Somogyi Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-07 / 260. szám
1996. november 7., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 Nyertes önkormányzatok Ma tárgyal az ÁPV Rt igazgatósága arról: hogyan adja ki a gázszolgáltatók részvénycsomagjából az önkormányzatoknak járó részt — mondta tegnap este a Somogyi Hírlapnak dr. Sütő László marcali polgármester, aki Szita Károly kaposvári polgármester társaságában az önkormányzati szövetségek tanácsának tagjaként vett részt az országgyűlés ön- kormányzati és rendészeti bizottságának ülésén. Itt mondta Kuncze Gábor belügyminiszter: egyelőre nem tudni pontosan, hogy az ön- kormányzatok összesen mekkora vagyont igényelnek vissza belterületi földjeik értékének ellenében. Mint kiderült: azt sem lehet egyértelműen megállapítani, hogy hány helyhatóság jogosult az ellenértékre. Az APV Rt nyilvántartásai szerint 671, de a belügyminiszter — mint mondta — hallott már ezer körüli számról is. — Az biztos, hogy 620 helyhatóságtól kérte be a rendőrség a települések, illetve az ÁPV Rt között kötött, a belterületi földek értékének kiadására szóló szerződéseket — állapítja meg Kuncze Gábor abban a tájékoztatóban, amelyet az önkormányzati bizottság elé terjesztett a Tocsik-ügy kapcsán. A botrány vizsgálata során a rendőrség két kivétellel az ösz- szes megkeresett önkormányzattól megkapta az APV Rt-vel kötött szerződéseket. A dokumentum szerint a fővárosban Zugló, vidékén pedig Pápa tagadta meg az iratok átadását, így azokat a rendőrség lefoglalta. Az is kiviláglik a Belügyminisztérium jelentéséből, hogy eddig 54 per zárult le e témában, minden esetben az önkormányzatok javára ítéltek a bíróságok. Kétszáz per van folyamatban, 94 még az első fokú bíróság előtt. Egyelőre nem ismert azoknak a településeknek a száma, amelyek már megkapták a nekik járó vagyont, illetve pénzbeni ellenértékét. A belügyminiszter kijelentette azt is: nem járhatnak rosszabbul azok a települések, melyek a vagyon gyors kiadása miatt lemondtak az ÁPV Rt javára a nekik járó kamatokról, mint azok, akik csak ezután jutnak a vagyonrészükhöz. Folytatódott az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés vitája Szűkös pénzből lehet költeni Az ország jövő évi költségvetéséről folyó vitában tegnap elsősorban a mezőgazdaság, a honvédség és az oktatás várható helyzetéről szóltak a képviselők. A felszólalók szavaiból is kiderült, hogy szűkösek a keretek, jól kell velük gazdálkodni. Az agrárium állapotát mind a koalíció, mind az ellenzék képviselői aggályosnak festették. Gombos András (SZDSZ) szerint a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége csökkent, a vagyon felélése folyik. Gyimóthy Géza (FKGP) már-már a magyar vidék megszűnésének vízióját vázolta fel. Szakái Ferenc (KDNP) és Pásztohy András (MSZP) egyaránt úgy vélte, hogy az ennek az ágazatnak juttatott kevés pénz sem mindig hasznosul kellően. Nacsa János (MSZP) emlékeztetett arra, hogy 1989 és 1993 között egyharmadával csökkent a mezőgazdaság termelése, majd annak a véleményének adott hangot, hogy a kormány elindult az agrárválság felszámolásának az útján. A honvédelem költségvetését elemezve Gyuricza Béla (Fidesz) egy 2010—15-ig terjedő, hosszú távú koncepciót hiányolt, mint mondta, ehhez igazodhatnának az éves költségvetések és a törvénymódosítások. Juhász Ferenc (MSZP) szerint ma nem jó katonának lenni, mert a technika elavult, a hadsereg személyi állománya elbizonytalanodott, a katonai hivatás társadalmi megbecsültsége nagyon alacsony. A köz-, valamint a felsőoktatásról szóló képviselők - Horn Gábor (SZDSZ), Po- komi Zoltán (Fidesz), Orosz István (MSZP) és mások - egyetértettek abban, hogy az oktatás stratégiai ágazat, amely ennek megfelelően többletpénzhez jut jövőre. Az ellenzéki képviselők arra figyelmeztettek, hogy mivel az önkormányzatok finanszírozása összességében elmarad az infláció mértékétől, veszélybe kerülhet az oktatásra adott többletpénz sorsa. S. A. Nevelőotthon helyett család Már az Országgyűlés előtt van a gyermekek védelméről, a gyámügyi igazgatás korszerűsítéséről szóló jogszabály. Eszerint néhány éven belül átalakítják a gyermekellátó intézményeket és megszűnnek a nagy gyermekotthonok. Célszerűbbnek látszik ugyanis, ha a gyermekek nevelőszülőkhöz kerülnek, és a mostaninál családiasabb környezetben nőnek fel. Ötször annyi pénz jut a tudományra A jövő évi költségvetési törvényjavaslat 1,6 milliárd forintot irányoz elő a tudományos kutatások, műszaki fejlesztések, valamint a tudományos műhelyek támogatására a felsőoktatásban. Ez az összeg több mint annak, amit az idén kaptak a felsőoktatási intézmények. A felét normatív támogatásként, másik részét pedig pályázati úton osztják majd szét a főiskolák, egyetemek között. Mezőgazdaság és környezetvédelem A természeti erőforrásokkal való harmonikus gazdálkodás alapját a kormány modernizációs programja és az európai integrációra való felkészülés adja. A két programban kiemelt szerepet kap az agrárágazat fejlesztése, valamint természeti értékeink védelme. Lakos László földművelésügyi miniszter hangsúlyozta: a mezőgazdasági termelés növelése mellett fontos a környezet megóvása is. Haladék az adós kórházaknak A Human Rt. a népjóléti miniszter személyes közbenjárására november 22-éig felfüggesztette a kórházakkal szembeni szállítási moratóriumot azzal a kikötéssel, hogy az intézmények ezen időpontig rendezzék tartozásukat. A kórházak eddig már 90 millió forintot törlesztettek. Igazságos elosztást sürget az SZDSZ Az SZDSZ elégedetlen az ön- kormányzatok jelenlegi költségvetési, finanszírozási rendszerével, ezért fontosnak tartja ennek a struktúrának az átalakítását. A szabaddemokraták parlamenti frakciójának tegnapi tájékoztatóján Wekler Ferenc, a párt önkormányzati munkacsoportjának vezetője elfogadhatónak nevezte viszont a jövő évi költségvetés szerint az ön- kormányzatoknak juttatandó 492 milliárd forintot. A zsűri elnöke a Ki mit tud? szereplőiről, benyomásairól Ma a holnap sztárjait láthatjuk Ismét beszédtéma, már-már országos ügy a Ki mit tud? műsor. A százezreket képernyő elé vonzó tévévetélkedő nagy része már lezajlott, de a mind kiélezettebb verseny finise még hátravan. Eddigi tapasztalatairól, képernyő „mögötti” benyomásairól a zsűri elnökével, Huszti Péterrel beszélgettünk.- Nem szeretem a nagy szavakat, mégis azt mondom: briliáns tehetségű ifjú embereket ismerhettünk meg, akik amatőrök ugyan, de profi szinten tudják, amit csinálnak. A színvonal fokozatosan emelkedik, s nem nehéz megjósolni, hogy óriási vetélkedés lesz a döntőben - mondja a népszerű művész.- Melyik kategóriákat tartja a legszínvonalasabbnak?- Kitűnőek a mesemondók, a hangszeres zenészek és a népdalénekesek. Számomra - s azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül - külön öröm, hogy sok határainkon túli fiatal is szerepel és kiválóan helytáll.- Ön nem éppen időmillioHuszti Péter fotó: feb/diósi mos: a Színház- és Filmművészeti Főiskola rektora, s „ mellesleg” a Madách Színházban főszerepeket alakító művész. Miért vállalta még a zsűrielnöki szerepet is?