Somogyi Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-26 / 276. szám

1996. november 26., kedd SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Gazdálkodókat szorító jogszabályok - A Koppány völgyében a kombájn a sztár Kézzel vetették a magot Sokat segít a gazdáknak, ha van saját gépük a föld megműveléséhez - vagy igénybe vehetik a szövetkezetét fotó: czene attila Daránypuszta vize, gondja Lehet úgy is számolni, hogy Som a megye egyik legna­gyobb faluja. Két határa csaknem tíz kilométerre esik egymástól. A dolog szépséghibája az, hogy az anyatelepüléstől négy kilo­méterre fekszik a 63 lakosú Daránypuszta, és a legtávo­labb Simonmajor, ahol mindössze egy család lakik. Somban már vezetékes gáz segíti az életet, Daránypusz- tán azonban az egészséges vízzel való ellátás is gondot jelent. A fúrt kút a vegyi anyagokat gyártó üzem terü­letén van, és az új tulajdonos már jelezte: hosszú távon nem vállalja az ellátás fele­lősségét. Az önkormányzat­nak a tárgyalások során olyan feltételeket kínált, amelyeket a testületi tagok nem tudtak elfogadni. Lenkey Tibor pol­gármester elmondta: 3,5 mil­lió forintba kerülne a bá- bonymegyeri vezetékre való rácsatlakozás. Ez ügyben pénzügyi segítséget kémek a kisrégió fejlesztési tanácsá­tól, hiszen a falurészben él az összlakosság tíz százaléka. Maga a polgármester sem tudja, hosszú távon mihez kezdhetnek Darány pusztával. Az ott lakók többsége mun­kanélküli. már most is hábo- rognak, hogy Somban sokkal magasabb színvonalú a la­kosság kiszolgálása. Négy éve sikeres népszavazást is tartottak a pusztán, hogy el­szakadhassanak. Az ügyet akkor a Belügyminisztérium akasztotta meg, hiszen Da- ránypusztán az önkormány­zatnak egyetlen vagyontár­gya sincs. Az ott lakók még vásárolni is a környező fal­vak boltjaiba járnak. (Czene) Két házba fényes nappal betörtek Két családhoz is betörtek Bá- bonymegyeren. Fényes nappal hatoltak be az ismeretlen tette­sek a Hunyadi utcában két csa­ládi házba, és színes tévét, vide­omagnót, ékszereket, készpénzt vittek el. A kár csaknem 200 ezer forint. A siófoki rendőrka­pitányságon elmondták: egyre több idegen jön gépkocsival a Koppány völgyi falvakba; kü­lönböző ürügyekkel bekopog­tatnak a házakba, s ha nincs ott­hon a tulajdonos, riglihúzással vagy az ajtót befeszítve behatol­nak, kirámolják a lakást. A la­kosságnak is figyelnie kellene az idegenekre mozgására: így meg­előzhető lenne több betörés is. Lassan elnéptelenedik a határ; a gazdák végeztek a szántóföl­di munkákkal. A Koppány völ­gyében sokan csak kis parcel­lák termésével egészíthetik ki jövedelmüket Nagy a munka- nélküliség, s az is gazdálkodik, akinek nincsenek meg ehhez a szükséges ismeretei. A legna­gyobb gond: a legtöbbnek pénze sincs műtrágyára, jó mi­nőségű vetőmagra és gépekre. A kárpótlási földeket azonban művelni kell, ezt jogszabály írja elő. Emiatt sokan pár ezer forin­tért, esetleg malacért adják bérbe a földet. Alkupozíciójuk rossz; nem egyszer ingyen is kínálják, csakhogy ne gazosodjon el. Gép híján kis haszon — A betakarítás a legkritiku­sabb — állította a bonnyai Szu- menauer Fiilöp. — Akkor már rengeteg pénz és munka fekszik a termésben. Egyszerre érik be mindenkinek a búza, a napra­forgó, a kukorica, a szövetkezet meg természetesen először ma­gának arat, utána szegődik csak bérmunkára. Egyik legfonto­sabb dolgom volt, hogy gépeket gyűjtögessek össze. Kiselejte­zett, rossz állapotú s ezért vi­szonylag olcsó eszközöket vet­tünk, aztán a fiam, aki ezermes­ter, használhatóvá bütykölte va­lamennyit. Traktort is vásárol­tunk kéz alól. Kombájnra azon­ban nem telik; a használt is mil­liókba kerül. Annak ára nem te­rem meg a mi öt hektárunkon. Muszájból dolgozik a család; az unokák a nyáron itt kapáltak, a kukoricát kézzel vetettük el. — Hiába termelünk, ha eladni nem lehet — mondta a bábony- megyeri Szabó László, aki álla­taival eteti föl, ami a földjéről a fészerbe vagy a szárítóba került. — A tíz koca, két törzskönyve­zett kan, s most 56 hízó a termés kilencven százalékát föleszi. Évente öt-hat vagon gabonát is ledarálok, temérdek villany­árammal. De emellé minden­képpen kell vennem tápot is. Egy 100 kilóra hízott koca 4,5 mázsa abrakot és 4,5 ezer forint­Hosszú távú gazdasági koncep­ciót dolgoz ki a Koppány völgye Területfejlesztési Társulás. Erre nyert 2,8 millió forintot a térség a megyei területfejlesztési ta­nács pályázatán. A tanulmány elkészítését a budapesti 3K Con- sens irodára bízták, s a napokban kezdték meg az adatgyűjtést. Több pályázatot is készített már a 3K iroda a térségről, s ezek a régió gazdasági fejlődését nyi tápot eszik meg. Amikor el­éri a súlyát és leadom, ezer forin­tot ha keresek darabján. Szabóéknál az egész család földdel, állatokkal foglalkozik. Fia mezőgazdasági gépszerelő, ő tartja rendben a gépeket. Mint mondta: rémséges lehet másnak a sorsa, ha ő — akinek mindene: gépe, tapasztalata megvan — ilyen nehezen boldogul. Tudja: ha a szinte elviselhetetlen kö­rülmények miatt egyszer föl­számolná a gazdaságát, újraindí­tani soha nem lenne képes. Hasonló utat jár a két család: a nyugdíjas családfő irányítja a munkát, s a fiatalok — más megélhetésük nincs — segíte­nek. Senkinek nem éri meg Akiknek nincs gépük, azok többsége a szövetkezeteket hi­báztatja a nyomorúságukért, ki­szolgáltatottságukért. Mert egyre emelik a bérmunka árát. Hogy van feszültség, azt elis­merte Matesz Pál, a szorosadi Koppányvölgye termelőszövet­kezet elnöke. Ugyanakkor el­mondta: megpróbálnak segíteni mindenkin a lehetőségeik szabta segítették. Ezért bízta meg ismét a társulás - tudtuk meg Dávid János irodavezetőtől. A koncep­ció a kistérség lehetőségeit, erősségeit foglalja össze, s erre alapozzák a a következő évek programjait. A napokban szocio­lógus egyetemi hallgatók bevo­násával már felkeresték a térség 25 önkormányzatát, gyűjtik a szükséges adatokat. Az önkor­mányzatok vezetői fogalmazták határokon belül. Például nem kérik meg igazán a szolgáltatá­sok árát; idegen gazdáknak nyolcezer forintért (+12 száza­lék áfa) szántanak föl egy hek­tárt, ha kicsi a terület. Nagyobb munkánál alkudni is hajlandók. Géptulajdonos kisvállalkozók ennyi pénzért nem vállalnák. — A tagok háztájiját mindig megmunkáljuk — mondta Ma­tesz Pál. — Az idén 100 vagon, jó árért nehezen eladható kuko­ricát is befogadtunk tőlük, hogy segítsünk nehéz helyzetükön. Ez a szerep rajtunk maradt; most még bújuk. Elöregedő gépeinket világbanki hitelből pótoljuk. A szorosadi szövetkezet nem­rég vett nettó 20 miihó forintért John Deere kombájnt. A régi, Class Dominatorhoz most kel­lett vásárolni egy közepes fo­gaskereket 280 ezer forintért. Egy komplett lehajtó ára há­rommillió, egy 30 centi hosszú kis tengelyé 380 ezer forint. Iga­zából nem éri meg elhasználni a más földjén. Ráadásul csaknem 120 forint a gázolaj literje. Gerbovits Jenó' Zicsben él. Gazdálkodóként kezdte, volt miniszter; most is a földből él. S meg azokat az elképzeléseket, amelyekre alapozhatják majd az újabb pályázatokat. Dávid János elmondta: a kérdezőbiztosok olyan témákban keresik a falvak vezetőit, amelyeket a területfej­lesztési társulás közgyűlése már megfogalmazott; a közlekedés, illetve a kapcsolatok milyen­sége, más régiókkal való együttműködés. Ilyen az erdő- gazdálkodás feltételeinek meg­/ Épül a ravatalozó Sérsekszőlősön Már a tetőszerkezet is fölkerül a héten a sérsekszőlősi ravata­lozó új épületére. Az önkor­mányzat által meghirdetett munka kivitelezésével jól ha­ladnak; ezt a három pályázó közül legkedvezőbb árajánlatot tevő, Kis Károly tabi vállalkozó nyerte el. Az épület 45 négy­zetméter alapterületű, terveit - a helyi adottságokat és a ren­delkezésre álló pénzt is figye­lembe véve - készítette el Genszky István építész. Sérsek­szőlősön azért kellett új ravata­lozót építeni, mert júniusban a tornádó romba döntötte a régi épületet. A mintegy 3,5 millió forintba kerülő beruházás fi­nanszírozására a pénzt vis ma­jor támogatásként nyerte a sér­sekszőlősi önkormányzat. K. J. politikusként nagyobb rálátása van élettere túlélési esélyeire: — A parasztember nem ceru­zával dolgozik — mondta. — Az új adótörvény számlagyűj­tésre, bukásra kényszeríti, mert nem erre született. Ráadásul óri­ási, egyre növekvő költségekkel kell dolgoznia, s az olcsón át­adott terményért vagy fizetnek neki, vagy évekig járhat a bíró­ságra. A túlélés esélye — Igazából nincs szükség a ma­gyar árura — mondta Gerbovits Jenő. — Innen, Zicsből úgy gondolom, amiatt: a hivatalno­kok az importengedélyek kiadá­sán jól keresnek. Az egész világ ide hordja a termékeit, mi pe­dig kivágjuk a gyümölcsfáinkat, és egyre kevesebb faluban látni már tehenet is. Gerbovits Jenő elmondta azt is: hat hektáija van, s rajta kívül fél az egész család. Ha ugyanis a szövetkezetek - mint legutóbb a pusztaszemesi - bedobják a tö­rülközőt, a kis gazdáknak, akik hitelhez, géphez nem juthatnak, nem lesz kivel műveltetni a föld­jüket. Czene Attila teremtése is - ez elősegítené a foglalkoztatást. Fontos a mező- gazdaság lehetséges fejlesztésé­nek feltárása, és a turizmusba való bekapcsolódás is. A hosszú távú stratégia kidolgozása végett vállalkozókat és vállalatokat is felkerestek az iroda munkatár­sai, hogy javaslataikat beépít­hessék a térség fejlesztési prog­ramjába. A koncepciót néhány hónap alatt elkészítik. K. J. E-Mail előfizetés a Soros-alapítványtól A tabi városi könyvtárnak E- Mail számítógépes levelezési lehetőséget teremtett a Soros­alapítvány. Ez a szolgáltatás egy évre szól. Pályázat útján a Kul­turális Nemzeti Alapítvány most adott 200 ezer forintot a könyv­táron belül működő pártoló köz- alapítványnak - a pénzen szá­mítógépiét vesznek, s a berende­zések fejlesztésre használják fel. Telt ház a nágocsi „Árvácskában” A nágocsi Árvácska anya- és csecsemőotthonban, melyet a Dunántúli Református Egyház- kerület tart fenn, telt ház van: tíz kismama és 14 gyermek ellátá­sáról gondoskodnak. Az ott­honba a krízishelyzetbe került kismamák nyernek elhelyezést. Sikeres véradónap tabi vállalatoknál A vöröskereszt tabi területi szervezete tartott legutóbb sike­res véradónapot a helyi vállala­tok és intézmények dolgozói­nak a közreműködésével. Ezút­tal nyolcvanhárom donor segí­tette önzetlenül 33 liter vér­rel a kaposvári kórház ellátását. Bemutató tanítás Bedegkéren Bemutató órát tartottak a bedeg- kéri iskolában a környező nyolc, kis településekről érkező, 1-2. osztályt oktató tanítóknak. A tíz elsős kisdiák Halász Lajosné osztályfőnök irányításával adott számot tudásáról. Ágyik Lajos polgármester is részt vett az órán. A bemutató tanítás rend­szeres Bedegkér környékén, és mindig más községben tartják. Áfész-bérlemények dolgozóknak Tizenkét üzletét adta bérbe a Karád és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövet­kezet; a bérlők szinte kivétel nélkül a cég alkalmazottjai. Most hat egységet üzemeltet az áfész, de nyereségre nem számí­tanak. Az áfész bevétele csak a 25 dolgozó megtartására elég. Hatszázezer forint télre: felkészültek a városi utak tisztítására Készenléti ügyelet Tabon Huszonnégy órás a szolgálat az ügyeletvezetőknek. Felké­szült a gamesz, hogy ha lehullik a hó, járhatóak legyenek a tabi utcák. Hóeltakarításra, csúszásmentesítésére azonban most is csak 600 ezer forintot terveztek. — Kész a hóügyeleti utasítás; zökkenőmentesebb lesz a közlekedés — mondta Né­meth Lajos, a gamesz veze­tője. Tab belterületi útháló­zata huszonöt kilométer hosszú. A múlt télen 800 ezer forinttal költöttek többet a hóeltakarításra, mégis gya­kori volt a gond a közleke­désben, szervezetlenség mi­att. — Most az ügyeletvezető dönt, s azonnal intézkedik, ha a hó vagy az útra fagyott csa­padék ezt szükségessé teszi. Állandó éjjel-nappali szol­gálatot vezettek be a gamesz- nél. Eddig nem volt ilyen — mondta a vezető. Megszer­vezték a munkákat is. — Először a tömegközle­kedési járművek megállóit, a gyalogosátkelőket és az isko­lákhoz vezető utakat tisztítják meg. Egy Zetor és Ifa teher­autó áll rendelkezésünkre, hó­tolóval felszerelve, illetve homokszóró gép, gréder, s ha kell, akkor még egy Ifa. Kész a hóeltakarítás útvonalterve is. A napokban állapodtunk meg a Tabép kft-vei, hogy a belterületi utcákon gréderrel takarítja el a havat; a munkát az értesítésünktől számítva negyedórán belül megkezdi. A város egyes területeire kon­ténerekbe sózott homokot, a szakközépiskola mögötti csa­ládi házas lakóövezetbe és még néhány utcába homokot helyeztünk ki. így a közleke­dés folyamatossága biztosít­ható. Tabon a hóeltakarításért fe­lelős szervezet ötven köbmé­ter homokot vásárolt, a TVG Rt pedig mintegy 25 köbmé­ter speciális homokot szerzett be. A közterületeken - több kilométer hosszan - köz­hasznú munkások tisztítják majd a járdát. (Krutek) Expo-siker után exportnövelés Bábonymegyeren Piachódító Béta-Roll Mintegy 15 millió forintos szerződést kötöttünk a bu­dapesti Print expo nemzet­közi szakkiállításon - mond­ta Gál Tamás, a bábonyme- gyeri Béta-Roll Hengergu­mizó Rt vezérigazgatója. A növekvő érdeklődés alapján a további üzletkötések is 20-30 millió forintra tehetők. A bábonymegyeri cég a szak- kiállításon nyomdaiparban használatos hengereket muta­tott be, videókazettán pedig új fejlesztéseit. Köztük egy spe­ciális gumibevonat azokra a nyomdai gépekre, melyeken gyengébb minőségű papírral dolgoznak. Gál Tamás el­mondta: a Béta-Roll Rt a kiállí­tás révén bővítette exportlehe­tőségeit is: elsősorban Romá­niában, illetve Ukrajnában és a volt jugoszláv területen dol­gozó vállalatokkal. S a Print expo tapasztalatait felhasz­nálva tervezik a következő évet; több olyan partner jelent­kezett náluk, aki korábban a konkurenciával dolgoztatott. — Bevételünk az idén meg­haladja a tervezett 190 millió forintot — mondta Gál Tamás —, jövőre pedig 230-250 mil­lió a cél. Ehhez szükséges a ke­reskedelmi részleg erősítése; exportunkat a mostani tíz szá­zalékról 25-30 százalékra kí­vánjuk növelni. Fontos a szín­vonal emelése és a szállítási határidők betartása is. K. J. Gyűjtik az adatokat huszonöt községben

Next

/
Thumbnails
Contents