Somogyi Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-20 / 271. szám
1996. november 20., szerda SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 5 A földvári polgármester esete Tocsik Mártával Sürgős hívás Havannából — Sokáig kerestem az ÁPV Rt-nél illetékest, aki konkrétan tudott és akart volna választ adni a Balatonföldvárral kapcsolatos kérdéseimre - mondja vissza Berkes László polgármester de nem találtam. Ez év elején írtam az ország minden vezetőjének; elpanaszoltam: bár a város bírósági perben is megnyerte vitás ügyeit, az állami hivatalnokok semmibe veszik a döntést, nem fizetik ki a járandóságot. Nem kaptam választ egyiküktől sem. Ellenben írt dr. Hoóz Tibor, az ÁPV Rt jogi igazgatója: levelében dr. Tocsik Mártát javasolta közvetítőnek. (Ez a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélete után történt!) Az ügyvédnőnél Lovas Péterrel találkoztam a Vektor Rt egyik tulajdonosával. Dr. Tocsik Márta megígérte: segít. Sokáig nem történt semmi. Felhívtam mérgemben Lovas Pétert, és botrányt ígértem. Másnap utazás közben kerestek telefonon, és a sofőröm azt mondta: sajtótájékoztatóra sietek a fővárosba. Gondolom, ez hatott, mert dr. Tocsik Márta rövidesen a kubai Havannából hívott fel telefonon, aztán a Matáv-részvé- nyekért 220 százalékos árfolyamot kaptunk. Sikerdíjat nem fizettünk. Egyébként a sajtótájékoztatónak semmi köze nem volt a vagyonügyhöz. Berkes László és dr. Filiszár Tibor siófoki ügyvéd furcsállja, hogy az önkormányzatok vagyonhoz jutásával kapcsolatban mostanában egyre többen értetlekednek: egyáltalán miért kellett közvetítőkhöz fordulni? Az alábbi beszélgetésből ez is kiderül. — 1992 őszén éreztük,hogy valami sántít a vállalatok átalakulása következtében, az alattuk fekvő belterületi földek után a településeknek járó vagyon nagyságával kapcsolatban — mondta Berkes László. — Az Expressért például az értékének kevesebb mint 30 százalékát adták volna oda egy. bonyolult számítás alapján. Az ÁPV Rt jogászkollektíváját jogosan bírálják, miért vett igénybe külső segítséget, de az önkormányzati apparátusokban nincs erre képzett szakember. A jó belgyógyász sem tud oparálni. A testület emiatt dr. Filiszár Tibort bízta meg ügyeink képviseletével. Dr. Filiszár Tibor szerette volna felvenni a kapcsolatot az ÁVÜ illetékeseivel, de egyetlen esetet kivéve választ sem kapott. Ekkor döntöttek úgy, hogy próbapert indítanak. Négy esetet választottak ki. Az első ügyet első fokon még 1993. április 26-án megnyerték a Fővárosi Bíróságon. Ezután kezdtek érdeklődni náluk az ügy részletei iránt más ön- kormányzatok. Tanácsot adtak. — Nem igaz, hogy a napnál is világosabb volt, mit kell tennie az önkormányzatoknak — állította az ügyvéd. — Az üzleti adatokat, az átalakulások időpontját, módját titokként kezelték. Az ÁPV Rt még 1995 közepén is könyvszakértői véleményt nyújtott be, hogy az ön- kormányzatoknak nincs igazuk. Tehát perre lettek kényszerítve. Egyébként az első két nyert ügy után felajánlottuk, hogy tekintsünk el a további vitáktól, hiszen nagyon költséges dolog a vesztesnek viselni a költségeket. De továbbra is mindent megfellebbeztek. Legutóbb három hete csak úgy fizettek, hogy végrehajtással fenyegette meg a földvári ön- kormányzat az ÁPV Rt-t. — Valószínű: tudták már, hogy előbb-utóbb