Somogyi Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-30 / 280. szám

1996. november 30., szombat SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Néhány literért nem éri meg bemenni a faluba Fejés helyett vágóhídra kényszerített tehenek A tavalyihoz hasonlóan ismét elkezdődött a vásártar­tók versengése. Több vállalkozó is hirdetett karácso- --------------------------------­nyi vásárt az újságokban. Ugyanakkor ilyen jellegű jy||y SZÓL HOZZÁ? vásárok tartására Kaposváron egyedül a Mercato ____________________ Kft-nek van engedélye. (Hír a Somogyi Hírlapból) Kaposvári vásárpárbaj Fehér Kálmán, a Béka Kis- áruház tulajdonosa: — Egyetértek azzal, hogy engedély és megfelelő feltéte­lek szükségesek a vásár tartá­sához. Mi azonban a saját te­rületünkön karácsonyi akciót rendezünk a vásárlók érdeké­ben. Az 1995-ös kormány- rendelet szabályozza, mi ér­tendő vásáron. Mi nem kije­lölt területen és nem idősza­kosan szervezünk, hanem fo­lyamatosan hirdetjük szabad területeinket, s a szükséges engedélyekkel rendelkező ke­reskedők jelentkeznek, akik határozatlan időre szóló bér­leti szerződést írnak alá. A bérlők fele egész évre szer­ződik. Nem adok helyt a Mercato és az önkormányzat közötti kapcsolatokat emle­gető szóbeszédnek, de meg­kérdezem: egyéni vagy köz­érdekeket képvisel-e a hiva­tal? Brierer János, a Szenna Pack Kft ügyvezető igazga­tója: — A Béke-Füredi lakóte­lepen próbáltunk meg vásárt szervezni, de egy hét után ab­bahagytuk. Nem vagyok híve az ilyesfajta, számla és nyugta nélküli bóvlihalmaz­nak. Német és osztrák útjai­mon egészen más vásárokon jártam: hangulatos, tudatosan tervezett, műsorokkal színesí­tett rendezvényeken. A belvá­rosban, ünnepi eseménynek számító rendezvényeken zsű­rizett termékeket és népmű­vészeti árukat kínáltak. A ka­posvári önkormányzatnak is volna arra lehetősége, hogy némi hozzájárulással, szín­paddal, dobogóval és össze­rakható eladóhelyekkel vál­toztasson az itteni állapoto­kon. Varga József, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: — A kamara az általa szer­vezett vásárokra megalkotta a maga szabályzatát. Ebben az esetben az önkormányzat dolga, hogy nyilvántartásba vegye azokat, akik megfelel­nek a követelményeknek. Senki sem követelheti magá­nak azt a jogot, hogy kizárólag ő rendezhessen vásárt. Más európai országban is hozzá tartozik a karácsony hangula­tához a városok központjában a kézművesek vására, ahol az ünnepnek megfelelő árukat kínálnak. Ha egy vállalkozó megfelel az erre vonatkozó kormányrendelet előírásai­nak, nem lehet megtiltani a vásártartást. A vita ismét a parkolóhelyek miatt van. Az önkormányzat helyi rendelete feltételül szabja a tulajdonos hozzájárulását a vásár kör­nyéki terület parkolási célra való igénybe vételéhez. Ha az egyes helyeken van ilyen te­rület, akkor azt szerintem a hivatalnak biztosítania kel­lene. Márton Szilvia, kismama: — A kisgyermekesek és a nyugdíjasok a hideg idő és a város rossz útjai miatt nehezen jutnak a vásártérre, és nincs mindenkinek autója. A város- központot busszal vagy gya­log is könnyű elérni, ezért is örülnék, ha a belvárosban is lenne megfelelő termékeket kínáló rendezvény. Helyes­lem, hogy engedély nélkül ne tarthassanak vásárt. Ám az is fontos: az okiratok birtokában ne az önkormányzat kénye- kedvén múljon az engedélye­zés. Ilyenkor akarva-akaratla- nul is rávetődik a gyanú ár­nyéka a hivatalnokokra. Katona József Háromezer vonalat ígér a Matáv Naponta 15-16 üter tejet vitt a csarnokba a kaposgyarmati Forró Lajosné. Csak két tehene van, de nyugdíjkiegészítésnek jól jött a havi 15-16 ezer forint. — Azt mondta a tejellenőr, hogy Kaposváron megszűnik a tejüzem, így nem viszik el a te­jet a csarnokból; vasárnap már ne is próbálkozzunk — fakad ki. — Igaz, hogy nyáron 100 li­tert fejtek a faluban, de