Somogyi Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-19 / 270. szám

1996. november 19., kedd SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Szeszfőzde, részvények és sok munkanélküli Tengőd jobb árra vár Még a szeszfőzdéjéből sincs mérhető haszna Tengődnek. Hiába tárgyalt több remény­beli bérlővel is az önkor­mányzat, ódzkodtak a főzés beindításától. A képviselők bizakodnak; a község helyze­tét a részvényeinek eladásá­val akarják erősíteni. — Eladható ingatlan nincs, amellyel az önkormányzat nö­velhetné a bevételét. Csak a bérbe adásban bízhatunk, de napról napra nehezebb a hely­zetünk — mondta Minárik László tengődi polgármester. — A pálinkafőző beindítása eddig nem sikerült. Próbáltuk pénzzé tenni Tengőd mobili­zálható vagyonát; 450 ezer fo­rint értékű a Sanovita-részvé- nye, de 315 ezer forintot ígér­tek érte, így egyelőre nem ad­juk el. A névértékben 1,7 mil­lió forintos Dédász-részvé- nyekre pedig csak 899 ezer fo­rintos vételi ajánlatot kaptunk. Túlságosan alacsonynak tart­juk ezt az árat, így még várunk ennek az értékesítésével is. Tengődön a polgármesteri hivatal, a napköziotthonos óvoda és az általános iskola működését e pénzek nélkül is tudják még finanszírozni. S nincs gond a téli tüzelővel, mint a polgármester mondta: megvásárolták az egész évre szükséges mennyiséget. Két­száznyolcvanezer forintot fi­zettek az 50 méter tűzifáért. — Nagy gondunk a munka- nélküliek magas száma — mondta a polgármester —, il­letve az, hogy egyre több az idős, segítségre szoruló lakos. Hatvan a regisztrált munka- nélküliek száma. Sok közöttük a szakmunkás, de a legtöbbnek általános iskolai végzettsége sincs. Ezeknek az elhelyezke­désére sem helyben, sem a kö­zeli településeken nincs esély. Tengőd költségvetésében a szociális támogatásra és segé­lyezésre 4,5 millió forintot kü­lönítettek el. A legtöbb pénzt a munkanélküliek jövedelem- pótló támogatására fordítják, s a gyermeknevelési támogatás is 60Ó ezer forint. (Krutek) Bérmunkában, exportra dolgoznak az üzemben Bonnyai kis varroda harminc asszonnyal Harminc asszony dolgozik Bonnyán. Az üzemet annak idején a nők foglalkoztatá­sára hozta létre. A kisbára- páti Kossuth mezőgazdasági szövetkezet mintegy száztíz­millió forint bevételt terve­zett, ehhez kilencmillióval já­rul hozzá a bonnyai varroda. A kisüzem várhatóan egy-két- százezer forint veszteséget okoz majd a gazdaságnak - tud­tuk meg Lukács Lajostól, a kis- bárapáti szövetkezet elnöké­től, ám amíg az alaptevékeny­ség elbírja, nem zárják be a varrodát. Három településről járnak ide lányok, asszonyok. Szabott anyagból, bérmunkában varr­ják a női és férfifehérneműt a mosonmagyaróvári Szüb ügy­nökségnek; az szállítja kül­földre, elsősorban Németor­szágba. Frikton Györgyné 14 éve dolgozik itt. A karádi varrodá­ból jött haza, hogy ne kelljen ingázni. — Korábban az egész csa­lád a szövetkezetben dolgo­zott; július óta azonban a fér­jem munkanélküli — mondta. — Bernadett lányom három éve került ide. Naponta együtt járunk munkába; Zsolti fiúnk pedig a gazdaság kisbárapáti gépműhelyében dolgozik. Most jéger férfialsókat var­runk; átlagosan kétszáznak a díszítését végzem el. A női fehérneműt azonban, mint mondta, jobban szeretik; a gépek is arra