Somogyi Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-26 / 276. szám
1996. november 26., kedd SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Gazdálkodókat szorító jogszabályok - A Koppány völgyében a kombájn a sztár Kézzel vetették a magot Sokat segít a gazdáknak, ha van saját gépük a föld megműveléséhez - vagy igénybe vehetik a szövetkezetét fotó: czene attila Daránypuszta vize, gondja Lehet úgy is számolni, hogy Som a megye egyik legnagyobb faluja. Két határa csaknem tíz kilométerre esik egymástól. A dolog szépséghibája az, hogy az anyatelepüléstől négy kilométerre fekszik a 63 lakosú Daránypuszta, és a legtávolabb Simonmajor, ahol mindössze egy család lakik. Somban már vezetékes gáz segíti az életet, Daránypusz- tán azonban az egészséges vízzel való ellátás is gondot jelent. A fúrt kút a vegyi anyagokat gyártó üzem területén van, és az új tulajdonos már jelezte: hosszú távon nem vállalja az ellátás felelősségét. Az önkormányzatnak a tárgyalások során olyan feltételeket kínált, amelyeket a testületi tagok nem tudtak elfogadni. Lenkey Tibor polgármester elmondta: 3,5 millió forintba kerülne a bá- bonymegyeri vezetékre való rácsatlakozás. Ez ügyben pénzügyi segítséget kémek a kisrégió fejlesztési tanácsától, hiszen a falurészben él az összlakosság tíz százaléka. Maga a polgármester sem tudja, hosszú távon mihez kezdhetnek Darány pusztával. Az ott lakók többsége munkanélküli. már most is hábo- rognak, hogy Somban sokkal magasabb színvonalú a lakosság kiszolgálása. Négy éve sikeres népszavazást is tartottak a pusztán, hogy elszakadhassanak. Az ügyet akkor a Belügyminisztérium akasztotta meg, hiszen Da- ránypusztán az önkormányzatnak egyetlen vagyontárgya sincs. Az ott lakók még vásárolni is a környező falvak boltjaiba járnak. (Czene) Két házba fényes nappal betörtek Két családhoz is betörtek Bá- bonymegyeren. Fényes nappal hatoltak be az ismeretlen tettesek a Hunyadi utcában két családi házba, és színes tévét, videomagnót, ékszereket, készpénzt vittek el. A kár csaknem 200 ezer forint. A siófoki rendőrkapitányságon elmondták: egyre több idegen jön gépkocsival a Koppány völgyi falvakba; különböző ürügyekkel bekopogtatnak a házakba, s ha nincs otthon a tulajdonos, riglihúzással vagy az ajtót befeszítve behatolnak, kirámolják a lakást. A lakosságnak is figyelnie kellene az idegenekre mozgására: így megelőzhető lenne több betörés is. Lassan elnéptelenedik a határ; a gazdák végeztek a szántóföldi munkákkal. A Koppány völgyében sokan csak kis parcellák termésével egészíthetik ki jövedelmüket Nagy a munka- nélküliség, s az is gazdálkodik, akinek nincsenek meg ehhez a szükséges ismeretei. A legnagyobb gond: a legtöbbnek pénze sincs műtrágyára, jó minőségű vetőmagra és gépekre. A kárpótlási földeket azonban művelni kell, ezt jogszabály írja elő. Emiatt sokan pár ezer forintért, esetleg malacért adják bérbe a földet. Alkupozíciójuk rossz; nem egyszer ingyen is kínálják, csakhogy ne gazosodjon el. Gép híján kis haszon — A betakarítás a legkritikusabb — állította a bonnyai Szu- menauer Fiilöp. — Akkor már rengeteg pénz és munka fekszik a termésben. Egyszerre érik be mindenkinek a búza, a napraforgó, a kukorica, a szövetkezet meg természetesen először magának arat, utána szegődik csak bérmunkára. Egyik legfontosabb dolgom volt, hogy gépeket gyűjtögessek össze. Kiselejtezett, rossz állapotú s ezért viszonylag olcsó eszközöket vettünk, aztán a fiam, aki