Somogyi Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-15 / 267. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP KAPOSVAR 1996. november 15., péntek Ősbemutató a tanítóképzőben Az ír kultúrából kaptak ízelítőt a tanítóképző főiskola idegeny- nyelvű tanszéke által szervezett irodalmi kávéház vendégei. Magyarországon először mutatták be Flen O'-Brien Szomjúság című darabját, a főiskola tanára, Csizmadia Gábor fordításában és rendezésében. Az egy- felvonásos darab szereplői az intézmény tanárai és hallgatói voltak. A nagy sikerű előadás után a diákok részleteket olvastak fel az író műveiből, majd eredeti ír népzenét hallgattak a Bran együttes tolmácsolásában. Nyílt napok az iskolákban Nyílt napot rendeztek a héten a Kinizsi lakótelepi általános iskolában és a Munkácsy Mihály Gimnáziumban. Az érdeklődő szülők részt vehettek az órákon, közvetlenül is megismerhették az iskolákban folyó oktató-nevelő munkát. A Munkácsy gimnáziumban a hatosztályos képzést mutatták be a leendő diákoknak és a szülőknek, s tájékoztatást adtak a felvételi követelményekről. Jótékonysági bál az egészségért Jótékonysági bált szervezett az Egészséges Kaposvárért Egyesület a Toldi lakótelepi iskolában. A ma esti bál bevételét a Béke utcai lakótelepi klub berendezésére fordítják. Az ifjúsági klub működését pályázaton nyert pénzekből oldja meg az egyesület. A várhatóan januárban megnyíló klubba a környező lakótelepeken élő 10-24 éves korú fiatalokat vátják majd sokszínű programokkal. Vetélkedő városismeretből Városismereti vetélkedőt hirdetett a Németh István iskola a kaposvári általános iskolások- számára. Az intézmény öt éve vette fel Németh István egykori kaposvári polgármester nevét, akinek vezetése alatt jelentősen fejlődött a város. Az iskolák három tagú csapatokat indíthatnak a versenyen. A jelentkezőknek leíró fogalmazást kell készíteni a város történetéről, melyben arról is írhatnak, hogyan képzelik el a jövőben Kaposvárt, milyen változtatásokat szeretnének. A dolgozatokat a polgármester értékeli. A város- ismereti verseny döntője január elején lesz a városháza nagytermében. A vetélkedő védnökei: Szita Károly polgármester és dr. Lamperth Mónika országgyűlési képviselő. A verseny valamennyi résztvevője — a díjakon kívül — részt vehet tavasszal egy parlamenti kiránduláson. Teljes felújítás a fundamentumtól a tetőig Megszépül a Rippl-Rónai villa Az év végére befejeződik a rómahegyi villa rekonstrukciója fotó: török anett Tavasz óta zárva a látogatók előtt a rómahegyi Rippl-Ró- nai villa. Az európai hírű kaposvári festőművész képeinek egy részét a megyei múzeum nagytermében állították ki, amíg befejeződik a város egyik legnevezetesebb épületének a felújítása. Állványerdő, homokhalmok, meszesvödrök, betonkeverő veszi körül a művész egykori lakóházát. Kőművesek, festők, és szerelők dolgoznak a 18. századi, barokk eredetű épület felújításán. — 1978-ban korszerűsítették ugyan a villát, de már a nyolcvanas évek közepén megjelentek a vizesedés nyomai — mondta Király István Szabolcs, a megyei múzeum igazgatója. — Méltatlan körülmények közé kerültek a festő bútorai, tárgyai és festményei. Megindult a mikro- penészedés a képeken, s elkerülhetetlenné vált az épület teljes felújítása. A városi és a megyei ön- kormányzat is egy-egy millió forintot adott a munka elindításához, s ebből meg tudták oldani a legégetőbb gondot, a fűtés átalakítását. A múzeumokban alapkérdés, hogy milyen a termekben a hőmérséklet és a páratartalom. Ezért a régi cserépkályha fűtés helyett gáz-központi fűtésre tértek át, hogy megakadályozzák a régi értékes tárgyak lassú pusztulását. A Hungarofarma Rt támogatásával, valamint a megyei és városi képviselő-testület további segítségével tudtak hozzálátni az építészeti rekonstrukcióhoz. Kiderült, hogy a villa építésénél elmaradt az alapozás. A stabilitáshoz szükségessé vált az épület külső vasbeton megerősítése. Mivel a padlószint mélyebben helyezkedett el mint a külső járdaszint, száraz kaviccsal és homokkal töltik fel a belső tereket Hegedűs János vállalkozó munkásai. Az alaptól a tetőig megújul a Rippl-Rónai villa: kicserélik az elavult villanyhálózatot és vízvezetéket, korszerűsítik a csatornákat, a tetőhéjazatot és a biztonsági berendezéseket is. Közben mázolják az ajtókat, festik