Somogyi Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-04 / 257. szám
1996. november 4., hétfő SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 11 Kósáné a kormányzó pártok együttműködéséről Megerősítik a koalíciót A szocialisták és a szabad demokraták között ezen a héten koalíciós egyeztető megbeszélések kezdődnek. A pártközi eszmecsere közvetve feltétlenül hozzájárul a kormányzat jobb működéshez - jelentette ki egy hétvégi sajtóbeszélgetésen Kósáné Kovács Magda. A Magyar Szocialista Párt országos ügyvezető alelnöke - az ellenzéki pártok által sokszor elparentált koalíció „életképességéről” szólva - kifejtette: az ország stabilitása szempontjából is szükségszerű, hogy a két kormányzó párt javítsa együttműködését és a koalíció fennmaradjon a választási ciklus végéig. Ebből a szempontból is figyelemre méltó és méltányolandó megnyilvánulásként értékelte, hogy az SZDSZ kezdeményezte a pártközi tárgyalásokat. Hasonlóképp értékelte azt is, hogy a szocialisták nyitottnak bizonyultak erre, kifejezve ezzel, hogy nem tekintik megváltoztathatatlannak az általuk ajánlott munkaformát. Kósáné utalt arra, hogy a koalíciós pártok közötti nézet- eltérések korábban többször is csak a kormányzati döntés fázisában kerültek felszínre és erősödtek fel. Ilyen esetekben a véleménykülönbség már konfliktusként került a Koalíciós Egyeztető Tanács elé, s feloldása sok erőt, időt vett igénybe. Ha viszont az egyeztetés a politikai törekvés megfogalmazásának szakaszában kezdődik, jó esély van a kormányzati együttműködés és különösen a parlamenti döntéshozatal zök- kenésmentesebbé tételére. Az iratok kiütést okoznak Felperesek a levéltárosok, alperes a kormány Perre menő bérvita látszik kibontakozni a kormány és a levéltárosok között, amelyet a gondjaikat rendszerint csendesen kinyilvánító szakma művelői közösen, érdek- védelmi szervezeteik segítségével vívnak meg. Az Önkormányzati Levéltárak Tanácsa, valamint a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete bírósági eljárást kezdeményez a kormány, a Belügy-, a Pénzügy- és a Munkaügyi Minisztérium ellen. A kereset benyújtói azt nehezményezik, hogy a kormány a kötelezően előírt egészség- ügyi pótlékot a levéltárosok esetében nem ismerte el a központi költségvetés terhére kifizetendőnek, így azt nem is finanszírozza. Pénz híján a fenntartó önkormányzatok sem képesek erre. Márpedig ezt a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 1996-os módosítása kötelezővé tette. A levéltárosok panasza megjárta a legkülönbözőbb hivatali és szakmai fórumokat, ahol a jogszabályokat sokféleképpen értelmezték. A tisztiorvosi szolgálat vizsgálatai például igazolták, a levéltárak iratanyagain mintegy negyven gombafajta tenyészik, amelyek allergiát és légúti megbetegedéseket okozhatnak. Ha nem fizetnek pótlékot, az intézményeket fertőtleníteni kell, ami több milliárd forintba kerülne. Egymással házasodnak Négyszázezres a cigány etnikum Háromszorosára emelkedett a cigányság lélekszáma az országban a legutóbbi népszámlálás óta - derül ki a KSH minap nyilvánosságra hozott közleményéből. A cigánysághoz jelenleg 400 ezernél is többen tartoznak, és több mint egyharmaduk az ország gazdaságilag legkevésbé fejlett északkeleti megyéiben él. A magas termékenységből és a magas halandóságból adódóan a népesség összetétele fiatal ember. Negyven év alatti a teljes etnikum csaknem háromnegyede. A férfi-nő arány viszonylag kiegyenlített: 1000 férfira 1002 nő jut. A házasságban élők aránya alacsony, a megkötött frigyek 90 százalékában mindkét fél cigány. Az élettársi kapcsolatok aránya csaknem 13 százalék. A családok többsége népes, az asszonyok 63 százalékának 4 vagy több gyermeke van. A népességcsoporton belül a munkanélküliség háromszorosa az országos átlagnak. Lakás- körülményeik rendkívül kedvezőtlenek, 59 százalékuk komfort nélküli otthonokban lakik. Száz lakásból 37-38-ban nincs víz és csatorna, a lakások mindössze 27 százalékában volt vízöblítéses WC. A népszavazás kevés az önállósághoz Települési válóperek sorozatban Két településen is az urnák elé járultak a közelmúltban a polgárok, hogy miként az utóbbi években annyiszor, a szétválásról, pátriájuk önállóságáról szavazzanak. Megtehették, de a válóperes eljárásnak ez csak az egyik lépcsőfoka volt. A tanácsi rendszer községegyesítési programja során mintegy száz összevont települést hoztak létre s ezzel sok helyen jelentős társadalmi feszültséget teremtettek - mondta Frücht Pál, a BM önkormányzati főosztályának vezetője. így érthető, hogy pár éve, amikor erre lehetőség nyílt, rövid időn belül 65 helyen adták be a „válópert”. Napjainkban Kazincbarcikától Berente, Várpalotától Pét, Szegedtől Algyő és Zamárditól Szántód kíván különválni. Zamárdi és Szántód harca már öt esztendeje folyik. Többször volt Alkotmánybíróság előtt az ügyük, a rendőrség is foglalkozott velük. A legutóbbi, a legújabb voksolás eredménye: búcsút mond egymásnak a két település.