most apasztani kellett, s így csak 40 gyűlt össze. Mindössze tíz te­hén van Kaposgyarmaton, de ezek után lehet, hogy egy sem lesz. Legalább szóltak volna előbb, akkor eladtuk volna a marhákat. Most fejhetek, de minek? Egy-két litert elvisznek a háztól, de mi lesz a többivel? Még ha csinálok is belőle túrót vagy tejfölt, nem tudom beci­pelni a kaposvári piacra. Hatler János hajmási pol­gármester négy tehenet tart. Rajta kívül még három gazdá­nak van egy-egy jószága. — Engem sújt legjobban ez az intézkedés — mondta. — Hármat fejünk, általában 27 li­tert hordtunk a csarnokba. Most majd kevesebb abrakot adok nekik, hogy ne tejeljenek any- nyira. S ami lesz, annak egy ré­szét megetetem a borjakkal. Lehet, hogy még veszek egy­két kisboijút, hogy ne vesszen kárba a tej. Korábban többet is eladhattam volna a háznál 50 forintért, de elküldtem a vevőt, s inkább odaadtam 21-én, hogy fenn tudjuk tartani a csarnokot. — Élő szerződést mi nem rú­gunk fel — magyarázta Zsinkó Endre, a kaposvári Class Tej Tejipari Rt vezérigazgatója. — December 31-ig átvesszük a te­jet Kaposgyarmaton és Hajmá­son is. Nem tudom, hogy a tejel­lenőr miért mondta azt, hogy december 1-jén már nem szállí­tunk. A gazdák megnyugtatására mindkét faluba táviratot küld­tünk. A vezérigazgató szerint ilyen kevés tejért januártól már nem érdemes bemenni, hiszen többe kerül a gázolaj, mint a szállítandó tej. Pásztohy András országgyű­lési képviselő (MSZP), a par­lament mezőgazdasági bizott­ságának alelnöke nem érti, hogy alakulhatott ki ez a hely­zet. Azt tervezi, egy asztalhoz ül az érintett települések pol­gármesterével. — Szívesen közreműködöm abban, hogy piacra jusson a gyarmati és a hajmási tej is — mondta. — A tejnek van piaca; a privatizált cégek a termék egy részét exportra szánják sajt és desszert formájában. Bízom abban, hogy a hazai tejfogyasz­tás is növekszik. Ezért Isten ments attól, hogy a szarvas- marhatartást abbahagyják a somogyi gazdák. Lőrincz Sándor Háromezer új telefont kap­csolnak a hálózatba a kapos­vári távközlési centrum terü­letén december végéig. A Matáv illetékese azt ígérte: a határidőt mindenhol tartják. Nagyatádon ezekben a he­tekben ötszáz új állomást kötnek be a hálózatba, s így az év végére csaknem két- ezerhétszáz egység működik. A dél-somogyi térségben Bombariadó okozott nagy ri­adalmat tegnap a marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium és Szakközépiskolában. A gyors és alapos rendőri vizs­gálat bombát nem talált, de a sikeresen indult idegennyelvi nap programját az incidens miatt félbe kellett szakítani. A piaci napon forgalmas Pe­tőfi utcát és környékét a Csokonyavisontán és Babó- csán dolgoznak, a somogyi megyeszékhelyen pedig ha­marosan újabb ezer állomás­sal bővül majd a hálózat. A fejlesztés során egyaránt bő­vítik a vezetékes, valamint a rádiós rendszert. Patona Győző távközlési centrumvezető a Somogyi Hírlapnak elmondta: a tavalyi négyezer helyett az idén 13 bombariadó idején a nagy erőkkel kivonuló rendőrség lezárta. Az ismeretlen telefonáló tíz óra előtt néhány perccel hívta az iskolát.- Mire a rendőrség megér­kezett, már kiürítettük az is­kolát - mondta munkatár­sunknak Szívós Gábor igazga­tóhelyettes. - A sportpályára, 600 új vonalat kapcsolnak a hálózatba, ebből Kaposváron több mint ötezret. A távköz­lési központ területén így hamarosan negyvenezer vo­nalat tartanak nyilván. A műszaki fejlesztés lehe­tővé teszi, hogy minimálisra csökkenjen a várakozási idő. Jövőre, úgy tervezik, hogy az igénylők fél éven belül tele­fonhoz jussanak. H. M. majd a közeli sportcsarnokba irányítottuk a gyerekeket, s ott vártuk meg a rendőri in­tézkedés végét.