Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-05 / 233. szám
20 SOMOGYI HÍRLAP AZ OLVASÓ KÉRDEZ 1996. október 5., szombat Ma Varga József a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke válaszol a SOMOGYI HÍRLAP olvasóinak tegnap feltett kérdéseire A kamara nem csak kötelező, szükséges is akar lenni FUTÓ: KOV ÁCS TIBOR Ma Varga József, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke válaszol olvasóink tegnap feltett kérdéseire. Mint az várható volt, a kérdezőket elsősorban a kamarai tagdíj és az ezért kapott szolgáltatások érdekelték. Telefon: 420-028- Vállalkozóként generálkivitelezést is szoktam vállalni, és az alvállalkozóknak a számlái is benne vannak az én összesített számláimban. Ezek után a számlák után én is, és az alvállalkozó is fizet tagdíjat. Igazságosnak tartja Ön ezt? Az iparűzési adóból ezek az alvállalkozói számlák levonhatók.- A kamarai tagdíjalap hasonlóan működik, mint a helyi iparűzési adó, vagyis az Ön alvállalkozói számlái a tagdíj alapból is levonhatók. Egri Mária (telefon: 313-165)- Vendéglátós vagyok: milyen segítséget tud nyújtani az Iparkamara?- A kérdező speciális szakmájában segítséget elsősorban adó-, pénzügyi- és jogi tanácsadás formájában tud nyújtani az Iparkamara. Kaponya Ottó (telefon: 319- 786)- Azoknak a vállalkozóknak, akiknek a kamarai díját évi háromezer forintban állapították meg, de a bevételük százezer forint alatt van, nem volna helyes és méltányos differenciálni? Kaposváron az Apponyi közben van egy használaton kívüli betonkolosszus, egy bunker, ami balesetveszélyes és rontja a városképet is. Ennek a lebontását kértem már az illetékes szervektől. Mikor valósul ez meg?- A kamara a vállalkozók tagdíjalapjának figyelembe vételekor nemigen számolt 100 ezer forint alatti bevétellel, hiszen ilyen bevételből ma Magyarországon megélni nem lehet, ezért nem gondolt háromezer forintnál alacsonyabb tagdíjra, illetve annak további differenciálására, ígérem, hogy a bunker-ügyben a soron következő önkormányzati ülésen interpellálni fogok. Név nélkül- Mit tesznek Önök a fekete- gazdaság visszaszorítása érdekében? Olyanra gondolok, hogy sokan munka után és hétvégén otthon dolgoznak, minden fizetési kötelezettség alól kibújva.- A kamarák tenni szeretnének a feketegazdaság visszaszorításáért, ehhez azonban olyan jogszabályokra van még szükség, amelyekkel a kamara jogosítványait is megkapja ahhoz, hogy a jogszabályokat be nem tartókkal szemben szankciókkal élhessenek. A kamarák nem kívánnak és nem tudnak az adóhatóságok jogosítványaival élni. Nyitra István Bőszénfa polgármestere (telefon: 370-641)-1991 óta sikertelenül próbálok községünkbe hozni olyan vállalkozást, amely bedolgozói rendszerre épül. Azért is indokolt volna ez, mert kicsi az itt éló' emberek jövedelemszerzési lehetősége, de ami még ennél is lényegesebb: településünk Kaposvártól 18 kilométerre fekszik és az utazási költségek hátrányos helyzetbe hozzák az elhelyezkedni akarókat. Javaslom, hasonlóan a gazdajegyzői hálózathoz építsenek ki egy szervezői hálózatot. Ezt az önkormányzatok is támogatnák, mert így jövedelemhez segíthetnék a településeken éló' embereket, és csökkenne az önkormányzatokra nehezedő' jövedelempótló támogatások összege.- Sajnálatosnak tartom, hogy az 1980-as évek végétől sorra megszűntek azok a viszonylag nagyobb kaposvári vállalatok, amelyeknél egyáltalán felmerült a bedolgozói hálózat igénye. Igaz, hogy legnehezebb helyzetben a nagyvárostól távolabb lakók kerültek, de ma már nagy költséget jelentene ezekre a településekre termelő egységeket telepíteni. A közeljövőben nem is látom ilyenek létrejöttének lehetőségét, ezért sokkal fontosabbnak tartom, hogy éljenek a Területfejlesztési Törvényben leírt pályázati lehetőségekkel, a helyi ötletek, elképzelések megvalósításához önkormányzatukkal közösen próbáljanak erőforrásokat szerezni. Telefon: 313-153- A kamarák vállalnának-e egy felmérést, melynek során a tagokat megkérdeznék, szükségük van-e a kamarák kötelező' tagságára, és közzé mernék-e tenni ezt az eredményt?- Meggyőződésem, hogy a gazdaság politikától mentes ön- kormányzatára, a gazdasági kamarákra feltétlenül szükség van. Azokban a gazdaságokban, amelyekben Magyarországtól nyugatra évtizedek óta kiegyensúlyozott munka folyik, nagy tradíciói vannak a gazdasági kamaráknak. Ha a Magyarországon két évvel ezelőtt létrejött kamarák működési feltételei a törvény eredeti szellemében ,valósultak volna meg, akkor ma a kötelező tagság kérdése nem is merülne fel. Számomra sem kétséges a kérdés feltevésének, és az arra adott válaszoknak az eredménye, hiszen ma Magyarországon a kamarai tagság egy „plusz adóterhet” jelent a vállalkozások számára. És ki szeret ma Magyarországon több adót fizetni? Név nélkül- Hogy tudta elvállalni ezt a beosztást? Amikor létrehozták az Iparkamarát, semmilyen tőkét nem adtak hozzá, holott a törvény előírja, hogy az államnak kellett volna finanszírozni a megalakuláshoz szükséges ösz- szes költséget, nem pedig a vállalkozók zsebében turkálva megszereztetni ezt a pénzt.- A kérdés szorosan kapcsolódik az előzőhöz. Én kamara vezetését 1994-ben a Kamarai Törvény akkori állása szerint és annak szellemében vállaltam el. Azt sajnálattal vettem tudomásul, hogy az 1995 évi adótörvények tárgyalása során az a helyzet alakult ki, hogy a kamara mielőtt létrejött volna, mielőtt szolgáltatni tudott volna, kénytelen volt kötelezően tagdíjat kiróni. Az eredeti elképzelések szerint az 1995-ös teljes év működését az állam finanszírozta volna, ehelyett kaptunk több hónapos késéssel néhány hónapra szóló állami hitelt, amelyet azóta visz- sza kellett már fizetnünk. A kamarákat el kellett volna látni vagyonnal, épülettel és mindazokkal az eszközökkel és jogosítványokkal, amelyek a működésükhöz szükséges. Nem valósult meg az arányos teherviselés sem, hiszen a törvény jelenlegi állása szerint a budapesti székhelyű, vidéki telephelyű egységek nem fizetnek kamarai tagdíjat. így állhat elő az a lehetetlen helyzet, hogy az általam irányított Villamossági Gyár majdnem annyi kamarai tagdíjat fizet, mint amennyit Magyarországon például MÓL Részvénytársaság. Számomra elfogadhatatlan az is, hogy pénzintézetek, biztosító társaságok vidéki kötelező kamarai tagsága még mindig nem megoldott. Ez ügyben csakúgy, mint a kamarai tagdíj adóból való levonhatósága érdekében a parlamenti képviselőkhöz és a pénzügyi kormányzathoz több Varga József alkalommal fordultunk, mindez idáig sajnos, eredménytelenül. Gyenese Gábor (telefon: 489- 100)- A kamara a tagdíjfizetésért cserébe mit hid nyújtani, illetve hogyan tudja segíteni az iparosokat?- A tagdíjért cserébe szolgáltatást tudunk nyújtani kinek-ki- nek igényei szerint. Arról, hogy mit nyújt(hat) a kamara a Somogyi Gazdaság, a kamara lapja cikksorozatot közöl és részletesen bemutatja ez irányú tevékenységünket. Név nélkül- Igaz-e, hogy a kamara újságjáért 1 millió 300 ezer forintot fizetnek havonta a vállalkozók pénzéből az Önadózó Rínék? Állítólag maga az újság 300 ezer forintba kerül, a többi nyereség.- Az utóbbi hónapokban a kamarai újság 6500 és 9200 közti példányban jelenik meg. Ennek teljes költsége, a kézbesítéssel együtt havi 5-600 ezer forintba kerül. Telefon: 370-117- Az útalapot miért kell fizetni egy fakitermelőnek, aki csak az erdőn használja a fűrészeket, az üzemanyagot is ott használja föl. A kamara tud-e kérelmünk orvoslásában segíteni?- Kérem a tisztelt kérdezőt, keresse fel kamaránkat, hogy problémájáról személyesen tájékozódjunk és annak alapján segíteni tudjunk. Leng Zoltán Marcali- Milyen segítséget várhat el egy személyi szolgáltatást végző kisiparos, akit újabban vállalkozónak kereszteltek el az illetékes urak? Sajnos, nekem rossz tapasztalataim vannak a kamarai tagságról, és az ügyintézésükről.