ezermester, használhatóvá bütykölte valamennyit. Traktort is vásároltunk kéz alól. Kombájnra azonban nem telik; a használt is milliókba kerül. Annak ára nem terem meg a mi öt hektárunkon. Muszájból dolgozik a család; az unokák a nyáron itt kapáltak, a kukoricát kézzel vetettük el. — Hiába termelünk, ha eladni nem lehet — mondta a bábony- megyeri Szabó László, aki állataival eteti föl, ami a földjéről a fészerbe vagy a szárítóba került. — A tíz koca, két törzskönyvezett kan, s most 56 hízó a termés kilencven százalékát föleszi. Évente öt-hat vagon gabonát is ledarálok, temérdek villanyárammal. De emellé mindenképpen kell vennem tápot is. Egy 100 kilóra hízott koca 4,5 mázsa abrakot és 4,5 ezer forintHosszú távú gazdasági koncepciót dolgoz ki a Koppány völgye Területfejlesztési Társulás. Erre nyert 2,8 millió forintot a térség a megyei területfejlesztési tanács pályázatán. A tanulmány elkészítését a budapesti 3K Con- sens irodára bízták, s a napokban kezdték meg az adatgyűjtést. Több pályázatot is készített már a 3K iroda a térségről, s ezek a régió gazdasági fejlődését nyi tápot eszik meg. Amikor eléri a súlyát és leadom, ezer forintot ha keresek darabján. Szabóéknál az egész család földdel, állatokkal foglalkozik. Fia mezőgazdasági gépszerelő, ő tartja rendben a gépeket. Mint mondta: rémséges lehet másnak a sorsa, ha ő — akinek mindene: gépe, tapasztalata megvan — ilyen nehezen boldogul. Tudja: ha a szinte elviselhetetlen körülmények miatt egyszer fölszámolná a gazdaságát, újraindítani soha nem lenne képes. Hasonló utat jár a két család: a nyugdíjas családfő irányítja a munkát, s a fiatalok — más megélhetésük nincs — segítenek. Senkinek nem éri meg Akiknek nincs gépük, azok többsége a szövetkezeteket hibáztatja a nyomorúságukért, kiszolgáltatottságukért. Mert egyre emelik a bérmunka árát. Hogy van feszültség, azt elismerte Matesz Pál, a szorosadi Koppányvölgye termelőszövetkezet elnöke. Ugyanakkor elmondta: megpróbálnak segíteni mindenkin a lehetőségeik szabta segítették. Ezért bízta meg ismét a társulás - tudtuk meg Dávid János irodavezetőtől. A koncepció a kistérség lehetőségeit, erősségeit foglalja össze, s erre alapozzák a a következő évek programjait. A napokban szociológus egyetemi hallgatók bevonásával már felkeresték a térség 25 önkormányzatát, gyűjtik a szükséges adatokat. Az önkormányzatok vezetői fogalmazták határokon belül. Például nem kérik meg igazán a szolgáltatások árát; idegen gazdáknak nyolcezer forintért (+12 százalék áfa) szántanak föl egy hektárt, ha kicsi a terület. Nagyobb munkánál alkudni is hajlandók. Géptulajdonos kisvállalkozók ennyi pénzért nem vállalnák. — A tagok háztájiját mindig megmunkáljuk — mondta Matesz Pál. — Az idén 100 vagon, jó árért nehezen eladható kukoricát is befogadtunk tőlük, hogy segítsünk nehéz helyzetükön. Ez a szerep rajtunk maradt; most még bújuk. Elöregedő gépeinket világbanki hitelből pótoljuk. A szorosadi szövetkezet nemrég vett nettó 20 miihó forintért John Deere kombájnt. A régi, Class Dominatorhoz most kellett vásárolni egy közepes fogaskereket 280 ezer forintért. Egy komplett lehajtó ára hárommillió, egy 30 centi hosszú kis tengelyé 380 ezer forint. Igazából nem éri meg elhasználni a más földjén. Ráadásul csaknem 120 forint a gázolaj literje. Gerbovits Jenó' Zicsben él. Gazdálkodóként kezdte, volt miniszter; most is a földből él. S meg azokat az elképzeléseket, amelyekre alapozhatják majd az újabb pályázatokat. Dávid