Somogyi Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-08 / 261. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1996. november 8., péntek Védett személyek. A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter részesül állandó személyi védelemben a most megjelent, és januártól hatályos kormányrendelet szerint. Könyvtáros-konferencia. A határainkon belüli és túli könyvtárak helyzetét veszik górcső alá azon a konferencián, amely csaknem száz hazai, erdélyi, felvidéki, szlovákiai és vajdasági könyvtáros részvételével csütörtökön kezdődött Kecskeméten. Európai mérnökhallgatók. A Veszprémi Egyetemen tartotta közgyűlését tegnap a BEST, az európai mérnökhallgatók szervezetének elnöksége, amely azt vitatta meg: mikor és milyen szakmai programokat szervezzenek önmaguknak. Magánnyomozók. A Belügyminisztérium befejezte a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályozásáról szóló törvénytervezet előkészítését, s azt hamarosan a kormány elé terjeszti — jelentette be a minisztérium képviselője a magánnyomozók csütörtökön kezdődött első országos szimpóziumán, Pécsett. Nem mindegy. Az európai szabványnak megfelelő, környezetkímélő gyártmányokra kell a jövő évben kicserélni a jelenleg használatos tűzoltó készülékeket; két és fél millió van belőlük, egyáltalán nem mindegy tehát, hogy mely gyártó termékét részesítik majd előnyben. Erről is tanácskoznak a Tűzvédelmi Szolgáltatók és Vállalkozók Szövetségének tagjai Salgótarjánban. Gyerexpo. Magyarország első, speciálisan a 18 év alatti korosztálynak szánt szakkiállítását rendezi meg november 14. és 18. között a Hungexpo a kőbányai vásárvárosban. A programot koncertek és közlekedési bemutató is színesíti. Több pénz állt a házhoz. A bruttó átlagkereset szeptemberben 24,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mértet és elérte a 49 580 forintot - közölte tegnap nyilvánosságra hozott jelentésében a KSH. A január-szeptemberi bruttó átlagkeresetek növekedése a szellemi állománycsoportban 24,2 százalék, a fizikaiaknál 22,9 százalék volt. Kasza László lemondott posztjáról A politika bebetonozta magát a médiatörvénnyel Kasza László levélben benyújtotta lemondását a Magyar Televízió politikai műsorainak főszerkesztői posztjáról Peták Istvánnak. A tévéelnök elmondta: a lemondást tartalmazó levél kézhez vételét követő csütörtöki beszélgetésükön egyértelműen kiderült, hogy Kasza László döntésében semmiféle személyes ellentét, vagy konfliktus nem játszott szerepet. - Egy jelentős személyi mozgással járó folyamat indult be a televízió átszervezése folytán - fogalmazott -, sokan korengedményes nyugdíjazást kérnek, illetve külsősnek mennek. Ez az új helyzetben teljesen természetesnek mondható és nem esetleges belső konfliktusok eredménye. Kérdésre válaszolva a tévéelnök elárulta: Kasza László nem tartozott azon - mintegy másfélszáz - televíziós közé, akiket nyugdíjba kívánnak küldeni. Elképzelése már van, hogy ki lenne alkalmas a december elejétől felszabaduló poszt betöltésére, döntésről azonban természetesen nem tudott beszámolni. Kasza László a rendszerváltást követően tért haza Magyarországra. Előtte a Szabad Európa Rádió magyar adásainak helyettes vezetője volt. Itthoni első munkája egy inter- júkötet, amelyben a rendszer- váltás szereplőit szólaltatta meg. Somogyi kötődése is volt: Tapsonyban született és élt 1957-ig. Hazatérte után ismét intenzív kapcsolatot épített ki szülőfalujával és szülőmegyéjével. Több új televíziós műsor megszületésénél vagy továbbfejlesztésénél bábáskodott. A Somogyi Hírlap kérdésére felelve lemondását a következőkkel indokolta: . A felmondásomat Peták István, a televízió elnöke csütörtökön egy barátinak mondható beszélgetés után elfogadta. Megegyeztünk , hogy december 1-jéig ellátom a politikai műsorok főszerkesztői