Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-30 / 253. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 1996. október 30., szerda Hat képviselő­jelölt Torvajon Torvajon hatan (Boros Ist­ván, Csákány Zoltán, Fias István, Netz János, Netzné Huszár Ágnes és ifj. Takács János) szerezték meg a kép­viselői jelöltséghez szüksé­ges ajánlást. A településen november 3-án reggel hat és este hat óra között sza­vazhatnak a polgárok a két önkormányzati képviselői hely betöltésére kiírt idő­közi választáson. Vala­mennyien független jelölt­ként indultak. Milliós támogatás műszaki állomásra A tabi Rudnay Gyula Kö­zépiskola 1,6 millió forint pályázati támogatást nyert a decentralizált megyei szak­képzési alapból, az intéz­mény területén működő mű­szaki állomás szükséges be­rendezéseinek beszerzésére. A pénzen számítógép vezér­lésű fékpad került beépí­tésre, illetve készül a len­géscsillapító vizsgáló is. így januártól várhatóan ismét beindul a motorkerékpárok, személygépkocsik műszaki vizsgáztatása. Segítség az eddei családoknak Több mint százezer forintot költött az idei őszön a falu gyerekeire az eddei önkor­mányzat. Az alsósok ingyen kapták a tankönyveket, a felsősöknek a könyvár felét fizették ki, míg a középisko­lások négyezer, az óvodások ezer forint egyszeri támoga­tásban részesültek. / Álláslehetőségek Balatonbogláron A Somogy Megyei Munka­ügyi Központ balatonbog- lári kirendeltsége felszolgá­lónak, pultosnak, burkoló- nak, ács-állványozónak, kőművesnek, vízvezeték­szerelőnek, szakácsnak, be­tanított varrónőnek kínál ál­lást Fonyódon. Balatonlel- lére adminisztrátort, köny­velőt, gyógytornászt, betaní­tott asztalost várnak, Bala- tonboglárra hentest, eladót. Nyugdíjasok a planetáriumban A nyugdíjasok lengyeltóti egyesületének 46 tagja Bu­dapestre kirándult. Megte­kintették a planetáriumot, majd részt vettek a Thália Színházban tartott születés- napi operettgálán, ahol Kálmán Imre és Ábrahám Pál dallamait hallhatták. Hét főiskola huszonegy hallgatója indult az országos versenyen Játékos neveléstörténet Még néhány perc és kezdődik a verseny: a csapatok rajtra készek fotó: kovács tibor Debreceni, győri, bajai, békéscsabai, nagykőrösi, budapesti és a vendéglátó tanítóképző főiskola hallgatóinak részvételével országos neveléstörténeti verseny kezdődött tegnap a kapos­vári Csokonai tanítóképző főiskolán, az első magyar iskola 1000 éves alapításának évfordulója alkalmából. Az esszé- és villámkérdések­ből, valamint gyakorlati felada­tokból álló versenyben három fős csapatok mérik össze tudá­sukat a népiskolák történetéből, az oktatást szabályozó törvé­nyek és a témában jelentős személyiségek ismeretéből. Egyszóval mindenből, amit az óvó- és tanítóképzés jelen ál­lása szerint tudni és tanítani fontos, érdemes. A hallgatók teljesítményét autentikus zsűri értékeli, hiszen a tagjai nevelés- történeti tankönyvek és tanul­mányok szerzői: „belőlük” ta­nulnak a hallgatók tehát. A zsűri elnöke dr. Mészáros Ist­ván egyetemi tanár, tagjai pedig dr. Kelemen Elemér és Mayer György. Jelenlétükben, hallga­tók és felkészítő tanárok rész­vételével kezdődött meg a teg­nap délután a verseny, amit a zsűrielnök inkább játékos együttlétnek nevezett, amiben