Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-08 / 235. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 1996. október 8., kedd Az osztalékadó nő, az adóteher nem Jövőre megszűnik a kiegészítő adó A jövő évtől várhatóan 10 százalékról 20 százalékra emelkedik az osztalékadó, ennek ellenére a hazai társaságok többségének adóterhei csökkennek - tudtuk meg dr. Vámosi-Nagy Szabolcstól, a PM miniszteri biztosától. Hatályon kívül. A pénzügyminiszter tegnap semmissé nyilvánította a VPOP- nak azt a nemrég nagy port kavart határozatát, amelyben a Kuvait Petróleum Magyarország Kft.-re kirótt jövedéki bírság összegét 83,3 millió forintról 100 ezer forintra mérsékelte. A jövedéki törvényt megsértő cég most ismét 83,3 milliós bírságot köteles fizetni. Természetesen jogában áll bíróság elé vinni az ügyet. Kinevezés. A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök javaslatára - Gi- lyán Györgyöt 1996. október 4-i hatállyal az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közigazgatási államtitkárává kinevezte. Üzleti 7 címmel gazdasági hetilapot indított a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. Ernőd Pál, a lap fő- szerkesztője elmondta: az újságot 75 ezer példányban jelentetik meg. A kamara tagsága eléri a 250 ezret, ám csak azok jutnak hozzá a laphoz, akik rendszeresen kifizetik a kamarai tagdíjat is. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara már jó ideje foglalkozott azzal, hogy létrehozza saját lapját. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 248,50 Görög drachma (100) 65,96 Német márka 103,80 Olasz líra (1000) 104,56 Osztrák schilling 14,76 Spanyol peseta (100) 123,35 USA-dollár 158,89 Az osztalék közgazdasági értelemben a befektetett tőke hoza- déka. Jogilag viszont a társasági adóval csökkentett eredménynek ama része, amelyről a tulajdonosok úgy döntenek, hogy osztalékként kiveszik a cég kasszájából. Az adórendszer tervezett módosítása szerint 1997-ben megszűnik a társasági adóban az úgynevezett (23 százalékos) kiegészítő adó. A személyi jövedelemadó elvonási szintje csökken, a legfelső adókulcs 48 százalékról 42 százalékra mérséklődik. A 10 százalékos oszIsmeretes, hogy Magyarországnak három szabadkereskedelmi övezettel, az Európai Unióval, az EFTA-val és, a CEFTA-val van megállapodása. Az EU kezdeményezésére tavaly tárgyalások kezdődtek, hogy hozzanak létre a három nagy európai szabadkereskedelmi övezet részvételével egy úgynevezett „páneurópai ku- mulációs övezetet”. Az EU-val társult országok zöme már 1997. január 1-jével csatlakozik az övezethez. Matalékadó ugyanakkor 20 százalékra nő. Mindez együttesen lényeges adócsökkentést jelent, mert a kiegészítő adó megszűnésével az osztalékot terhelő összes adó a következő példa szerint csökken: 100 (a társasági adó alapja) -18(18 százalék társasági adó) = 82 (adózott nyereség). Ennek a 20 százaléka (szja): 16,4. Az adózott osztalék: 65,6 lehet. Az összes adóteher: 18 + 16,4 = 34,4 százalék. Vagyis az eddig 40 százalékos ossz adóteher 5,6 százalékponttal lesz kisebb. A szakember kiemelte, hogy gyarország viszont kérte, hogy a jobb felkészülés érdekében csak július 1-jével csatlakozhasson, erről azonban még nincs döntés. Budapest azt is kérte, hogy az új vámszabályzat csak a csatlakozás után beérkező részegységek felhasználásával készülő árukra vonatkozzon. Ezek szerint a július 1-je előtt beérkezett, nem az övezetből származó részekkel készült árukra a vámvisszaigénylés még két évig lehetséges. A vámkedvezmények a vámaz új szabályozás előkészítése során természetesen fény derült az osztalék jogi és közgazda- sági fogalma közötti ellentmondásra. Pontosabban arra, hogy ezzel hogyan élnek bizonyos vállalkozások. Ezért a személyi jövedelemadó törvénytervezete kétféle variációval számol. Ha az osztalék nem haladja meg a társaság saját vagyonának 50 százalékát (a jegybanki alapkamat kétszeresét), akkor a személyi jövedelemadó mértéke 20 százalék, az összes adóteher pedig 34,4 százalék. Ennél nagyobb osztalék esetén az 50 százalékot meghaladó részt 27 százalékos forrásadó terheli, tehát az összadóte- her továbbra is 40,14 százalék marad. N. Zs. szabadterületek, a magánvámraktárak, a bérmunkák esetében szűnnének meg, ha az övezetbe exportálandó áru részei nem az övezetből származnak. Gondot okoz, hogy vontatottak a szabadkereskedelmi tárgyalások a három balti állammal, továbbá Romániával és Bulgáriával. E tárgyalások sikertelensége esetén Magyarország szempontjából ez az öt ország nem tekinthető majd kumulációs övezeti tagnak. A származási szabályok mindenképpen változnak, csupán az időpont nem bizonyos; de fel kell készülni rá. Az új szabályok életbelépésével a kumulációs övezetből származó részegységekkel készülő áruk kivitele az övezetbe a szakértők szerint előnyt hoz majd a magyar exportőröknek. Három övezetből egy negyedik Nemrég hírt adtunk arról, hogy a magyar exportőröknek komoly változásokra kell számítaniuk a jövő évben: a tervek szerint július 1-től megszűnik a vámvisszatérítés lehetősége és a vámkedvezmény is az EU-, az EFTA-, a CEFTA-országokba, továbbá öt másik európai államba exportálandó árukra, amennyiben azok nem a januárban létesülő „páneurópai kumulációs övezetből” származó részegységekből készülnek. Veszélyes hulladékok útja Ki-ki söpörjön a maga portáján A letenyei vámudvarban veszteglő sok kamionnyi veszélyes hulladék - noha német földön áll - a hazai talajt szennyezi. Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter a bázeli egyezményre hivatkozva megnyugtatta a lakosságot: a feladó ország köteles gondoskodni elszállításukról. A vesz- teglés tehát nem magyarázható azzal, hogy a kamionok eltévedtek a jogszabályok útvesztőiben. Még a joghézagokon sem igen bújhattak ki, mivel a bázeli egyezmény elveit követve a közelmúltban kormányrendeletben szabályozták a veszélyes hulladékok importját és tranzitszállítását. Erdei György, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára lapunknak adott nyilatkozatában kiemelte: a honi jogszabályok egyértelműen tiltják a veszélyes hulladékok behozatalát Magyar- országra. Ez alól csak az az import kivétel, melynek célja az újrahasznosítás. Ám ennek nincs még fejlett ipara hazánkban. Egyelőre az évente több mint 17 millió köbméter saját települési hulladék biztonságos elhelyezéséről sem tudunk gondoskodni, csak gyűjtögetjük. A veszélyes hulladék tranzitját a Környezetvédelmi Főfelügyelőség engedélyezheti. Ennek az intézménynek azonban nem tiszte, hogy elejét vegye a csalásoknak, mint ahogy azok leleplezése sem. (Bozsó) A családi gazdaságokért A jövő évre tervezett 88 milliárd forint agrártámogatás nem elegendő a kormány- programban kitűzött célok megvalósításához - jelentette ki lapunknak Jakab István, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének társelnöke. A földművelésügyi tárca 1997. évi agrárszabályozási elképzeléseivel kapcsolatosan Jakab István kifejtette: a gazdakörök egyetértenek a minisztériumnak azzal a törekvésével, hogy jövőre a szubvenciók nagyobb részét a termelők kapják. Kiemelten fontosnak tartják az energiafelhasználás költségeit csökkentő kompenzációkat, valamint az információs rendszer kiépítésének és működtetésének az ösztönzését. A MAGOSZ szerint elsőbbséget kell kapniok a családi gazdaságok szövetkezéseinek, amelyek a mezőgazdaságilag művelhető földterület 50 százalékán gazdálkodnak. A beszerző, értékesítő szövetkezetek szervezésében gyorsabban lehetne eredményt felmutatni, ha a termelők, a magángazdák a kormány döntéseit támogatás formájában is érzékelnék. (Újvári) c L JrPaten Henrik, a kedélyes, sörissza öregúr országjáró útra indult! Találkozzon vele! Spaten Henrik jónéhány üzletben megfordul, és megajándékozza azokat, akiknek a kosarában Spaten sört talál. Sőt! A tőle kapott részvételi lappal egy szilveszteri müncheni utat is nyerhet! Keresse hát a Spatent és Spaten Henriket a boltokban! 3 e/i äfc&äTEl 1600 éve