- Most nincs tudomásunk szabálytalanságról - mondta a főosztályvezető -, de ezzel még nem került pont a folyamat végére. Az ilyen népszavazás ugyanis véleménynyilvánító szavazás és csak egy, bár fontos része az eljárásnak. Az önkormányzati törvény szerint a válások feltétele még, hogy a kiváló rész elkülönült legyen, legalább 300-an lakják, el tudja látni az önkormányzati feladatokat, és ne kerüljön gazdaságilag veszélybe a megmaradó és az új község működőképessége. Számos más kérdést, például a közös terhek és kötelezettségek megosztását is tisztázni kell. A válást végül a köz- társasági elnök mondja ki. Ez történt Balatonboglár és Bala- tonlelle esetében is. Ott még az furcsaság is előfordult, hogy egyesítésükkor Boglárlelle várossá vált. A köztársasági elnök most, a szétváláskor mindkét településnek meghagyta ezt a rangot. Koós Tamás Műemlékrongálók. Városszerte nagy riadalmat okozott tegnap késő délután Kecskeméten az a messzire szálló porfelhő, amely a város centrumától alig egy kilométernyire lévő üresen álló Erzsébet laktanyából indult. Robbantás nem történt, rongálás viszont igen, és ezen a címen rendőrségi eljárás indult az elkövetők ellen, akik engedély nélkül bontani kezdték a műemlékvédelem által feltehetőleg rövidesen védetté nyilvánuló épületet. Magyar-dán kapcsolatok. Befejezte dániai szakmai tanulmányúját a Magyar-Dán Kapcsolatfejlesztési Társaság közösségi szolgáltatásokat tanulmányozó kommunális csoportja. A delegáció a korszerű szennyvíztisztítás, a hulladék- feldolgozás és a polgári készültség szervezeteivel, működésével, műszaki megoldásaival ismerkedett. Az intézkedő rendőrnek be kell mutatkoznia Helyszíni bírság nyugtával Néhány napja eltávolítottak egy rendőrt a testülettől, mert az országúti ellenőrzés során 10 ezer forint kenőpénzt fogadott el a szabálysértő gépjárművezetőtől. Az eset kapcsán arra kerestünk választ, hogy az ellenőrzések során milyen jogai és kötelességei vannak az igazoltató „közegnek”. Dr. Vári László rendőr alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztályának helyettes vezetője elmondta, hogy kétféle eszközzel mérik a gépjárművek sebességét: radarral, illetve újabban lézersugaras technikával. A műszereken pontosan nyomon követhető, hogy a bemért autó milyen tempóban halad, s adott esetben a gyorshajtóról fénykép- felvétel is készülhet. A gyorshajtókat - éppen a későbbi viták elkerülése végett - minden esetben megállítják és igazoltatják, mert nem a gépkocsi tulajdonosát, hanem annak tényleges vezetőjét lehet csak felelősségre vonni. A megengedett sebesség legfeljebb 20 százalékos túllépése helyszíni bírsággal jár. A komolyabb szabálysértést feljelentés követi, annak árát az eljárás lefolytatása után kell megfizetni. Ellenőrzéskor a személyi igazolványt, a jogosítványt, a gépkocsi forgalmi engedélyét, a zöldkártyát, a biztosítási csekket, valamint a súlyadó befizetésének igazolását kérheti a szolgálatot teljesítő rendőr. Ha úgy látja jónak, átvizsgálhatja a gépjárművet is. Ugyanakkor kötelessége, hogy a vezetővel közölje, milyen szabálysértést követett el. A helyszínen legfeljebb 2000 forintos bírságot róhat ki a rendőr, s arról kötelező elismervényt - nyugtát - adnia a szabálysértőnek. Az elismervény sorszámozott, így vita, reklamáció esetén bármikor megállapítható, hogy ki rótta ki a bírságot. A szabályzat azt is kimondja, hogy ha a gépkocsi vezetője kéri, az intézkedő rendőr köteles magát igazolni. Meg kell mondania nevét, rendfokozatát, sőt munkahelye címét is, ahol szolgálatot teljesít. Sz. E. A helyszínen legfeljebb kétezer forintos bírságot lehet kiróni fotó: feb archív felvétel Tanácsadói vélemény. A Kisgazdapárt elnöki tanácsadóinak tájékoztatóján Pokol Béla az új alkotmánykoncepció kapcsán elmondta, hogy az FKGP fenntartja korábbi álláspontját: a társadalom jelenlegi helyzetében, amikor a lakosság 90 