végül mindenki nyertesként ke­rül ki. Ez akkor is így van, ha ma délelőtt, a verseny végén majd azért rangsorolnak is a nyertesek között. A kaposvári csapatban Torna Agnes, Major Anikó és Molnár Tünde veti latba minden neve­léstörténeti tudását, amit jórészt felkészítő tanáruknak, Schab- lauer Zoltánná dr. Kertész Ka­talinnak, a verseny egyik leve­zetőjének köszönhetnek. B. T. Új kiadvány készült a betegsegélyezés kaposvári történetéről Könyvbe foglalt Sok a kintlévőség, nem jelentik be biztosításra a dolgozókat, a kiadások meghaladják a bevéte­leket. Akár napjaink híradásait olvasnánk, annyira időszerűek azok a gondok, amelyek az 1894-ben megalakult Kapos­vári Kerületi Betegsegélyző Pénztárt sújtották. A betegség esetére szóló kötelező biztosí­tást bevezető 1891. évi XIV. te előírása alapján szervezett pénztár tevékenységéről egy most megjelent helytörténeti je­lentőségű, és a maga nemében egyedülálló kezdeményezés­ként napvilágot látott kötetben olvashatunk. A szerző Sárdi Gyula, a Megyei Egészségbiz­tosítási Pénztár igazgatójának kutató és rendszerező munkája nyomán született kiadványt tegnap a MEP kaposvári szék­házában mutatták be a város vezetőinek, az egészségbiztosí­tásban dolgozó munkatársak­nak és a sajtó képviselőinek. Svajda József a területi egészségbiztosítási önkor­mányzat elnöke rövid méltatá­sában kiemelte: a modem ma­gyar egészségbiztosítás alapjait bemutató kötet országos jelen­tőségű. A német és osztrák tb-múlt minta alapján szereveződött pénztárak nemzetközi viszony­latban is jelentősek voltak s példájuk, akárcsak gondjaik, napjainkig meghatározzák mű­ködésüket. A Kaposvári Betegsegélyző Pénztár Története 1894-1916 címmel, a szerző és a szponzo­rok jóvoltából megjelent kiad­vány azért is időszerű, mert nem csak egy intézmény, ha­nem az első kötelező betegbiz­tosítás megvalósításának törté­netét tárja az olvasó elé. Képet ad továbbá a megyében mű­ködő társintézmények tevé­kenységéről, s a már akkoriban meglévő, de még napjainkban is helyüket kereső egészségbiz­tosítási önkormányzatokról. Szita Károly Kaposvár pol­gármestere köszönetét tolmá­csolta a szerzőnek, aki — mint mondta — valóban kuriózum­mal szolgált a városunk kortör­ténetét gyarapító kötetével. Két lakat alatt a Gondviselés Dr. Kapolka Pál: „...a történtek után kénytelen vagyok hatóságként eljárni” Kaposváron lakat került az egyik legforgalmasabb, a város szívében levő patika ajtajára. A Dózsa György utcai Gondviselés gyógy­szertár már több mint két éve gondoskodik a betegek­ről, akik azonban nem sej­tették, hogy a háttérben már szinte a nyitás óta ér­dekek és ellenérdekek csa­tája, egyre viharosabbá fa­juló viták dúlnak. — A viták oka nem szakmai jellegű, ezen a téren semmi kifogásolnivaló nincs a patika működésében, ki is adtam a működési engedélyt — mondta dr. Kapolka Pál me­gyei tisztifőgyógyszerész. — A gyógyszertár nyitásához a törvény alapján kötelező személyi jogot és a létesítési engedélyt dr. Matolcsy István kapta meg a népjóléti minisz­tertől. A patika gazdasági be­indításához azonban segítsé­get nyújtott egy kollegája is. A két fél között semmiféle előzetes megállapodás nem született, már a kezdet kezde­tén sem tisztázták az alapvető