a falakat: az eredeti kék és rózsaszín árnyalatokat kapják vissza a termek. Az igazgató szerint az év végére befejeződik az építészeti rekonstrukció, utána következhet a belső berendezés, a műtárgyak restaurálása és a park szépítése. A látogatók március végén tekinthetik meg az újjávarázsolt Rippl-Rónai villát. (S. Pap) Milliókba kerül a levélgyűjtés Több mint két millió forintot költ idén ősszel a parkok és közterületek rendbentartására a kaposvári városgondnokság. Mint Hartner Rudolf, a szervezet vezetője elmondta: megrendelésük alapján a városgazdálkodási részvénytársaság öt autója nap mint nap járja a kaposvári parkokat, tereket, utcákat és folyamatosan gyűjti össze az lehullott faleveleket. Az autók egyike egy speciális tömörítő technológiával megépített kocsi, amelynek tartályába egyszerre mintegy 30 köbméternyi levél fér be. Hartner Rudolf szerint ugyancsak fontos az őszi fásítási program, amelyet nemrég kezdtek meg a megyeszékhelyen. Facsemetéket ültetnek például a nyugati temető újonnan kialakított parcelláihoz, valamint a 61-es főútvonal városi szakasza mellé is. A lakótelepeken közhasznú munkások dolgoznak. Az ő feladatuk a közterületek megtisztítása, takarítása. Munkájukat addig végzik, amíg azt az időjárás lehetővé teszi. A városgondnok beszélt arról is, amiről többen panaszkodtak szerkesztőségünknek: vágják a Kinizsi lakótelepen lévő idős fákat. Hartner Rudolf szerint ez a lépés azért volt szükséges, mert a környéken sokan szóvá tették, hogy allergiás betegségben szenvednek a nyárfák miatt, s a növények veszélyeztették a közelben lévő épületeket is. B. Zs. Ésszerűsítés a hatékonyabb működtetésért Kaposvári konyhareform A kaposvári önkormányzati intézményekben naponta 12 ezer személyt ellátó, 307 dolgozót foglalkoztató 42 főző- és 16 melegítőkonyha alacsony kihasználtságú, felszereltsége korszerűtlen. Konyhareformra készül Kaposvár. A megyeszékhely önkormányzata is egyre inkább' megnézi, hogy mire költi a pénzét. Az intézmények működési költségeinek csökkentésére irányuló törekvések utolérték a konyhákat is. A vizsgálat folytatódik, de már az eddigi tapasztalatok is megszívlelendők. Az átvilágítás során ugyanis kiderült, hogy az intézmények konyhai hálózata túlméretezett és elaprózott. A tanulólétszám csökkenését nem követte a kapacitások leépítése, s korábban számos melegítőkonyhát főzővé alakítottak át, ahol viszont túl magas a foglalkoztatottak száma. Egy dolgozóra 37,4 adag főzése jut. A vállalkozásba adott konyhák üzemeltetése az önkormányzat számára nem előnyösebb, rezsiköltsége magasabb mint a saját üzemeltetésű konyháké. Mi lesz az intézményi konyhák sorsa? Szóba jöhető megoldás, hogy a konyhákat együtt adják vállalkozásba, de ezzel az adott vállalkozó monopolhelyzetbe kerülhet. Ez „veszélyes” gazdasági helyzetet eredményezhetne. Azt is figyelembe kell venni, hogy a bölcsődékben, szociális otthonokban a speciális igények miatt saját konyha működtetése indokolt. Lehetőség van a konyhák működésének racionalizálására is a jobb kihasználás érdekében. A szakemberek többsége egyelőre ezt a megoldást támogatja. A főzőkonyháknál célként fogalmazták meg, hogy az egy dolgozóra jutó adagszám 60-70 legyen, meg kell változtatni a főző és melegítőkonyhák arányát ez utóbbiak javára. A közös alapanyag beszerzés, az egyeztetett étlap jelentős megtakarítást eredményezhet. A képviselők tudják, hogy a konyhareform fontos alapellátást érint, ezért erre csak az intézményekkel egyeztetve kerülhet sor. (Lengyel) Ot nyelven énekeltek Önálló templomi hangversenyt tartott a franciaországi Besan- con városában, s Kodály Magyar miséjét szólaltatta meg a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium és Szakközépiskola kórusa. Jó kapcsolatuk van a város Les Enfants de L’ Es- poir világjáró ifjúsági vegyeskarával, akik lemezeik és kazettáik bevételét rendszerint a harmadik világ éhező gyermekei javára ajánlják fel. Nyári kaposvári látogatásukat viszonozták a munkácsysok, akiket az iskola Eminens alapítványa támogatott. > A negyvenkét tagú kórus útközben megállt Karlsruhéban, ahol a Helmholtz gimnázium zenei tagozatának vendégei voltak. Az iskola hangverseny- termében nagy sikert aratott repertoárjuk, melyet Kardos Kálmánné és Kardos Kálmán szakmai irányításával adtak