton Mix kft néven alapítottak új céget, amely ez év nyaráig a régivel párhuzamosan működött. - El­határoztuk: talpra állítjuk a vál­lalkozást. Nem volt könnyű. — Az üzlet lassan ismét beindult; utakat, járdákat, autóbuszbeál­lókat épített a megerősödő Közút, s Marcali szívében iro­daház-beruházásba fogott. Al­vállalkozókat foglalkoztva be­szállt a „nagyok” - Strabag, Magyar Aszfalt munkáiba; sok kerékpárút építésébe is.- Valójában a mai napig az önkormányzatokból élünk ­mondta Nagy László. A 70 szá­zalékban magánszemélyek je­gyezte, százmillió forintos éves forgalmat lebonyolító cégben a marcali önkormányzat 36 szá­zalékkal van jelen. Az egyhar­mados tulajdonrész jövő évi ki­vásárlásáról tárgyalások foly­nak. - Mint a kis cégek, gon­dokkal küzdünk; vagyontarta- lékunk van, nyereség is, bérfi­zetéssel még soha nem késtünk, de nincs készpénz tartalékunk. Időnként hitelre szorulunk, ha késve kapjuk meg a munka árát. Az útépítés mellé tavaly a térkövek forgalmazása társult. Kényszer szülte, mivel az asz­faltosmunka önmagában kevés a boldoguláshoz - mondta Nagy László. - Nagy cégek ár­nyékában, apróbb feladatokra szerződve kell megtalálni a he­lyünket. Csíky K. Erika Be nem váltott ígéretek - Sokan lopják városi közkifolyókról Kint a vízből Gyótapuszta Gyótapuszta egyik nagy gondja, hogy nincs ivóvize. Nem lenne ez gond, ha már senki sem lakna itt, de hát a kis, Marcalihoz tartozó településnek van vagy ötven családi háza, és szinte mindenki tart sertést és baromfit is. Nagyon kellene a víz. A nemesvidi önkormányzat is hozzálátott az 1997-es költség- vetési koncepció kidolgozásá­hoz; ennek lényeges eleme az önkormányzat és intézményei működőképességének a biztosí­tása. Erről és a helyi szociális rendelet felülvizsgálatáról fog­A fekete zongoránál fehérin- ges fiatalember. Vékony ujjai hol a ragtime lendületében szántják szédítő sebességgel a billentyűt, hol rockballadába feledkezve köröznek a hang­sor felett. Völgyi Tamás első marcali koncertje telt házat vonzott, és átütő sikert aratott. A pécsi egyetemen harmadéves biológus-hallgatója gyermek­korától együtt él a zenével. Édesanyja zongoratanárnő. Az egyéniségéhez közel álló klasz- szikus dzsesszmuzsikával zene­iskolásként került ismeret­ségbe. A felfedezésre váró vi­lág tele van izgalmas kihívá­sokkal. Két zenésztársával dzsessztriót alakított, s ez rövid időn belül a balatoni nyári ze­nei élet egyik színfoltja lett. Dzsessztáborokban hallgatja a műfaj óriásait, s feljár tanulni Budapestre a Zeneművészeti Főiskolára is. S mindeközben Megváltozott a temetők üze­meltetési rendje Marcaliban. Az előző szerződés ezt a me­gyei temetkezési vállalatra bízta, ám a városrészi teme­tőkben a sírhelyek értékesíté­sét, illetve a temetők rendben tartását továbbra is a helyi ga- mesz végezte . A marcali kép­viselő-testület idei rendeleté­ben újra szabályozta a teme­laltak állást a képviselők a tes­tület múlt heti ülésén. Döntöt­tek arról is, hogy januártól be­vezetik a magánszemélyek és vállalkozók kommunális adó­ját. Az adótervezet pontos ki­dolgozásával a testület a pol­gármesteri hivatalt bízta meg. megérlelődött benne egy önál­ló koncert gondolata.- Több év anyagából válogat­tuk össze a ma esti repertoárt, méghozzá úgy, hogy aránylag széleskörű kitekintést adjon - mondta Völgyi Tamás, kicsit fáradtan a többszöri ráadás után. - Szerepelt a műsorban a főként feketebőrű zenészek ját­szotta „hot”, a forró dzsessz, de ízelítőnek a Magyarországon viszonylag ritkán hallható hű­vös dzsesszből is játszottam. Az egyik csupa érzelem, a má­sik csupa ész és technikai tö­kély. Számomra egyébként nagy örömet szerzett ez a mos­tani fogadtatás. Bebizonyoso­dott, hogy korosztálytól függet­lenül Marcaliban is sokan ve­vők az igényes könnyű zenére. Ennek a zenének hangulata van! Ha nagyon élvezem, bein­dul kezem-lábam, s ilyenkor bizony alaposan megtépázom a zongorát... Csíky K. Erika tőkkel kapcsolatos feladatokat. Ezt követően új szerződést kö­tött a város és a szolgáltatást végző megyei kft, azzal a kité­tellel, hogy a temetőfejlesztés költségeihez a cég is hozzájá­rul. Változás a korábbihoz ké­pest, hogy a végtisztességet szolgáltató kft fedezi a város hat köztemetőjének üzemelte­tésével összefüggő kiadásokat.- Való igaz, hogy jószerint kiö­regedtünk. Sok a nyugdíjas - mondta Komáromi József a Kölcsey utca 29. számú házá­ban. - De vannak gyerekeink, unokák, s kivált miattuk kellene nagyon a vezetékes víz. A kis település egyetlen bolt­jának Szehágel Istvánná a veze­tője. Mindenkit ismer, aki gyó- tai, és a véleményüket is. Arról, hogy bár a kutat - éppen a bolt mellett - már vagy két éve meg­fúrták, vezetékes vizük mind a mai napig nincs.- A képviselő-választások előtt fel-felkerestek bennünket is a jelöltek, s bizonygatták: lesz víz Gyótán. A választások óta viszont nemigen járnak erre. Fontosabb dolguk van, mint a mi vizünk.- Lehet, hogy rendesek, de vizet azért nem fakasztottak - mondta a jó ötvenes Molnár Jó­zsef. Egyik unokám az itteni víz­től sötétkék lett, mint a munká- soverall, ha piszkos... Nem sí­rom vissza a múltat, de akkor azért külön kocsi hozta ingyen Fonyódról a kicsiknek az ivóvi­zet.- Hódoshátra Nikla önkor­mányzata már régen bevitte a vizet, házanként csak 2500 fo­rintért - panaszolta. - Minket meg azzal fizetnek ki a marcali urak, hogy kemény a víz, nagy a vastartalma, kétmillió forintért kellene vásárolni egy vastalaní- tót, de kétévenként azt is cse­rélni kellene. Azt is elmondták a gyótaiak: néhányan Marcali közkifolyói­ból szerzik be a kicsiknek az ivóvizet. Ám ott rossz szemmel nézik, rájuk szólnak, hogy ne lopjanak. De ha egyszer kell a jó víz, s az ígéretek ellenére sincs...? Szóval Gyótapuszta kint van a vízből - mondják, s nem is hiszik, hogy ebben ha- mari változás lesz. (Kun) Alapítvány diákokért Somogyváron „Belőled nőttem én...” címmel közalapítványt hozott létre a somogyvári önkormányzat. A százezer forintos induló va­gyonnal bejegyzésre váró ala­pítvány a település általános is­kolájában tanuló, szegénysorsú gyerekek oktatását szolgálja, elősegítve a továbbtanulásukat. Máltai est a marcali gyerekek segítésére Családi összejövetelre hívta az érdeklődőket a hét végén a Ma­gyar Máltai Szeretetszolgálat marcali csoportja. A római ka­tolikus egyházközséggel közö­sen megtartott esten - amelyet a Gondviselés Házában tartot­tak - a résztvevők különböző adományokkal járultak hozzá a tervezett nagy karácsonyi gyer­mekprogram szervezéséhez. Szőkedencs is gázt akar a faluban Bár a közműépítéshez szüksé­ges 70 százalékos lakossági hozzájárulás nem jött össze, a szőkedencsi önkormányzat úgy határozott: csatlakoznak a Mar­cali környékén tizennyolc köz­séget érintő gázprogramhoz. Szőkedencsen 140 család he­lyett nyolcvanan jelentették be részvételi szándékukat - azt, hogy igénylik a gázt és vállal­ják az építés rájuk eső költsé­geit. A vezetékrendszer kiépíté­séhez szükséges - s még hiány­zó - pénzeket a falu vezetősé­ge saját forrásból biztosítja. A liget parkosítását jövőre folytatják Marcali jövőre is folytatni kí­vánja a volt belső laktanya ala­kulóterén létesített Emlékliget­ben a parkosítást. A növények telepítését az idén tavasszal kezdték, s a gamesz dolgozói eddig 503 facsemetét és cserjét ültetett el ezen a területen. A jö­vőre tervezett telepítés - járulé­kos költségekkel együtt - mint­egy kétszázezer forintba kerül. A pént elnyerésért a polgármes­teri hivatal pályázatot nyújtott be az Fölművelésügyi Minisz­térium erdészeti hivatalához. „Ha nagyon élvezem, beindul kezem-lábam” Dzsessz, fekete zongorán Völgyi Tamás dzsesszt játszik a zongorán FOTÓ: KUN G. TIBOR Köztemetők új rendje Két évtized hálót húzva - Tórendszer bokrokkal benőtt, sásas-nádas mocsárból Fejszét fogott a halász Boronkán- Ugyan, ezek csak szavak - legyint a halász. - Van háló, ho­rog, halágy, de halcsapda az nincs. Ha mégis, akkor nem így hívják vagy nem tudok róla. Ez meglepne, hiszen a hálókkal együtt lehúztam már a szakmában két évtizedet. A szakállas Kovács Péter Pál mesterségéről, a kegyetlenül sok munkáról mesél. — Megérte? — Igen. És jó volt. Bár meg­lehet — teszi hozzá —, hogy mások számára nem igazán normális ez a szerelem. Kívül­ről nézve bizonyára van va­lami őrültség abban, aki egy ilyen istentől, embertől elha­gyott helyen keresi az életét, családja megélhetését. Én meg ahogy megláttam, beleszeret­tem, pedig tudtam, kegyetlenül sok gondom-bajom lesz vele. A boronkai tájvédelmi terü­lethez tartozó, már jéggel borí­tott, sárcsapdákkal teli utakon az üzemmérnöki képesítésű halász Aróján csúszkálva, el­elakadva igyekszünk a halas­tavakhoz. Ä kocsi kerekei ka­parják a vékony jéggel álcázott sártengert; végül a helyszínre, az első tóhoz érkezünk. — Nyolc éve amikor ide jöt­tem és megláttam, mindent sű­rűn bontott a gyékény, a nád. Mocsárként szerepelt a nyil­vántartásban. Semmi nem lát­szott abból, hogy ahhoz a ha­lastó-rendszerhez érkeztem, amelyet még a századelőn ter­vezett Fischer, a nagyhírű mes­ter. Ez kell nekem, mondtam, és tíz évre szerződést kötöttem a téesszel. Megkaptam a terv­rajzokat, és nekiláttam. — Először fejszével, hogy rendbe tegye az elvadult terepet. — A négy tóból három már „oké”. — Akkor hát mi a gond? — Az, hogy nekem még rengeteg tervem lenne, a tíz esztendőre kötött szerződés vi­szont lassan lejár. Hála a priva­tizációnak, új tulajdonost ka­pok, aki azt kezd majd vele, amit akar; vagy köt velem bér­leti szerződést, vagy nem. — Az utóbbi esetén ? — Fogalmam sincs. De any­nyi biztos, hogy amit itt meg­csináltam, azt egykönnyen nem adom. Tudom, a történe­lemmel szemben nem lehet vi­torlázni. Az orvhalászok, meg mindenféle kártevők ellen nem sokat tehetek, de nekem a ha­lászmesterség maga az élet. — Mit szól hozzá a család? — A feleségem örökös vevő a halra. Két fiam már kevésbé lelkes. Hal? Már megint hal? — kérdezik néha, mire én: igen, egészségetekre. Bár ma­gamat nyugtathatnám azzal, hogy a tavakba ölt rengeteg munkám nem vesz kárba. Mert bár éppen most kaptam egy ígéretes ajánlatot, én ragasz­kodom a tavaimhoz. Kun G. Tibor Lezárult egy fejezet Marcali történetében Búcsúznak a katonák Leszerelték a marcali belső laktanyát, s december 1-jétől hivatalosan megszűnt a külső laktanya is - elvezényelik in­nen a létszámban már alapo­san megfogyatkozott tüzére­ket. Ezzel lezárult a kisváros történelmének egy korszaka. Katona-nagyközség, majd ka­tonaváros volt Marcali évtize­dekig. Sokan emlegetik még ma is, hogy a település két lak­tanyájában ezer, sőt olykor két­ezer körül alakult a létszám. A sorkatonák korábban az ország minden részéről érkeztek ide, s bár nem volt könnyű a katona­viselet, sokan megszerették a sereget, vele Marcalit, s nem kevés azoknak a száma sem, akik végleg itt maradtak. Decemberben hivatalosan meg­szűnik a külső laktanya is, jól­lehet a katonák elvezénylése egyelőre csak papíron történik. A jelenleg itt szolgáló hivatásos és sorállomány egy ideig még marad; feladatuk a leszerelés biztosítása: a tekintélyes hadi- technika őrzése, illetve elszállí­tása. Közben az elégséges szol­gálati évvel rendelkező hivatá­sos katonák nyugdíjba vonul­nak, a fiatalabbak többsége új helyőrségben folytatja pályáját. Élmennek Marcali katonái, és marad a laktanya. Hogy mit terveznek vele, egyelőre még nem tudni, de majd eldöntik, akiknek ez a dolguk. Mi pedig elköszönünk a katonáktól: kí­vánunk nekik további sok si­kert, erőt, egészséget. (Kun)

Next

/
Thumbnails
Contents