Somogyi Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-11 / 263. szám

1996. november 11., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Terepkerékpáros kirándulók - négy égtáj felé Túrautak a Boronkán Egymillió forint állami tá­mogatást kapott az Orszá­gos Idegenforgalmi Hivatal turisztikai főosztályától a Híd a Boronkán Egyesület. A kerékpár- és lovastúra­útvonalak kialakításának összköltsége kétmillió fo­rint, ennek felét a beruhá­zásban érintett önkormány­zatok adják össze. A túrautak a régióban négy irányban futnak szét — tudtuk meg Benkes Lászlótól. Az egyesület elnöke elsőként a Hosszúvíztől a gyótai vadász­házig húzódó, 4-5 kilométer hosszú javított földutat említi. A déli ág Nagybajom-Böhö- nye irányában halad, de Új- várfalva-Somogysárd és Li- bickozma-Somogyfasz is sze­repel a kivitelezés első ütemé­ben. A december 15-ére kitű­zött átadásig a földutak kátyú­zása mellett az útvonaljeltő táblák és turistajelzések kihe­lyezését is be kell fejezni. A régió fontosabb látnivalóit felsorakoztató térképeket pe­dig a mesztegnyői Tourin- form-irodátpl igényelhetik a látogatók. Az útvonalak tulaj­donképpen a marcali és nagy­bajomi erdészet üzemi útjai mentén haladnak. A Boronkát behálózó, mintegy másfél mé­ter széles padkák karbantartá­sát az önkormányzótok és az erdészetek közösen vállalják. A természetvédelmi területet áteszelő, terepkerékpározásra alkalmas utak keresztezik a régió vadászházait is, ahol a jövő tavasztól már hangulatos piknikező helyek fogadják a turistákat. Cs. K. E. Nyolcvan váltás ágyneműből hetente Zsitfán Két mosónő a kastélyban Párás melegben mossák az ágyneműt a zsitfai asszonyok A kastély alagsorából Biopon- illatú párafelhő száll. Fehér ágyneműk a teknőben, a tarka ruhákat három mosógép for­gatja. Szorgos asszonykezek gyömöszölik az áztatni valót, cserélik az öblítővizet, csavar­ják a centrifugába valót. Libben a frissen vasalt lepedő, versenyt kattog vele a varrógép kereke. Zsitfán, a szőcsénypusztai kastélyban reggel 7-től délután háromig tart a mosónők munka­ideje. Az Erdőgazdasági Szak­iskola kollégiumát Dongó Ist­vánná és Kecskés Tibomé lát­ják el friss ruhával. Csak ágy­neműből nyolcvan váltást tesz­nek rendbe havonta. Ehhez jön még a konyhán használatos kö­penyek, térítők és egyéb textí­liák garmadája. Kilószám fogy a mosópor, literszám a Hypo — egy ekkora intézménynél a hi­giénés előírások is szigorúbbak. Feltűnő, hogy egyikük sem használ kesztyűt, sem az idő­sebb Magdi, sem a gyes után ideszegődött Marika. — Meg­szoktuk mi már a lúgot — bi­zonygatják —, csak ez a párás levegő, ettől bizony sokat kö- hécsel az ember. Azt mondják az asszonyok — akik ha kell takarítani is feljár­nak —, az iskolaévben még csak istenes, mivel kéthetente cserélik az ágyneműt. Bezzeg nyáron, ha beindul a turizmus, van úgy, hogy naponta hordják a sok szennyest. Itt egy szaka­dás, ott egy hiányzó gomb — az apróbb javítások is rájuk várnak. A ruha meg olyan, hogy minél többet használják, annál jobban kopik. Ha már a stoppolás sem segít, kiselejte­zik a szakadt cihát. —- Hát otthon mosnak-e? — kérdem, s cseppet sem csodál­kozom az igenlő válaszon. A zsitfai mosónők alapos munká­jukkal a szakiskola vezetősége is elégedett — miért éppen az igényes férj-urak ne lennének azok? Csíky K. Erika Gondos munka, nyomott árak és a piaci visszásságok Krumplit termel a tanár Csordás Ferenc minden alkalommal, mielőtt indulnának a földekre, megvizsgálja a gépet Csordás Ferenc ma­gyar-történelem szakos ta­nár a marcali szakmunkás- képző- és szakközépiskolá­ban. Aktív részese a város közéletének, s emellett 60 hektár földet művel; hob­bija a burgonya. Parasztgyerek voltam, és min­dig volt egy kis földem — mondta Csordás Ferenc —; most pedig, hogy szüleim, nagyszüleim egykori területe­ihez hozzájutottam; már far- merkedem. Nekem fontos a burgonya. — Miért éppen burgonya? — Mert szeretem, s igényli a szakértelmet. Azt hiszem, egy kicsit már értek is hozzá. Egyik közeli rokonunk szak­mai eligazítást is ad; a keszt­helyi egyetemen dolgozik, s világhírű kutató. Szerencsém­re még az árak égbeszökke- nése előtt sikerült beszerez­nem a termeléshez szükséges gépeket, a munkában pedig részt vesz az egész család. — Sokféle krumpli van. — így igaz. Ami az étke­zési burgonyát illeti, az enyém törzselit. Kiváló gu­mót vetek, és ennek megfe­lelő a termés is. A krumpli rendkívül gondozás-igényes, sok a kártevője. Tudni kell használni a legjobb növény­védő szereket. Permetezni kell a bogarak ellen, de nem tíz-tizenötször, mint sokan teszik, hanem az idényenként kétszer kelő peték támadása előtt. Mivel az étkezési bur­gonyában vegyszer nem le­het, a permetezést úgy • kell időzíteni, hogy az érés idejére már minden kemikáliától mentes legyen a termés. Az enyém ilyen. A krumpli a hazai étkezés­ben mindig is vezető szerepet töltött be. Indokolt lenne tehát a termelők védelme, állami támogatása. Beszélgetésünk­kor csak lehangoló képet al­kothattunk ez ügyben, például a mostanában már nem létező kamatmentes mezőgazdasági kölcsönökről. A burgonya árának tavalyi drágasága után mai mélyrepülése sem normá­lis piaci helyzetet tükröz. A burgonyatermesztő tanár pél­daként említi Ausztriát, ahol a túlzott behozatal ellen vámok védik az osztrák termelőket. Ezért hagyta itt például Bo­ronkát az osztrák gazda is: hatvan százalék vámot kellett volna fizetnie, hogy az itt ol­csón megtermelt zöldségét ha- zavihesse. — Nálunk nincs ilyen véde­lem —- mondta Csordás Fe­renc —, sok ezer tonna silány krumpli érkezik az országba, és földbe veri az árakat. Ez a mai vásárlónak kedvező. De ha jövőre emiatt leáll a burgo­nyatermesztés, akár tízszere­sére is nőhet a krumpli ára. Kun G. Tibor Hiányzó pénz Nemesvidon Felújítják Nemesvid 200 éves, műemlékileg védett templomát. A 2,5 millió fo­rintot kívánó külső tataro­zásra évek óta gyűjt a falu. Szita Imre, az egyházközség világi vezetője elmondta: a templomfalakat utoljára húsz éve festették, de a megrongá­lódott tetőszerkezetre, to­ronyra és párkányra szintén ráfér a javítás. Most az ál­lagmegóvás a legfontosabb: a falak szigetelése, illetve az esővízelvezető csatorna ki­alakítása. A két évre szóló építési engedély a templom­belső rekonstrukcióját is ma­gában foglalja, ám ennek megvalósításához további anyagi források felkutatása szükséges. — Még a jelenlegi munkák befejezéséhez is hiányzik vagy félmillió forint — mondta Szita Imre. A hívek és a külhoni szponzorok adomá­nya mellett a püspökség segít­ségére is számítunk. Decem­ber 31-éig él az a pályázati le­hetőség, amelyen 15 ezer ECU-t lehet nyerni. A nemes- vidi műemlék templomhelyre­állítás második ütemének megvalósítása nagyban függ az Europa Nostra Restraura­tion alapítvány döntésétől. Az 1660-1800 között épült mű­emlékek megóvását támogató alapítvány épp a nemesvidihez hasonló törekvések felkarolá­sáról híres. A magyar szente­ket ábrázoló freskók restaurá­lása és a templombelső meg­újítása az egyházközség tagja­itól is további anyagi áldoza­tokat kíván. Cs. K. E. Lengyeltóti pályázott Pályázatot nyújtott be a Magyar Turisztikai Szolgáltató Rt-hez a lengyeltóti művelődési központ. Ez segítené a Lengyeltóti nyár­elő kéthetes programsorozatát, az 1997-es néptánc tábort, a tóti napok és a nemzetközi dzsessz- tábor rendezvényeit; ez fedez­né költségeik 15-20 százalékát. Varroda - Kéthelyen Húsz-huszonöt személy részére biztosít munkát a Kéthelyen a hónap végén megnyíló varroda. A mintegy 300 négyzetméteres, zárt udvarú ingatlanon koráb­ban is varroda volt. Most egy kéthelyi és egy balatonköresz- túri cég, illetve magánvállal­kozó nyit műhelyt az épületben. Gadányi gáz hitelre Több milliós hitelfelvételtől.sem riad vissza a gadányi önkor­mányzat, hogy a száz ingatlanos falu a közeljövőben vezetékes gázhoz jusson, még ha más be­ruházásokat halasztani kell is. Már 30 család és a közületek je­lezték csatlakozási szándékukat. Kerékpárút Vésén Egy 400 méteres szakasz kivéte­lével befejeződött az 1800 méte­res kerékpárút építése Vésén. A 12 milliós beruházás költsége mintegy hétmillió forint; az ösz- szeg 80 százaléka állami támo­gatás, a többi az önkormányzat hozzájárulása. A közlekedést könnyítő útszakasz műszaki át­adására két héten belül várható. Kopjafa Marcaliban A Marcali Bajtársi Egyesület - a város szponzorainak támogatá­sával — november 1-jén a városi köztemetőben kopjafát állított a Marcali környéki harcokban hősi halált halt és jeltelen sírokban nyugvó magyar katonák, a fog­ságba került és gulágra hurcolt, ott életüket vesztett leventék em­lékére. A kopjafát dr. Ledniczki István, a városi önkormányzat tagja leplezte le; felszentelte Kiss Iván esperes-plébános, beszédet mondott Szántó Sándor nyá. fő­hadnagy, majd a jelenlevők meg­koszorúzták az emlékoszlopot. Száztíz diák a kollégiumban Pamuk segíti a pályakezdőket A kaposvári gyermek- és if­júságvédő intézettel kötött megállapodás a pamuki ön- kormányzat. Ennek alapján két szorgalmas - ez ideig a gyiviben nevelkedett - fiatal számára egy-egy 1 házat vá­sárolt a falu, hogy a fiatalok ott letelepedhessenek s meg­alapozzák jövőjüket. A két pályakezdő fiatal egyelőre a község közterületeinek rend- bentartási munkáiban vesz részt. A számukra fizethető jövedelem biztosításához a munkaügyi központhoz be­nyújtott pályázat útján jutott a szépen fejlődő Pamuk. Új és már lakással rendelkező közhasznú munkásai számá­ra a bér 90 százalékát a mun­kaügyi központ biztosítja. Minden kollégiumnak hangu­lata van. Minden kisdiák átéü Nyilas Misi sorsát, s mégis, olyan sajátos közösség ez, amely máshol nem található. Ilyen a marcali szakmunkásképző és szakközépiskola kollégiuma is. Fegyelem, percekre beosztott órák, kevés kimenő; sok tanul- nivaló. Tanárok, nevelők, akik azt is meglátják, amit nem kel­lene. Ez a kellemetlen. Van azonban jó is: megtoldható a kimenő, s hét végén akkor is haza kell menni, ha nem aka­runk. Jó az, hogy van diákön­kormányzat; a nevelők minden döntésbe bevonják őket. Négy-öt kollégistával be­szélgettünk: szakmunkástanu­lókkal, szakközépiskolásokkal. — Milyen az ellátás, a kaja?- Huúú... - felelik kórusban. Aztán mégis elismerik: havi 2500 forintért nem lehet min­dennap krémest várni.- Pedig azt nagyon szeretem- mondta Bellán Szilvia, az egyik magasra nőtt leány.- És mit szeretnek még?- A szakmát, meg a kimenőt- mondta komlói Hüttner Andi, aki az érettségihez szakmun­kás-bizonyítványt is kap.- Mi is, mi is - mondták a többiek: a tisztaságfelelős Or­bán Gergő és a sportos Jáger Csaba, aki esztergályos sze­retne lenni. Szép Szilvia, a kollégium ta­nulmányi felelőse bőrdíszmű­vesnek tanul.- Nem rossz Marcaliban ko- leszosnak lenni - mondta. Elő­deik, akik már végeztek, sokat tudnának mesélni a régi kollé­giumról, amely vizes volt és túlzsúfolt. Ehhez képest szinte kastély a mostani, a posta mö­gött, az egykori tiszti szállóban. Száztízen laknak most a marcali kollégiumban, több­nyire hárman egy szobában.- A gyerekek elhelyezése megoldott, de nincs egy közös­ségi helyünk, könyvtárszobánk - mondta Klujber Lajos kollé­giumvezető. - Nagyon kellene néhány tanulószoba is. Két-há- rom éve, amikor még Marcali önkormányzatához tartoztunk, új szintet húztak az épületre; úgy tűnt, hogy ezzel minden gondunk megoldódik. Aztán jött a gazdacsere, átvett a me­gye, a tetőtér-beépítés pedig nem valósult meg. Ez igen nagy gondunk. Kun G. Tibor Történészek, régészek a somogyi leletekről Fórum Somogyfajszon Kohászok és régészek tartottak szakmai fórumot Somogyfaj­szon. Az Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának, ipar­régészeti munkabizottsága, va­lamint a Dunaferr-Somogyor- szág Archeometallurgiai Ala­pítvány szervezésében össze­gezték az eredményeket s megvitatták a teendőket; ki­egészítette ezt a Dunaferr ala­pítvány kuratóriumi tanácsko­zása, illetve dr. Gömöri János régész tárlatvezetésével a so­mogyi tizedik századi vasol­vasztó műhely megtekintése. A somogyfajszi kastélyban zajló tudományos eszmecserén beszámoltak a kuratórium munkájáról. Az alapítvány ne­vében dr. Ágh József elnök a honfoglalás- és államalapítás­kori ipartörténeti kutatások és régészeti feltárások további támogatásáról is biztosította a hallgatóságot. Stamler Imre titkár az ősi somogyi vasko­hászati helyeken végzett te­repszemléket összegezte, dr. Költő László régész pedig az ugyancsak a 10. századból származó somogyvámosi vas­kohókról tartott előadást. Az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem és Budapesti Törté­neti Múzeum munkatársai, va­lamint az akadémiai bizottsá­gok tagjai részben a fémmeg­munkálás korabeli technológi­ájára hoztak fel példákat, más­részt a leletek archeomágneses kormegállapítására. (Csíky)

Next

/
Thumbnails
Contents