vannak beál­lítva. Ha azon dolgoznak, több kerül a borítékba is. — Tizenöten járunk ide Kisbárapátiból, illetve Fiadról. Naponta hoz bennünket a szö­vetkezeti autóbusz — mondta Békésiné Szabó Agnes. Öt és fél éve dolgozik. — Tejipari szakon végeztem az élelmi- szeripari szakközépiskolában, de mióta a falvakban meg­szűntek a tejbegyűjtők, ál­modni sem merek arról, hogy végzettségemnek megfelelő állást kapok. Más foglalkoz­tató nincs a környéken; így be­tanított varrónőként dolgo­zom. Nehéz volt az átállás; sok munkával, szorgalommal azonban eljutottam oda, hogy az üzem öt legjobb dolgozója között tartanak számon. S megszerettem ezt a munkát. Bonnyára a szabott áru rendszertelenül érkezik, így egyenetlen a termelés. Van úgy, hogy kényszerszabad­ságra küldik a varrónőket, máskor pedig még szombaton is dolgozni kell, hogy határ­időre végezzenek. (Krutek) Pontos munka a műhelyben - határidők és piac Vállalkozó Bábonymegyeren Geiger Béla vállalkozó munka közben, a műhelyben FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Amit a kezemből kiadtam, ar­ra még nem volt panasz.Nyolc éve kezdtem a kisteherautók, mezőgazdasági gépek főten­gely-felújítását — mondta Geiger Béla bábonymegyeri vállalkozó. S van munkám; Tolnában, sőt Fejér megyé­ben is tudják, hogy megbíz­ható, és tartom a határidőt Fiatal szakmunkásként a tabi gépállomáson dolgozott, majd annak a jogutódjainál. Geiger Béla 1985-ben lett kisiparos — akkor még másodállásban, majd 1990-től vállalkozó. — Akkor már annyi meg­rendelést kaptam, hogy nem győztem másodállásban. S lát­szott, hogy a Kaposgép tabi gyáregységében nincs biztos jövő. Megpróbáltam megállni a saját lábamon. Amit tervez­tem, bejött; vannak állandó megrendelőim is. A Béta-Roll Hengergumizó Rt-nek például a nyomdaipari hengerek fém- szerkezeteinek felújítását, gyártását végzem, meg egyéb forgácsolási munkákat. Geiger Béla egy EAN- 1000-es kisesztergával kezdte, 30 négyzetméteres műhely­ben, több mint tíz éve. Azóta ezres palástköszörűt, 1500-as esztergapadot vásárolt, fél éve pedig bérbe vett egy FMD 25- ös szerszám-marógépet. Mint mondta: több millió forintot fektetett gépi fejlesztésbe. — A főtengely-felújítást csak nyolc éve kezdtem — mondta —, használt gépko­csikkal; szövetkezetek, társa­ságok, szerelők hozták a meg­rendelést. A piac törvénye is kemény, mint az acél. Itt szá­zadmilliméter pontossággal kell dolgozni; ez a piacon ma­radás alapvető feltétele. Büszke vagyok arra, hogy mi­óta dolgozom, még nem volt panasz a munkámra. Bővül a megrendelők köre. Néhány év óta már magán­gazdák is fölkeresik; egy trak­tor főtengelyfelújítása az új­nak csak 30 százalékába kerül. — A szakmai eredmény mellett — mondta a vállal­kozó — vannak gondjaim is: emelkedik a tb, nő az adó. El­szaladtak a költségek. Ezeket nem lehet érvényesíteni az ár­ban, mert akkor elmegy a megrendelő. Nőnek a kiadá­sok, de megpróbálom ellensú­lyozni, hogy talpon maradjak. Geiger Béla, úgy tűnik, megtalálta a számítását. Krutek József Andocs fogadná Nágocsot Andocson elterjedt a hír, hogy megszűnik az iskola, a jegyző- ség. Erről azonban szó sincs. Néhányan azt magyarázták félre, hogy a nágocsi jegyző költségtervet kért Andocstól az iskola és a körjegyzőség