Somogyi Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-20 / 271. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1996. november 20., szerda Az egykori óvodások igényesebbek, de még létforma a kukázás A példa ereje Büssüben Nehéz az eddigi életformán változtatni - Büssüben különösen FOTÓ: VÁRNAI Lehet-e nagyobb öröme egy cigányóvoda vezetőjének annál, mint ha tiszta ruhában, gondozottan érkeznek a gyerekek? A biissüi óvodát kilenc éve vezető Fekete Gyu- lánénak mindenesetre most ez a legnagyobb eredmény. Korábban mosdatással és átöl- töztetéssel kellett kezdeni a napot. Ma már csak a váltócipőt biztosítja az önkormányzat. — A szülők - bár legtöbbjük most is munkanélküli vagy rokkantnyugdíjas - presztízskérdést csinálnak abból, hogy a kicsi megjelenésében se maradjon le hasonló korú társaitól — mondta az óvónő. — Maguk is megpróbálnak tenni életük jobbítása érdekében, de kevés sikerrel. Amelyik egy kicsit is kikupálódik és elüt a többitől, azt kiveti magából a közösség; a falu lakossága pedig még nem fogadja be. Ezért nehéz az etnikum életformáját megváltoztatni. A büssüi óvodába 22 kisgyerek jár. Naponta háromszor - mindössze 57 forintért - kapnak meleg ételt, tízórait és uzsonnát. Sokuknak ez a napi betevője. Akad azonban olyan kicsi is, aki a szülők rendezetlen élete miatt rend- szertelenül jár óvodába, s már apró gyerekként átéli a felnőttélet minden velejáróját, és „bűnözővé” válik. Büssüben évente legalább háromszor törtek be az óvodába. A gyereket küldték előre, a kisablakon: terepszemlére és a lopott holmi kicsempészésére. Tavaly decemberben riasztókészüléket szerelt föl az önkormányzat. Azóta - az óvónő legnagyobb örömére - nem tűnt el semmi. Igaz, kapni sem nagyon kapnak, csak az önkormányzat támogatásában reménykedhetnek. Vállalkozó, civil segítő nincs a faluban. A hátrányos helyzetű, etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek után évente 5000 forinttal megemelt normatívát biztosít az állam. Kellenének udvari játékok is, ám arra már nem fiitja. S arra sem, hogy a délutánt egészséges, mély alvással töltsék az óvodában. Legtöbbjüknek pedig ez lenne az egyetlen gyógyír. Testi és szellemi visszamaradásukat ezért is nehéz kiegyenlíteni. Lassabban zárkóznak föl iskolás társaikhoz, sok köztük a kisegítős. — Ha a falugondnok szabadságra megy, a bejárás is nehéz. Az új sorból, két kilométer távolságból ugyanis ő hordja a gyerekeket; legtöbbjük csak 4-5 éves korában jut el a kisdedóvóig. Reményre ad okot, hogy lassan szülőkorba érnek egykori óvodásaim, s ők már gondot fordítanak gyermekük nevelésére. A nyomorúság azonban sok mindenért felelős. Télapó közeledvén megkérdeztem a gyerekeket, hogy a kertek alatt járó puttonyostól mit szeretnének leginkább. — Anyukám megígérte, hogy elvisz Kaposvárra kukázni — vágta rá ragyogó arccal egy apróság. Büssüben ma még ez a legnagyobb ajándék. Várnai Ágnes Igái és Ráksi gázt szeretne A tokaji parkerdőből Bárdudvarnokra Út öt falun keresztül Kaposmérői diákok a Csodák palotáéban A kaposmérői iskola hetven tanulója tíz kísérővel tekintette meg Budapesten a közelmúltban átadott Csodák palotáját. Ezután egy állatkerti sétán vettek részt. A gyerekek közül né- hányan jutalomból vehettek részt a kiránduláson. Szeretetszolgálat memyei székhellyel Memyére került a kaposvári egyházmegye Karitász Szeretetszolgálatának székhelye. Vezetője Ifi Géza memyei plébános, aki csütörtökönként fogadja a plébániavezetők által hozzá irányított híveket. * Énekesek Taszárról, Szentbalázsról Dobos Gyula balatonszemesi plébános meghívására Szemesen és Balatonőszödön működött közre a hétvégi szentmisén a taszári és szentbalázsi gitárosénekes csoport. Az együttes Csomay Tünde vezetésével ifjúsági énekeket adott elő. Jegyzőre vár Gige és Hedrehely Gigében és Hedrehelyen is helyettesítéssel látják el a jegyzői feladatokat. A megyei közigazgatási hivatal november 30-ig adott haladékot a két település önkormányzatának. Ha továbbra sem töltik be az állást, a két település kénytelen lesz a körjegyzőséget választani, hogy legyen törvényességi őre az önkormányzati