- Mert reméltem, hogy olyan fiatalokkal találkozom, akik egy-egy műfajban időt és energiát nem kímélve szinte kutatómunkát végeznek. Nem csalódtam, hiszen már eddig is sok ritkán, vagy talán sohasem hallott népmesét, zeneművet, néptáncot és egyéb különlegességet vonultattak föl a szereplők. Mindezen túl: az igazi tehetségek jelentkezése, első szárnypróbálgatása külön is szívügyem. Ezért nemcsak megtiszteltetés, élmény is, hogy zsűrielnök lehetek.- Gondolja, hogy a mostani versenyen is már a holnap, a holnapután sztárjait, ünnepelt előadóművészeit látjuk?- A mezőny ismeretében ez egészen biztos. Még sokat fogunk hallani azokról, akik most képernyőre kerültek és kerülnek.- Vannak személyes tapasztalatai is arról, hogy milyen a „tetszési indexe” a Ki mit tud?-nak?- Amerre megfordulok, rengetegen megállítanak, kérdezgetnek esélyekről, esélyesekről, s persze arról is, hogy én kiket tippelek a különböző kategóriák győztesének. S ha ez utóbbira nem is tudok válaszolni, szívmelengető érzés, hogy a sok gond, baj közepette ez a tévéműsor milyen sokaknak nyújt kikapcsolódást. Szalóky Eszter Mggfra Szerencseposta Fortuna különös kegyben részesíti idén a hatos lottózókat, a múlt heti több mint 126 milliós főnyeremény immár a tizenegyedik volt. Érdemes benevezni itt Ezen a héten a hatos lottó 13 millió forintot ér, ez is akkora összeg, amelyre érdemes benevezni. Főként, ha figyelembe vesszük, hogy az 5 + 1 találat most több mint 20 milliót ígér. Egymilliót érő kettesek Az ötös lottózók körében immár tízre emelkedett azoknak a szerencsés játékosoknak a száma, akik a „Kettesek közt kétmillió” akció révén milliomossá váltak, noha a kisorsolt számok közül pechükre mindössze kettőt találtak el. A múlt héten egy békéscsabai (szelvényszám: 6434 39531 10316 2) és egy miskolci (szelvényszám: 6434 570521 23677 2) játékost érte utol ily módon a szerencse. Akik többre vágynak, ezen a héten 58 millió forintért tehetik próbára szerencséjüket, ennyit fizet ugyanis az öttalá- latos. S jól teszik, ha szelvényük játékba küldésekor igent mondanak a Jokerre is, hiszen most a Jokeren az eddig kifizetett legnagyobb (33 millió forint) összegnek majdnem a kétszeresét - 54 millió forintot - lehet megnyerni. Jól fizet a totó A totózóknak sem lehet okuk panaszra, hiszen a héten 10 millió forint várakozik a plusz 1 találatra helyesen fo- gadó(k)ra. Ráadásul a kuriózumszámba menő vb-selejtező meccsekre - köztük a Ma- gyarország-Azerbajdzsán mérkőzésre - is tippelhetnek. Kenóman ó-tumultus Lázasan folyik a kenóma- nógyűjtés az ország minden szegletében. A Szerencsejáték Rt.-hez naponta zsákszámra érkeznek a kenófigurával bélelt levelek, amelyek feladói közül sorsolják ki hétről hétre az „Induljon el egymillióért” televíziós vetélkedő résztvevőit. A kecskeméti kaszinóból vasárnap közvetített ötödik forduló első helyezettje Czéma Zoltán lett: 190 ezer forintos nyereménye mellett továbbjutott a december 13-ai, szerencsenapi szuperdöntőbe. Most különösen érdemes mielőbb postára adni az összeillesztett kenófigurát és 1200 forint értékű játékot igazoló lapot, mert november 13-án - immár második alkalommal - a beküldők között ismét kisorsolnak 1300 pamutpólót és egy Volkswagen Pólót. A töretlen népszerűségnek örvendő Telemázlin újfent hízásnak indult a Jackpot, ennek köszönhetően a jövő héten közel 6 milliót ér. Búcsú az Olimpiától Hamarosan búcsút mond az Olimpia sorsjegy, de hogy szép legyen a válás, még egy utolsó alkalmat kínál a nyerésre. Akik december 31-ig nyeretlen sorsjegyüket „Búcsúzik az Ohm- pia” jeligével beküldik a Szerencsejáték Rt. Szerencse, 1810 Budapest címére, azok között január 7-én hat darab, a gyulai gyógyfürdőbe szóló örökbér- letű üdülési jogot sorsol ki a Szerencsejáték Rt. (X) Megsokszorozható a civil szervezetek támogatása Kezünkben ötmilliárd