Somogyi Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-02 / 256. szám
1996. november 2., szombat SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 A vízi mentést betiltották, a motorcsónakot ellopták Életmentők vészhelyzetben A falusi gyerekeket jobban kötné a szülőföldhöz Iskolát ment Bálványos Zamárdi az Alkotmánybírósághoz fordul a falualapítás miatt Szántód terjeszkedni akar A múlt hét végén szavaztak arról a Zamárdi szántódi falurészén élők, hogy önálló települést alapítanak. Kara- binszky Gyula, az elválást előkészítő bizottság elnöke a sikeres voksolást követően azt nyilatkozta: a Kőröshegyhez tartozó Somos lakói alig várják, hogy csatlakozhassanak hozzájuk. Ez a mondat óriási felháborodást keltett Kőröshegyen. — Engem nem érdekelt, hogy mit csináltak, hogyan veszekedtek évekig Zamár- diban a falurészeket egyben tartani akarók, illetve az elszakadni vágyók — mondta Pavlek Ferenc kőröshegyi polgármester. — Nem akartam beleavatkozni a folyamatba, pedig hallottam már korábban is arról, hogy a szántódiak szervezkednek Kőröshegyen. Azzal hitegetik a somosi részen élőket, hogy ha csatlakoznak hozzájuk, elvihetik magukkal Kőröshegy területének jó részét. Nem tartom korrektnek azt a viselkedést, hogy lefestették a tábláról Kőröshegy nevét. így kezdődött a hercehurca Za- márdival is. Somos egy dűlő neve volt régen, innen kapta nevét a kőröshegyi falurész. Ütközni fognak az érdekek; a táblát már lefestették Az itt álló házaktól csak egy utca választja el Szántódot, illetve Balatonföldvárt. Kőröshegytől azonban jó egy kilométerre esik — közöttük üres terület fekszik. Erre építési tilalmat rendeltek el annak idején, mert az első elképzelések szerint itt vezetett volna a meghosszabbított M 7-es autópálya nyomvonala. Ráadásul — hogy a hosszú szakasz ne számítson belterületnek, s emiatt ne kelljen kivilágítani éjszakánként — helységnévtáblákat tettek ki a falurészek közé is. — Kőröshegy-Somos, ezt írtuk a táblára — mondta Pavlek Ferenc. — Úgy gondoltuk, ez könnyebbé teszi a tájékozódást. Lapzártakor tudtuk meg, hogy Zamárdi önkormányzata megóvta a választást. Mint tegnap Major Gyula polgár- mester elmondta: a szavazás lefolyását, eredményét elfogadják. Az 1995-ben keltezett papírokban azonban hiányosságokat, például rossz lakcím- bejelentéseket találtak, s emiatt jogorvoslatért a megyei választási bizottságon keresztül az Alkotmánybírósághoz fordultak. (Czene) A vállalkozóknak nem kell az új rendszer Közúti információk Leltén A balatonlellei vállalkozóknak nem kell az az információs rendszer, amelyet a győri Aifa-Girod forgalomtechnikai kft telepített a 7-es főút mentén az önkormányzattal kötött szerződés alapján. Vészhelyzetbe került a Zamárdi S.O.S rádiós segélyhívó alapítvány. Bartha László elnök tegnap azt állította: fizikailag és jogilag egyaránt lehetetlen helyzetbe hozták őket. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium illetékes főosztálya határozata szerint nem kap üzemeltetési engedélyt a Balatonon a nyári szezonban szolgálatot teljesítő mentőhajójuk, mert a 27/1993. számú rendelet 16.03 cikk g pontja csak egyesület számára teszi lehetővé az vízi mentést. — Két és fél éve, amióta a vízre tettük a hajót, vízi balesetből kifolyólag nem volt haláleset Zamárdiban, a Balaton leghosszabb szabadstrandján — állította Bartha László. — Azelőtt évente 4-6 tragédia történt. A legszívesebben azt mondanám: a főhatóság azt vizsgálja inkább, hogy hány Az óvodát, iskolát megpróbáljuk megmenteni a falunknak — mondta Papp Ernő bálványosi intézményigazgató. — Az itteni hagyományokat bele kell nevelni a gyerekekbe; csak így alakulhat kötődésük a szülőföldhöz. A bálványosi iskolában alsó tagozatos diákok tanulnak, a nagyobbakat más településeken oktatják. Az ovisokkal együtt ötvenen vannak, s négy pedagógus látja el a szakmai feladatokat. Az intézmények működtetése a falu évi költségvetésének mintegy az egyharmadát viszi el: hétmillió forintot. — Van bennünk erő és akarat, hogy helyben neveljük fel a bálványosi apróságokat — mondta Papp Ernő. — Csak bizalomra és lehetőségre van szükségünk. Az újrakörzetesí- tés egyébként, szerintem, sokkal nehezebb dió lesz, mint sokan gondolnák. Az igazgató feladatai közül egyre fontosabbá válik, hogy lecsendesítse a politikai döntések miatt egymással szembeállított önkormányzatok veszekedését. Amúgy ha az iskola megszűnik az apró településeken, ez az első lépés, hogy előbb közönyössé váljon, majd elnéptelenedjen a falu. Papp Ernő beszélt arról is: alig lát maga körül stabil családokat, a falusiak életvitele — sokszor kényszerből — egyre rosszabbul alakul. A helyi képviselőtestület is láthatja ezt, s más, nem életmentő céllal közlekedő, illegális motorcsónak tartózkodik nyaranta a tavon. De én tartom magamat a joghoz. 30 napon belül fellebbezhetnénk a Fővárosi Bírósághoz, csak hát ügyvédre nincs pénze az alapítványnak. Most nekünk kellene segítség. Ha lejár a határidő, nem tehetünk mást; a jövő nyártól nem tudunk vigyázni a fürdőzőkre. A baj nem jár egyedül. Ma még ismeretlen tettesek feltörték az alapítvány orvosának a garázsát, és teljesen kifosztották. A tréleren pihenő motorcsónakot letolták a Balaton partjára, de miután a vízre tették, nem tudták elindítani. Ezért ellopták belőle a mélységmérő készüléket, elvágták az összes kábelt, majd negyven liter benzint öntöttek rá. Fel — szerencsére — nem gyújtották. A csónak használhatatlan, a kárt mintegy félmillió forintra becsülik. (Czene) Papp Ernő bálványosi iskolaigazgató erejéhez mérten segít. Fizetik például az összes gyerek úszás- oktatását, s tanévkezdéskor kétezer forintot adtak mindenkinek könyvvásárlásra. Partnerek abban, hogy kézművesz- szakkört indítsanak már az óvodásoknak is. így a kicsik megismerkedhetnek, megbarátkozhatnak az iskolával. S válasz ez a nemzeti alaptanterv követelményeire is. — Én jobban szeretném, ha a szakmai viták kerülnének előtérbe, s legelőször is információkat kapnánk az 1998-ban bevezetendő rendszerről — mondta még a bálványosi iskolaigazgató. — Nem szabad elfelejteni: abban az évben parlamenti és helyi választások is lesznek. így valószínű, hogy az oktatás még jobban a háttérbe szorul. Czene Attila Nemcsak informálni, hanem reklámozni szeretnének itt. S olvashatatlannak találják a táblákon levő betűket, nem tetszik nekik az sem, hogy egy-egy oszlopon nyolc tábla informál a különböző tevékenységekről. Az 50 kilométeres sebességgel haladó autós ezt képtelen elolvasni. Sokallják a táblák bérletéért öt év alatt fizetendő 80-100 ezer forintot is. Mindez azon a találkozón hangzott el, amelyet Kiss József leilei vállalkozó szervezett. Endrédi János az Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság szakembere viszont azt mondta: az idén életbe lépett közlekedési törvény szigorúan korlátozza a reklámtáblák elhelyezését a közutak mentén. Egy éven belül, vagyis 1997. március 15-ig el kell távolítani a meglévőket. A közutak fellett és mellett - kerítéstől kerítésig - semmilyen reklámtáblát nem lehet kitenni. A törvény felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyekről informálni lehet a közlekedőt. Az információs táblák kihelyezéséhez az önkormányzat építési engedélye szükséges, amely tartalmazza a kht állás- foglalását és a megyei közlekedési felügyelet szakhatósági véleményét. A szaktárca egyébként Lellét és Boglárt találta a legrosszabb állapotban, a reklámtábla-dzsungelt illetően. A leilei önkormányzat az elsők között lépett a törvény mielőbbi végrehajtása érdekében. Megállapodott egy olyan céggel, amelynek információs rendszerét a szakhatóságok elfogadták, sőt a győri Alfa-Gi- rod tagja annak a minisztériumi bizottságnak is, amely most dolgozik a közúti információval kapcsolatos irányelveken. Illés László, a kft kereskedelmi vezetője elmondta, azzal a szándékkal jöttek ide, hogy egy önkormányzati-vállalkozói összefogás résztvevői lesznek és az Európában már elterjedt korszerű rendszer közös megvalósításán dolgoznak. Hajlandók újabb ajánlatokkal is előállni: új méreteket dolgoznak ki és nem ragaszkodnak mindenáron a bérleti megoldáshoz. A lelleiek megvásárolhatják a táblákat, s gondoskodhatnak a szakszerű elhelyezésről. Ez a megoldás már tetszett az érdekelteknek, hiszen se- hogysem tudják megemészteni, miért csak ez a cég felelt meg az önkormányzatnak. A szakhatóság és a cég képviselői viszont értetlenül hallgatták ezt az okfejtést, hiszen ez a képviselőkre és a választóikra tartozó vita. Kár, hogy ezt nem időben folytatták le. Mint megtudtuk, Bogláron és Fonyódon, illetve az egész déli parton tervezik az önkormányzatok információs rendszerük kialakítását. Nem mindegy, milyen kép alakul ki a Balatonról. G. M. Földben a gabona a Siómentében A négyezer-háromszáz hektáron gazdálkodó siófoki Siómente Mezőgazdasági Szövetkezetben már végeztek az őszi vetéssel: 1800 hektáron búzát, 330 hektáron őszi árpát és 610 hektáron repcét vetettek. Az 1200 hektáron termelt kukorica betakarításával a jövő héten végeznek. Boda János, a cég vezetője elmondta, elégedettek a termésátlaggal: kilenc tonna hektáronként. Ságvárt is szeretik a német nyaralók A Balatonhoz nyolc kilométerre levő Ságváron és a hozzá tartozó szőlőhegyen az elmúlt időszakban tíz német család vásárolt ingatlant. A több száz hektáron elterülő zártkerti szőlőterület egy részén már vezetékes vizet és villanyt kaptak a tulajdonosok, s a még komfort nélküli terület villamosítását is tervezi az önkormányzat. A kivitelezést egy-két hónapon belül megkezdik. Közhasznú munkások dolgoznak Gamáson A gamási önkormányzat közhasznú munkások alkalmazásával igyekszik enyhíteni a település súlyos foglalkoztatási gondjait. Több mint tízen dolgoznak a község saját beruházásain, a kommunális szolgáltatásban és a fenntartási feladatokon. Az önkormányzat buszt is vásárolt támogatással, s ennek közlekedtetésével segíti a gamási ingázókat. Rendszeresen szállítják őket Fonyódra és rövidesen Lellére is. Bővítik a temetőt Balatonbogláron A bogiári önkormányzat saját beruházásban bővíti a város köztemetőjét a Török Bálint utca felé. Mintegy húsz méterrel kerül délebbre a kerítés, még az idén. A parkosítást a közterület-fenntartó szervezet végzi. Nagy gondot fordít a kegyeleti park karbantartására. Másképpen értelmezték a törvényt a siófoki önkormányzatnál Tüzoltóvita egy tetőtérről A siófoki képviselő-testület törvényi kötelezettségének eleget téve döntött a városi tűzoltóság létesítéséről. Ez 1997. január 1- jétől dolgozik. Továbbra is tart azonban a vagyonvita az tűzoltóság épületének a tetőteréről. A siófoki önkormányzat ugyanis szeretné, ha az egész ház a város tulajdonában lenne. Fölmentették a vagyonigazgatót Fölmentették a siófoki ön- kormányzat vagyonhasznosító kft-jének vezetőjét, Kövér Gyulát. Bár figyelmeztették őket az ingatlanpiac pangására, a cég három építkezést bonyolított le, amelyek felemésztették a pénzüket. A téves üzleti döntés miatt Kövér Gyula felajánlotta a lemondását, s ezt dr. Balázs Árpád polgármester elfogadta. Az ügyet ad hoc bizottság vizsgálja. A város a likviditási gondok miatt 25 millió forintos hitelt adott a kft-nek, amely majd ingatlanokkal törleszti a tartozását. Valószínűnek látszik, hogy a Humán gamesz beköltözhet a kincstár tulajdonában lévő, volt MHSZ-székházi bérleményből a város közepébe. Ez az épületrész viszont nemcsak városi, hanem régiós érdekeket is szolgál. Nagy Tibor ezredes, megyei tűzoltóparancsnok azt mondta, hogy szerencsétlen dolog lenne ezt a vitát Siófok és a megyei tűzoltóság közötti nézeteltérésként kezelni. Megítélése szerint az ön- kormányzat tulajdonképpen a tűzoltósági törvénnyel vitázik. Hogy kit illet a tetőtér, érdemes visszatekinteni az épület létesítésére. Éppen húsz éve alakult állami tűzoltóság Siófokon, s 1991-ig a GOG szervizből átalakított létesítményben dolgozott. Tíz éve kezdték központi, állami beruházásában a mostani épület kivitelezését; megvalósítása néhány évi szünet után 1989-ben indult újra, s öt éve 1991 szeptemberében adták át. Egy év múlva került szóba a tetőtér megerősítése. A megyei tűzoltóparancsnok elmondta, megyei kezdeményezésre, de állami pénzekből alakították ki itt a regionális oktatási központot, s egy külső lépcsőfeljáróval teljesen elkülöníthető a városi tűzoltóságtól. A tűzoltósági törvény, amely az állami tulajdonú laktanyákat átadja a tűzoltóságot fenntartó önkormányzatoknak, a megyei parancsnok olvasata szerint Siófok esetében arra a tulajdon- részre vonatkozik, amit a városi tűzoltóság használ. A tetőtér így a megyei közgyűlés tulajdonába kerül. A megye javasolta: társasházi mintára létesítsenek több tulajdont az épületben s egyezzenek meg a közös használatról, a költségekről. Nagy Tibor szerint az is félreértésre adhat okot, hogy feltételezik: ez az oktatási központ, amelyet nyáron a tűzoltók üdültetésére használnak - ez az egyetlen ilyen üdülő -, nyereségesen üzemeltethető, holott erről szó sincs. (Gáldonyi) Óránként indul a komp Szántódrévből ősszel is - reggel hét és este 17 óra között - Tihanyba, onnan pedig fél órával később jön vissza. A Mahart Balatoni Hajózási Rt a tervek szerint november 24-ig üzemelteti a járatokat. Naponta átlag mintegy száz gépjárművet visznek át a kompok a túlsó partra, illetve hoznak Szántódra fotó: czene attila