János elmondta: a kérdezőbiztosok olyan témákban keresik a falvak vezetőit, amelyeket a területfejlesztési társulás közgyűlése már megfogalmazott; a közlekedés, illetve a kapcsolatok milyensége, más régiókkal való együttműködés. Ilyen az erdő- gazdálkodás feltételeinek meg/ Épül a ravatalozó Sérsekszőlősön Már a tetőszerkezet is fölkerül a héten a sérsekszőlősi ravatalozó új épületére. Az önkormányzat által meghirdetett munka kivitelezésével jól haladnak; ezt a három pályázó közül legkedvezőbb árajánlatot tevő, Kis Károly tabi vállalkozó nyerte el. Az épület 45 négyzetméter alapterületű, terveit - a helyi adottságokat és a rendelkezésre álló pénzt is figyelembe véve - készítette el Genszky István építész. Sérsekszőlősön azért kellett új ravatalozót építeni, mert júniusban a tornádó romba döntötte a régi épületet. A mintegy 3,5 millió forintba kerülő beruházás finanszírozására a pénzt vis major támogatásként nyerte a sérsekszőlősi önkormányzat. K. J. politikusként nagyobb rálátása van élettere túlélési esélyeire: — A parasztember nem ceruzával dolgozik — mondta. — Az új adótörvény számlagyűjtésre, bukásra kényszeríti, mert nem erre született. Ráadásul óriási, egyre növekvő költségekkel kell dolgoznia, s az olcsón átadott terményért vagy fizetnek neki, vagy évekig járhat a bíróságra. A túlélés esélye — Igazából nincs szükség a magyar árura — mondta Gerbovits Jenő. — Innen, Zicsből úgy gondolom, amiatt: a hivatalnokok az importengedélyek kiadásán jól keresnek. Az egész világ ide hordja a termékeit, mi pedig kivágjuk a gyümölcsfáinkat, és egyre kevesebb faluban látni már tehenet is. Gerbovits Jenő elmondta azt is: hat hektáija van, s rajta kívül fél az egész család. Ha ugyanis a szövetkezetek - mint legutóbb a pusztaszemesi - bedobják a törülközőt, a kis gazdáknak, akik hitelhez, géphez nem juthatnak, nem lesz kivel műveltetni a földjüket. Czene Attila teremtése is - ez elősegítené a foglalkoztatást. Fontos a mező- gazdaság lehetséges fejlesztésének feltárása, és a turizmusba való bekapcsolódás is. A hosszú távú stratégia kidolgozása végett vállalkozókat és vállalatokat is felkerestek az iroda munkatársai, hogy javaslataikat beépíthessék a térség fejlesztési programjába. A koncepciót néhány hónap alatt elkészítik. K. J. E-Mail előfizetés a Soros-alapítványtól A tabi városi könyvtárnak E- Mail számítógépes levelezési lehetőséget teremtett a Sorosalapítvány. Ez a szolgáltatás egy évre szól. Pályázat útján a Kulturális Nemzeti Alapítvány most adott 200 ezer forintot a könyvtáron belül működő pártoló köz- alapítványnak - a pénzen számítógépiét vesznek, s a berendezések fejlesztésre használják fel. Telt ház a nágocsi „Árvácskában” A nágocsi Árvácska anya- és csecsemőotthonban, melyet a Dunántúli Református Egyház- kerület tart fenn, telt ház van: tíz kismama és 14 gyermek ellátásáról gondoskodnak. Az otthonba a krízishelyzetbe került kismamák nyernek elhelyezést. Sikeres véradónap tabi vállalatoknál A vöröskereszt tabi területi szervezete tartott legutóbb sikeres véradónapot a helyi vállalatok és intézmények dolgozóinak a közreműködésével. Ezúttal nyolcvanhárom donor segítette önzetlenül 33 liter vérrel a kaposvári kórház ellátását. Bemutató tanítás Bedegkéren Bemutató órát tartottak a bedeg- kéri iskolában a környező nyolc, kis településekről érkező, 1-2. osztályt oktató tanítóknak. A tíz elsős kisdiák Halász Lajosné osztályfőnök irányításával adott számot tudásáról. Ágyik Lajos polgármester is részt vett az órán. A bemutató tanítás rendszeres Bedegkér környékén, és mindig más községben tartják. Áfész-bérlemények dolgozóknak Tizenkét üzletét adta bérbe a Karád és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet; a bérlők szinte kivétel nélkül a cég alkalmazottjai. Most hat egységet üzemeltet az áfész, de nyereségre nem számítanak. Az áfész bevétele csak a 25 dolgozó megtartására elég. Hatszázezer forint télre: felkészültek a városi utak tisztítására Készenléti ügyelet Tabon Huszonnégy órás a szolgálat az ügyeletvezetőknek. Felkészült a gamesz, hogy ha lehullik a hó, járhatóak legyenek a tabi utcák. Hóeltakarításra, csúszásmentesítésére azonban most is csak 600 ezer forintot terveztek. — Kész a hóügyeleti utasítás; zökkenőmentesebb lesz a közlekedés — mondta Németh Lajos, a gamesz vezetője. Tab belterületi úthálózata huszonöt kilométer hosszú. A múlt télen 800 ezer forinttal költöttek többet a hóeltakarításra, mégis gyakori volt a gond a közlekedésben, szervezetlenség miatt. — Most az ügyeletvezető dönt, s azonnal intézkedik, ha a hó vagy az útra fagyott csapadék ezt szükségessé teszi. Állandó éjjel-nappali szolgálatot vezettek be a gamesz- nél. Eddig nem volt ilyen — mondta a vezető. Megszervezték a munkákat is. — Először a tömegközlekedési járművek megállóit, a gyalogosátkelőket és az iskolákhoz vezető utakat tisztítják meg. Egy Zetor és Ifa teherautó áll rendelkezésünkre, hótolóval felszerelve, illetve homokszóró gép, gréder, s ha kell, akkor még egy Ifa. Kész a hóeltakarítás útvonalterve is. A napokban állapodtunk meg a Tabép kft-vei, hogy a belterületi utcákon gréderrel takarítja el a havat; a munkát az értesítésünktől számítva negyedórán belül megkezdi. A város egyes területeire konténerekbe sózott homokot, a szakközépiskola mögötti családi házas lakóövezetbe és még néhány utcába homokot helyeztünk ki. így a közlekedés folyamatossága biztosítható. Tabon a hóeltakarításért felelős szervezet ötven köbméter homokot vásárolt, a TVG Rt pedig mintegy 25 köbméter speciális homokot szerzett be. A közterületeken - több kilométer hosszan - közhasznú munkások tisztítják majd a járdát. (Krutek) Expo-siker után exportnövelés Bábonymegyeren Piachódító Béta-Roll Mintegy 15 millió forintos szerződést kötöttünk a budapesti Print expo nemzetközi szakkiállításon - mondta Gál Tamás, a bábonyme- gyeri Béta-Roll Hengergumizó Rt vezérigazgatója. A növekvő érdeklődés alapján a további üzletkötések is 20-30 millió forintra tehetők. A bábonymegyeri cég a szak- kiállításon nyomdaiparban használatos hengereket mutatott be, videókazettán pedig új fejlesztéseit. Köztük egy speciális gumibevonat azokra a nyomdai gépekre, melyeken gyengébb minőségű papírral dolgoznak. Gál Tamás elmondta: a Béta-Roll Rt a kiállítás révén bővítette exportlehetőségeit is: elsősorban Romániában, illetve Ukrajnában és a volt jugoszláv területen dolgozó vállalatokkal. S a Print expo tapasztalatait felhasználva tervezik a következő évet; több olyan partner jelentkezett náluk, aki korábban a konkurenciával dolgoztatott. — Bevételünk az idén meghaladja a tervezett 190 millió forintot — mondta Gál Tamás —, jövőre pedig 230-250 millió a cél. Ehhez szükséges a kereskedelmi részleg erősítése; exportunkat a mostani tíz százalékról 25-30 százalékra kívánjuk növelni. Fontos a színvonal emelése és a szállítási határidők betartása is. K. J. Gyűjtik az adatokat huszonöt községben