adóforint sorsa Jövőre mintegy 40 000 társadalmi és civil szervezet, kulturális és oktatási intézmény, sportegyesület verseng majd kegyeinkért - pontosabban személyi jövedelemadónk 1 százalékáért. A parlament ugyanis, a kormány ellenében, megszavazta, hogy adóforintjaink egy részéről - összességében mintegy ötmilliárdról - e szervezetek javára magunk dönthessünk. Az adótörvény ugyan ilyen lehetőséget eddig is kínált, de a kabinet nem készítette el a jogszabály alkalmazásához nélkülözhetetlen végrehajtási utasítást. Most nyilván pótolnia kell a mulasztást. A két koalíciós párt képviselőcsoportja közösen dolgozott ki tervet az adó 1 százaléka feletti rendelkezési jog érvényesítésére. E munka részese volt Horn Gábor (SZDSZ), akitől az újdonságnak számító lehetőség részleteiről érdeklődtünk.- Sok ez az ötmilliárd?- Ha abból indulok ki, hogy a társadalmi szervezetekhez az idén - alig ellenőrizhető és követhető elosztással - összesen 400 milliós állami támogatás jutott el, akkor nagyon sok pénzről van szó.- Honnan tudható, hogy milyen szervezeteknek juttathatunk adóforintjainkból?- Ennek módszere és formája még nem alakult ki. Van olyan elképzelés, hogy mindenkinek rá kellene írnia adóívére, mely szervezetnek szánja a pénzét, de olyan is, hogy részletes felsorolásról, listáról lehessen válogatni.- Át kellene lapoznunk ezekért az információkért egy negyvenezres listát?- Dehogy. Ki kellene például keresni a szimpatikus intézmény sorszámát a polgármesteri hivatalok számítógépes nyilvántartásából. Valószínűbb, hogy az érintettek maguk juttatják el az adózókhoz sorszámaikat, hiszen a lobbyzás jól felfogott érdekük lesz. A kistelepüléseken mozgalmat is indíthatnak a tűzoltózenekar vagy a művelődési ház, esetleg a nyugdíjasok támogatására, de az is lehet, hogy közismert vállalkozók állnak majd élére mondjuk a cserkészcsapat vagy az egyházi fenntartású kórház megsegítését, támogatását célzó akciónak. Takács Mariann Nagy-e még a Nagy Október? A politikusok helyett történészek értékelnek Sokáig nemcsak a Szovjetunióban, hanem nálunk és a szocialista tábor többi országaiban is piros betűs ünnep és munkaszüneti nap volt november 7-e. Manapság egyszerű, fekete betűs hétköznap a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója, jelezve, hogy igencsak eltérő a 79 évvel ezelőtti esemény rendszerváltás előtti és utáni megítélése.-Szerencsére mára eljutottunk oda, hogy a politika átadta a történelemtudomány művelőinek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom értékelésének jogát - mondja Székely Gábor, a Politikatörténeti Intézet igazgató helyettese. - Azt tudjuk, hogy az oroszországi forradalom Marx-Engels elképzeléseinek megvalósulása volt. Műveikben meg is jelölték Oroszországot, mint egy ilyen típusú változás több szempontból is ideális helyszínét. Ettől függetlenül: a történet- tudomány szemszemszögéből vizsgálva kétségkívül a világ- történelem egyik meghatározó jelentőségű mozzanata volt és lesz a novemberi „októberi” forradalom. Leninék eleve is világforradalomra számítottak, amely először Kelet-Közép-Európán, Németországon, Olaszországon és Franciaországon söpör végig. A történelem azonban másként alakult. Igaz, a világban végbemenő változások sodrában a felkelés politikai jelentősége csökkent, ám a történészek körében értékelése lényegében nem változott a rendszerváltás óta. Mert legyen bármilyen is a politikai rendszer és divat, a történelemkönyvekben 1917. októbere, azaz november 7-e úgy marad meg, mint a 20. század históriájának egyik mérföldköve. Egy korábban nem volt, új társadalmi rendszer alapjait vetették meg. (Szalóky)