munkának. Bérmunkákkal Magyaratádon A magyaratádi Barátság szövetkezet elvégezte az összes szántóföldi munkát. Saját részükre betakarították a kukoricát, befejezték a 300 hektárnyi mélyszántást, valamint 600 hektáron az őszi kalászosok vetését. Most csak bérmunkát végeznek. A környékbeli mező- gazdasági vállalkozóknak kukoricát szednek, szárítanak, valamint az őszi mélyszántást is elvállalják. Igái és Ráksi közösen szeretné megépíttetni a két települést ellátó gázvezetéket. A somodori fővezetékhez kapcsolódó rendszernek már elkészült a tanulmányterve, ám a kiviteli tervhez hiányzik négymillió forint. A beruházás ugyancsak tetemes összegre rúg: a tavalyi árakon számolva mintegy 120 millió forintba kerülne. A működési hiánnyal küszködő két település önkormányzata egyelőre nem tudja előteremteni azt a pénzt, amit a bekötésért családonként további nyolcvanezer forinttal kellene kiegészíteni. Saját forrás híján pedig pályázati pénzben sem reménykedhetnek. A két falu polgármestere most a Kögázzal tárgyal a gázberuházás mielőbbi megvalósítása érdekében. V. Á. Elkészült a Szennát Bárdudvarnokkal összekötő út. Ugyan még nem adták át hivatalosan, de a térség polgármesterei újabb beruházáson törik a fejüket. Azt tervezik ugyanis, hogy a kaposvári Tókaji-park- erdőt összekötik Bárdudvarnokkal. Kaposszerdahely, Kaposúj- lak, Kaposmérő, Szenna és Bárdudvarnok polgármestere már tárgyalt a tervekről. Úgy vélik: a hat kilométeres, szilárd burkolatú út mindegyik településnek hasznos lenne. Főútvonalon kívül és zöldövezetben haladna, aminek kiváltNémet vagy angol háziasz- szony süti meg a csirkét vagy pulykát, ami itt, Jutában nőtt fel — mondta Vaskó József. A férfi korábban gázszerelő volt, felesége műszerész. Jutában, Hetesen, Bonnyán csirkét és pulykát nevelnek. Négy éve fogtak vállalkozásba, s több mint nyolcvanezer pulykát neveltek fel. Ott jártunkkor éppen tizenkét ezer egynapos csibe csipogott a jutái telepen. — Se éjjelünk, se nappalunk — mondta Vaskó József. — Ez a sok csirke folyamatos munkát kíván. Egy órányi lazaság milliós kárt okozhat. A csirkék fegyelemre szoktatják az embert. Igaz, az első néhány hónap iszonyatosan kemény volt, a siker azonban igen jólesik. A sárvári baromfifeldolgozóval tartják a kapcsolatot. A pulykát hathetesen kapják: a A jutái telepen 12 ezer csirkét nevelnek fotó: király j. Béla képpen örülnének a turisták, akik kerékpárral vagy akár gyalog is végigjárhatnák ezt a távot. A kiskerttulajdonosok, a szőlőhegyi gazdák szintén profitálnának ebből, mivel így könnyebben megközelíthetnék telküket és ez a szakasz gyorsan gazdasági úttá válna. Az öt falu polgármestere a tavasszal újra egy asztalhoz ül, hogy megvitassa a pályázati lehetőségeket. Azt tervezik, hogy ütemezve fognak hozzá a beruházáshoz, amelyet óvatos becslések szerint százhúszmillió forintból lehetne megvalósítani. (Lőrincz) tojókat 16, a kakasokat 21 hetes korukban adják le, 8,5, illetve 16 kilósra hizlalva. Húsuk egészséges, jó ízű. Hazánkban jelenleg még viszonylag kevés fogy, ezért Ausztriába, Angliába, Németországba viszi a sárvári cég. Hasonló a helyzet a csirkével is: a zöme külföldön kel el. Az egészséges baromfinak jó ára van az Európai Unió országaiban. Vaskóék az egynapos csibéket hathetes korukig nevelik. — A betegség az állattartók réme — mondta a gazda. — Szerencsések vagyunk, eddig nem volt vész. Ez persze rengeteg energiába és pénzbe került. Ellenőrzött tápot kaptak az állatok, állandóan figyeljük az ólak hőmérsékletét. Szükség van munkára is, korábban alig találtunk becsületes napszámost. Ezen a munkanélküliség sem segít. Az elején úgy gondoltam, hogy könnyen találok munkást: hihetetlen, de szinte lasszóval kell fogni az embereket. S nem mindenki végzett becsületes munkát, volt aki minden mozdíthatót ellopott. — A sok bosszúság ellenére sem adtuk fel — mondta Vaskóm? Rákóczy Erzsébet. — Megszerettük ezt a nehéz, de érdekes munkát. Meggazdagodni nem lehet egyik napról a másikra. Azt szeretnénk, ha kicsiny gazdaságunk megerősödne, fokozatosan fejlődhetnénk. Sorolják terveiket: Hetesen pulykát tartanak, és meg