fizetniük kell majd, ráadásul egyre több ön- kormányzat kezdett el pereskedni — mondta Berkes László. — Ekkor léptek színre a közvetítők. Amelyik önkormányzati vezető előzetes testületi felhatalmazással kötött egyezséget, azt megértem. Hiszen mindenki szorult helyzetben van, a lakosságot egyre több helyi adóval kell terhelni. S bebizonyosodott: bár bíróságon megnyert per után nem fizet az ÁPV Rt, a közvetítők nagyon gyorsan meg tudják szerezni sikerdíj ellenében a pénzeket. — Az állam akkor járt volna a legjobban, ha a törvény megszületését követően kiadta volna az önkormányzatoknak a részvényeket. Ezek ugyanis sok esetben annyit sem értek, mint a névértékűk — állította dr. Filiszár Tibor. — A részvényeket felvásárló befektetők azonban 100 százalékos tulajdont akartak, nem pedig több önkormányzattal vitatkozni a működtetés során. Egyébként ha az ÁPV Rt illetékesei azt mondják: rossz az 1989-es törvény, igazuk van. De a törvényt nekik is be kellene tartaniuk. 1992-ben módosították a törvényt, az ezt követő átalakulási ügyekre már ez vonatkozik. Lényege az önkormányzatok szempontjából: a cég állapotát is tükröző arányszám szerint fizetnek, készpénzzel. Csak azt követően, ha a részvényeket eladták. A szakemberek szerint ez a folyamat teljesen ellenőrizhetetlen; rálátása a folyamatban levő ügyekre az ön- kormányzatoknak nem lehet. Czene Attila Székelyudvarhelyről érkezett Kaposvárra az első tanuló Erdélyben is kulcslyuksebészet Dr. Venczel László székelyudvarhelyi sebész átveszi az oklevelet dr. Rozsos Istvántól Dr. Venczel László, a székelyudvarhelyi városi kórház sebész-főorvosa a külföldön élő magyar orvosok közül elsőként tanulta meg dr. Rozsos István kaposvári sebészprofesszor mikrolaparotómiában végzet epehólyag-műtétének technológiáját. Egy hét alatt a Kaposi Mór Megyei Kórház vendégeként hét ilyen operációnál asszisztált. Hazatérve nemcsak alkalmazni, hanem továbbadni is kívánja az új eljárást, amelynek lényege, hogy a 2-3 centiméteres műtéti seben keresztül távolítják el az epehólyagot a kövekkel, s a beteg néhány nap után már elhagyhatja a kórházat és munkába állhat.- Egy sebészkongresszuson 1994-ben már hallottam erről az eljárásról. Korábban a Magyar Sebészetben is olvastam a mini- laparotómiában végzet epehólyag-eltávolításról. Debreceni és szegedi kongresszusokon pedig tapasztaltam, igen kedvezően fogadták az eljárást. Megörültem, amikor Rozsos professzor meghívott Kaposvárra a magyar orvosok világtalálkozójára, s ott azt mondta: szívesen lát és megadja a lehetőséget, hogy helyben is tanulmányozzam a módszert. Ezt használtam ki most, s tapasztaltam: jobb mint a klasszikus epehólyagműtét. Legalább olyan jó, mint a laparoszkópos, de talán még jobb is annál, mert gyorsabban kivitelezhető, sokkal olcsóbb és nem utolsó sorban magyar. 1991-ben, svájci tanulmányutam alkalmával láttam egy laparoszkópos epehólyagműtétet a rorshachi kórházban. Akkor még csak álomnak tűnt a hazai meghonosítása. Idén februárban azonban a mi kórházunkban is beindult, és azóta már több mint 200 műtétet végeztünk, nagyon jó eredménynyel. Sok sebész azonban kudarcként éli meg, ha műtét közben át kell térni a nagy hasi feltárásra. Pedig ez nem kudarc: a sebész szakmai érettségét bizonyítja. Azt, hogy tudjuk, mikor kell a beavatkozást abbahagyni és hagyományos úton folytami. A betegek kérik ezeket a műtéteket, de nagy kiábrándulás számukra, ha a sebész a klasszikus módon fejezi be az operációt. Én már korábban is éreztem: kell lennie közbülső megoldásnak. Ezt láttam meg a Rozsos-féle technikában a debreceni kongresszuson. Azóta szilárd meggyőződésem, hogy a hagyományos és a laparoszkópos műtétek rendkívül egyszerű alternatívája ez, olyan, amelyet sokkal könnyebb kivitelezni mint az előzőeket. A betegek operációt követő fölgyógyulása pedig rendkívül gyors és jó. Olyan sok klasszikus és laparoszkópos műtétet végeztem, hogy a tapasztalatcserén csak azt kellett néznem: milyen mozdulatokat végez az, aki a módszert kitalálta. Ügy döntöttem: ha hazaérek, a gyakorlatban is azonnal nekilátok.- A műszereket honnan szerzi be?- A feltáráshoz szükséges eszközöket Balogh István, a Noviki Kft ügyvezető igazgatója a rendelkezésemre bocsátotta. Fénykábelt is kaptam, amelyhez illeszteni tudom a meglévő fényforrásomat. Remélem, rövidesen hozzájutunk az eredeti felszereléshez is. Az erdélyi magyar orvosok lehetőségei azonban nagyon korlátozottan, ezért pályázatokat nyújtunk be a különböző alapítványokhoz. Sebésztovábbképző tanfolyamokon ma még sajnos - a feltételek hiánya miatt - nem lehet elsajátítani a Rozsos-féle módszert. Az oktatás mégis folyik.- Folyamatosan jönnek az ország minden részéből, s külföldről is több száz jelentkező van - mondta dr. Rozsos István. - Szeretném, ha a külföldi kollégák egy, a hasüregbe helyezett mikrokamera segítségével követhetnék nyomon a történéseket. A kis nyílásból ugyanis még az asszisztens sem igen látja a műtéti területet. Abban bízom, hogy ennyi viszontagság után megoldódik az oktatás ügye, s biztosítják a feltételeket.- Miből méri le, hogy hol tart a módszer elterjedtsége?- A Magyar Sebészet című szakmai lap legutóbbi száma már idézi az eljárást. Mintegy 8-10 hazai kórházban alkalmazzák, s legalább ennyi helyen készülnek a bevezetésére. Vannak, akik a nehezebb eseteket is szeretnék tanulmányozni, ezért gyakrabban visszatérnek. Legutóbb a budapesti Uzsoki utcai kórházból voltak itt tapasztalatcserén. Nemrégiben San Franciscóban, az amerikai sebészek kongresszusán keresett meg több magyar. Elmondták: a szakirodalomból ismerték meg a módszeremet és szívesen jönnének tapasztalatcserére. Dr. Tauber László professzor, a Jafferson Mamorial Hospital 81 éves tulajdonosa és vezetője is nagy érdeklődéssel szemlélte a beavatkozást. Azt ígérte: tavasszal eljön, hogy személyesen is megtekinthesse. Várnai Ágnes Új utcanévtáblák Balatonfenyvesen Balatonfenyvesen a tavasz- szal kicserélik a település megkopott, elhasználódott utcanévtábláit. Az intézkedés része az önkormányzat idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztésének. S az igényesebb elvárásoknak megfelelően valamennyi új táblára ráfestik Fenyves szép címerét is. Mindez egymillió forintba kerül. Kisbajomi bolt a tűzoltószertárból Kisbajomban a régi tűzoltószertárból alakított ki egy vegyes ABC boltot Horváth Zsolt és felesége. Ezzel már két üzlet működik a kistelepülésen. Az új bolt megnyitásával bővült az áruválasz- ' ték, jobb lett az ellátás színvonala, verseny indult a vásárlókért. A vállalkozó a beruházás költségét bérlet formájában egyenlíti ki. Tolvajok a mária- fürdői étteremben Mintegy félmillió forint kárt okoztak azok az ismeretlen tettesek, akik kihasználva a késő őszi csendet, s a terület lakatlanságát, kirámoltak egy balatonmáriafürdői éttermet. Pizzasütő gépet, olajsütőt, villanybojlert és különféle röviditalokat vittek magukkal. A tolvajokat a fonyódi rendőrök keresik. Diákok támogatása pályázati pénzből Eddig több mint kétszázhatvanezer forintot nyert különböző pályázatokkal a háromfai iskola. Sikeres volt többek között a Magyarországi Cigányokért közalapítvány pályázata, amelyen huszonnyolc cigány tanulónak vásároltak tanszereket, fizették étkeztetés költségeit. A Prolog alapítványtól az úszásoktatáshoz, a Nemzeti Sportalaptól a diáksporthoz kaptak pénzt. Kézművesek mestervizsgája A somogyi kézműves kamara az országban is az elsők között állított fel mestervizsga bizottságokat. Eddig nyolc szakmai bizottság jött létre hivatalosan, ám tucatnyi további szakmában is tettre készen állnak a bizottsági tagok. A kamaránál most a tanfolyamok szervezésével vannak elfoglalva. Az első somogyi mesterjelöltek ugyanis a napokban ülhettek iskolapadba. Decemberig jár a komp December nyolcadikéig közlekednek a balatoni kompok. A Mahart siófoki és szántódi ki- rendeltségének munkatársai elégedettek az idei év mérlegével. A hajókon a nem sok jó idővel kecsegtető nyár ellenére is elégedettek a forgalommal. Az elmúlt évhez képest többen utaztak a magyar tengeren a menetrend szerinti járatokkal és a sétahajókkal egyaránt. A legnépszerűbbek — csakúgy mint az előző években — idén is a Siófok-Tihany-Balatonfüred és a Fonyód-Badacsony kikötői között közlekedő hajók voltak. A kompok a késő őszi jó időben az átlagosnál valamivel jobb forgalmat bonyolítanak le. Az utolsó járat december 8-án este indul a szántódi révből. Nagy karácsonyi nyereményakció a SOMOGYI HÍRLAP előfizetői részére! Élelmiszeripari termékekből összeállított ajándékcsomagokat és egyéb ajándék- tárgyakat sorsolunk ki előfizetőink között mintegy 300 000,- Ft értékben. rt KAPOSCUKOR RT. BfllRTOD rÜIZCRT PINI HUNGARY KFT. RT' t PIN! i Sorsolás december 19-én! A nyertesek nevét és címét lapunk december 21 -i számában közöljük. Fizessen elcf a SOMOGYI HÍRLAP-xa, Ön is nyerhet! Regionális idegenforgalmi fórum Keszthelyen Kistérségi összefogás a balatoni turizmusért (Folytatás az 1. oldalról) Az idegenforgalomról mint húzó ágazatról elsőként Katona Béla fejtette ki véleményét. Az OIB elnöke hangsúlyozta: a pályázati rendszer a jövőben a regionális együttgondolkodásra ösztönöz. Azok az önkormányzatok, amelyek az állami pénzeket a jövőben nem turisztikai fejlesztésre fordítják, elesnek a támogatástól. Ä tanácskozás szünetében a somogyi polgármesterek egy csoportja lapunknak elmondta: ez az intézkedés a tóparti települések költségvetésének felborulását vetíti előre, s így újabb feszültségeket okozhat. Székely György, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium égisze alatt működő turisztikai főosztály munkáját ismertetve elmondta: a turisztikai törvény tervezete legkorábban az év végén kerülhet a parlament elé. Az előadásokat követő vitán Somogyi Gyula, a Somogy Megyei Közgyűlés idegenforgalmi bizottságának elnökeként a Balatoni Közhasznú Társaság létrehozását a tóparti három megye összefogásának példájaként értékelte. (Csíky)
