Somogyi Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-13 / 265. szám
1996. november 13., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Gyorsított Matáv-fejlesztés, ezer bosszúsággal Adótornyok mélyponton (Folytatás az 1■ oldalról) Szenna térségében — ahol eddig is jól működő, nem manuális rendszerű telefon működött — például az, hogy a nem kevés pénzt igénylő fejlesztés ellenére talán még rosszabb lett a helyzet. Az egész területről jelzett visszásság, hogy az előfizetőknek — mivel a készülék az elektromos hálózatról működik — az egyre borsosabb villany- számlát is ki kell fizetniük, az előfizetési díj, a tarifa azonban ugyanannyi, mint a hagyományos rendszernél. S a magasabb költségekért nemhogy jobb szolgáltatást kapnak, hanem ezernyi a bosszúság. Ahol ilyen telefonrendszer működik, az jelenti a legnagyobb gondot, hogy egy pillanatnyi áramkimaradás, egy villámlás egy csapásra elzárhatja a települést a külvilágtól, s megszakad minden összeköttetés. Egyetlen megoldás lenne csak, hogy a telefonellátás folyamatos legyen: egy, a készülékhez Csaknem 1500 tonna kukoricát szárítanak Hencsén. A bárdudvarnoki Akurát Kft kirendeltségén az öreg gépek jól bírják a munkát: egy műszakban 45-50 mázsa kukoricával végeznek. Négyszáz hektáron termelt kukoricát a kft, s több mint három hete kezdték a betakarítását. A tengeri egy részét már feldolgozták: 130 vagonnyit ledaráltak, ehhez adalékanyagot adtak - kiváló takarmány ez a szarvas- marháknak. Mint Becze József, a kft munkatársa elmondta: nyolcfajta kukoricát termesztettek az idén, és legalább háromezer tonnára számítanak. Bár a hektáronkénti 5,5-6 tonnás átlag csatlakoztatható akkumulátor. Csakhogy nem mindenki tudja kifizetni a 6-8 ezer forintos plusz költséget. — Ez nem a szokványos, vezetékes telefonrendszer, de mindenütt elfogadott — mondta Patona Győző, a Matáv Rt Kaposvári Távközlési Centrumának vezetője. — Gyors és rugalmas, de persze nem tökéletes. Egyedi problémák lehetnek, főleg a beárnyékolt helyeken, összességében azonban elmondható, hogy a mi területünkön a besugárzás megfelelő, a vétel jó. Az áramkimaradás okozta gondok valósak, ez a rendszer egyik hátránya. Az akkumulátorokat — az előírásoknak megfelelően — a Matáv Részvénytársaság vásárolja meg az egészségügyet, az életvédelmet, az államigazgatást, a közbiztonságot szolgáló, a nevelési-oktatási intézményeknek és a szolgáltatóknak. Az egyéni előfizetőknek azonban valóban maguknak kell megvenni. (Jakab) kedvező, gondot okoz azonban a szemek víztartalma. Emiatt a termés felét a szántóba viszik; jelentős kiadás ez a cégnek. — A közüzemi díjak miatt rendkívül drága a szántás — mondta. — Egy mázsa 25 százalékos víztartalmú kukorica szántása 250 forintba kerül, ha a szemek víztartalmát 15 százalékra szorítjuk le. Ehhez jön még a rostálás költsége. A telepen csak saját részünkre végzünk szárítást. Ottjártunkkor az ötödik napja dolgoztak a gépek. Folyamatosan érkezik a kukorica a hencsei telepre. A kft növénytermesztési részlege 17 embernek ad munkát, a telepen négyen dolgoznak. (Harsányi) Nyolc fajta kukorica termett négyszáz hektáron Nagyüzem a szárítóban Kovács Gábor és Bojtor János ellenőrzi az áj kukoricaszállítmányt A zongoraművész és a fej számoló egy bokorban terem Osztopánban Mosolyra hangolt gyerekek Osztopánban a bábozás is a tananyag része FOTÓ: TÖRÖK ANETT Az ódon kastélyépület bejáratánál asztalka. A kislány, a tanítónő hívó szavára sebtében elfoglalja helyét, és akkurátusán beírja a nevünket egy iskolai füzetbe. — Aki ide beteszi a lábát, annak föl kell írni a nevét — magyarázza kísérőnk. Faggatnám: milyennek ítéli meg a Zsolnai-módszert a vidéki kisiskolában? Ám, udvariasan elhárítja a választ: ebédnél kell felügyelnie gyerekekre. ősz János iskolaigazgató siet elénk. Másodszor tért vissza az osztopáni falak közé, de nem jött üres tarisznyával. Mesztegnyőn, ahol ugyancsak igazgatott pár évig, már a Zsolnai-program szerint dolgoztak. Onnan az ötlet: a 120 tanulót befogadó — közülük mintegy 30 cigány származású — osztopáni iskolában is meggyökereztetik a programot. S ezt többször is hangsúlyozza: — Nem módszer, hanem program. Ami azt jelenti, hogy az egész oktatás átfogja a „minden gyermek külön egyéniség ” elven működő Zsolnai-szemlélet. Az anyanyelvi ismereteket erősítő, úgynevezett nyik- program körüli heves viták, a nagyobb anyagi megterheléssel együtt járó, egész napos iskolai tevékenység bevezetését kárhoztató vélemények jutnak eszembe. Miként lehetséges, hogy a közelmúltban, az anyagi ellehetetlenüléssel fenyegetett iskola a gondok közepette belevág egy ekkora feladatba? — A bodrogi önkormányzat építtetett egy új iskolát, azzal a szándékkal, hogy a későbbiekben minden helybeli gyermek oda járjon — magyarázta az igazgató. — A gyerekek azonban Osztopánban maradtak. A bodrogi iskolát most a Menedék alapítvány működteti. A szülők belenyugodtak, hogy ide járnak a gyerekek. Döntésüket nagyban befolyásolta az új program ígérete. A tanárok ugyancsak elfogadták, hiszen mi már megemelt óraszámban tevékenykedünk, és pedagógust sem kellett elbocsátanunk. Ezt az egész napos program tette lehetővé, amelyben még a napközis nevelőknek is van oktatással kapcsolatos feladatuk. Egyénre szabott a fejlesztési lehetőséget ad a gyerekeknek arra, hogy több területen is kipróbálják képességeiket. A bábozást, a néptáncot, a furulya, az idegen nyelv oktatását tananyagba építették, s az igazgató szerint egy-két év alatt eldől: érdemes-e azon a területen tovább fejleszteni a képességeket. Lesz-e művész, tudós, feltaláló a gyerekből? Vagy ha az nem is, sikeréi-, ménnyel mindenképpen megajándékozza a tanulót a kedvére való tananyag. A Zsolnaiprogramnak éppen ez a lényege. A gyermek mosolyogva gondoljon az iskolájára, otthon már tévedésből se vegye elő az amúgy nem is létező házi feladatát. Igaz, a Tanulói normák és követelmények az osztopáni iskolában címmel kiadott kis füzet —, mely a diákok jogait és kötelességeit tételesen tartalmazza — előírásainak betartását követően erre már nem is igen lenne ereje. Belelapozva a porosz oktatási rendszer rigoró- zusságát juttatják eszembe a rendszabályok. — Ne gondolja, hogy így van — mentegetőzik az igazgató. — Mi csak előre megmondjuk a gyerekeknek, hogy mihez igazodjanak, mit és hogyan szabad csinálniuk ahhoz, hogy ne legyen gond. Az első osztályban már bevezették a programot. Szelleme azonban az egész iskolát áthatja, s Ősz János szerint nem terheli meg jobban a szülők és az önkormányzat pénztárcáját, mint a hagyományos. Igaz, egy ezerforintos furulyára nem minden családban telik. A hiányt azonban az iskola, illetve az önkormányzat pótolja, ha van, miből. A hiányzó számítógépeket meg ha kell, összetáncolja a falu. Mert hogyan is lehetne, teszem azt, zongoraművész egy osztopáni kisiskolás, ha hiányzik a klaviatúra? Ám, ha van az igazgató szerint legkésőbb a gyermek harmadikos koráig kiderülhet: inkább fej számoló művésznek termett a Zsolnaiprogram zsenge résztvevője. Várnai Ágnes Somogygesztiek kiránduláson Gunarast és Harkányt keresték fel a somogygesztiek. Az ön- kormányzat támogatásával rendezett kiránduláson öregek és fiatalok is részt vettek. A képviselő-testület azt tervezi, hogy minden évben hozzájárul a szabadidős programokhoz. Képeslap készült Cserénfáról is A Zselicben megbújó apró település, Cserénfa látványosságai kerültek a közelmúltban megjelent színes képeslapra. Az öt felvételt vendéghívoga- tónak szánta az önkormányzat, amely Üdvözlet Cserénfáról felirattal a millecentenárium emlékére adta ki a képeslapot. Adomány az aszalói óvodának játékra Jótékonysági bálra invitálta Somogyaszaló lakóit szombaton az ötödik születésnapját ünneplő óvoda. Közel kétszáz vendéget fogadtak a kultúrház- ban az óvónők, akik a bál után kilencvenezer forintnyi adományt számolhattak össze. A pénzt a régi bútorok felújítására, udvari játékok gyarapítására és fejlesztő eszközök vásárlására költik. Hatmillió forint a gázprogramra Tíz családot érint a gázberuházás Kaposdadán. A programhoz portánként ötvenezer forinttal járultak-hozzá az igénylők, az önkormányzat pedig több mint hatmillió forintot költött erre a településrészre. A munkákat a jövő héten folytatja a kivitelező, így hamarosan gázzal fű- tenek majd a családok. Felújítják a csökölyi orvoslakást 150 ezer forintot szorított ki költségvetéséből az orvoslakás felújítására a csökölyi önkormányzat. Javítják a falakat és kicserélik a régi vízvezetéket is. Az önkormányzat a közeljövőben elvégezteti a gyógyszertár vizesblokk-korszerűsítését is. Kötelező Memyén a szemétszállítás Teljes körűvé válik január 1-jétől a szemétszállítás Memyén. Egyebek között erről is döntött legutóbbi ülésén a település képvi- selő-testülete. Eddig négy utcából szállították el a hulladékot, ezután a szállítást kiterjesztik az egész falura. Korábban egy regionális szeméttelepet akartak kialakítani, de az ötletet elvetette a lakosság. Ezért mást megoldást kerestek a képviselők: a KVG Rt-vei kötöttek szerződést. Már december 1-jétől bekapcsolódhatnak a szemétszállításba azok a családok is, amelyek más utcában laknak; a szolgáltatásért a jövő év elejéig nem kell fizetniük. L. S. Horváth László fűrészgépet szerel Rendbe teszi a házat Rinyakovácsiban Bikát akar a gazda Parasztgyerek vagyok, minden munkához értek. Kell is értenem; nemrég vettünk házat, és ha mestert hívnánk, a gatyánk is rámenne - mondta Horváth László Rinyakovácsiban. Elettársával teljesen átépítik a régi családi házat. Festenek, az egyszerűbb kőművesmunkát is elvégzik; kicsempézik a fürdőszobát. Mindenből a legolcsóbbat vásárolják, mégis 160 ezer forintba kerül a felszerelés. — Reggeltől estig robotolunk — mondta Horváth László. — Napközben egy maszeknál dolgozom. Az építkezésről meg a terveiről beszélt. Nyolc éve kezdett állatokkal foglalkozni; bikát nevelt, lovat tartott. Pár éve abbahagyta, mert drágult a táp, a kereskedők keveset fizettek. Most újból benépesíti az istállót: bikát akar venni, és egy kancát. Úgy számol: a bikát 14 hónapos koráig hizlalja, utána jó áron eladható. S nyolcvan- ezer forintot kaphat a csikóért is. Vagy egy hektárnyi rétje, ott legelészhetnek az állatok. — Körülnéztem a vásárban, és alig akartam hinni a szememnek: 200 ezer forintért kínálnak egy jó lovat. A bikáért is elkérnek 60 ezret. Legalább 300 ezer forintot kellene az állatokra költeni. Ennyi pénzem nincs; most minden elmegy az építkezésre. De ha egyenesbe jövünk, először állatokat veszünk. (Harsányi)
