Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-07 / 234. szám

1996. október 7., hétfő' SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Összeforrott kis csapat a zene vonzásában A Calypso kórus varázsa a közösségi szellem Gazdálkodás, kitermelés - erdősítés százharminc hektáron Tölgyből, cserből mim Keresett exportcikk a somogyi fa; rönköket rakodnak a Sefag marcali erdészetének telepén Somogy dús erdőiből 7400 hektár jut a Sefag marcali erdé­szetére. Eredményei a dolgozók hozzáértését, szorgalmát igazolják. Mint Németh Antal igazgató mondta, 76 fizikai ál­lományúval és 23 alkalmazottal dolgoznak. Munkájukat 35 vállalkozó segíti. — Évente 40 ezer köbméter fát termelünk ki — mondta Németh Antal. — Tizenkét-tizenhárom fajta fát, és ennek egyharmada tölgy. Ez a legértékesebb. Emel­lett mind itthon, mind külföldön van piaca az akácnak, a csernek, a fenyőnek és a többi, területün­kön kitermelhető fafajtáknak. — Gazdaságos-e az erdő­művelés? — Igazi erdész számára ez nem lehet kérdéses. Az ágazati bevételünk 254 millió forint, jóllehet az idén gyengült a piac, a téli hókár miatt. Első­sorban exportra dolgozunk, a fa többségét osztrák és olasz vevőknek szállítjuk. A múlt tél sok kárt okozott az erdőkben, így elégedettek lehetünk azzal, hogy évenkénti százhektáros tarvágás mellett százharminc hektáros erdősítést könyve­lünk el. Szakmai körökben is elégedettek azzal, hogy az idén százötven hektáron befe­jeztük az erdősítést. Eddigi lemaradásunkat öt esztendő helyett négy év alatt sikerült pótolni. — Jól hangzik. S hogyan mérhető? — Hatvanhatmillió forint eredményt várunk — mondta az igazgató. — Jó szervezés­sel, költséggazdálkodással ezt el is érjük. Kun G. Tibor Felújítási munkák és átszervezés, az önkormányzat gondjai Díszfák Pusztakovácsi utcáin A künzelsaui Crescendo meghí­vására töltött egy hetet a marcali Calypso kamarakórus Németor­szágban. Lelkesen fogadták a komoly- és könnyű műfajban egyaránt járatos magyar ének­kart. Az élménybeszámolónak indult beszélgetésen arra is fény derült: milyen szerepet vállal a helyi kultúra megteremtésében az orvost, pedagógust, szaká­csot, könyvtárost, bolti eladót egyaránt felvonultató Calypso. — Eleinte azt hittük, a zene az a közös pont, ami a különbö­zőségek ellenére összetart ben­nünket. Később jöttünk csak rá: az érdeklődési körünk is hasonló — mondta Bárczi Tamás. — Összeforrott kis csapattá vál­tunk az évek során. Stornier Edit kórusvezető, a pécsi tanárképző főiskola énekkarának tagjaként is ta­pasztalta: egy dolog a szakma, kettő a valódi közösség. — Bár fantasztikus dolgokat csinálunk zeneileg, Pécsen senkit nem éf- dekel, hogy egyébként nem va- , gyünk barátok. A jó hangzás a Calypsóban is fontos, de nálunk a próbák is többet jelentenek két óra éneklésnél. A künzelsaui és a marcali Negyvenhat nyilvános telefon- fülkét működtet a város terüle­tén a marcali távközlési köz­pont, s még az idén három újabb készülék kihelyezését ígérte a Matáv, a tervezett fej­lesztés során. Két új nyilvános telefont a múlt héten már föl is szereltek a piactéren. Ezeknek a zeneiskolának jó a kapcsolata. Az utóbbinak az ütőegyüttesét Sárkány Zsolt tanszékvezető ta­nár, a Calypso kórus tagja diri­gálja. Mivel minden új zenei kezdeményezésre nyitott, így a Calypsóval való egymásra talá­lásuk szinte törvényszerű volt. — Először a tavalyi minősítő versenyen léptünk közösen színpadra, s úgy látom, van jö­vője a dolognak. — Tervezünk egy ütőegyüttesre és kórusra írt misét — mondta a kórusvezető, aki úgy véli: az együttes reper­toárjából a populáris műfajok sem hiányozhatnak. Szunyi György Somogysám- sonból jár be énekelni. — Igen jó koponyák vannak itt, akik ha kell, nagyon tudnak dolgozni. Tőlem sokszor kér­dezték már: nem fárasztó az ál­landó utazgatás? Inkább öröm és megtiszteltetés, hogy hozzá­juk tartózhatom. A csapatot nem a minden­áron való bizonyítás vágya ér­lelte öntevékeny fiatalok kö­zösségévé. Kisvárosi kamara­kórusként a Calypso nem is kí­vánhat többet, minthogy tovább őrizze a frissesség és könnyed­ség báját. Csíky K. Erika beüzemelésére azonban még várni kell néhány napot; utána használatba veheti a közönség. A marcali távközlési centrum területén jövőre - a tervek sze­rint - harminc új nyilvános ál­lomást szerelnek föl. Ennyi minden bizonnyal kielégíti a lakosság igényeit. Cs. K. E. Megnőtt az igény a pusztako­vácsi önkormányzat őszi, be­takarítási munkákat köny- nyítő mezőgazdasági gépei iránt. A lakosság a környező településekről - Öreglakról, Osztopánból is - főként az er­refelé ritkaságszámba menő kukoricacsőtörő gép bér­munkájáért hajlandó fizetni. Az október krónikájához tarto­zik a fásítási akció. Csöndör József polgármester a közterü­letek és a községi park elörege­dett fáinak pótlását említi. A csemeték és díszcserjék mellé akár három méteres felnőtt fá­kat is kihelyeztet a zöldöveze­tek rendbe tételére százezer fo­rintot fordító önkormányzat. S hogy a településhez a virágos porták, a tiszta utca képe is hozzátartozik. Pusztakovácsi is elindult a „Legyen szebb a mi falunk” pályázaton. A megyei önkormányzat környezetvé­delmi bizottságához szeptem­ber 30-áig eljuttatott anyag sor­sáról a hónap végéig döntenek. Pusztakovácsi büszkeségét, a nagy anyagi áldozatok árán felújított Márffy-kastélyt is többen is fölkeresték. A so- mogyfajszi őskohó-múzeum- hoz látogatók előszeretettel foglalnak szállást az ősparkkal övezett rezidencián. Csoportok helyfoglalásokról a polgármes­ter szerint egyelőre azért sem lehet beszélni, mivel az épület teljes rekonstrukciója még nem fejeződött be. Az egyre fogyó pénz okán nemcsak a kivitele­zői határidők, de az impozáns tervek is csorbát szenvedtek. Anyagi gondok miatt veszti el január elsejével gazdasági önállóságát a pusztakovácsi ál­talános iskola. A gondnoki stá­tusz megszüntetése félmillió forint megtakarítást jelent az önkormányzatnak, amely az év elején sikertelenül pályázott az önhibás települések állami tá­mogatására. Az önkormányzat negyvenmillió forintos évi költségvetésnek több mint a fele az oktatás, az egészségügyi ellátás és az igazgatás intézmé­nyi finanszírozására kell — tudtuk meg a polgármestertől. A maradék százfelé oszlik — elszivárog a segélyek és szociá­lis juttatások egyre mélyülő csatornáin. Csíky Kis Erika Bizonyítványt kaptak a varrómunkások Tizenhat asszony, lány tett eredményes vizsgát a múlt héten a marcali munkaügyi központ által szervezett varrómunkás­tanfolyamon. Általános iskolát végzettek vettek részt a négyhó­napos kurzuson, s most megkap­ták a szakmunkásbizonyítványt. A marcali Lady ruházati rt mun­kalehetőséget is ajánlott nekik. Segítség Szentpálnak vízgond megoldására Pályázaton 4,5 millió forintot nyert a somogyszentpáli önkor­mányzat a víz minőségének javí­tására. Az anyagot a megyei te­rületfejlesztési tanács bírálta el, s támogatásával elősegíti a 900 szentpáli lakos fogyasztásra al­kalmatlan ivóvízének tisztítását, kiegészítve a helyi önkormány­zat ehhez kevés saját forrásait. A beruházás az idén megkezdődik. Új igazgató a marcali múzeum élén Karancz Gábor történész, közép­iskolai tanár nyerte el a marcali helytörténeti múzeum igazgatói posztjára kiírt pályázatot. A szakember két éve végzett a miskolci egyetemen, s több ér­deklődésére számot tartó bemu­tatót, kiállításokat is tervez. Kijavították a törött vasúti sorompót is Két hétig törött sorompó nehe­zítette a közlekedést Marcali­ban, mivel a Kossuth utcai vas­úti átjáróban a régi sorompót kidöntötte egy fékhibás teher­autó. A menetrend szerinti vo­natok áthaladásakor a javítás ideje alatt a sorompókezelő tár­csával irányította a forgalmat. Az új sorompót somogyszobi va­súti szakemberek állították fel. Döntöttek a temető új parcellájáról A nyugati részen alakítják ki a Széchenyi utcai temető új par­celláját - erről is döntött leg­utóbbi ülésén a marcali képvi­selő-testület. Számítások szerint azon a részen 60 egyes, 19 ket­tes, 72 umasírhely alakítható ki. Új színek a Color-paiettán A Colortrezor stúdió újabban nyomdai tevékenységet is folytat. 2,1 millió forintért négyszínnyomásos offszet-nyomógépet is vásároltak fotó- és vágóberendezéssel. A fekete-fehér és színes fénymásolások, fényképnagyítások, poszterkészítések, szórólapok és egyéb napi igények kielégítése mellett már színes fotóminőségben textilnyomásra is vállalkozhat a marcali stúdió fotó: kun Új telefonok a piactéren Mit ér a médiatörvény — Pályázati pénzekből magazinműsorok Válaszút előtt a marcali kábeltévé Alapvetően átalakult a marcali városi tévé. A heti rendszeres­séggel jelentkező adásokban létjogosultságot nyertek a réteg­műsorok is. S a kisvárosi kereteken túlnőve a regionális adások állandó főszereplőjévé lett. — A 16 millió forintos évi költségvetésünk hajszálra ki­számított. Új műsort a megle­vők rovása nélkül beépíteni már nem lehet, hiszen a kame­rák amortizálódnak, a tiszte­letdíjakat és a túlórákat fizetni kell; egyszóval minden mű­sorpercnek ára van — mondta Bognár Endre, a tévé megbí­zott igazgatója. — Ezt az el­lentmondást a most induló roma magazinnál pályázati pénzek segítségével sikerült áthidalni. Lényeges, hogy a kisebbség problémáival fog­lalkozó, havonta jelentkező magazinműsor témáját maguk az érintettek szabhatják meg. Szakmai sikerként könyveli el a kábeltévé vezetője, hogy a város és vonzáskörzete fonto­sabb eseményei a pécsi, a szombathelyi vagy éppen a Duna Televízióból köszönnek vissza. — Zökkenőmentesen illeszkedtünk bele a regionális információáramlásba — mondta. — A kezdeti ajánlko- zások után egyre több megke­resés érkezik. A híradós anya­gok folyamatos megrendelése számunkra a minőségi munka, a tárgyilagos hangnem elisme­rését jelenti. Megegyeztünk a Balaton Tévét működtető keszthelyi tévével is, hogy a híradónk és a sporthíradó rö­videsen fölkerülhet a balaton- máriai sugárzótoronyra. En­nek nyomán a kábelrendszerbe bekötött 2600 család — Keszthely és a Badacsony tér­ségében — ötvenezres néző­számra duzzadhat fel. A közszolgálati televízió szakmai hiúságból sem en­gedheti meg más reklámozók helyi jelenlétét. A megyei te­levízió-ötlet ugyan lekerült a döntéshozók napirendjéről, ám a marcali tévé szerkezeti és működési átalakulása továbbra is a levegőben lóg. A bizony­talanságot fokozták a Kapós- tévével való fúziós talál­gatások. A kábeltévé mar­cali vezetője a médiatörvény­ben is megfogalmazott disszo­nancia feloldásától várja a megoldást. — Közhasznú társaságként nagyobb függetlenséget él­veznék a fenntartóval szemben — mondta Bognár Endre —, de az átalakítás mikéntjét a törvény nem tartalmazza. Hó­napok óta a megy a huzavona, és ködös válasznál többet az Országos Rádió-Tévétestület- től sem kaptunk. Az átalakítás járható útját a marcali önkor­mányzattal közösen keressük. Csíky K. Erika Marcaliban és hét faluban Rumpold-akció Kezdik a limlomgyűjtést Most is őszi nagytakarítást rendez működési területén a Rumpold Marcali Kft. Kovács Lajos igazgató elmondta: az akció október 7-tői 18-ig tart. Először Marcaliban gyűjtik össze a lakosság által előké­szített limlomot, szemetet, hulladékot, beleértve a nyese- déket is, valamint a különle­ges kezelést igénylő, lejárt szavatosságú gyógyszereket, vegyszert és festéket. Az őszi nagytakarítás ok­tóber 10-től Nagyszakácsiban folytatódik, majd Nemesvid, Somogysimonyi, Kéthely kö­vetkezik, s a továbbiakban a szintén Rumpold-érdekelt- ségű településeken tart mindez október 18-ig. So­mogyszentpálon ér véget a nagy, őszi tisztasági akció. Ezzel kapcsolatban Kovács Lajos elmondta: az előzetesen közzétett értesítéseket sokan nem veszik figyelembe, a ház­tartásokban felesleges holmit, kerti nyesedéket csak a lomta­lanítási akció után rakják ki a ház elé. Ez sok költséggel járó munkát okoz a Rumpold kft- nek, s az utólag kirakott hul­ladék esetleg el is kerüli a be­gyűjtők figyelmét. Ilyen ese­tekre is gondolva a Rumpold már jó ideje értesítette ügyfe­leit, hogy háztartási hulladé­kukat - saját szállítóeszközzel szállítva - a megadott időben, díjtalanul adhatják le a Rum­pold gyűjtőhelyén. (Kun)

Next

/
Thumbnails
Contents