Somogyi Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-13 / 265. szám

1996. november 13., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Gyorsított Matáv-fejlesztés, ezer bosszúsággal Adótornyok mélyponton (Folytatás az 1■ oldalról) Szenna térségében — ahol ed­dig is jól működő, nem manuá­lis rendszerű telefon működött — például az, hogy a nem ke­vés pénzt igénylő fejlesztés el­lenére talán még rosszabb lett a helyzet. Az egész területről jelzett visszásság, hogy az előfizetők­nek — mivel a készülék az elektromos hálózatról működik — az egyre borsosabb villany- számlát is ki kell fizetniük, az előfizetési díj, a tarifa azonban ugyanannyi, mint a hagyomá­nyos rendszernél. S a magasabb költségekért nemhogy jobb szolgáltatást kapnak, hanem ezernyi a bosszúság. Ahol ilyen telefonrendszer működik, az jelenti a legna­gyobb gondot, hogy egy pilla­natnyi áramkimaradás, egy vil­lámlás egy csapásra elzárhatja a települést a külvilágtól, s meg­szakad minden összeköttetés. Egyetlen megoldás lenne csak, hogy a telefonellátás folyama­tos legyen: egy, a készülékhez Csaknem 1500 tonna kukori­cát szárítanak Hencsén. A bárdudvarnoki Akurát Kft kirendeltségén az öreg gépek jól bírják a munkát: egy mű­szakban 45-50 mázsa kukori­cával végeznek. Négyszáz hektáron termelt ku­koricát a kft, s több mint három hete kezdték a betakarítását. A tengeri egy részét már feldolgoz­ták: 130 vagonnyit ledaráltak, ehhez adalékanyagot adtak - ki­váló takarmány ez a szarvas- marháknak. Mint Becze József, a kft munkatársa elmondta: nyolcfajta kukoricát termesztet­tek az idén, és legalább három­ezer tonnára számítanak. Bár a hektáronkénti 5,5-6 tonnás átlag csatlakoztatható akkumulátor. Csakhogy nem mindenki tudja kifizetni a 6-8 ezer forintos plusz költséget. — Ez nem a szokványos, ve­zetékes telefonrendszer, de mindenütt elfogadott — mondta Patona Győző, a Matáv Rt Kaposvári Távközlési Cent­rumának vezetője. — Gyors és rugalmas, de persze nem töké­letes. Egyedi problémák lehet­nek, főleg a beárnyékolt helye­ken, összességében azonban elmondható, hogy a mi terüle­tünkön a besugárzás megfelelő, a vétel jó. Az áramkimaradás okozta gondok valósak, ez a rendszer egyik hátránya. Az akkumulátorokat — az előírá­soknak megfelelően — a Matáv Részvénytársaság vásárolja meg az egészségügyet, az élet­védelmet, az államigazgatást, a közbiztonságot szolgáló, a ne­velési-oktatási intézményeknek és a szolgáltatóknak. Az egyéni előfizetőknek azonban valóban maguknak kell megvenni. (Jakab) kedvező, gondot okoz azonban a szemek víztartalma. Emiatt a termés felét a szántóba viszik; jelentős kiadás ez a cégnek. — A közüzemi díjak miatt rendkívül drága a szántás — mondta. — Egy mázsa 25 száza­lékos víztartalmú kukorica szán­tása 250 forintba kerül, ha a szemek víztartalmát 15 száza­lékra szorítjuk le. Ehhez jön még a rostálás költsége. A telepen csak saját részünkre végzünk szárítást. Ottjártunkkor az ötödik napja dolgoztak a gépek. Folyamato­san érkezik a kukorica a hencsei telepre. A kft növénytermesztési részlege 17 embernek ad mun­kát, a telepen négyen dolgoznak. (Harsányi) Nyolc fajta kukorica termett négyszáz hektáron Nagyüzem a szárítóban Kovács Gábor és Bojtor János ellenőrzi az áj kukoricaszállítmányt A zongoraművész és a fej számoló egy bokorban terem Osztopánban Mosolyra hangolt gyerekek Osztopánban a bábozás is a tananyag része FOTÓ: TÖRÖK ANETT Az ódon kastélyépület bejá­ratánál asztalka. A kislány, a tanítónő hívó szavára seb­tében elfoglalja helyét, és akkurátusán beírja a ne­vünket egy iskolai füzetbe. — Aki ide beteszi a lábát, an­nak föl kell írni a nevét — magyarázza kísérőnk. Fag­gatnám: milyennek ítéli meg a Zsolnai-módszert a vidéki kisiskolában? Ám, udvaria­san elhárítja a választ: ebéd­nél kell felügyelnie gyere­kekre. ősz János iskolaigazgató siet elénk. Másodszor tért vissza az osztopáni falak közé, de nem jött üres tarisz­nyával. Mesztegnyőn, ahol ugyancsak igazgatott pár évig, már a Zsolnai-program szerint dolgoztak. Onnan az ötlet: a 120 tanulót befogadó — közülük mintegy 30 ci­gány származású — oszto­páni iskolában is meggyöke­reztetik a programot. S ezt többször is hangsúlyozza: — Nem módszer, hanem prog­ram. Ami azt jelenti, hogy az egész oktatás átfogja a „min­den gyermek külön egyéniség ” elven működő Zsolnai-szem­lélet. Az anyanyelvi ismereteket erősítő, úgynevezett nyik- program körüli heves viták, a nagyobb anyagi megterhelés­sel együtt járó, egész napos is­kolai tevékenység bevezetését kárhoztató vélemények jutnak eszembe. Miként lehetséges, hogy a közelmúltban, az anyagi ellehetetlenüléssel fe­nyegetett iskola a gondok kö­zepette belevág egy ekkora feladatba? — A bodrogi önkormányzat építtetett egy új iskolát, azzal a szándékkal, hogy a későbbi­ekben minden helybeli gyer­mek oda járjon — magyarázta az igazgató. — A gyerekek azonban Osztopánban marad­tak. A bodrogi iskolát most a Menedék alapítvány működ­teti. A szülők belenyugodtak, hogy ide járnak a gyerekek. Döntésüket nagyban befolyá­solta az új program ígérete. A tanárok ugyancsak elfogadták, hiszen mi már megemelt óra­számban tevékenykedünk, és pedagógust sem kellett elbo­csátanunk. Ezt az egész napos program tette lehetővé, amelyben még a napközis ne­velőknek is van oktatással kapcsolatos feladatuk. Egyénre szabott a fejlesz­tési lehetőséget ad a gyere­keknek arra, hogy több terüle­ten is kipróbálják képességei­ket. A bábozást, a néptáncot, a furulya, az idegen nyelv okta­tását tananyagba építették, s az igazgató szerint egy-két év alatt eldől: érdemes-e azon a területen tovább fejleszteni a képességeket. Lesz-e művész, tudós, feltaláló a gyerekből? Vagy ha az nem is, sikeréi-, ménnyel mindenképpen meg­ajándékozza a tanulót a ked­vére való tananyag. A Zsolnai­programnak éppen ez a lé­nyege. A gyermek moso­lyogva gondoljon az iskolá­jára, otthon már tévedésből se vegye elő az amúgy nem is lé­tező házi feladatát. Igaz, a Ta­nulói normák és követelmé­nyek az osztopáni iskolában címmel kiadott kis füzet —, mely a diákok jogait és köte­lességeit tételesen tartalmazza — előírásainak betartását kö­vetően erre már nem is igen lenne ereje. Belelapozva a po­rosz oktatási rendszer rigoró- zusságát juttatják eszembe a rendszabályok. — Ne gondolja, hogy így van — mentegetőzik az igaz­gató. — Mi csak előre meg­mondjuk a gyerekeknek, hogy mihez igazodjanak, mit és ho­gyan szabad csinálniuk ahhoz, hogy ne legyen gond. Az első osztályban már be­vezették a programot. Szel­leme azonban az egész iskolát áthatja, s Ősz János szerint nem terheli meg jobban a szü­lők és az önkormányzat pénz­tárcáját, mint a hagyományos. Igaz, egy ezerforintos furu­lyára nem minden családban telik. A hiányt azonban az is­kola, illetve az önkormányzat pótolja, ha van, miből. A hi­ányzó számítógépeket meg ha kell, összetáncolja a falu. Mert hogyan is lehetne, teszem azt, zongoraművész egy osztopáni kisiskolás, ha hiányzik a kla­viatúra? Ám, ha van az igaz­gató szerint legkésőbb a gyermek harmadikos koráig kiderülhet: inkább fej számoló művésznek termett a Zsolnai­program zsenge résztvevője. Várnai Ágnes Somogygesztiek kiránduláson Gunarast és Harkányt keresték fel a somogygesztiek. Az ön- kormányzat támogatásával ren­dezett kiránduláson öregek és fiatalok is részt vettek. A kép­viselő-testület azt tervezi, hogy minden évben hozzájárul a sza­badidős programokhoz. Képeslap készült Cserénfáról is A Zselicben megbújó apró te­lepülés, Cserénfa látványossá­gai kerültek a közelmúltban megjelent színes képeslapra. Az öt felvételt vendéghívoga- tónak szánta az önkormányzat, amely Üdvözlet Cserénfáról felirattal a millecentenárium emlékére adta ki a képeslapot. Adomány az aszalói óvodának játékra Jótékonysági bálra invitálta Somogyaszaló lakóit szomba­ton az ötödik születésnapját ünneplő óvoda. Közel kétszáz vendéget fogadtak a kultúrház- ban az óvónők, akik a bál után kilencvenezer forintnyi ado­mányt számolhattak össze. A pénzt a régi bútorok felújítá­sára, udvari játékok gyarapítá­sára és fejlesztő eszközök vá­sárlására költik. Hatmillió forint a gázprogramra Tíz családot érint a gázberuhá­zás Kaposdadán. A programhoz portánként ötvenezer forinttal járultak-hozzá az igénylők, az önkormányzat pedig több mint hatmillió forintot költött erre a településrészre. A munkákat a jövő héten folytatja a kivite­lező, így hamarosan gázzal fű- tenek majd a családok. Felújítják a csökölyi orvoslakást 150 ezer forintot szorított ki költségvetéséből az orvoslakás felújítására a csökölyi önkor­mányzat. Javítják a falakat és kicserélik a régi vízvezetéket is. Az önkormányzat a közeljövő­ben elvégezteti a gyógyszertár vizesblokk-korszerűsítését is. Kötelező Memyén a szemétszállítás Teljes körűvé válik január 1-jétől a szemétszállítás Memyén. Egyebek között erről is döntött legutóbbi ülésén a település képvi- selő-testülete. Eddig négy utcából szállították el a hul­ladékot, ezután a szállítást kiterjesztik az egész falura. Korábban egy regionális szeméttelepet akartak kiala­kítani, de az ötletet elvetette a lakosság. Ezért mást meg­oldást kerestek a képvise­lők: a KVG Rt-vei kötöttek szerződést. Már december 1-jétől bekapcsolódhatnak a szemétszállításba azok a családok is, amelyek más utcában laknak; a szolgálta­tásért a jövő év elejéig nem kell fizetniük. L. S. Horváth László fűrészgépet szerel Rendbe teszi a házat Rinyakovácsiban Bikát akar a gazda Parasztgyerek vagyok, min­den munkához értek. Kell is értenem; nemrég vettünk házat, és ha mestert hívnánk, a gatyánk is rámenne - mondta Horváth László Ri­nyakovácsiban. Elettársával teljesen átépítik a régi családi házat. Festenek, az egyszerűbb kőművesmunkát is elvégzik; kicsempézik a fürdő­szobát. Mindenből a legolcsób­bat vásárolják, mégis 160 ezer forintba kerül a felszerelés. — Reggeltől estig roboto­lunk — mondta Horváth László. — Napközben egy ma­szeknál dolgozom. Az építkezésről meg a tervei­ről beszélt. Nyolc éve kezdett állatokkal foglalkozni; bikát nevelt, lovat tartott. Pár éve ab­bahagyta, mert drágult a táp, a kereskedők keveset fizettek. Most újból benépesíti az istál­lót: bikát akar venni, és egy kancát. Úgy számol: a bikát 14 hónapos koráig hizlalja, utána jó áron eladható. S nyolcvan- ezer forintot kaphat a csikóért is. Vagy egy hektárnyi rétje, ott legelészhetnek az állatok. — Körülnéztem a vásárban, és alig akartam hinni a sze­memnek: 200 ezer forintért kí­nálnak egy jó lovat. A bikáért is elkérnek 60 ezret. Legalább 300 ezer forintot kellene az ál­latokra költeni. Ennyi pénzem nincs; most minden elmegy az építkezésre. De ha egyenesbe jövünk, először állatokat ve­szünk. (Harsányi)

Next

/
Thumbnails
Contents