kérdéseket. A vita a gyógy­szertár működéséből szár­mazó bevétel megosztásának arányán folyt. Eleinte csak enyhébben, aztán egyre ke­ményebben. Olyannyira elfa­jult a dolog, hogy a végén már a rendőrséget is többször ki kellett hívni a patikába. Dr. Kapolka Pál elmondta: ez az ügy nemcsak Somogy­bán, hanem országosan is egyedi eset. Egyedi azért, mert szinte minden gyógy­szertár saját tőkével vagy banki kölcsönnel jött létre, hasonló megoldásra még nem volt példa. Es egyedi azért is, mert ilyen vitára még soha sem került sor. A megyében 78 közforgalmú- és 22 fiók­gyógyszertár működik, priva­tizációjuk az országban eső­ként zárult le, olyan színvona­lon, hogy mindenütt mintának tekintik a somogyi példát. — Sajnos, már csak jogi alapokra helyezve lehet elin­tézni ezt az ügyet, ez már rég nem szakmai kérdés. Én már többször megpróbáltam tár­gyalni a két féllel. Júniusban — úgy tűnt — nyugvópontra jut a vita, megállapodás szüle­tett a vitatott pontokról. Ezt mindkét gyógyszerész aláírta, csak éppen nem tartották be. Amit emberként lehetett, megtettem, a történtek után kénytelen vagyok hatóság­ként eljárni. Mivel közegész­ségügyi intézményről van szó, mindenekelőtt a lakosság ellátását kell biztosítani, így a gyógyszertár élére — a tör­vény szerint — hatósági veze­tőt rendelek ki, aki a jogvita lezárásáig fogja vezetni a pa­tikát. Ahogy ezt a személyt megtaláljuk, és az országos tisztifőgyógyszerész is egyet­ért a döntésünkkel, újra kinyit a Gondviselés gyógyszertár. Remélhetőleg, ez nem sokára megtörténik. Egyelőre azonban zárva van a patika ajtaja, méghozzá kétszeresen, két zárral. A rendőrség salamoni döntése értelmében az egyik kulcs az egyik, a másik a másik félnél van. így egyikük sem nyit­hatja ki az ajtót mindaddig, amíg ezt nem együtt és egyet­értésben teszik. Előfordulhat, hogy ehhez évekre lesz szük­ség. És egyelőre nem nyithat­ják ki a patika ajtaját azok a betegek sem, akiknek gyógy­szerre lenne szükségük, s ez már nem gazdasági, nem jogi, hanem emberi ügy. Jakab Edit Helyiséget, gépkocsit, felszerelést adnak Andocs ügyeletet ajánl Rendkívüli testületi ülést tar­tott az andocsi önkormányzat. Ismét felajánlotta a környék településeinek, hogy az orvo­sok hétvégi ügyeletre menje­nek vissza Ándocsra. Az ügyeletet hajlandóak vállal­kozásban is működtetni, ám a váltott telephelyű hétvégi ügyeleti rendszerhez nem csatlakoznak. A helyiséget, a gépkocsit, a felszereléseket biztosítják. Ha az érintett fal­vak az ajánlatot nem fogadják el, akkor Andocs változatla­nul önállóan működteti a hét­végi orvosi ügyeletet. Az önkormányzati testület tagjai mostani döntésük során is igyekezetek figyelembe venni a lakosság és a betegek érdekeit is. Mint mondták, a többi már valóban nem rajtuk múlik. (Krutek) Az ordacsehi kukorica ma még gazdára vár Napraforgó exportra Az ordacsehi Balaton Mező- gazdasági Szövetkezetben a jelentős nyári jégkár ellenére huszonkét mázsa napraforgó termett hektáronként. Tavaszi József, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy el is ad­ták valamennyit, 38 ezer forin­tért mázsáját egy külkereske­delmi cégnek, amely exportra vásárolta a terményt. A kuko­rica eladásával viszont még várnak, mert a jelenlegi 