teendőit és azután kilépek a Magyar Televízió munkatársai közül. Azokat a műsorokat, amelyeket eddig szerkesztettem, tovább csinálom. Természetesen súlyos okai vannak annak, ha az ember egy ilyen pozíciótól saját elhatározásából válik meg. Miután nem tartozom azok közé, akik kilépésük után a munkahelyükkel korábbi vagy jelenlegi vezetőikkel kapcsolatos nézeteltéréseit a nyilvánosság előtt vitatja meg, ezekről a kérdésekről nem kívánok nyilatkozni. De a legfontosabb motívumot szívesen elmondom. Meggyőződésem szerint a médiatörvénnyel a politika naprakészen bebetonozta magát a köz- szolgálati médiákba. Konkrét veszélyét látom annak, hogy kialakul az a helyzet, amely az osztrák közszolgálati médiát 40 éve szakmai körökben a gúny tárgyává tett, vagyis az úgynevezett „proporc” nevében egy jobboldali portást egy baloldalival kellett ellensúlyozni. Ez a szempont látszik érvényesülni — hála a média- törvénynek, hála az MTV kuratóriuma összetételének és magatartásának. Remélem, hogy nem lesz igazam, de nagyon félek attól, hogy Peták István elnök úr nem lesz abban a helyzetben, hogy ellenálljon a politika részéről rá nehezedő nyomásnak. Még egyszer mondom: kívánom, ne legyen igazam. Személyszállítási konferencia Balatonbogláron Költséges a közlekedés A kormány és a parlament megalkotta közlekedési koncepcióját. A szakemberek számára ma az a legfontosabb, hogyan váltják apró pénzre az elképzeléseket. A világ egyetlen városában sem képes fenntartani önmagát a személyszállítás. Azonban amíg Európában a lakosság 20-30 százalékát állja a költségeknek, Budapest és néhány hazai nagyváros már a 40 százalékos aránynál tart. Dr. Zahumenszky József a Közlekedéstudományi Egyesület társelnöke tarthatatlan tartja ezt a tendenciát. Ezért sem mindegy, hogy a Volán vállalatokat miként privatizálják. A szakértő szerint az államháztartásnak többet kell fordítania a tömegközlekedés fenntartására. Mindez tegnap hangzott el Balatonbogláron a kétnapos országos személyszállítási konferencián, amelyet a KTE Dél-Dunántúli Régiójának szervezetei rendeztek. Bálint Lehel a Somogy Megyei Közgyűlés alel- nöke megnyitójában elmondta, hogy a megyei közgyűlés területfejlesztési koncepciójának is kiemelt része a közlekedés. Ennek oka Somogy sajátossága: a falvak 30 százaléka zsáktelepülés, hiányoznak az összekötő utak, s a piaci változások miatt az embereknek egyre többet kell utazniuk a munkahelyükre. Megjegyezte, hogy a MÁV és a Volán igyekszik alkalmazkodni az új elvárásokhoz. Belecz Benedek az ÁPV Rt igazgatója bejelentette, hogy december végére elkészül a Volán vállalatok privatizációjának koncepciója, ami tavasszal a kormány és a parlament elé kerül. Egy éven belül le is zárnák a folyamatot. A hazai tömegközlekedést működtető 29 társaság magánosításának alapja azonban, hogy gazdálkodásuk egyértelműen átvilágítható legyen. Az igazgató érzékeltette, hogy sok érdek igyekszik ellenállni ennek az igénynek, Meggyőződése, hogy miután a törvény szerint a cégek 50 százaléka továbbra is állami tulajdonban marad, a privatizációjuk nem valósítható meg sikeresen az önkormányzatok aktív tulajdonosi részvétele nélkül. G. M. Nem bírálhatják felül a népszavazás eredményét Zamárdi nem akar válni (Folytatás az 1. oldalról) Németh Jenő, a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője elmondta: csütörtökön levelet írt Major Gyula polgármesternek, amelyben törvényességi észrevételt tett a két településrész szétválása ügyében. Ebben egyebek mellett arra hívja fel az önkormányzat vezetőjének figyelmét, hogy — mivel a választási bizottság tájékoztatása szerint a népszavazás érvényes és eredményes volt — a képviselő-testületnek intézkedni kell arról, hogy határozatba foglalja annak eredményét és közzétegye. Ezt elmulasztották. A helyi népszavazás lebonyolítása