elő. Huszonkét énekkari művet mutattak be, öt nyelven énekelték az egyházi és világi — elsősorban magyar — kórusirodalom remekeit. Szép teljesítményt nyújtottak az énekes és hangszeres szólisták: Kusz Veronika, Fertály Andrea, Sziklai Anett, Tossenberger Lívia. A kaposvári fiatalokat mindkét város polgármestere fogadta, számukra külön magyar dalcsokrot adtak elő. Szállást az ottani fiatalok családjainál kaptak, így a német, angol és francia nyelv gyakorlására is módjuk nyílt. Kardos Kálmánné hasznosnak tartja a cserekapcsolatok lehetőségét, mert az öt nap nem csak arra adott lehetőséget, hogy bemutassák négyéves munkájuk eredményét, hanem földrajzi, történelmi ismeretekkel is gazdagodtak. Jártak Ulm városában, és énekeltek a katedrálisban, megnézték Strasbourgot, a svájci Luzernt és a liechtensteini Vaduzt. A világjáró francia együttestől tanulva a Munkácsy kórusa is készített itthon hangfelvételt, egyórás kazettájukat most ajándékba adták a vendéglátóknak. Besanconban újabb ismeretség is kialakult, dr. Undi Jánosné igazgatóhelyettes az ottani gimnáziummal tárgyalt a cserekapcsolat lehetőségéről. Itthon újabb élmény várta a dalos lányokat, az iskolájukat látogató kínai gyermekzenekarral ismerkedhettek meg. A távol-keleti vendégek a különleges hangszereken játszott hagyományos kínai zene mellett európai darabokat is játszottak. A zenei szakemberek véleménye szerint érzékelhető volt az ősi magyar és a kínai zene közelsége, hasonlósága, hisz mindegyik a pentatónián alapul. Nyitottak a nyugati kultúra felé, szívesen vettek részt a Kodály módszert bemutató magyar énekórán. Ma is népszerűek a klasszikus táncok fotó: török anett A Flamingó külföldi sikere Nemzetközi elismeréssel tértek haza horvátországi és németországi útjukról a kaposvári Flamingó Táncsportegyesület táncosai. Balázsné Pomezsanszki Judit tánctanárt Horvátországba hívták meg pontozóbírának, ahová két tanítványát is magával vitte. Téglás Attila és Sturm Anita nagy sikerrel szerepeltek Ivanyicgrádban: standard táncban, míg latinban második helyezést értek el. Ugyanazon a hétvégén utazott három pár Németországba, s ott csapatversenyben az ötödik helyezettnek járó kupát szerezték meg, míg az egyéni küzdelmek során negyedik, ötödik, hatodikak lettek. Soós Gábor, Nagy Katinka, Vass Zsolt, Várhelyi Klára, Berkes Sándor és Nagy Zsófia harmincnégy párossal mérte össze tudását, nem vallva szégyent a cseh, lengyel és német társak között. A fiatalok szerint a megmérettetés mellett sok tapasztalattal is gazdagodtak. Jó kapcsolatot alakítottak ki a lengyel táncosokkal, akiknek a tudását a legjobbnak tartják. Az itthoni táncparketten maguk is megpróbálkoznak az ellesett figurákkal, amit lehet, hogy a következő versenyen már eltáncolnak. A klub elnöke, Nagy Sándor jelentős elismerésnek tartja, hogy Magyarországról csak a Flamingó kapott meghívót Lipcsébe. Nagy izgalom előzte meg a külföldi szereplést, melyre sikerült anyagi támogatást szerezniük. Az autóbuszos utat két vállalkozó finanszírozta, ami azért különös, mert egyiküknek sincs személyes érdekeltsége a klubban. A táncos gyerekek szülei komoly áldozatot hoznak a hazai versenyeken való részvételért, hisz az utazás, a szállás az ő zsebüket terheli. A 60-70 ezer forintos ruhákat, a másfél hónap alatt elkopó 6-7 ezer forintos cipőket akkor még nem is említettük. A Flamingónak a versenytánc hozza az elismerést, de nem ebben merül ki a tevékenységük. Népszerű a tánciskola, mely gyerekek és felnőttek számára egyaránt működik, a legkisebbek 5-6 évesek. A versenytáncból 25-30 pár veszi ki részét, mellettük a klubban próbál a rockszínkör is, és működik egy modem tánccsoport. Ügy látszik nem csökken az érdeklődés a klasszikus táncok iránt, a diszkó nem tudja háttérbe szorítani a keringőt és a tangót. Nagy Sándor bízik abban, hogy Magyarországon is nagyobb megbecsülésre tesz szert a versenytánc, s a párok nem érzik majd szükségét a korai visszavonulásnak. Nyugaton még az ötvenéveseknek is rendeznek versenyt, míg nálunk a harminc év fölöttiek szekrénybe zárják a kosztümöt. A Flamingó „öregjei”, vagyis legrégibb aktív versenyzői Berkes Sándor és Nagy Zsófia még csak 17 évesek. Nyolc éve koptatják a tánccipőt a parketten, s már juniorként bekerültek az ország legjobb 28 párja közé. Izményi Éva
