Somogyi Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-19 / 270. szám

1996. november 19., kedd SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Mernye hiába nyújtotta be az iskolaszámlát Apró falvak hátraléka Néhány évvel ezelőtt a memyei iskolából ki akarták tiltani azo­kat a környékbeli gyerekeket, akik után nem űzetett önkor­mányzatuk. A „fenyegetés” hatására a polgármesterek előko­tortak némi pénzt a ládafiából, s a tanulók járhattak iskolába. Az akkori eset — sajnos — ma is több helyen megfigyelhető: az önkormányzatok nem min­dig tudják rendszeresen fizetni a rájuk szabott összeget. Gyak­ran több százezer forintos hát­ralék halmozódik fel, amit egyre nehezebb rendezni. Memyén ma is hasonló a helyzet. Somodor csaknem hét­százezer forinttal, Szentgálos- kér százezer forinttal tartozik. Fogarasi László memyei pol­gármester ismeri ugyan a szomszédvárak problémáját, de nem örül annak, hogy nem ér­kezik meg időben a pénz. Ezzel ugyanis tovább nehezedik az önkormányzati gazdálkodás. — Osztunk-szorzunk, hogy a pedagógusok fizetése össze­jöjjön, de ha ez nem sikerül, akkor munkabérhitel-felvételre kényszerülünk — mondta Fo­garasi László. — Igaz, hogy ez magas kamattal jár, de a szol­gáltatást nem korlátozhatjuk; a települések kapcsolatára is bomlasztó hatással lenne. Dr. Hild József szentgálos- kéri polgármester szerint ők nem nem sokkal tartoznak, és mielőbb szeretnék rendezni. S hogy miből adódik az elmara­dás? A polgármester a minimá­lis támogatást, a nettó finanszí­rozást, az emelkedő közüzemi díjakat rója fel okként, s azt sem rejti véka alá: a szentgá- loskériek egy része nem fizeti az önkormányzat által a vízbe­vezetéskor felvett kölcsönöket. Kristóf István somodori polgármester sem szeretné, ha tovább emelkedne hétszázezer forintos tartozásuk. Az „önhi- kis” pályázattól várnak ered­ményt, és — csakúgy, mint több település — a privatizáció kapcsán elakadt Kögáz-részvé- nyektől. Somodornak ez 6,8 millió forintot hozna a konyhá­jára. (Lőrincz) Vizsgára készülő cukrászok A kaposvári Széchenyi István kereskedelmi szakközép- iskola és szakmunkásképző 130 cukrásztanulója végzi szakmai gyakorlatát az iskola tanműhe­lyében. A tananyagban szereplő édességek — Somogy kocka, isler, krémesek, torták — elké­szítésével és értékelésével készülnek fel az év végi szakmunkásvizsgára fotó: lang Róbert Kaposvár 220 millió forintot költ segélyre A szükség irodája Egyre többen kopogtatnak a kaposvári szociális iroda ajta­ján segélyért. Idősek és sok­gyerekesek, fiatalok és egye­dülállók várják szón tó anyagi gondjaik megoldását az ön­kormányzattól. Miképpen tud­ják elérni, hogy valóban a leg­elesettebbeknek jusson a segít­ség? — kérdeztük Ottóné Bene Ibolyát, a szociális iroda vezetőjét. — Szeptember végéig csak­nem 14 ezer kaposvárit támo­gattunk valamilyen formában. Előfordult, hogy a segélyek néha nem a legrászorultabbak­hoz kerültek. Erre névtelen be­jelentések is felhívták a fi­gyelmünket. Ezért átszervez­tük az ügyintézők munkáját. A várost 11 körzetre osztottuk, és májustól ugyanaz a munkatárs foglalkozik egy-egy terület minden problémájával. így jobban megismerheti az ott élők gondjait, s a lakóknak sem kell több helyre futkosni, ha lakásfenntartási támogatást, temetési segélyt vagy rendkí­vüli segélyt szeremének. Rendszeresen végzünk kör­nyezettanulmányokat és a ki­sebbségi önkormányzat irodá­jában is tartunk ügyfélfoga­dást, hogy tényleg azokon se­gítsünk, akiknek a legnagyobb szüksége van rá. Szeptember végéig 183 mil­lió forintot fordított a kapos­vári önkormányzat segélyekre. A legtöbbet, 48 millió forintot, a munkanélküliek jövedelem- pótló támogatására költöttek, rendszeres nevelési segélyre 36 milliót, lakásfenntartási tá­mogatásra 19 millió forintot adtak. Jelentősen megnőtt a városban a gyógyszertámoga­tást és a közgyógyellátást ké­rők száma is. Október végéig 300 munka- nélküli jövedelempótló támo­gatását szüntette meg a pol­gármesteri hivatal, mivel szep­tember 30-ig nem szerezték meg (illetve nem kezdték el) a törvényben előírt kilencven napos munkaviszonyt. A rend­szeres támogatás elvesztése ki­látástalan helyzetbe hozta a családokat, s ennek hatása gyakran az irodában csapódik le. Szinte mindennapivá váltak a konfliktusok az ügyintézők és az ügyfelek között. Rajtuk kérik számon, hogy polgár- mesteri hivatal nem tud folya­matos munkalehetőséget biz­tosítani számukra, amivel ke­resethez juthatnának. A havi öt napos közhasznú munkát pe­dig sokan megalázónak tartják. Év végéig 220 millió forintot fordíthat segélyekre a szociális iroda. Munkatársai kihívásnak tartják, hogy a halmozódó anyagi gondok mellett ezt a ke­retet a lehető legjobban tudják elosztani. S. P. G. SOMOGYI HÍRLAP S. Pap Gitta jegyzete Az esélytelenek esélye A nyomor tanúi a kaposvári szociális iroda munkatársai. To­rokszorító perceket élnek át, amikor a segélyt kérők gondjaival szembesülnek. Ha környezettanulmányon járnak a városban már nem lepődnek meg, mikor a lakótelepeken olyan lakásba toppannak be, ahol három generáció zsúfolódik össze ötven négyzetméteren. Azt mondják, így valahogy még ki tudják fi­zetni a rezsit, a félszobában kuporgó fiatalok pedig már beletö­rődtek, hogy talán sosem lesz önálló otthonuk. A legfájdalmasabb az, amikor életnyi munka után is csak alig tengődő nyugdíjasok kémek gyógyszertámogatást. Mert már orvosságra sem futja. Sok munkanélkülinek egyetlen pénzforrása volt a jövede­lempótló támogatás. Háromszáz kaposvári család már erre sem számíthat. Úgy érzik, kiszaladt a lábuk alól a talaj. A munkaü­gyi szakemberek szerint, aki évek óta nem talál magának mun­kát, az — a további támogatáshoz szükséges — kötelező ki­lencven napra sem tud állást szerezni. A csekély, de számukra mégis a biztonságot jelentő forintok­tól is elesett emberek gyakran a szociális iroda munkatársaira zúdítják minden keserűségüket. Ők persze a városgondnoksá­gon végezhető havi öt napos munkán kívül mást aligha tudnak ajánlani. A munkaügyi miniszter nemrég a napokban ismertette a tárca javaslatát: a jövedelempótló támogatásból kikerültek jövőre rendszeres segélyt kaphatnának. Ez kiutat jelenthet a kilátásta­lan helyzetből. Persze csak akkor, ha nem az önkormányzatok­nak kell viselniük ezt a több milliós terhet is. Félő, hogy így rö­videsen segélyekre utalt önkormányzatok feladata volna a segé­lyezés. Felgyorsul az ítélkezés Vastagh Pál: a miniszterelnök igényt tart a munkámra (Folytatás az 1. oldalról) Leggyorsabban az utóbbi évek­ben megalkotott törvények vál­toznak, de nem azok, amelyek a piacgazdaság alapvető intéz­ményeit biztosítják. Az igaz­ságügyminiszter örömmel fo­gadta a pénzügyi tárca vezető­jének bejelentését, hogy a most elfogadott adótörvények 1998- ban is érvényesek lesznek. Meggyőződése, hogy a tör­vénymódosítások sokasága nem a rossz tervezetre utal, ha­nem a különböző érdekcsopor­tok