esetleges közös működtetéséhez. — A jövő évi költségvetési ter­vezetet készítjük a reorganizá­ciós program során — mond­ta dr. Pap Imre nágocsi pol­gármester. — Ehhez tudnunk kell, hogy mennyivel lenne ol­csóbb, ha közös lenne az is­kola, illetve körjegyzőség mű­ködne. Erre kértünk előzetes ajánlatot az andocsi meg a zi- csi polgármesteri hivataltól. — Szó sincs arról, hogy megszűnne a jegyzőség vagy az iskola — hangsúlyozta Tö- ró'csik Ferencné andocsi pol­gármester. — Szóba sem került ilyesmi. Andocson marad az iskola is, a jegyzőség is. A pol­gármesteri hivatal a nágocsi jegyző kérésére készítette el a költségtervet, és ezt vala­kik nagyon félremagyarázták. — Mi van a költségtervben ? — Mindaz, amivel Nágocs- nak hozzá kellene járulni, ha hozzánk csatlakoznának; kör­jegyzőség létrehozása esetén például mintegy 3,5 millió fo­rinttal. Ha minden nágocsi is­kolás Andocsra járna, akkor ta­nulónként 60 ezer forint támo­gatásra lenne szükségünk, az állami normatíván felül. — A jegyző' viszont távozik. — Igen, dr. Szabó Sándor október végén a testületi ülésen kérte, hogy közös megegyezés­sel távozhasson. A képviselők ehhez hozzájárultak. A jegyző most szabadságon van, és de­cember 4-i hatállyal számol el az önkormányzattal. A meg­üresedett állás betöltésére pe­dig pályázatot hirdetünk. K. J. Somogyacsán 160 ezer forint többletkiadás A somogyacsai önkormányzat a a középiskolás kollégisták után havonta 18 ezer forint normatív kedvezményt fizet. Ez decembe- _ rig - áprilistól visszamenőleg - több mint 160 ezer forint több­létkiadást jelent az egyébként is nehéz anyagi helyzetben levő somogyacsai önkormányzatnak. Új falugondnoki busz Somogydöröcskén Csaknem kétmillió forintot nyert a somogydöröcskei ön- kormányzat a Népjóléti Minisz­térium pályázatán, s ezt 950 ezer forinttal megtoldva kicserélhet­ték a 14 éves kisbuszt. Az új, dí­zelüzemű Toyota autóval szállít­ja a falugondnok az óvodásokat, illetve hozza az önkormányzati intézményeknek a rendelt árut. Rendbe tett keresztek Törökkoppányban Gondja van a törökkoppányi 'képviselő-testületnek a falu terü­letén álló régi kőkeresztek meg­óvására is. Korábban rendbe tet­ték az alsóvári, a paptagi és a felsővári keresztet; legutóbb pe­dig a hegyi kápolna környékét gyomtalanították, csinosították. Úszásra, kirándulásra százötvenezer forint Százötvenezer forint támogatást nyert Karád a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek ré­szére az Ifjúsági Koordinációs Tanácstól. A pénzt úszásokta­tásra és kirándulásra használják föl. Huszonhat tanuló jár már Zamárdiba az alapozó úszótan­folyamra; Kaposváron színház­ban voltak a gyerekek, tavasszal pedig Ópusztaszerre látogatnak. Szorosadi vállalkozó az új boltos Kárán A kárai önkormányzat felbon­totta a vegyesbolt működtetésé­re kötött szerződést, mivel az utóbbi időben sokat romlott az ellátás. A bolt új bérletére hár­man pályáztak, s a testület He­lyes Jánosné szorosadi kereske­dővel kötött szerződést - az ő ajánlatát látta legkedvezőbbnek. Negyven év öröme, gondja: kárelhárító munka a tabi önkéntes tűzoltó-egyesületnél Fáradtságot nem ismertem Molnár János tűzoltó százados több mint 40 éve tagja a tabi önkéntes egyesületnek. Mint­egy 1200 tűznél dolgozott. Húsz évig parancsnokként irányí­totta a kárelhárítást. Több ki­tüntetést kapott; idén vette át a Magyar Köztársaság Érdem­keresztjének ezüst fokozatát. Molnár János büszkén mutatta a tűzoltóságon kifüggesztett okle­velet. A szekszárdi országos ver­senyen C kategóriában dobogós helyet vívott ki magának a tabi önkéntes férfiraj. A nyugdíjas parancsnok - ma az egyesület elnöke - régi emlékeket idézett: a buktatókat és 40 év eredmé­nyeit. Nem titkolta, hogy gye­rekként maga is játszott a tűzzel- ebből azonban nem lett tragé­dia. 1952-ben lett önkéntes tűz­oltó. Bátorságára, szorgalmára hamar felfigyeltek; szertáros lett, majd parancsnokhelyettes. — Kézi kezelésű mozdony­nyal, 400-as kismotorfecsken­dővel kezdtük, s mára eljutot­tunk a korszerű mentési eszkö­zökig. Sokat fejlődött az egyesü­let; már önállóan is beavatkozhat a kárelhárításba. Megvannak a feltételei, hogy vállaljuk a terü­leti ellátási kötelezettséget is. Molnár Jánost 1975-ben ne­vezték ki parancsnoknak. Évti­zedek során szerzett tapasztala­taival nagy része volt abban, hogy folyamatosan bővítették. Molnár Jánosnak sok álmát- korszerűsítették a tűzoltók tech- lan éjszakája volt fotó: török nikai felszerelését. Nem feled­kezett meg a fiatalok felkészíté­séről, az utánpótlás nevelés fon­tosságáról sem. A gimnázium megszűnése visszavetette ezt a munkát. Ennek ellenére sikerült több fiatalt megnyerni az egye­sületnek. Közülük néhányan ma is Tabon tevékenykednek. — Sok éjszakát töltöttem ál­matlanul. Mindig az volt a sze­mem előtt, hogy segítsünk a bajba jutottakon — mondta. — Fáradtságot nem ismertem. Vol­tak nehéz pillanatok, amikor a megfeszített munka ellenére sem segíthettünk. Arra azonban büszke vagyok, hogy parancs­nokságom alatt soha senki nem sérült meg társaim közül a men­tés során. A kivétel én voltam, 1986-ban... (Krutek) Új megállót terveznek Két új vasúti megállót létesít­hetnek Siófok és Tab között, s próbálják csökkenteni a vonat menetidejét is. Erről tárgyalt a tabi és a bábonymegyeri pol­gármester a MÁV szakembe­reivel. Tabon és Bábonyme­gyeren túl nagy a távolság, sok embernek kilométereket kell gyalogolni, hogy az ál­lomásra jusson. Ezért a pécsi vasútigazgatóság részéről Vukmann József, a területi iroda vezetője, Simon György személyfuvarozási osztályve­zető, illetve Farkas István tabi és dr. Ruff Flórián bábony­megyeri polgármester megvi­tatta: miként lehetne szolgálat nélküli megállóhelyet létesí­teni Tabon a Vörösmarty ut­cában - a piactérhez közel -, illetve a megyeri részen. A Siófok és Tab közötti vonalon a vonat sebessége 40 km/óra; ezt is növelni kellene, hogy a bejáró diákok idejében az iskolába érjenek. A közúti átjárók miatt azonban a vo­natnak tizenhat esetben kell lassítani, holott több földutat már nem használnak ezen a vonalon. A tárgyaláson abban állapodtak meg, hogy a MÁV felülvizsgálja a menetrendet, illetve a vonat sebességét a vi­tatott szakaszon. A két meg­álló létesítésének megvalósí­tása pedig a jövő évben vár­ható. Farkas István tabi pol­gármester felajánlotta: az érintett önkormányzatok ve­zetőivel felülvizsgálják, hogy indokolt-e fenntartani a min­den vasúti átjárót a mezőgaz­dasági utaknál. K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents