Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-09 / 236. szám

1996. október 9., szerda SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 Ot város összefogása (Folytatás az 1. oldalról) Ami a Balaton parti városok turizmusában nélkülözhetet­len, az a jelenlét az idegen- forgalmi vásárokon, kiállítá­sokon. Mint Francsics Zoltán elmondta, Fonyód tavasszal ott lesz Leipheimben az ipari vásáron, illetve a szomszé­dos Lellével és Boglárral Krakkóban is bemutatkozhat a lengyel nagykövet közvetí­tésével. A németországi vá­rosban és környékén az 50 éve kitelepített svábok sze­gődtek a balatoni turizmus közvetítőivé. Az ott élő üz­letembereket nagyon érdek­lik kiváló boraink, az ás­ványvíz és a mezőgazdasági termékek. Szívesen küldenek szakembereket is, hogy az elvárt minőség elérésében segítsék a hazai kisgazdasá­gokat, cégeket. Ráadásul munkalehetőséget ajánlanak a fonyódi polgároknak. A horvátok is szívesen vásárol­nák a balatoni borokat, de az itt készült üdítőitalokat is. Azt tanácsolták a fonyódi önkormányzatnak, hozzon létre egy kft-t, ők megszer­vezik a tengerparti üzletkötői hálózatot. A borszéki fa-, és kőipar szintén kész a kölcsö­nös kereskedelmi együttmű­ködésre. Növi Vinodolskitól az évszázados fürdőkultúrát és a városszépítést igyekszik ellesni a balatoni város. Az idén megkezdett városköz­pont átalakítás osztatlan si­kert aratott. S az sem vélet­len, hogy Fonyód mediterrán parkokat épít következete­sen. A 44 ezres lélekszámú Érsekújváron az önkormány­zati hivatal korszerűsítése a követendő példa. Francsics Zoltán ezen a területen is kis­régióban gondolkodik. Sze­retné megnyerni Lellét és Boglárt a térinformatikai rendszer közös kiépítésére, amihez együtt sikeresebben pályázhatnak állami pénze­kért is. G. M. Somogyi trombitások az országos döntőben Három somogyi trombita szakos zeneiskolás jutott to­vább a hét végén Pécsett meg­rendezett országos trombita­verseny válogatóján. Bara­nya, Tolna és Somogy 13 ver­senyzője közül Kresz Richárd (tanára Budai Attila), a bala- tonföldvári Ránki György Zeneiskola 3. éves; Fajtai László 4. éves továbbképzős (tanára Fodor Gyula) és Ba- garus Tamás I. korcsoportos (tanára Bogáthy Gábor) a ka­posvári Liszt Ferenc Zeneis­kola növendékei jutottak to­vább a Zalaegerszegen meg­rendezésre kerülő döntőbe. SOMOGYI HÍRLAP Czene Attila jegyzete Katasztrófák, hétköznapok Katasztrófára van szükség, hogy összefogjon a mai kor embere. Arról jutott ez az eszembe: néhány óra alatt kellett egységes, egymást félszavakból is megértő közösséggé kovácsolni a Szlovéniába a földrengés dúlását elhárítani induló 25 szakem­bert. Sikerült. Sokkal több idő alatt sem oldódnak meg általá­ban közös gondjaink, pedig egy nyelven beszélünk. S Somogy megye, egy-egy település, intézmény, család problémái túlzás nélkül hasonlíthatóak a földrengés következményeihez. Hiszen itt is, ott is a túlélés a tét. A somogyiaknak — annak is köszönhetően, hogy a Bala­tonra támaszkodhatnak, s közelebb a gazdag határ — az ország keleti felében élőknél jobb sors jut. Ezzel együtt is lyukas cipő­ben kullogunk az oly sokszor felemlegetett Európa felé. Kire támaszkodhatunk eközben? A szolidaritás fogyóban; a szom­szédok egymás elől tépik ki a közös kerítésből a deszkákat, tü­zelni valónak. Jó, követhető példát egyre kevesebbet látni. A jövő helyett mindenki a mára gondol. S egyre több nosztalgiá­val a múltra. Mindig így volt ez? Mindig így kell ennek lennie? Amikor Torvajon forgószél tette földönfutóvá az ott élők nagy részét, rögtön akadt pénz több kasszában is a rendbeté­telre. Amikor a kutasi sorompónál egyszerre sok családnak ho­zott tragédiát a vonat, könnyezett az egész ország. Hétköznapokon nem jut se pénz, se szánalom. Négy leányanyának nyújt menedéket a bárdudvarnoki otthon Napraforgó a gyermekekért Az otthon két lakója közül egyik gyermeke már megszületett fotó: kovAcs Tibor (Folytatás az 1. oldalról) Az intézmény átadásán részt vet­tek mindazok, akik hozzájárultak a kezdeményezés megvalósítá­sához. Forintos László, a telepü­lés polgármestere szerint az ön- kormányzattól és a falu lakóitól nem idegen a gondolat, hisz a szociális támogatást, a rászoru­lók segítését mindig fontos fel­adatnak tekintették. Dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke megnyitójá­ban azt hangsúlyozta: Somogy­bán országosan is egyedülálló program készült az állami gon­dozott gyerekek segítésére. Mint mondta: Bárdudvarnokon sem monumentális létesítményről van szó, hanem nagyon is em­beri dologról. A szeretet, egy jó Mint Sárdi Péter, a kaposvári önkormányzat vagyongazdál­kodási igazgatója elmondta: az új üzem mintegy nyolcmillió dolláros beruházással épül meg. A takarmánykeverő harminc­negyven embernek adhat mun­kát. Azért csak ennyinek, mert az automatizált gépsorok a legmodernebb technikát képvi­selik majd. Sárdi Péter szerint a beruházás kezdete lehet egy szó, egy simogatás — néha eny- nyi is elég. Kánnai Magdolna, a Népjó­léti Minisztérium képviselője ar­ról szólt, hogy eddig megoldat­lan feladatnak bizonyult javítani ezeknek a fiataloknak a sorsán. A minisztérium 410 millió fo­rinttal segíti a megyei gyermek- védelmi programok megvalósu­lását, elsősorban a hasonló la­kásotthonok létesítését. A bárdudvarnoki Napraforgó­otthonban négy anya és négy kisgyermek számára van hely. A korszerűen felszerelt otthon lét­rehozásához nyolcszázezer forint támogatást nyújtott a megyei ön- kormányzat, hárommillió forin­tot pedig pályázat útján nyert el az intézmény. A fenntartást és a ipari park létrehozásának. A Éészek áruháztól kezdődően ugyanis még mintegy száz hek­táros terület van az önkor­mányzat birtokában, amely be­fektetőkre vár. A város vezetői elsősorban multinacionális cé­gek jelentkezésére számítanak, ám hajlandók mindenkinek te­rületet adni, aki vállalja, hogy munkahelyet teremt — no és nem utolsó sorban kifizeti a működtetést a Zita nevelőotthon vállalta. Egyelőre két lakója van az új épületnek: egyikük tizenöt évesen hozta világra kislányát, másikuk tizennégy éves, decem­berre vátja első gyermekét. Egyikük sem választott volna más lehetőséget. Laki Lászlóné, az intézmény igazgatója el­mondta: ezek a kicsik, és a hoz­zájuk hasonlóak csecsemőott­honba kerülnének, talán örökre elszakadnának azok a szálak, amelyek édesanyjukkal összekö­tik őket. Ha otthont adnak nekik, a fiatal mamákban kialakulhat, hogy felelősséggel, igazi anya­ként gondoskodjanak gyerme­kükről, s a kicsiknek talán már nem kell végigjárniuk ezt a kál­váriát. (Jakab) földért kért árat. Már több je­lentkező is akadt. A Purinához hasonlóan több más, feldolgo­zással foglalkozó nagyvállal­kozás szeretne Kaposvárra te­lepülni, de jelentkezett már élelmiszer-áruházlánc tulajdo­nosa és üveggyártó cég is. Az illetékesek a takarmány­keverő üzem építésével kapcso­latban most a közművesítés pontos tervén törik a fejüket. A Purina közben a hírek szerint nemzetközi pályázatot írt ki az üzem megépítésére és a techno­lógiai sor felszerelésére. Erre több jelentkező is akadt, így várhatóan holland, amerikai, vagy francia cég munkatársai dolgoznak majd Kaposváron. Széplakon a fertőző betegségek ellen Huszonöt országból mint­egy százötven szakember vesz részt azon a balaton- széplaki konferencián, ahol a téma a fertőző betegségek megelőzése. Főképp Ke­let-Európai államokból ér­keztek orvosok, de eljöttek a genfi, antwerpeni, koppen­hágai és atlantai központú világszervezetek képviselői is, hisz ők is fontosnak tart­ják a fellépést a fertőző be­tegségek ellen. Roma-nap Taranyban Százötven résztvevője volt a Taranyban megrendezett roma-napnak. A helyi ki­sebbségi önkormányzat a megye tizenkilenc települé­séről hívta meg a romákat. Az egész napos programon vetélkedőkön, bemutatókon, sportversenyeken mérték össze tudásukat a csapatok. A rendezvény a kisebbségek vezetőnek is alkalmat adott a tapasztalatcserére. Haltelepítés a Desedán Süllővel kezdték a Desedán az őszi haltelepítést: eddig csaknem négyezer egyéves, 15-20 centis halat helyezett ki a horgászegyesületek megyei szövetsége a Ka­posvár melletti tóba. Nagy­testű, kétnyaras pontyból 150 mázsát telepítenek, több ütemben, az első szállít­mányt tegnap rakták be. Ok­tóber 19-ére és 26-ára pontykihelyezést terveznek. IFOR-bemutató a Rákóczi iskolában Nagy érdeklődés kísérte a tegnapi IFOR-bemutatót a kaposvári II. Rákóczi Fe­renc Általános Iskolában. A konvojok közlekedéséről beszéltek, és a balesetmege­lőzésről számoltak be a gye­rekeknek az IFOR-katonák. Magyar-horvát diákbarátság Közös kiránduláson vettek részt a barcsi Deák Ferenc általános iskola és horvátor­szági testvérintézménye, a viroviticai iskola tanárai és diákjai. Ellátogattak Pécsre és Máriagyűdre, ahol meg­tekintették a székesegyhá­zakat. A pedagógusok szá­mára szakmai eszmecserére is lehetőség nyílt, és a jövő évi nyári cseretáborozás tárgyalása is megkezdődött. 26 éves a jó kapcsolat a két iskola között. Kaposvári nagyberuházások A Purina útja már épül Kaposvár határában épül a Purina Hungária Rt leendő ta­karmánykeverő üzeme és a hozzá vezető műút. Az építkezés, amelynek kivitelezője a Tóthbau Kft, gőzerővel készül, ám az időjárás nem kedvezett a munkásoknak. Az építők azonban minden nehézség ellenére állítják, hogy egy év múlva a jelenleg még parlagon hagyott hét hektáros réten ott áll majd az ame­rikai tőkéből készülő Purina-üzem. Soros-támogatást remélnek a barcsi iskolák Internet a cigányoktatásban A Soros alapítvány az Internet segítségével egy olyan országos információs hálózatot kíván kialakítani, amely a cigány nemze­tiségű gyerekek oktatását, a kisebbségek tehetséggondozását segíti majd. Tegnap a hálózathoz való bekapcsolódás lehetősé­géről tárgyaltak az alapítvány és Barcs iskoláinak, érintett tár­sadalmi szervezeteinek képviselői. Arató Ferenc, a Soros alapít­vány promramvezetője el­mondta: 32 iskolát — tehát me­gyénként egyet vagy kettőt — szerelnek föl országszerte a szükséges gépparkkal, s ezeknek az iskoláknak az lesz a dolguk, hogy az érkező információkat el­juttassák a térség többi intézmé­nyébe, társadalmi szervezetei­hez, illetve hozzásegítsék hasz­nálatukhoz az érintetteket. A fenntartás költségeinek oroszlán- részét az alapítvány vállalja ma­gára. Emellett képzést is szer­veznek a pedagógusoknak, ahol a népismeret, a cigány nyelv, le­hetséges tantervek megismeré­sére nyílik lehetőségük. — A pénzhiány mellett leg­alább akkora gond az informáci­óhiány — mondta. — A hozzánk beérkezett pályázatok azt bizo­nyítják, hogy sok helyütt megvan a szándék, azonban nem tudják mit és hogyan oktassanak a ci­gánygyerekeknek. A Soros ala­pítvány ezért döntött az informá­ciós hálózat kialakítása mellett. A találkozón Szegedi Tibor, a cigányönkormányzat vezetője arról tájékoztatott, hogy előrelát­hatóan még ebben a hónapban cigány népismereti oktatás kez­dődik Barcson, s a cigányszerve­zet és a város iskolái együttmű­ködési megállapodást kötöttek. A népismereti oktatással párhu­zamosan barcsi helyszínnel ro- mológusképzés is indul, amelyre 42 pedagógus jelentkezett a me­gyéből. A barcsi cigányönkor­mányzat elkészített egy felzár­kóztató programot is, ehhez is kérték a Soros alapítvány támo­gatását. A találkozón résztvevő intéz­ményvezetők szándéknyilatkoza­tot írtak alá a hálózathoz való csatlakozásról, amelyet eljuttat­nak a Soros alapítvány kuratóri­umához. N. L. Városi jegyzők vitatták meg a jogszabályok ellentmondásait Szociális kérdőjelek Nagyon sok a jogszabályi ellentmondás, elsősorban a szo­ciális ellátást szabályozó rendeletekben és a munkajogi kérdésekben, s ezek között — egyébként érthetően — ne­hezen igazodnak el a jegyzők. Egyebek közt ez hangzott el a városi jegyzők szakmai értekezletén, melyet tegnap tar­tottak a csurgói polgármesteri hivatalban. A mostani ülésen elsősorban szociális, egészségügyi té­mákat vitattak meg a jegy­zők. A rendezvény vendége volt dr. Mogyorós László, a Népjóléti Minisztérium egész­ségpolitikai főosztályának ve­zetője, aki az új egészségügyi formákról, a várható szakma- politikai feladatokról szólt. Ismertette azokat az elképze­léseket, amelyeket a miniszté­rium a jövő évre tervez az egészségügyi és szociális terü­letek átszervezésével, s ame­lyekben a jegyzők segítségére is számítanak. Felmerült pél­dául, hogy szükség van-e a je­lenlegi formában a háziorvosi szolgálatra, feloldhatók-e az ügyelettel kapcsolatos mun­kaügyi anomáliák és a finan­szírozás problémái. Az ülésen élénk vita alakult ki ezekkel a kérdésekkel kap­csolatban. A résztvevők kriti­kusnak minősítették például a szakellenőrzés hiányát, első­sorban az eszközfejlesztés és a gazdálkodás terén. Elhangzott az is: míg némely területen pénztelenséggel küzdenek az intézmények, másutt a pazar­lás a jellemző. Dr. Németh Jenó' a Somogy megyei Közigazgatási Hiva­tal vezetője elmondta: idő­szerű volt tájékoztatni a résztvevőket a törvényességi ellenőrzések tapasztalatairól is. A megbeszélésen egyebek között az önkormányzati va- gyonrendeletekről, nyílt vagy zárt ülésekről, valamint a rendezési tervekről volt szó. (Jakab)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents