Somogyi Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-15 / 267. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP KAPOSVAR 1996. november 15., péntek Ősbemutató a tanítóképzőben Az ír kultúrából kaptak ízelítőt a tanítóképző főiskola idegeny- nyelvű tanszéke által szervezett irodalmi kávéház vendégei. Magyarországon először mutat­ták be Flen O'-Brien Szomjúság című darabját, a főiskola ta­nára, Csizmadia Gábor fordítá­sában és rendezésében. Az egy- felvonásos darab szereplői az intézmény tanárai és hallgatói voltak. A nagy sikerű előadás után a diákok részleteket olvas­tak fel az író műveiből, majd eredeti ír népzenét hallgattak a Bran együttes tolmácsolásában. Nyílt napok az iskolákban Nyílt napot rendeztek a héten a Kinizsi lakótelepi általános is­kolában és a Munkácsy Mihály Gimnáziumban. Az érdeklődő szülők részt vehettek az órákon, közvetlenül is megismerhették az iskolákban folyó oktató-ne­velő munkát. A Munkácsy gimnáziumban a hatosztályos képzést mutatták be a leendő diákoknak és a szülőknek, s tá­jékoztatást adtak a felvételi kö­vetelményekről. Jótékonysági bál az egészségért Jótékonysági bált szervezett az Egészséges Kaposvárért Egye­sület a Toldi lakótelepi iskolá­ban. A ma esti bál bevételét a Béke utcai lakótelepi klub be­rendezésére fordítják. Az ifjú­sági klub működését pályáza­ton nyert pénzekből oldja meg az egyesület. A várhatóan janu­árban megnyíló klubba a kör­nyező lakótelepeken élő 10-24 éves korú fiatalokat vátják majd sokszínű programokkal. Vetélkedő városismeretből Városismereti vetélkedőt hirde­tett a Németh István iskola a kaposvári általános iskolások- számára. Az intézmény öt éve vette fel Németh István egykori kaposvári polgármester nevét, akinek vezetése alatt jelentősen fejlődött a város. Az iskolák há­rom tagú csapatokat indíthat­nak a versenyen. A jelentke­zőknek leíró fogalmazást kell készíteni a város történetéről, melyben arról is írhatnak, ho­gyan képzelik el a jövőben Ka­posvárt, milyen változtatásokat szeretnének. A dolgozatokat a polgármester értékeli. A város- ismereti verseny döntője január elején lesz a városháza nagy­termében. A vetélkedő védnö­kei: Szita Károly polgármester és dr. Lamperth Mónika or­szággyűlési képviselő. A ver­seny valamennyi résztvevője — a díjakon kívül — részt ve­het tavasszal egy parlamenti ki­ránduláson. Teljes felújítás a fundamentumtól a tetőig Megszépül a Rippl-Rónai villa Az év végére befejeződik a rómahegyi villa rekonstrukciója fotó: török anett Tavasz óta zárva a látogatók előtt a rómahegyi Rippl-Ró- nai villa. Az európai hírű kaposvári festőművész képe­inek egy részét a megyei mú­zeum nagytermében állítot­ták ki, amíg befejeződik a város egyik legnevezetesebb épületének a felújítása. Állványerdő, homokhalmok, meszesvödrök, betonkeverő veszi körül a művész egykori lakóházát. Kőművesek, fes­tők, és szerelők dolgoznak a 18. századi, barokk eredetű épület felújításán. — 1978-ban korszerűsítet­ték ugyan a villát, de már a nyolcvanas évek közepén megjelentek a vizesedés nyo­mai — mondta Király István Szabolcs, a megyei múzeum igazgatója. — Méltatlan kö­rülmények közé kerültek a festő bútorai, tárgyai és fest­ményei. Megindult a mikro- penészedés a képeken, s elke­rülhetetlenné vált az épület tel­jes