- A magyar kamarák közjogi kamarák, s a törvény is rögzíti, hogy egyéni érdekképviseletet nem láthatnak el. Ez természetesen nem azt jelenti, ha tagjainknak tanácsra, segítségre, szolgáltatásra van szükségük, akkor attól a kamara elzárkózna. Sőt, akik felkeresik Anna u. 6. szám alatti székházunkat, tapasztalhatják, hogy egyénre, vállalkozásra „szabottan” is tudunk segíteni, tanácsot adni. Szeretném megismerni akár kaposvári, akár három vidéki irodánknál szerzett rossz tapasztalatait, hogy ennek ismeretében azokon mielőbb változtatni tudjunk. Telefon: 351-707- Hogyan értékeli, hogy a jól fizető vezetői posztra csak egy pályázat érkezett? Igaz-e, hogy 130 millió forintért vették meg a székházat? Ezt a tagdíj fedezi? A kamara kevés rendezvényt szervez, erre már nincs pénz?- A kamarai munka a mai viszonyok között valószínű nem vonzó. Vezetői posztra két pályázat érkezett, amit magam is kevésnek tartok, de ugyanígy nagyon csekély lehetőségünk volt a kiválasztásban mind a kereskedelem-fejlesztési, mind a jogi és egyéb korábban meghirdetett kamarai munkatársi helyre. A kamarai székházat nem 130 millió forintért vettük meg. Ezt a vételárat több részletben törlesztjük, fedezete csak a tagdíj lehetett. Ez a ház éppen ezért a kamarai tagságé, s az a szándékunk és törekvésünk, hogy ezt a tagság úgy tekintse, mint problémáinak, gondjainak megoldásának helyét, s egy rövid időszak után remélem valamennyi rendezvényünket, amelyek a tagság tájékoztatását szolgálják, ugyanitt tudjuk megrendezni. Név nélkül- Mit nyújtott eddig az Iparkamara tagjai részére a pénz behajtásokon és az újság kiküldéseken kívül? Mire fordították a befolyt tagsági díjakat? Igaz-e az, hogy a volt titkárnak drága autót vásároltak azon a pénzen, ami befolyt? Rendszeresen járt külföldi tapasztalatcserékre és ehhez még magas jövedelem is párosult.- Rendezvényeink sorát röviden nehéz lenne felsorolni, annak részletes ismertetésére különösen nem vállalkozhatok. Arra sem, hogy melyek voltak azok a gazdasági törvényalkotással kapcsolatos észrevételeink, javaslataink, amelyeket az önkormányzatok, és a Parlament felé továbbítottunk. A kamara egy középkategóriájú autót vásárolt az utazások lebonyolításához, akár munkatársnak, akár ügyvezetőnek van arra szüksége. Remélem, hogy a jövőben úgy a kamara apparátusa, mind az egyes osztályok és tagozatok minél több tapasztalatcserén vehetnek részt szervezett formában, hogy ezáltal is megismerjük azokat a kamarai rendszereket, amelyek az Európai Unióban ma jól működnek és amelyekhez a magyar kamarai rendszernek is igazodni kell. Hamvas Péter- Mi indokolja a vállalkozások a tagsági díjon felül fizetett regisztrációs dijak közötti nagy eltérést? Hiszen egymillió forinttal is lehet kft-t alapítani, illetve egy bt alaptőkéje - hiszen az egész vagyonával felel valaki a társaság vagyonáért - is elérheti a több millió forintot. Egyéni vállalkozó, kft, bt eltérő mértékű regisztrációs díjat kell hogy fizessen. Mi a különbség a bt és a kft között, illetve az egyéni és a kft között?- A kamara szándéka az volt, hogy már a regisztráció során is valósuljon meg az arányos teherviselés. Az egyéb gazdasági különbség a tagdíj fizetés során valósul meg. Kertész Rezső (telefon: 312- 232)- A kamara tagságának kétharmadát kitevő tízezer egyéni vállalkozó szimpátiájának megnyerése érdekében tudná-e támogatni a kamarai díj mérséklését, esetleg egyszeri elengedését?- A kamara, tagságának szimpátiáját szolgáltatása színvonalának javításával, bővítésével kell hogy elsősorban megnyerje. A kamara célja nem lehet az, hogy anyagi alapjait egy tagdíj- mérsékléssel, esetleges elengedéssel gyengítse. A kamara harcol azért, hogy a kamarai tagdíj adóból levonható legyen, hiszen ha a kamara az államtól közszolgálati feladatokat vesz át, akkor ne tagsága anyagi terheinek növelésével hajtsa ezt végre, hanem az állam is járuljon hozzá ezen feladatok végrehajtásához. Jeneiné Zverina Beatrix Csurgó- Ön szerint miért ilyen ellenségesen fogadják a vállalkozók a kamara létét és a kötelező tagságát?