Somogyi Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-11 / 289. szám

1996. december 11., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Közmeghallgatáson a nagyközség közbiztonságáról Biztonságos Nagybajom Közmeghallgatást tartottak a minap Nagybajomban. Az önkormányzat idei munkájá­ról és a nagyközség közbiz­tonsági helyzetéről számoltak be. A közmeghallgatáson több mint hetven érdeklődő vett részt. Az önkormányzat kétszáz­negyvenöt millió forintból gaz­dálkodott az idén. A pénz túl­nyomó részét - mint Acs Attila polgármester elmondta - az in­tézmények fenntartására költöt­ték. A nyár végén kellő állami segítség hiánya miatt be kellett zárni a bölcsődét. Nagyarányú építkezésbe is kezdtek Nagybajomban: az életveszélyessé vált iskolaépü­letet korszerűsítik. Ez a munka, amely előreláthatólag két évig tart, a céltámogatással együtt száznyolcvan millió forintba kerül. A jövő évi lehetőségek­ről szólva a polgármester el­mondta: a várhatóan három- száznegyvenkét millió forintos költségvetésből nagy értékű fej­lesztésre nem telik. Tervezik, hogy néhány utcában korszerű­sítik az utat. Az államigazgatási feladatokról, illetve ezek vég­rehajtásáról dr. Ulrich Károly jegyző számolt be. Sokakat érdekelt a nagyköz­ség közbiztonsági helyzete is; erről dr. Király Ferenc kapos­vári rendőrkapitány és Herbai László főhadnagy, a nagy ba­jomi őrs parancsnoka tájékoz­tatta az egybegyűlteket. A tele­pülés lakóinak lélekszámához és nagyságához viszonyítva — mint mondták — nyugodt kö­rülmények között élnek az em­berek. Nagyobb bűncselekmény az utóbbi időben szerencsére nem történt Nagybajomban. Több­nyire a kisebb lopások okoznak gondot. A lakosság és a rend­őrök között — mint elhangzott —, jó a kapcsolat. Nagybajomban is hamarosan újraélesztik az önvédelmi cso­portot. Tagjainak számát tizen­nyolc-húsz főre tervezik, s a nagyobb biztonságért megszer­vezik a hétvégi járőrszolgálatot is. (Harsányi) A pénzbeni támogatás a leghatékonyabb Segítségre szerveződtek Iß Géza mernyei plébános FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA Az egyházközségek évről évre szervezik akcióikat a rászorulóknak. Ilyenkor, ka­rácsony közeledtével még in­tenzívebb a gyűjtés. Ifi Géza mernyei plébánost a kapos­vári egyházmegye Karitász szolgálatának igazgatóját arról kérdeztük, hogy mű­ködik a szolgálat. Az adventét mindenki másként éli meg -— mondta Ifi Géza. — Készülünk az ajándékosztásra, de lesznek olyanok is, akik nem tudnak mit kezdeni a kará­csonyestével. Legszívesebben elmenekülnének. Arra törek­szünk, hogy oldódjon a bezárt­ság-érzet, s ehhez segítségül hívjuk azokat, akik képesek ál­dozni az elesettekre, a szüksé­get szenvedőkre. Az egyház- megyei Karitász lehetőség arra, hogy pénzbeli felajánlásokkal is enyhítsük a körülöttünk lévő szegénységet. — Minek alapján osztanak? — Minden plébániának van egy karitász-felelőse, aki tudja, hogy ki, melyik utcában szorul lelki vagy anyagi segítségre. Úgy tűnik, a pénzbeni támoga­tás a leggyorsabb, a leghatéko­nyabb. Létrehoztuk a kaposvári Karitász alapítványt. A 10103214-07666725. számú egyszámlára érkező adomá­nyokat nyolcvan plébániaveze­tőnek osztjuk szét, hogy to­vábbjuttassák. — Nem szemérmesek a segít­ségre szorulók? — Van köztük olyan, aki nem mer szólni. Mi viszont megpróbáljuk felderíteni, hogy tudnánk enyhíteni gond­jaikon. — Három éve plébános Mernyén, és ellátja a filiákat is. Mit tapasztal körzetében? Sok a hátrányos helyzetű, a szociális gondokkal küszködő'? — Kifejezetten nagy sze­génységet nem érzékelünk a falvakban. A nagycsaládosok és a cigányok helyzete a legtra­gikusabb. (Lőrincz) Az idős asszony rafinált - Nyolcvanhat évesen a kukoricafóldön Somodori otthonteremtők Homokvárat építenek a somodori óvodások Négy éve költöztem ide, de még úgy érzem, idegen va­gyok Somodorban. A szom­szédaim kedves, jóravaló emberek, ám akad néhány koma, aki érezteti: nem va­gyok tősgyökeres somodori - mondta Grotics Lajos. Az 50 férfi rokkantnyugdíjas. A hetvenes években sérült meg motorbalesetben; két lábát cso­dával határos módon megmen­tették. A tragédia nyomát 23 év elteltével is magán viseli. Ne­hezen jár, gyakran kell pihen­nie. A legnehezebb azonban — mint mondta —, a magány. El­vált, a gyerekei nem látogatják. — Nagyharsányban laktunk a családommal, de tizennyolc évi házasság után elváltunk. Nem nősültem újból; ötvené­vesen fiatal nőt nem érdemes befogadni, az idősebb meg ra­finált — mondta. — Csendre, nyugalomra vágytam. Jól dön­töttem, amikor Somodort vá­lasztottam. Megvett egy régi házat, s az­óta alaposan átalakította. Mes­tert nem hívott; egyedül rakta át a kéményt, csinosított fürdő­szobát, konyhát. Bevezettette a gázt, a telefont, már parabola- antenna is van a házán. Otthont teremtett Somodorban. Azt mondta: innen már nem költö­zik sehova, legföljebb a teme­tőbe. Somodor főutcája napköz­ben is csendes. Csonka Ist­vánná a portájuk előtt söpört. — Jövedelempótlós vagyok, de így is minden percben van munkám — mondta a fiatalasz- szony. — Délelőtt főzök, taka­rítok; a baromfival is van munka. Szeretem ezt a falut; igaz, mi még alig két hónapja lakunk itt. Kányáról költöztünk az anyósomékhoz. — Nyáron könnyebb a meg­élhetés, télen annál nehezebb — mondta Kovács Györgyné, aki épp ismerőséhez sietett. A 28 éves asszony négy éve munkanélküli, és segédmunkás fétjével két kislányt nevel. — Kaposváron dolgoztam koráb­ban, de a gyerekek mellett a be­járást nem tudtam megoldani. Igyekszünk; a kertben minden megterem. Disznót is tartunk, ezt hamarosan levágjuk. Az ember úgy segít magán, ahogy tud. A fiatalok szeretik falujukat. Nemrégiben megalakították a somodori fiatalok szervezetét; bálokat, diszkót szerveznek. Szeretnek időnként összejönni, hogy beszélgessenek. A kul- túrházban találkoznak. Után­pótlásból, úgy látszik, nem lesz hiány. — Évente öt-hat gyermek megy el az óvodából, de ennyit fel is veszünk — mondta Mezei Mária vezető óvónő, aki mun­katársával 15 kicsire vigyáz. — Az óvoda korszerű, az önkor­mányzat lehetőségéhez mérten segít. Túlzás nélkül mondha­tom: a kis közösség úgy él, mint egy boldog család. A falu szélén találkoztunk Lippai János nyugdíjassal. Va­laha az erdészetnél dolgozott. 86 éves, de nem pihen. Mint mondta: kukoricát böngészni indult, mert kell a tyúkoknak. — Tizenötezer forint a nyugdíjam; minden fillérnek megvan a helye. A fiam kór­házban van, a menyemmel élünk egy fedél alatt. Kosztra nem sokat költünk: a tojás, a hús megvan a baromfiból. Ru­hát sem veszek: ez a gúnya már kiszolgál engem — mutat munkásruhájára. — Az a baj, hogy most már fröccsre sem te­lik. Nem voltam soha nagyivó, de az ember néha felhajtana egy pohárral. Néha megkínál a szomszéd. Olyankor a régi időkről diskurálunk. Arról, hogy mikor fiatal voltam, még együtt volt a család. Harsányi Miklós Jövőre a fiatalok segítségére is számít a baráti kör Faluvédők Zselickislakon Sikeres évet zárt a Zselickis- laki Baráti Kör. A hétvégén megtartott évzáró közgyűlésen elhangzott: az idén 150 ezer forintból gazdálkodtak, s eb­ből a jövő évet 97 ezer forint­tal indíthatják. Háttá György, a kör elnöke arról is szólt, hogy ebben az évben két alkalommal össze­sen több mint százezer forint értékű társadalmi munkát vé­geztek. Bencs János polgár- mester elmondta: hat évvel ezelőtt 27 taggal alakult meg a kör, ma 104 tagjuk van. Közü­lük néhányan a faluból el­származottak, hegytulajdono­sok, és mintegy kilencvenen vannak a zselickislakiak. Ren­dezvényeikkel, összejövetele­ikkel a település társadalmi életét szeretnék fellendíteni, és jó alkalom ez a tapasztalatcse­rére is: hogyan lehetne kimoz­dítani a zselici zsáktelepülést a holtpontról. A jövőben szeret­nének jobban számítani a fia­talok segítségére is. Az évzáró közgyűlésen há­rom új tagot avattak fel, egy évi próbaidő után, és kedves színfoltja volt a rendezvény­nek, amikor id. Hemer Kál­mán felolvasta a falu idei kró­nikáját. (Jakab) Bodrogi kirándulás Ópusztaszerre Az önkormányzat szervezésé­ben harmincnyolc bodrogi la­kos kirándult Ópusztaszerre. A nemzeti emlékpark megtekinté­sét a Bodrog község egészséges ifjúságáért közalapítvány tá­mogatta. Kaposfőn előadás a szeretetről Egyre népszerűbbek Kaposfőn a keresztény fiatalok rendezvé­nyei. Legutóbb a szeretetről tar­tott előadást a kultúrházban Varga Róbert, a kaposvári Me­gyei és Városi Könyvtár igaz­gatója. Az összejövetelen több mint nyolcvanan vettek részt. Dédász-rekord Ráksiban Közvilágítási rekordot köny­velhet el a DÉDÁSZ Ráksiban. Több mint három éve létesítet­tek referenciahelyet itt, és az idetelepített úgynevezett Axiál lámpa a kompakt fénycsővel ez idő alatt 14 ezer üzemórát üze­melt, és mindez ideig egyetlen fényforrás sem égett ki. Magyaregres sikeres Unicef-pályázata Sikerrel pályázott a hátrányos helyzetűeknek kiírt Unicef-pá- lyázaton a magyaregresi általá­nos iskola. Az intézmény könyveket és társasjátékokat nyert több ezer forint értékben. Ladon több támogatást remélnek Száztizenhárom tanulót oktat­nak a ladi általános iskolában. Patosfáról 45, Alsótapazdról néhány tanuló jár át a szorgalmi időben. Az önkormányzatok sokat áldoznak a közös fönntar­tásé intézményre; az állami normatívát a kétszeresével „fe­jelik” meg. Reménykednek, hogy a növekvő állami támoga­tásból nekik is jut. Patosfán a télapó-ajándékot is az önkor­mányzat állta: a nyugdíjasok­nak 500 forintos vásárlási utal­ványt, az óvodás és iskolás gye­rekeknek, 250 forintos aján­dékcsomagot nyújtottak át. Somogy, Tolna^s Baranya mikrobiológiai vizsgálatait végzik a mosdósi Tüdő- és Szívkórházban Évtizedek a laboratóriumban Dr. Baron Ferenc főorvos FOTÓ: KOVÁCS TIBOR — Harmincöt év után közelebb ke­rülök a betegekhez. Dr. Gyurko- vits Kálmán professzor hívott a mosdósi intézetbe, s fölajánlotta az újjáalakított mikrobiológiai labo­ratórium vezetését. Azt mondta: itt alkalmam lesz a komolyabb vizsgálatok elvégzésére is. Dr. Baron Ferenc az ÁNTSZ nyugdíj előtt álló, helyettes megyei tisztifőor­vosa több mint 40 éves kiváló szakmai munkája elismeréseképpen nemrégi­ben vette át a népjóléti minisztertől a Batthyány-Strattmann László-díjat. Pi­henésre azonban még nem futotta ide­jéből. Minden energiáját az új laborató­rium fölszerelésére, beindítására for­dítja. — Országosan is nagy a hiány a mikrobiológusokból — mondta. — Pedig az lenne az ideális, ha minden kórházban működhetne egy szakem­ber, laboratórium. A mosdósi intézet­ben infektológusként is dolgozom; irá­nyítom az antibiotikus kezeléseket, amelyek ezáltal sokkal hatékonyabbak és olcsóbbak lesznek. Somogy, Tolna és Baranya regioná­lis szakfőorvosa reménykedik: három megyéből is'kapnak majd vizsgálati anyagokat. Ez némi bevételt is jelen­tene a kórháznak. Januárig minden mikrobiológiai vizsgálatot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizet. Azt követően a megyei pénztárak csak a já­róbeteg- és az alapellátásban végzett vizsgálatok után térítenek. A fekvőbe­teg-ellátásét az intézetnek kell kigaz­dálkodni. A dombóvári kórház már igénybe vette a szolgáltatásaikat. Dr. Baron Ferenc optimizmusa nem alaptalan. Több évtizedes munkája so­rán, az ÁNTSZ laboratóriumában olyan vizsgálati módszereket dolgozott ki és vezetett be, amelyek országosan is a legolcsóbbnak számítottak. A fő­orvos találmányát, az úgynevezett elektív táptalajt maguk állították elő, és Miskolcon, Égerben, Szigetváron is használták. Ő bábáskodott a kaposvári kórház kórbonctanán a bakterológia, majd a volt apácalakásban kialakított, körzeti laboratórium születésénél. Megtervezte és hat évig működtette a marcali, a nagyatádi és a siófoki kórhá­zat kiszolgáló laboratóriumi autóbuszt, amelyből mindössze kettő volt az or­szágban. Az ötvenes évek elején évente 80-100 tífuszos és diftériás be­teg anyagát vizsgálta. — Ezek a kórokozók már eltűntek, nagy ritkán hurcolnak be egyet-egyet a külföldiek. Korábban ártalmatlannak hitt baktériumok tűntek föl, és megje­lentek az új, halálos betegségeket ter­jesztő vírusok, mint az Ebola és a HÍV. Új táptalajokat, új vizsgálati módsze­reket kellett bevezetni; automatizáló- dott a klinikai laboratóriumi munka. Baron főorvos nemcsak a szakmájá­ból, hanem emberségből is jelesre vizsgázott. Tucatnyi oklevele közül az 1970-es, a Szamos-Túr közötti árvíz- védelméért kapott elismerésére büszke. — A jó mikrobiológusnak ismernie kell a klinikumot. Ez a tudományág ma is a szakember tudására épül — mondta. A laboratórium ajtajában olykor csak este 10 után csikordul a zár. Gyurkovits Kálmán professzor szerint a reggeli munkakezdésnél sem előzheti meg senki. Várnai Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents