Somogyi Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-15 / 267. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1996. november 15., péntek A befektetőkön múlik az életszínvonal alakulása A multiké a világgazdaság A multinacionális vállalatok gyors ütemben hálózzák be a világot. A termelést oda helyezik ki', ahol az olcsóbb, s ahol új piacok vannak. Aki például Délkelet-Ázsiában akar nagyban eladni, annak már régen nem elég oda árut szállítani. A multik fejlődésére jó példa a hazánkban is jelen lévő ABB. Egy svéd villamosipari üzem, az Asean 1982-ben egyesült a svájci Brown Boverivel. Ma a zürichi központból irányítják a konszern 212 ezer munkatársát. Az ABB 54 ezer embert küldött el nyugat-európai és észak-amerikai üzemeiből, helyettük 46 ezret vett föl az alacsony bérű kelet-európai és ázsiai országokban. A gazdaság „globalizálódása” egyre meghatározóbb lesz a világ államainak jövőjében. A Nemzetközi Valutaalap számításai szerint 2004- re a fejlődő országok jóval többet fognak termelni, mint a fejlett ipari államok. Németország például 2020-ra már csak a hatodik helyen lesz a rangsorban, az elsők - Kína, Indonézia valamint Dél-Korea is - messze megelőzik majd. A világ húsz legnagyobb vállalatának nagyobb a gazdasági teljesítménye, mint a Föld nyolcvan legszegényebb országáé összesen. A nagy multik négyszer olyan gyorsan növekednek, mint a világgazdaság, profitjuk csak tavaly például tizenöt százalékkal emelkedett. A beruházások, az ellenőrizhetetlen pénzmozgások sokkal erősebb befolyást gyakorolhatnak egy-egy ország gazdaságára, mint az adott kormány. A befektetők döntései határozzák meg a foglalkoztatást, az életszínvonalat. Mások szerint ez a „turbókapitalizmus” nem más, mint a 19. századból ismert gazdasági törvények érvényesülése: minden ott készül, ahol a leggazdaságosabban előállítható. Göncz Árpád Kijevben A háromnapos hivatalos látogatásra érkezett magyar köztársasági elnököt Leonyid Kucsma ukrán államfő fogadta az elnöki palota előtt. Göncz csütörtökön beszédet mondott a Tarasz Sevcsenko egyetemen, majd a külgazdasági minisztériumban rövid előadást tartott üzletemberek előtt fotó: feb/reuter 32 millió korabeli amerikai dollár értékű aranyat hurcolt el Magyarországról 1938 és 1945 között a fasiszta Németország - olvasható abban a jelentésben, amelyet a szövetségesek készítettek 1946 májusában a német aranykészletek nagyságáról és eredetéről. A dokumentum tartalmát csütörtökön tette közzé a Le Figaro című francia lap. Szlovénia modem hadsereg felállításába és fegyverek vásárlásába kezdett - nyilatkozta Milan Kucan államfő az AFP francia hírügynökségnek. A szlovén elnök szerint országa NATO-csatlakozását egyetlen állam sem ellenzi, ami pedig az Európai Uniós tagságra való felkészülést jelenti, Szlovénia máris eleget tesz több maast- richti követelménynek. Két robbanás történt szerdán a csecsen koalíciós kormányt vezető Aszlan Masz- hadov grozniji irodája közelében, de személyi sérülés nem volt. Az orosz parancsnokság közölte, hogy a szövetségi erőknek nincs közük az incidenshez, amelynek körülményeit a csecsenekkel együtt vizsgálják. Négynapos látogatásra Tokióba érkezett csütörtökön Jev- genyij Primakov orosz külügyminiszter, hogy a japán-orosz területi vita megoldásáról tárgyaljon partnerével, Ikeda Jukihikóval. Megfigyelők nem várnak áttörést az évtizedek óta tartó vitában. A spanyol törvényhozás csütörtökön jóváhagyta azt a határozatot, amely fölhatalmazza a kormányt, hogy tárgyalásokat kezdjen Spanyolország csatlakozásáról a NATO katonai szervezetébe. Az ibériai ország 1982 óta tagja az észak-atlanti szövetségnek, de eddig kívül maradt katonai szervezetén. A berlini tartományi bíróság utasítására csütörtökön letartóztatták majd szabadon engedték Egon Krenz, volt keletnémet párt- és állami vezetőt, valamint három társát. Azzal vádolják őket, hogy a legfőbb politikai döntéshozó testület tagjaiként nem akadályozták meg a Nyugatra szökni próbáló személyek agyonlövését. Krenzék nem hagyhatják el Berlint, a brandenburgi tartományt. Az Egyesült Államok kész részt venni a zaire-i hadsereg és a tuszi lázadók közötti összecsapások elől elmenekült, több mint egymillió burundi és ru- andai hutu megsegítését célzó humanitárius vállalkozásban. Az akciósorozat részleteinek pontosítására Clinton elnök magas rangú küldöttséget meneszt az ENSZ központjába. Lecsíptek az uránszállítmányból Az Egyesült Államok felvásárolja a fölösleges hasadóanyagot A Szovjetunió felbomlása után az Egyesült Államok kormányzatát aggodalommal töltötte el, hogy mi lesz az atomfegyverek előállítására alkalmas nagy mennyiségű uránnal. Washington egy igen előnyösnek minősített megállapodás alapján megvásárolt csaknem hat tonna dúsított hasadóanyagot, és azt titokban, óriási katonai szállítógépeken elszállította Kazahsztánból. Az 1300 acéltartályban elhelyezett anyagért mintegy húszmillió dollárt fizettek, és mindenki elégedett volt mindaddig, amíg ki nem derült: gondok vannak a fennmaradó ötszáz tonna urán elszállítása körül, amelyre ugyancsak ígéretet tettek az amerikaiak. A tengerentúli állami cég ugyanis, amely az üzletet lebonyolítja, az urán világpiaci áresésére hivatkozva olyan keveset ajánlott az oroszoknak a hasadóanyagért, hogy azok inkább visszaléptek. Washington pedig aggódik, hiszen így 25 ezer atombombára való urán marad egy olyan országban, amelynek belpolitikai erőviszonyai elég ingatagok. Ebben a helyzetben lépett a színre a Pleiades nevű vállalat, élén egy harmincéves, orosz születésű amerikaival. Ez a magánvállalat készül megvenni a Kazahsztánban is tárolt orosz urán felvásárlásával foglalkozó, privatizálás előtt álló állami vállalatot. A Pleiades vezetője Robert Mosba- cher, Bush elnök kereskedelmi minisztere, tanácsadói között található Max Kampelman, egykori leszerelési főmegbízott is. Az amerikai szakértők mégis aggódnak. Az első uránszállítmányból ugyanis 55 kilogrammot valakik „lecsíptek”. Ha az újabb, milliárdos uránüzletnél is eltűnik a hasadóanyag tíz százaléka, kétezer atombombára elegendő alapanyagról nem lehet majd tudni, hogy hol van. Nyisson fix kamatozású lakossági betétszámlát a Magyar Hitel Bank fiókjaiban Az MHB lakossági betétszámla-konstrukciója egyszerű, ugyanakkor rendkívül kényelmes megtakarítási forma. Betétszámla HÍUT 10.000 Ft-tól nyitható valamennyi MHB fiókban. Változatos futamidejű lekötési lehetőségek 1 Hcttol 1 CVig. Kívánságra automatikus újralekötés a futamidő végén addig, amíg Ön pénzét a kamatokkal együtt fel nem kívánja venni. Az újralekötési időre az MHB kamatos kamatot fizet. A lekötés idejére betétje fix kamatozású, így nem érinti az esetleges időközbeni kamatcsökkenés. 500.000 Ft feletti betét esetén a Magyar Hitel Bank kamatprémiumot is fizet. Kérjük, érdeklődjön fiókjainkban, vagy az (1-) 327-4800 telefonszámon. MAGYAR HITEL BANK RT HÍRHÁTTÉR Prágai esélylatolgató Először tartanak szenátusi választásokat az 1993 óta független Cseh Köztársaságban. Két fordulóban, előbb most pénteken és szombaton, majd - ahol szükséges - egy héttel később ismét, mintegy 550 jelölt közül választhatják ki a polgárok a testület 81 tagját. A parlament felsőházaként működő szenátus elsősorban egyfajta kiegyensúlyozó szerepre hivatott: megtárgyalja és elfogadja a költségvetést, a nemzetközi szerződéseket és jóváhagyja az alkotmánytörvényeket. Most mégis kiélezett csatározás kísérte végig a kampány időszakát. Megfigyelők szerint ennek fő oka, hogy a nyár elején tartott általános választásokon meglehetősen kiegyenlített eredmény született, így a parlamenti erőviszonyokat máig ható bizonytalanság terheli. Václav Klaus ugyan miniszterelnök maradt, ám a korábbinál ingatagabb pozícióban: június óta kisebbségben kénytelen kormányozni, s még két kisebb koalíciós párt támogatásával is csak 99 honatyára számíthat a 200-ból. E patthelyzetben tehát a máskor „szélámyékban” maradható szenátus jelentősége érthetően megnő. Sok szakértő a választások közeledtével magyarázza az elmúlt napokban a cseh polgári titkosszolgálat körül fellángolt, heves botrányt is. Ennek ellenére a legtöbb megfigyelő Klaus Polgári Demokratikus Pártjának jósol valamivel nagyobb esélyt a sikerre, bár a kormány tevékenységével szembeni növekvő elégedetlenség az ellenzék fő erejét, a Szociáldemokrata Pártot segítheti. Ha az első verzió bizonyul igaznak, akkor nem kizárt, hogy Klaus esetleg megfontolja a parlamenti voksolás előrehozatalát is. (Szondy) Mrozek és a szlovák határ Hatósági vélemény az abszurd intézkedésről Az ólublói járási rendőrség állásfoglalásban indokolta, miért nem engedték meg a világhírű lengyel drámaíró, Slawomir Mrozek feleségének, hogy férje társaságában átutazhasson Szlovákián. Az író és felesége éppen Budapestre tartottak, amikor a szlovák határőrök föltartóztatták őket, s az asszonytól megtagadták a beutazást. A rendőrség csütörtökön közzé tett indoklása szerint a mexikói állampolgárságú Oso- ria de Mrozek Celiának nem volt szlovák átutazóvízuma, és nem tudta fölmutatni a megfizetéséhez szükséges okmánybélyeget sem. A szlovák hatóságok ezért kénytelenek voltak megtagadni tőle a beutazást. Az állásfoglalás szerint nem igaz, hogy az írót és feleségét rossz bánásmódban részesítették volna, sőt: „igen illedelmesen és korrektül bántak velük”. Mivel a házaspár által használt határátkelőn nincs pénzbeváltó és okmánybélyeget sem lehet venni, a formaságokat a külképviseleten kellett volna intézni - így a nyilatkozat. A zágrábi kormány két legyet üt egy csapásra Pénzre váltott fegyverek A szerbek mind nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy beszolgáltassák fegyvereiket Kelet-Szlavóniában. Az egykor szerb megszállás alatt álló régióban a horvát kormány és az ENSZ égisze alatt működő ideiglenes köz- igazgatás (UNTAES) közös fegyvermentesítési programot hajt végre. A határ menti területet átmenetileg birtokló szerbek a korábbi megállapodásnak megfelelően már június végéig leadták az ENSZ kéksisakosainak nehézfegyverzetüket, ám a géppisztolyoktól, kézigránátoktól és páncéltörő rakétáktól nehezen szabadulnak meg. A horvát kormány egy hónappal ezelőtt elhatározta, hogy „visszavásárolja” azokat. Az ötlet jónak bizonyult, már az első két hétben több mint kétezer páncéltörő rakétát sikerült biztonságba helyezni. A szétlőtt településeken az UNTAES plakátokon teszi közzé a tudnivalókat a fegyverbizniszről. Az átvevőhelyen 550 kunát, azaz körülbelül 17 ezer forintot fizetnek egy-egy géppisztolyért, a kézigránátot viszont mindössze 150 forintért „váltják vissza”. Az első két héten német márkában fizették ki a vételárat, mert a horvátországi szer- bek nem akarták elfogadni az „usztasa-pénzt” a háborús ellenségtől. A zágrábi kormány akciója két legyet üt egy csapásra: fegyvermentesíti Kelet- Szlavóniát és itt is bevezeti a törvényes fizetőeszközt. « 0 J