százaléka hátrányos helyzetben van, nem látja elérkezettnek az időt az új alaptörvény elfogadására. Folytatódó razziák. Ötvenhat személyt állítottak elő szombat éjszaka az Országos Rendőr-főkapitányság három nappal korábban indított köz- biztonsági akciójában, ám eddig sem a szerdai, Komjádi uszodai robbantás tettese, sem Prisztás József gyilkosa nem került kézre. Az előállítottak javarészt az idegenrendészeti jogszabályokat sértették meg. Siklócrnyősök balesete. Szerencsétlenül járt két sikló- emyős szombaton, a Hármasha- tárhegyen, illetve a budaörsi repülőtéren. Mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek. Lezárt útsáv Letenyénél. Mától felújítási munkák miatt lezárják a letenyei határállomáson a kilépő teherforgalom számára fenntartott, fogadóépület mögötti útsávot. November 30-ig az e célra kijelölt egyik belső sávon fogadják a Horvátországba tartó kamionokat. Környezetvédelmi pályázatok. Az első félévben beadott pályázatokra 6,7 milliárd forint támogatást hagyott jóvá a Környezetvédelmi Alapból a tárcaközi bizottság. 3,6 milliárd forintot az általános keretből, valamint részben az üzemanyagok termékdíjából finanszírozza az alap. A 3,6 milliárd fo- rinból a nem programgazdás fejlesztéseket támogatják. Csárdáskirálynő: 80 éves diadalmenet Hajmási Péter a lövészárokban - Hannus és Kamill összeveszése Tegnap volt 80 éve, hogy magyar színpadon először csendültek föl Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjének dallamai. A premier kirobbanó sikert hozott, s csupán 1954-es felújított változatát mintegy 1800-szor (!) játszotta a Fővárosi Operett Színház társulata. Az örökzöld dalmű népszerűségben ma is vetekszik ifjú versenytársaival, a musicalekkel és rockoperákkal. Felejthetetlen páros: Honthy és Feleky ősbemutatója egyébként nem Pesten, hanem Bécsben volt - 1915. október 17-én. Eredeti címe Éljen a szerelem volt. A krónikák szerint a premierre minden jegy előre elkelt. Kálmán Imre muzsikáját az idő nem tudta kikezdeni, a szövegkönyvet azonban alkalmasint le kellett porolni. Ezt - avatott kezekkel - Békejfi István és Kellér Dezső' végezte el. 1954- ben dolgozták át a librettót, nem titkolva, hogy a Csárdáskirálynő szerepét Honthy Hannára, Miska pincérét pedig Feleky Kamillra igazították. Langer Ede, az Operett Színház nyugdíjas epizodistája fél évszázada a Csárdáskirálynő minden előadásán színpadra lépett. Mint mondja, az 1954-es felújítás páratlan sikert hozott, amelynek híre külföldre is eljutott. 1955 decemberében a társulat kéthetes meghívást kapott Moszkvába és Leningrádba.- A vendégjáték végén, mintegy 35 előadás után már mindenki becsomagolt, amikor jött a hír, hogy Hruscsov és felesége is szeretné látni a darabot - meséli Langer bácsi. - Műsoron kívüli előadás következett, ám jöttek az újabb felkérések, így a kéthetes vendégjátékból hathetes lett.- A Csárdáskirálynő népszerűségére még régebbi példa is van. Megboldogult apám mesélte, hogy az első világháború idején az olasz fronton karácsonykor elhallgattak a fegyverek, s a magyar katonák tele torokból rázendítettek a „Hajmási Péter, Hajmási Párra. Legnagyobb meglepetésükre a front másik oldalán az olasz katonák is bekapcsolódtak a kórusba, s együtt dalolták a fülbemászó betétdalt.- Kevesen tudják, hogy 1956. október 23-án este is a Csárdáskirálynő ment az Operettben. A közönséget úgy lebilincselte az előadás, hogy csak a finálé után látták, hallották, mi zajlik a pesti utcákon.- A darab sok mindent túlélt - még a két felejthetetlen művész, Honthy és Feleky összeveszését is. Történt ugyanis, hogy egy alkalommal, az előadás végén - a koreográfia szerint - kiment a függöny elé Honthy és Feleky, ám Han- nuska esernyőjével rácsapott Kamillka kezére. „Miska” ezen úgy megsértődött, hogy sokáig nem volt hajlandó fellépni a primadonnával. Az örök haragnak végül az 1962-es újabb szovjet meghívás vetett véget; a vendéglátók ragaszkodtak az eredeti szereposztáshoz. Cecíliát Honthy Hannán kívül olyan nagyszerű színésznők játszották, mint Németh Marika, Lehoczky Zsuzsa, vagy Mednyánszky Ági.- Agika nevéhez ritka teljesítmény fűződik: mindmáig ő az egyetlen olyan színésznő, aki a darab összes női szerepét eljátszotta. A jubiláns operett diadalútja 80 év múltán sem zárult le. Nemrégiben Zalaegerszegen és Szolnokon láthatta a közönség a Csárdáskirálynőt, néhány hét múlva pedig a Fővárosi Operett újítja föl. Szalóky Eszter