- Enhoffer Tibor rendőr őr­nagy azt mondta: a költséges vaklármát okozó hívás elkö­vetőjéről egyelőre annyit tudnak, hogy a rádiótelefonon hívta fel az iskolát. (Csíky) Körjegyzőt választott Balatonszentgyörgy Dr. Nyéki Pétert választották körjegyzőnek kilenc pályázó közül tegnap a balatonszent­györgyi önkormányzat képvise­lői estébe nyúló testületi ülésü­kön. A nyugdíjba vonult Gál Antalné utódja Szentgyörgy és Tikos közigazgatásáért felel. Társulási beruházás helyett szállítás Csurgónagymartonban tartotta soros ülését a Csurgó és Térsége Önkormányzati Területfejlesz­tési Társulás. Mivel a Csurgó mellé tervezett hulladéklerakó sok tízmilliós beruházásához ál­lami támogatás nem remélhető, a hulladéklerakó helyett a tér­ségi szemétszállítást vitatták meg. Marcali, kaposvári, nagy- kanizsai és egy balaton-parti ajánlat között kell választani. Hamarosan aláírják a hosszú távú szállítási szerződést is. Kampis lett az elnök az építészkamarában A Somogy Megyei Építészka­mara alapító taggyűlésén meg­választották a vezető tisztségvi­selőket; a kamara elnöke Kam­pis Miklós, alelnöke dr. L. Szabó Tünde lett. Öttagú elnök­séget választottak a résztvevők, s felügyelő, etikai-fegyelmi és a tagfelvételi bizottságot. A januá­ri küldöttgyűlésen a vezető tiszt­ségviselők képviselik a kamarát. Memyén is emelték a bérleti díjat Megemelték a szolgálati laká­sok bérleti díját Memyén. A te­lepülés képviselő-testülete leg­utóbbi ülésén úgy határozott: 25-30 százalékkal magasabb összeget kell fizetnie a tizen­két szolgálati lakás bérlőjének. Marcali fiatalok pesti győzelme 250 ezer forintot nyert a Marcali Ifjak Társasága a Tévé Rózsa György vezette Tipp-topp vetél­kedőjén, mikor 9:4 arányban le­győzte ellenfelét, a hatvani csa­patot. A társaságban a szőcsényi erdészeti szakiskola tanulói is szerepeltek, s arányosan 100 ezer forint övék az elnyert ösz- szegből. A többit a MIT a jövő évi gyermeknapra tartalékolja. Kaposfői tárlaton kisplasztikákkal Dr. Csapiáros Zsuzsa alkotásai­ból nyílt kiállítás tegnap a kapos­fői iskolában. A kaposvári fog­orvos, a Magyar Orvosíró Kép­zőművész Kör elnöke a mintá­zást autodidakta módon műveli; munkáival több kiállításon sze­repelt már. Kisplasztikáit Borsa József, az iskola igazgatója aján­lotta az érdeklődők figyelmébe. SOMOGYI HÍRLAP Lengyel János jegyzete Tejapasztók Az egész tejágazattal gond van — mondta a minap országos fó­rumon Berend Ferenc, a Tej-terméktanács elnökhelyettese, aki éppenséggel a pusztakovácsi szövetkezet elnöke. Baj van! Tud­ják ezt a somogyi gazdák is. A kaposgyarmatiakkal és a hajmási- akkal azt közölte a tejellenőr, hogy vasárnaptól ne vigyék a tejet a csarnokba, mert nem veszik át. A termelők felháborodtak. Mi legyen a tejjel? A tehenek — amíg vannak — nem foglal­koznak a piacgazdaságba való átmenet gondjaival, azzal sem, hogy elprivatizálták a korábbi tejipari vállalatot; a tehenek tejet adnak. Ébből van a baj! A terméktanács azt mondja: romlik a pi­aci szereplők pozíciója, a jövő évi kilátások az ideinél is rosszab­bak. Erre tapasztalatai okán még a hajmási polgármester is fel­kapta a fejét. Mi lehet, ami még az ideinél is rosszabb? Hatler Jánosnak négy tehene van. Nem adta el a tejet otthon 50 forintért, hanem a csarnokba vitte 27-ért. Csak azért, nehogy bezárják azt. Hiába volt az áldozat, eljött a vég. Zsinkó Endre, a Class Tej Rt vezér- igazgatója ugyanis azt mondta: a kevés tejért januártól nem megy be az autó. Elhiszem neki. A hajmási gazda — nem egyedülálló — áldozata mellett az ágazat 23 millió forintot fizet be az államkasszába, s mintegy 7 milliárd forintnyi támogatást kér. 1989-ben személyenként 200 kilónyi tejet, tejterméket fogyasztottunk, az idén mintegy 130-at. A tejet nem veszik meg, a tejtermék megfizethetetlen. Ä gazdák azt tervezik: csökkentik az abrakot, így kevesebb lesz a tej. A csonttá soványodott, majd levágott tehén nem ad tejet. És nem lesz gond. Valóban? Újra kísért a múlt! Bombariadó a marcali gimnáziumban Számvetés Kaposváron a szövetkezetek érdekképviseletéről Agrárgondok öt megyéből Ha a magyar agrártársada­lom a 90-es évek előtt alakul át, akkor ma versenyezhetne az EU-beli országok mező- gazdaságával. — Fodor Sán­dor, a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Orszá­gos Szövetségének alelnöke mondta ezt Kaposváron. Az egészségügyi főiskolán teg­nap zalai, vasi, baranyai, tolnai és somogyi agrár szakemberek találkoztak, hogy az MOSZ jövő januári küldöttgyűlésén „felvértezve” képviseljék a szövetkezeti érdekeket. Nem­csak Berend Ferenc megyei el­nök, hanem több megjelent is felvetette: jó volna kivizsgálni, miért vesznek egyre keveseb­ben részt ilyen rendezvénye­ken. Az alelnök ugyan felso­rolta, hogy a tavalyi kongresz- szuson a kormánynak címezve megfogalmaztak egy ajánlást: mielőbb rendezni kellene a tu­lajdonviszonyokat, hatékony támogatási rendszert kellene kidolgozni, jövőképet adva a szövetkezeteknek. Ebből a programból azonban a mező- gazdaságban dolgozók szerint vajmi kevés valósult meg. Többen megkérdezték: ilyen agrárlobbyval a háttérben miért van káosz a mezőgazdaságban? Nagy György, az igali szövet­kezet elnöke azt tette szóvá: a földek ügyvédi segédlettel, zsebszerződésekkel a külföldi állampolgárok tulajdonába mennek át; ellehetetlenítve a helybeli családokat. Jó volna azt is megfogalmazni, mi a cél a mezőgazdasággal. Termel­jünk vagy ne termeljünk? Az agrárprogram a zalaiak szerint sem számol a szövetke­zetekkel. A tolnai Szentes Nándor azt indítványozta: a parlamentben nyílt szövetkezeti napon az MOSZ elnöksége kényszerítse ki a törvényhozókból: szükség van-e ma Magyarországon a termelőszövetkezetekre. Ezt azért célszerű megtenni, mert a mellébeszélést már megelégel­ték, az agrár szakemberek vilá­gosan szeretnének látni. Abban bíznak, hogy a küldöttek köz­reműködnek ebben. (Lőrincz) A közigazgatási kar Nagyatádon gyűjtött tapasztalatokat Karcsúsított intézmények Változatlan struktúra mellett nehezebben működhetnek jö­vőre az önkormányzatok, mint az idén. Ha ésszerűen alakítják át intézményrendszerüket, akkor a következő év sem lehet rosszabb, mint az idei - mondta kérdésünkre válaszolva teg­nap Nagyatádon dr. Várfalvi István. A Pénzügyminisztérium főosztályvezetője a Közigazgatási Kar Somogy megyei tagoza­tának felkérésére tartott előadást a dél-somogyi városban. A Magyar Közigazgatási Kar megyei tagozata dr. Kolber Ist­ván elnökletével tegnap Nagy­atádon tartotta soros ülését, s napirendjén a jövő évi költség- vetésre való felkészülés szere­pelt. Dr. Várfalvi István, a Pénzügyminisztérium főosz­tályvezetője a készülő 1997-es költségvetési törvényről tájé­koztatta az államigazgatásban dolgozókat. Elmondta: a cím­zett támogatások rendszere jö­vőre még nem változik, de 1998-tól már csak a térségi be­ruházásoknál lesz központi döntés, a kisebb fejlesztések ál­lami támogatásáról a megyék­ben döntenek. Várható, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések közül azok, amelyek már az idén is kaptak ilyen támogatást, s jövőre is pályáznak, 50 száza­lékos előleget kapnak, hogy a döntésig ne kelljen hitelt fel­venniük a működéshez. Ha mégsem lesznek jogosultak a támogatására, a normatív tá­mogatásból vonják le az előle­get. Várható, hogy bevezetik a kincstári biztosok intézményét. Azoknál a központi költségve­tésből dolgozó intézményeknél, ahol hathónapi adósság gyűlt össze a kincstár biztost nevez ki, hogy a csődöt elkerüljék. Hasonló megoldást javasolnak az önkormányzatoknak is, ahol tartósak a fizetési gondok. Arról még nincs megállapodás, hogy az önkormányzatok döntik-e el vagy bizonyos szint felett köte­lező érvényű legyen-e a helyi biztos kinevezése. A cél azon­ban egyértelmű: meg kell előzni a csőd bekövetkezését. N. J.

Next

/
Thumbnails
Contents