felújítása. A városi és a megyei ön- kormányzat is egy-egy millió forintot adott a munka elindí­tásához, s ebből meg tudták oldani a legégetőbb gondot, a fűtés átalakítását. A múzeu­mokban alapkérdés, hogy mi­lyen a termekben a hőmérsék­let és a páratartalom. Ezért a régi cserépkályha fűtés helyett gáz-központi fűtésre tértek át, hogy megakadályozzák a régi értékes tárgyak lassú pusztulá­sát. A Hungarofarma Rt támo­gatásával, valamint a megyei és városi képviselő-testület további segítségével tudtak hozzálátni az építészeti re­konstrukcióhoz. Kiderült, hogy a villa építésénél elma­radt az alapozás. A stabilitás­hoz szükségessé vált az épület külső vasbeton megerősítése. Mivel a padlószint mélyebben helyezkedett el mint a külső járdaszint, száraz kaviccsal és homokkal töltik fel a belső te­reket Hegedűs János vállal­kozó munkásai. Az alaptól a tetőig megújul a Rippl-Rónai villa: kicserélik az elavult vil­lanyhálózatot és vízvezetéket, korszerűsítik a csatornákat, a tetőhéjazatot és a biztonsági berendezéseket is. Közben mázolják az ajtókat, festik a falakat: az eredeti kék és ró­zsaszín árnyalatokat kapják vissza a termek. Az igazgató szerint az év végére befejeződik az építé­szeti rekonstrukció, utána kö­vetkezhet a belső berendezés, a műtárgyak restaurálása és a park szépítése. A látogatók március végén tekinthetik meg az újjávarázsolt Rippl-Rónai villát. (S. Pap) Milliókba kerül a levélgyűjtés Több mint két millió forintot költ idén ősszel a parkok és közterületek rendbentartására a kaposvári városgondnokság. Mint Hartner Rudolf, a szer­vezet vezetője elmondta: meg­rendelésük alapján a város­gazdálkodási részvénytársaság öt autója nap mint nap járja a kaposvári parkokat, tereket, utcákat és folyamatosan gyűjti össze az lehullott faleveleket. Az autók egyike egy speciális tömörítő technológiával meg­épített kocsi, amelynek tartá­lyába egyszerre mintegy 30 köbméternyi levél fér be. Hartner Rudolf szerint ugyancsak fontos az őszi fásí­tási program, amelyet nemrég kezdtek meg a megyeszékhe­lyen. Facsemetéket ültetnek például a nyugati temető újonnan kialakított parcellái­hoz, valamint a 61-es főútvo­nal városi szakasza mellé is. A lakótelepeken közhasznú munkások dolgoznak. Az ő feladatuk a közterületek meg­tisztítása, takarítása. Munká­jukat addig végzik, amíg azt az időjárás lehetővé teszi. A városgondnok beszélt ar­ról is, amiről többen panasz­kodtak szerkesztőségünknek: vágják a Kinizsi lakótelepen lévő idős fákat. Hartner Ru­dolf szerint ez a lépés azért volt szükséges, mert a környé­ken sokan szóvá tették, hogy allergiás betegségben szen­vednek a nyárfák miatt, s a növények veszélyeztették a közelben lévő épületeket is. B. Zs. Ésszerűsítés a hatékonyabb működtetésért Kaposvári konyhareform A kaposvári önkormányzati intézményekben naponta 12 ezer személyt ellátó, 307 dol­gozót foglalkoztató 42 főző- és 16 melegítőkonyha alacsony kihasználtságú, felszereltsége korszerűtlen. Konyhare­formra készül Kaposvár. A megyeszékhely önkormány­zata is egyre inkább' megnézi, hogy mire költi a pénzét. Az in­tézmények működési költsége­inek csökkentésére irányuló tö­rekvések utolérték a konyhákat is. A vizsgálat folytatódik, de már az eddigi tapasztalatok is megszívlelendők. Az átvilágí­tás során ugyanis kiderült, hogy az intézmények konyhai háló­zata túlméretezett és elaprózott. A tanulólétszám csökkenését nem követte a kapacitások leé­pítése, s korábban számos me­legítőkonyhát főzővé alakítot­tak át, ahol viszont túl magas a foglalkoztatottak száma. Egy dolgozóra 37,4 adag főzése jut. A vállalkozásba adott konyhák üzemeltetése az önkormányzat számára nem előnyösebb, re­zsiköltsége magasabb mint a saját üzemeltetésű konyháké. Mi lesz az intézményi konyhák sorsa? Szóba jöhető megoldás, hogy a konyhákat együtt adják vállalkozásba, de ezzel az adott vállalkozó monopolhelyzetbe kerülhet. Ez „veszélyes” gazda­sági helyzetet eredményez­hetne. Azt is figyelembe kell venni, hogy a bölcsődékben, szociális otthonokban a speciá­lis igények miatt saját konyha működtetése indokolt. Lehető­ség van a konyhák működésé­nek racionalizálására is a jobb kihasználás érdekében. A szak­emberek többsége egyelőre ezt a megoldást támogatja. A főző­konyháknál célként fogalmaz­ták meg, hogy az egy dolgozóra jutó adagszám 60-70 legyen, meg kell változtatni a főző és melegítőkonyhák arányát ez utóbbiak javára. A közös alap­anyag beszerzés, az egyeztetett étlap jelentős megtakarítást eredményezhet. A képviselők tudják, hogy a konyhareform fontos alapellá­tást érint, ezért erre csak az in­tézményekkel egyeztetve ke­rülhet sor. (Lengyel) Ot nyelven énekeltek Önálló templomi hangversenyt tartott a franciaországi Besan- con városában, s Kodály Ma­gyar miséjét szólaltatta meg a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium és Szakközépis­kola kórusa. Jó kapcsolatuk van a város Les Enfants de L’ Es- poir világjáró ifjúsági vegyes­karával, akik lemezeik és kazet­táik bevételét rendszerint a harmadik világ éhező gyerme­kei javára ajánlják fel. Nyári kaposvári látogatásukat viszo­nozták a munkácsysok, akiket az iskola Eminens alapítványa támogatott. > A negyvenkét tagú kórus út­közben megállt Karlsruhéban, ahol a Helmholtz gimnázium zenei tagozatának vendégei voltak. Az iskola hangverseny- termében nagy sikert aratott re­pertoárjuk, melyet Kardos Kálmánné és Kardos Kálmán szakmai irányításával adtak elő. Huszonkét énekkari művet mu­tattak be, öt nyelven énekelték az egyházi és világi — elsősor­ban magyar — kórusirodalom remekeit. Szép teljesítményt nyújtottak az énekes és hang­szeres szólisták: Kusz Vero­nika, Fertály Andrea, Sziklai Anett, Tossenberger Lívia. A kaposvári fiatalokat mind­két város polgármestere fo­gadta, számukra külön magyar dalcsokrot adtak elő. Szállást az ottani fiatalok családjainál kap­tak, így a német, angol és fran­cia nyelv gyakorlására is mód­juk nyílt. Kardos Kálmánné hasznosnak tartja a cserekap­csolatok lehetőségét, mert az öt nap nem csak arra adott lehető­séget, hogy bemutassák négy­éves munkájuk eredményét, hanem földrajzi, történelmi is­meretekkel is gazdagodtak. Jár­tak Ulm városában, és énekel­tek a katedrálisban, megnézték Strasbourgot, a svájci Luzernt és a liechtensteini Vaduzt. A vi­lágjáró francia együttestől ta­nulva a Munkácsy kórusa is ké­szített itthon hangfelvételt, egyórás kazettájukat most ajándékba adták a vendéglá­tóknak. Besanconban újabb is­meretség is kialakult, dr. Undi Jánosné igazgatóhelyettes az ottani gimnáziummal tárgyalt a cserekapcsolat lehetőségéről. Itthon újabb élmény várta a dalos lányokat, az iskolájukat látogató kínai gyermekzenekar­ral ismerkedhettek meg. A tá­vol-keleti vendégek a különle­ges hangszereken játszott ha­gyományos kínai zene mellett európai darabokat is játszottak. A zenei szakemberek vélemé­nye szerint érzékelhető volt az ősi magyar és a kínai zene kö­zelsége, hasonlósága, hisz mindegyik a pentatónián ala­pul. Nyitottak a nyugati kultúra felé, szívesen vettek részt a Kodály módszert bemutató magyar énekórán. Ma is népszerűek a klasszikus táncok fotó: török anett A Flamingó külföldi sikere Nemzetközi elismeréssel tértek haza horvátországi és németor­szági útjukról a kaposvári Fla­mingó Táncsportegyesület tán­cosai. Balázsné Pomezsanszki Judit tánctanárt Horvátországba hívták meg pontozóbírának, ahová két tanítványát is magá­val vitte. Téglás Attila és Sturm Anita nagy sikerrel szerepeltek Ivanyicgrádban: standard tánc­ban, míg latinban második he­lyezést értek el. Ugyanazon a hétvégén uta­zott három pár Németor­szágba, s ott csapatversenyben az ötödik helyezettnek járó kupát szerezték meg, míg az egyéni küzdelmek során ne­gyedik, ötödik, hatodikak let­tek. Soós Gábor, Nagy Ka­tinka, Vass Zsolt, Várhelyi Klára, Berkes Sándor és Nagy Zsófia harmincnégy párossal mérte össze tudását, nem vallva szégyent a cseh, lengyel és német társak között. A fia­talok szerint a megmérettetés mellett sok tapasztalattal is gazdagodtak. Jó kapcsolatot alakítottak ki a lengyel tánco­sokkal, akiknek a tudását a legjobbnak tartják. Az itthoni táncparketten maguk is meg­próbálkoznak az ellesett figu­rákkal, amit lehet, hogy a kö­vetkező versenyen már eltán­colnak. A klub elnöke, Nagy Sándor jelentős elismerésnek tartja, hogy Magyarországról csak a Flamingó kapott meghí­vót Lipcsébe. Nagy izgalom előzte meg a külföldi szerep­lést, melyre sikerült anyagi tá­mogatást szerezniük. Az autó­buszos utat két vállalkozó fi­nanszírozta, ami azért különös, mert egyiküknek sincs szemé­lyes érdekeltsége a klubban. A táncos gyerekek szülei komoly áldozatot hoznak a hazai verse­nyeken való részvételért, hisz az utazás, a szállás az ő zsebü­ket terheli. A 60-70 ezer forin­tos ruhákat, a másfél hónap alatt elkopó 6-7 ezer forintos cipőket akkor még nem is emlí­tettük. A Flamingónak a verseny­tánc hozza az elismerést, de nem ebben merül ki a tevé­kenységük. Népszerű a táncis­kola, mely gyerekek és felnőt­tek számára egyaránt működik, a legkisebbek 5-6 évesek. A versenytáncból 25-30 pár veszi ki részét, mellettük a klubban próbál a rockszínkör is, és mű­ködik egy modem tánccsoport. Ügy látszik nem csökken az ér­deklődés a klasszikus táncok iránt, a diszkó nem tudja hát­térbe szorítani a keringőt és a tangót. Nagy Sándor bízik ab­ban, hogy Magyarországon is nagyobb megbecsülésre tesz szert a versenytánc, s a párok nem érzik majd szükségét a ko­rai visszavonulásnak. Nyuga­ton még az ötvenéveseknek is rendeznek versenyt, míg nálunk a harminc év fölöttiek szek­rénybe zárják a kosztümöt. A Flamingó „öregjei”, vagyis leg­régibb aktív versenyzői Berkes Sándor és Nagy Zsófia még csak 17 évesek. Nyolc éve koptatják a tánccipőt a parket­ten, s már juniorként bekerül­tek az ország legjobb 28 párja közé. Izményi Éva

Next

/
Thumbnails
Contents