- Ahogy az előző kérdések is mutatják, ez a kérdés az, ami leginkább megválaszolást igényel, amire ismételten csak azt tudom mondani: ha a kamarai tagdíj a törvény szellemében adóból levonható tétel lenne, közel sem ilyen ellenségesen fogadta volna tagságunk a kötelező jelleget. Telefon: 385-264- A vállalkozók soknak tartják a kamarai díj éves összegét, mivel ezért nem kapnak semmilyen ellenszolgáltatást. A befolyt pénzt mire fordítják? Miből vásárolták a több mint százmillió forintos épületet?- Ez évben a kamarai tagdíjak jelentős összegét a kamarai rendszer mind tárgyi, technikai kiépítésére fordítottuk. A negyedik negyedévben meg kívánjuk hirdetni azokat a pályázatokat, amelyeket a kamarai tagdíjból képzett alapokkal kívánunk támogatni. Csendes Lajos (telefon: 313- 928)- 1960-ig az Ipartestület és az Iparkamara a mestervizsgához eljutásig kezelte és irányította a szakképzést. Mi az akadálya, hogy ezt visszaállítsák, amikor egy fillér állami támogatást nem igényelne?- A szakképzési törvény a kamarák feladatává csupán a szakképzőhelyekkel kapcsolatos követelmények meghatározását, a mestervizsgák vizsgabizottságának összeállítását jelülte ki. Ezt meg is tesszük. Dr. Karabinszkné (telefon: 82/348-710)- Ön mit tenne, ha kiskereskedő lenne, és azt tapasztalná, hogy a nagykereskedelmi üzletekben, — leggyakrabban a Metro áruházakban — etikátlanul mindenkit kiszolgálnak függetlenül attól, hogy mire szól a vállalkozói igazolványuk, mi a tevékenységi körük.- Az így működő üzlethálózatokat a nyugati világban havi vagy heti, nagyobb tömegű bevásárlásokra hozták létre. Ott azonban a vonatkozó gazdasági és jogi szabályozást összehangoltan megoldották. Telefon: 351-735- Mit tesz a kamara a fekete- és a szürkegazdaság felszámolásáért, valamint a még mindig nem regisztrált tagjaival szemben, illetve a tagdíjat nem fizetőkkel szemben? Kezdeményezheti-e a felszámolást, illetve a megszüntetést?- Nagyon fontosnak tartom, hogy a parlament őszi ülésszaka fogadja el az egyéni vállalkozói igazolványok kiadásával kapcsolatos változtatást, mely szerint 1997. január 1-jével ez a kamara jogosítványa lenne. Ennek birtokában a kamara nemcsak regisztrálhat, nemcsak igazolványt adhat ki, hanem mérlegelhet, értékelhet és ellenőrizhet, s ezek után dönthet arról, hogy a vállalkozás minden szempontból indítható-e. Saját cégünk és a tagdíjfizető vállalkozások nevében felháborítónak tartom azon vállalkozások magatartását, amelyek a törvényi szabályozatlanságot kihasználják. A kamara szerepe azonban nem az, hogy felszámolást és megszüntetést szorgalmazzon. Találja meg azokat a megoldásokat, az ön- kormányzatokkal közösen, amelyekkel a tagdíjat nem fizetőket „jobb belátásra bújuk”. A Somogyi Gazdaság novemberi számában részletesen tájékoztatjuk a vállalkozókat arról, hogy a nem fizetőkkel szemben milyen szankciók várhatók. Gyurókovics Tiborné Barcs- A gazdasági kamara megalakulásával hogyan kívánnak segúeni a többségben levő kisvállalkozóknak? Eddig ez nem igazán volt érezhető. A mértéktelenül nagy tagdíj megállapításánál milyen szempontokat vettek figyelembe? Talán a felépítendő székháznak a fontosságát? A vezetői posztokra kiírandó pályázatok mennyire jut- 'nak el a köztudatba? Feltételezem, hogy az irreálisan magas bér sokaknak kecsegtető ajánlat lenne, nem csak a jelenleg is vezetői beosztásban levő személyeknek.- A kisvállalkozók, a már korábban elmondottak szerint is, igénybe vehetik a kamara valamennyi szolgáltatását, esetenként egyéni érdekei képviseletét. A tagdíj megállapításnál a helyi iparűzési adó mértékének figyelembe vételét a törvény is kötelezővé tette, Somogy megyében annál jelentősen kisebb mértékűt állapított meg a küldöttértekezletünk. Székház nélkül, egy stabil, megközelíthető és elérhető hely nélkül nem működhet a gazdaság önkormányzata. Vezetői posztokra kiírt pályázataink nyilvánosak voltak, többször is meghirdettük ezeket. Az Ön által feltételezett magas bér talán mégsem olyan sok, amit a csekély jelentkezők száma is igazol. Varga József választása alapján a legjobb kérdezőknek járó ajándékot a 420-028-as telefonról kérdező olvasónk, Dr. Kara- binszkiné (348-740), illetve a 351-735-ös telefonszámról kérdező olvasónk nyerte.