1700- 1800 forintos mázsánkénti nyomott áron nem kívánják ér­tékesíteni. Ha nem mozdul a felvásárlási ár csak jövőre dob­ják piacra a legalább harminc- millió forint értékű termést. Szerencsére kellő tárolókapaci­tással rendelkezik a szövetke­zet, így nincs kiszolgáltatva a piacnak. Nem véletlenül fektet­tek nagy hangsúlyt a tárolók fejlesztésére, hiszen milliós többletbevételhez jut ma az a termelő a mezőgazdaságban, aki ki tudja várni a kedvezőbb árakat az agrárpiacon. A szőlő is jó termést hozott, bár a cukorfoka gyengébb egy­két fokkal a tavalyinál. Elége­dettek a bevétellel, átlagosan 40-45 forintot kaptak a szőlő kilójáért. Jól kalkuláltak az át­adó rámpa beruházásával, mert az első szüreten megtérült a be­fektetés. S szívesen szállítottak tőlük a kedvezőbb rakodási fel­tételek miatt a felvásárlók. Egyébként jól állnak az őszi munkákkal is, háromszáz hek­táron elvetették a búzát. G. M. A polgár szavazatával büntet is Pozsgay Imre: Most is megsemmisítő a bizalomvesztés — A közélet mai viharai ön szerint, aki mégiscsak politi­kát tanít, szükségszerű velejá­rói az átmenetnek? — kérdez­tük Pozsgay Imrét. — Részben igen, de tévedé­sek következményei is. A leg­utóbbi hetek közéleti botrányai azt mutatják, hogy már eredeti­leg is elfuserált privatizációs koncepcióval láttunk hozzá korszakos feladathoz. Táplál­tuk a pénzintézeteket, kivon­tuk a tőkét a termelésből, azzal az indokkal, hogy a tőkehiá­nyos termelési rendszerben megmutatkozik majd, hogy ki a versenyképesebb. Olyan lett a magyar privatizációs me­zőny, mint egy elhagyott csata­tér, ahol martalócok dúlnak. Ezért egyik kormány sem menthető fel. A fő felelősség pedig azé a gazdaságpolitikáé, amely folyamatosan azt su­gallta, hogy egy késésben levő kelet-közép-európai gazda­ságban monetarista eszközök­kel lehet elérni valamit. — Csökken a politika és a politikusok iránti bizalom. Mire számíthatunk 1998- ban? Újra jönnek a büntető' szavazatok? — Most is megsemmisítő a bizalomvesztés, csakúgy mint 1994-ben. A társadalom zava­rodottsággal és visszafogott­sággal reagál, pedig nem apa- tikus a politikai kérdésekben, csak nem veszi igénybe a hiva­talos intézményeket, mert nem bízik bennük. Az informális kapcsolatokban élénk a politi­zálás, de nem hajlandók meg­tisztelni bizalmukkal a párto­kat. Ebből következhet, hogy 1998-ban a polgár szavazatá­val büntet majd és nem prog­ramot választ. — Milyen lesz a választék? Kikre lehet szavazni 1998- ban? — Remélem, hogy meg­szerveződik egy alternatív po­litikai erő. A parlamenti pártok és a társadalom is abban érde­kelt, hogy a kormány — akár ügyvezetőként is, de — tartson ki 1998-ig. Az akkori választá­sok kimenetele nagy mérték­ben függ attól, hogy valódi vá­lasztási alternatívát sikeriil-e nyújtani a jelenlegi ellenzék­nek, és a még magukat meg nem nevező politikai áramla­toknak. Véleményem szerint nem kapnak majd lehetőséget a szélsőségek. — Milyen viszonyban van Ön a politikával? — Kivagyiságnak hangzik, de nem annak szánom: sikerült a politika fölé kerekednem. Belemerülni csak akkor fogok, ha értelmét látom, ha a mos­tani sikerszempontú helyett az értékközpontú politizálás is esélyt kap. Lengyel János

Next

/
Thumbnails
Contents