miatt előterjesztett alkotmányossági panasznak nincs halasztó hatálya, a képviselőtestület nem bírálhatja felül a népszavazás eredményét. Az új község alakítására megalakult előkészítő bizottsággal meg kell kezdeniük az együttműködést. A határidő november 11. Ha az önkormányzat nem tesz eleget a törvényi előírásoknak, végső esetben az Országgyűlés feloszlathatja a testületet. A Balaton-parti településen e mostani népszavazásra az Alkotmánybíróság határozata alapján került sor. A múlt év hasonló időszakában megtartott népszavazás a zamárdi részből átjelentkezett lakosok miatt eredménytelen volt. A szántódiak jogorvoslatot kértek, a szavazást meg kellett ismételni, amely ezúttal a szántódiak győzelmét hozta. A két településrész közötti huzavona hat éve tart. Újabb botrány: a gázszolgáltatók részvényei A városok perelnek, a falvak elégedettek Egyelőre nem osztották ki az önkormányzatoknak az öt regionális gázszolgáltató részvényeit, noha az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt igazgatósága tegnapi ülésén meghozta az elvi állás- foglalást az értékpapírok beruházás-arányos elosztásáról. A kormánynak mint tulajdonosnak a döntését várják. A gázszolgáltatói részvényeket mintegy ezer önkormányzat várja. Több mint 80 százalékuk a beruházás-arányos osztozkodás mellett voksolt. A felosztandó érték egyébként 16,8 milliárd forint. Technikailag egyébként az ÁPV Rt akár 24 órán belül ki tudja adni az igazolásokat. A döntés feltehetően ellentétes érzelmeket vált ki a polgármesterekből, hiszen ez egyértelműen a kistelepüléseknek kedvez. A városok pedig — minden valószínűség szerint — pert indítanak az ÁPV Rt ellen. A Kögáz területén nem született megállapodás a határidőig, ám az akkori privatizációs miniszter — Suchman Tamás — ezt meghosszabbította. Ezután döntöttek úgy Somogy, Zala és Veszprém megye települései, hogy beruházásarányo- san kérik a felosztást. — A miniszternek ne volt joga a törvényt felülbírálva meghosszabbítani a határidőt — mondta kérdésünkre Szita Károly Kaposvár polgármestere. — Kaposvár ezzel több, mint 50 millió forintot veszítene, csakúgy, mint a többi város. A mai ÁPV-döntés előtt a megyei jogú városok pert indítottak az APV Rt ellen. Egyébként Kuncze Gábor belügyminiszternek is osztja a véleményünket, szerinte már régen ki kellett volna osztani a részvényeket, mégpedig lakosságarányosan. Mester Károly Somogyud- varhely polgármestere azonban elégedett. Faluja így 38,5 millió forint névértékű részvényt kap, szemben a lakosságarányos felosztáskor neki jutó 4,1 millió forinttal. Ő képviselte volna egyébként a 3 megye 127 települését akkor egy perben, ha ellenkező döntés születik. A kistelepülések magát a törvényt támadták volna meg az Alkotmánybíróságon. — A Kögáz területén kompromisszumos döntés született — mondta. — Úgy döntöttünk, átlagosan 61,2 százalékát kapja meg részvényben mindenki a beruházása értékének, ami, ha a törvényt szó szerint vesszük a mi esetünkben 75 százaléknak kellett volna lennie. De úgy gondoltuk, ez a kompromisszum a városoknak is megfelelhet. Egyébként meggyőződésem, hogy korai lenne még örülni, mert a mai döntéstől még messze van a részvények kiosztása. (Varga) Javaslat a családi pótlék felemelésére Plusz 23 százalék Jövő júniustól átlagosan 23 százalékkal emelkedik a családi pótlék, ha a parlament elfogadja az MSZP- és az SZDSZ-frakció közös indítványát - jelentette be Csehák Judit (MSZP) és Béki Gabriella (SZDSZ) tegnap a parlamentben. A képviselőnők kifejtették a sajtótájékoztatón, hogy az emelt összeget 1997 júniusától kapnák a családok, ugyanis a jogosultsági év májustól áprilisig tart. Az emelés legkisebb összege 550, maximuma 1600 forint lenne. Ugyancsak megemelkedne a jogosultság jövedelemhatára és az eddigi három kategória kettőre csökken. E szerint 21 200 forintos egy főre eső havi nqttó-jövedelem esetén a családi pótlék teljes ösz- szegét, afölött 23 000 forintig - ennek 50 százalékát kapnák a jogosultak. Béki Gabriella elmondta: véleményük szerint a családi pótlék differenciált növelése megfelelőbb eszköz a gyermeknevelés támogatására, mint az adókedvezmény. Ez utóbbival ugyanis a jogosultak nagy része nem tudna élni. Az e célra szánt 7,5 milliárd forintot a családi pótlék jelentősebb emelésére fordítanák, ami az egygyerekeseknél 20, a kétgyermekeseknél csaknem 30, a három- és több- gyermekeseknél 40 százalékos növekedést jelent. Arra törekedtek, hogy a családi pótlék reálértéke ne csökkenjen tovább, hiszen ez az a juttatás, amely 1990 óta a legtöbbet vesztette értékéből. Csehák Judit mindehhez hozzáfűzte: mivel az első emelt összeget júniusban folyósítják, az emelés éves átlaga mintegy 15 százalék. Az elmaradt régiókért Kormányinjekció a nehéz helyzetű kórházaknak Az egészségügyben tapasztalt eladósodásért az első számú felelős természetesen a népjóléti miniszter. Még akkor is, ha a problémának szerteágazó, sokféle oka van. A kritikus véleményt maga a tárca - távozását fontolgató - vezetője, Szabó György fogalmazta meg tegnap, a kormány ülését követő sajtótájékoztatón. A miniszter egyébként a leköszönésének okát firtató kérdéseket azzal hárította el, hogy a miniszterelnökkel két hetet adtak egymásnak a gondolkodásra. Szabó György beszámolt arról, hogy a kabinet azonnali intézkedéseket határozott el a fizetésképtelen kórházak helyzetének rendezése érdekében. Kezdeményezi, hogy az Országgyűlés iktasson törvénybe olyan átmeneti felhatalmazást, amely az egészségügyi alap kezelője számára lehetővé teszi a problémakör megoldását. A pénzügyminisztert megbízta azzal, hogy az adósságkonszolidációra szánt, a pótköltségvetésben szereplő 2 milliárd forintot 4 milliárdra emelje fel. Az illetékes szervek bevonásával azonnali átvilágítás kezdődik azokban a kórházakban, ahol ez még nem történt meg. A honvédség szervezeti átalakítása kapcsán Keleti György miniszter elmondta: már jövőre végrehajtják a 98-ra tervezett létszámcsökkentést: az állományba 51-52 ezren tartoznak majd. A kabinet elfogadta a terület- fejlesztési támogatásokról és a kedvezményezett régiók besorolásáról szóló tervezetet. E szerint 1997-ben a hátrányos helyzetben levő megyének az eddiginél 10-25 százalékkal magasabb összegű pénzalapot tartalékolnak. T. M. És ha Horn nem veszi tudomásul? Bizalmi teherpróba Politikai merlegeles kérdésé, hogy egy miniszter távozási szándékából mikor lesz tényleges lemondás, illetve hogy a miniszterelnök azonnal elengedi-e kormánytagját vagy maradásra bírja - mondta érdeklődésünkre Kukorelli István. Az ismert alkotmányjogászt Szabó György népjóléti miniszter minap bejelentett lemondásának kapcsán kérdeztük.-Sem hazánkban, sem külföldön nem szabályozza külön törvény a miniszterek lemondásának mikéntjét - rupndja Kukorelli. - Igaz, nálunk 1973-ban született egy jogszabály, amely - a kormánytagok politikai felelősségét hangsúlyozva - nehezítette a megválást a bársonyszéktől, ezt azonban az Alkotmánybíróság tavaly megsemmisítette.- Szabó György állítólag családi okokra hivatkozva nyújtotta be a lemondását. Kell-e indok ahhoz, hogy elmenjen, ha akar?- Jogilag nem, de a közvélemény, a sajtó legtöbbször kikényszeríti az indoklást.-Elég, ha szóban közli a kormánytag távozási szándékát a miniszterelnökkel vagy kötelező az írás?- A lemondást kívánatos írásban benyújtani.- S ha ezt a kormányfő nem veszi tudomásul?- A politikai gyakorlat szerint a távozási szándék bejelentésének pillanatától tulajdonképp alku tárgya a lemondás, illetve a maradás. Vagyis a kormányfő és minisztere mintegy teherpróbának veti alá kapcsolatukat, az egymás iránti bizalmat. (Takács)