igényeit szolgálja. Az alap­vető gond az, hogy időnként a törvényalkotók eredeti céljai nem valósulnak meg ezáltal. Véleménye szerint ezért van számos ellentmondás az ön- kormányzati törvényben is. Az alkotmányozás körüli vitákat viszont természetesnek tartja, s bízik abban, hogy szerdán elfo­gadja a parlament az új alkot­mánykoncepciót. Az Éurópai Unióval kapcsolatos jogharmo­nizáció semmiképpen sem ide­gen beleszólás a magyar jog­rendbe, hanem társadalmi érde­künk. A következő másfél év­ben még tizenöt törvényt érint. Azonban nem kényszent a gaz­daságra és a társadalomra olyan szabályozást, amire nincs fel­készülve. Példaként említette, hogy a közbeszerzési piacot nem nyitottuk meg külföldre, mert egyelőre nem érdekünk. Vastagh Pál bejelentette, hogy az igazságügyi reform, amelyet várhatóan a tavasszal fogad el a parlament a társada­lom követelményeinek megfe­lelően 1998-tól gyorsabb ügy­intézést eredményez a ma túl­terhelt helyi bíróságokon. Ezt szolgálja a három ítélő tábla felállítása is, amellyel teljessé válnak a fellebbezési szintek, huszonötezer bonyolult ügy már első fokon a jól felké­szült megyei bíróságokon kez­dődik. Az 1997-es költségve­tésben negyven százalékkal több jut a bírósági szervezetre, elsősorban a korszerűsítésére és jobb anyagi megbecsülésére is. G. M. A Fonyód-Kaposvár vonal, a kábeltolvajok mekkája^ Somogybán nyomoz a MAY (Folytatás az 1. oldalról) — Pár év alatt megtöbbszöröző­dött a vasúti rongálások, lopások száma — mondta Diós László, a MÁV pécsi igazgatóság cso­portvezetője. — 1996-ban So­mogy, Zala és Baranya megye területén csaknem kilencmillió forint a tolvajok okozta közvet­len kárunk. Áz igazi probléma azonban mégis az, hogy a lopá­sok a legtöbb esetben a vasúti közlekedés biztonságát veszé­lyeztetik. Nem egy baleset tör­tént már az eltulajdonított esz­közök hiánya miatt. A vasútbiztonsággal foglal­kozó pécsi szakembereknek a Fonyódot Kaposvárral össze­kötő vasútvonal említésekor például rögtön a légvezeték lo­pások jutnak az eszükbe. Ez a vonalszakaszt ugyanis a kábel­A tegnapi csurgói megállapo­dás reményt jelent azok szá­mára, akik egy közelmúltban felröppent csurgói hír kapcsán abban bíztak, hogy belátható idén belül munkához, s ezzel együtt biztos megélhetéshez juthatnak. Eszerint egy Ame­rikából hazatelepült amerikai származású férfi kétszáz em­bernek kínált munkalehetősé­get egy ruhaüzem létesítésé­tolvajok Mekkájaként tartják számon. A két somogyi várost összekötő sínpár mentén nem múlik el úgy egyetlen hét sem, hogy ne szakadna meg a telefon­összeköttetés valamelyik állo­mással, mert ismeretlen tettesek ellopják a légvezetékeket. — Az üzletigazgatóság terüle­tén 323 esetben rongálták meg, vagy lopták el a vasúti berende­zéseket — tette hozzá Diós László. — Az országos statiszti­kák szerint Somogy a vonatdo- bálások területén is az élen áll: idén eddig tizenkétszer hajigál- ták meg kővel a szerelvényeket, huszonnyolcszor pedig vészfé­kezni kellett a mozdonyvezetők­nek, hogy még a sínre tett tár­gyak előtt meg tudjanak állni. A vasutasok most elkeseredet­ten küzdenek azért, hogy a köz­vei. A városban meg is kezdő­dött a szervezés egy szakmun­kás tanfolyamra, ám a vállal­kozó súlyosan megbetegedett, s tervéből egyelőre nem lesz semmi. Ekkor sietett a Napsu­gár Ruházati Szövetkezet el­nöke, Fekete János a munkára várók segítségére. A Somogyi Hírlap kérdésére válaszolva elmondta: a cégüknek is ér­deke, hogy a szakképzett mun­lekedés biztonsága ne kerüljön veszélybe nap mint nap. Szerin­tük azonban a rendőrség felderí­tési mutatói elkeserítőek, de a törvények szerint kiszabható büntetés sem nem riasztja vissza a színesfém és vashulladék tol­vajokat. A MÁV biztonsági szolgálata egyre nagyobb appa­rátussal eredne ugyan a tolvajok után, ám nekik csak a vasút terü­letére szól a jogosítványuk. Nemrég kezdeményezték a vas­úti rendőrség létrehozását. Terv­ükről eddig már több fórumon is beszámoltak és támogatókra ta­láltak. Ha elképzeléseik valóra válnak, akkor rövidesen So­mogybán is működni kezdhetne a vasút saját nyomozóhivatala és így talán csökkenhetne a lopások száma, valamint nőhetne a vas­úti közlekedés biztonsága.B. Zs. kaerőhöz jussanak. A Napsugár hosszú távon tervez, s ehhez el­engedhetetlen a szakmunkások létszámának növelése. Ők egyébként a mostaninál is több embert tudnának foglalkoz­tatni. A tanfolyamot 18 főre tervezték, de a tegnap megje­lent érdeklődők nagy száma miatt menetközben történt egyeztetések után úgy döntöt­tek, hogy két csoportot indíta­nak harminc fővel. A legtöbb jelentkező Csurgóról és kör­nyékéről érkezett. Meglepő volt, hogy bár hirdették, Nagy­atádról és környékéről alig akadt érdeklődő. Nagy Jenő Pataktisztítás Horvátkúton Egymillió forintot nyert a horvátkúti önkormányzat a' helyi patak medrének tisztí­tására. Régóta gondot oko­zott a településen, hogy nagy esőzésekkor elöntötte j a környéken lakókat a kiá­radt patak medre. A szeme­tet a víz a Balatonig vitte, s ezáltal a tavat is szennyezte. A patak tisztítását tegnap kezdték meg kézi erővel a marcali Gamesz dolgozói. A lengyeltóti Vízi Társulat munkásai gépekkel vesznek részt a medertisztításban. Polgári védelemről Kaposváron Kaposvárra látogattak a magyar polgári védelmi ka­tasztrófa kezelési nemzet­közi tanfolyam résztvevői. Németh Gyula pv-ezredes, megyei polgári védelmi pa­rancsnok Somogy polgári védelmi helyzetéről, az IFOR képviselői pedig az amerikai katonák tevékeny­ségéről tartottak számukra tájékoztatót. Kertésznapok Balatonbogláron A balatonboglári Mathiász János Szakközépiskola és a Középiskolai Kollégium ismét megrendezi a jeles novemberi népnapokhoz - Erzsébet, Katalin - kapcso­lódó kiállítását és vásárát. A négynapos rendezvényen a virágkötészet és az ikebana művészetével is megismer­kedhetnek az érdeklődők. A hétvégén a kistechnikusok vetélkedőjével csalogatják a diákokat a középiskolába. Adó nélkül Bakházán Az idén sem vetettek ki he­lyi adót Bakházán. Az ivó- vízhálózat kiépítése után fi­zetendő, portánként évi há­romezer forintos törlesztő­részlete ebben az évben járt le a családoknak. Az ön- kormányzat most az itt élő hetven család háztartási szemetének kéthetenkénti elszállítását szervezi. Nem azonos a vállalkozó Tóth József lengyeltóti ben­zinkutas nem azonos azzal a vámcsalást elkövető vállal­kozóval, akit' a Somogyi Hírlap november 11-i száma a Csalások megyehatárok nélkül című írása a vám- és pénzügyőrség nyomozóhi­vatalának tájékoztatója kap­csán név nélkül említ. Harminc munkanélkülivel szerződött a Napsugár Szövetkezet Alom maradt a sok munkahely Harminc munkanélkülivel állapodott meg tegnap Csurgón a Napsugár Ruházati Szövetkezet. A cég a munkanélküliek beis­kolázását a Nagyváthy János Középiskolában egy hét hónapos szakmunkásképző tanfolyamra, majd a sikeres vizsga után a foglalkoztatásukat vállalta.

Next

/
Thumbnails
Contents