akarják vásárolni a jutái telepet. Úgy több állatot tarthatnak. Mindezt persze úgy, hogy ne menjen a családi élét rovására. A házaspárnak van egy nyolcéves kislánya, és a fiatal asz- szony áprilisra várja második gyermekét. (Harsányi) Pontos munkát tervez a fiatal házaspár Jutái csirke Angliába Kelet varázsa Hetesen Régészeti ásatások, a Szentföld rejtélyei, letűnt kultúrák izgalmas szertartásai elevenedtek meg az ausztrál Cedric Wallace előadásai nyomán az elmúlt hetekben a hetesi Somssich Imre Általános Iskola és Óvodában. Nem kellett csalogatni a diák- közönséget, még a kis elsősök is jegyzetfüzetet szorongatva várták a rendkívüli órákat. Az ókori helyszíneket kutató szakember előadásaihoz kapcsolódott Csalami László egészséges életmódról szóló programja, a tanulók mentálhigiénés neveléséről. Mindezt ingyen közvetítették az érdeklődőknek. — Egy angol barátom ajánlotta fel a magyar programot, s ezzel együtt támogatását, ismerve az én archeológiái, történelmi és bibliai feljegyzések iránti szenvedélyemet — mondta Cedric Wallace. — Egyházi szervezésben jöttem Magyarországra. Szeretném megosztani mindenkivel, amit kutatásaim során tapasztaltam. Az első utamra saját pénzemből, később egyházi segítséggel jutottam el. Az ókori Kelet több országát bejártam, köztük Szíriát, Izraelt, Jordániát, Egyiptomot;oda többször is visszatértem. Az egyetemen történelem szakot végeztem, ez határozza meg az érdeklődésemet, és szeretem képen megörökíteni a csodákat. A Közel-Keleten a bibliai történések nyomait kutattam, saját szememmel akartam meggyőződni azok igazáról. Tapasztalataimat szívesen mások elé tárom. Több ezer fotó készült, egy-egy útról volt úgy, hogy hatvan tekerccsel tértem haza. Innen például Törökországba készülök, és negyven tekercs filmet csomagoltam be. Cedric Wallace-tól megtudtuk azt is: hazájában kevesen folytatnak hasonló kutatómunkát, ám az érdeklődés rendkívüli az általa összegyűjtött izgalmas ismeretek iránt. Talán azért is, mert kevésbé ismert helyszíneket örökít meg képein, s hozzá érdekes történeti áttekintést nyújt. A múlt rejtélyei mindig vonzották az embereket, akik szívesen ülnek be érdekfeszítő előadásaira mindenütt, Ausztráliától Afrikáig. Izményi Éva Méhek a gazda gatyájában- Te, Lackó, amíg elmegyek a templomba, figyelj a méhe- imre, nehogy elvigyék a kap- tárakat. Egy mélykúti méhész, Purkácz Miklós jó pár évtizede kérte erre az akkori kamaszfiút, aki nem tudott betelni a méhraj látványával, a pörgetések izgalmával. Radvánszky László ma már ismeri a méhészkedés fortélyait. Mi több, kézzel-lábbal is meg tudja mutatni: „barátai” hogyan gyűjtik a nektárt a virágkely- hekből, s az édesharmatot a levelekről, ágakról. Hogy szakkönyvekből meg lehet-e tanulni a méhészkedés csínját-bínját? A kiskorpádi méhész szerint meg, de jó, ha kéznél van egy idősebb társ, aki kezdetben segít, és a legkorszerűbb eszközökkel is megismerteti leendő kollégáját. Most egy siketnéma fiatalemberrel foglalkozik Radvánszky László, akinek több mint harminc éve kedvenc foglalatossága a méhészkedés. A nyugdíjas férfi csak ritkán használ védőöltözetet; megszokta már a szúrásokat. Még a nadrágjába is belebújtak a méhek. Nevetve megjegyezte: a méhcsípésnél a lórúgás sokkal rosszabb. 1968-ban nem kellett pörgetnie, mert az egész országban lefagyott a virág a fákról. Az idei év közepes volt. A meleg miatt előbb nyílott az akác; a családok nem tudtak felerősödni. A hárs valamivel többet hozott. Nagy ellensége az atka, ami bizony harminc éve még nem tizedelte meg az állományt. Most viszont — ha nem elővigyázatos a méhész — családok százait képes elpusztítani. A méhek négy-öt hónapon át adnak munkát. A gazdának türelmesnek kell lennie. A kapkodást vagy a méh, vagy a termés sínyli meg. Értékes mézet adnak a somogyi erdők is, de a „folyékony napsugárból” vajmi keveset fogyaszt a magyar. A hazai átlag mindössze harminc dkg személyenként. A termés nyolcvan százaléka — jelentős hasznot hozva az államnak — külföldi piacokon kel el. A németek személyenként 1,5-2 kiló mézet fogyasztanak évente - teában, süteményben. (Lőrincz)