Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-29 / 252. szám
1996. október 29., kedd SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Ha ősz, akkor költségvetés Négy párt elhatárolódott a tüntetéstől A jövő évi költségvetés általános vitája szolgáltatja a fő témát az Országgyűlés e heti négynapos plenárisülés-soro- zatán. A pénzügyminiszter múlt heti expozéját követően tegnap a bizottsági előadók mondták el véleményüket, majd az adótörvények vitáját folytatta a Ház. Napirend előtt Horn Gábor (SZDSZ) pártja nevében elhatárolódott Csurka István MIÉP- elnök elvbarátjától, Le Pen francia szélsőséges pártvezértől, és a kettőjük nevével fémjelzett tüntetéstől. Felszólította a parlamenti pártokat, hogy tegyék meg ugyanezt. Az MSZP, a Fidesz és a KDNP eleget tett a kérésnek, az MDF és az MDNP részéről senki nem szólalt fel, Torgyán József (FKGP) pedig „érdemben nem kívánt állást foglalni”. Ismét szóba kerültek a gazdasági élet visszásságai. Szabó Iván (MDNP) kifogásolta, hogy a PM és a BM egy-egy főosztályvezetője olyan gazdasági társaságban érdekeltek, amely adóelkerülésre ad jó tanácsokat, 12 százalékos sikerdíjért. Balsai István (MDF) Csiba Juditot, a privatizációs tárca várományosát támadta amiatt, hogy a fővárosi közgyűlés frakcióvezetőjeként szerepet játszott a főváros és az 1000-es ügyvédi iroda most vitatott kapcsolatában. Csiha visszautasította a „rágalmazásnak is felérő” vádat. S. Á. Filmes ünnep Külföldön élő magyar származású művészeket tüntetett ki tegnap a Parlamentben a Magyar Filmesek Világtalálkozója alkalmából Horn Gyula miniszterelnök. A kitüntetettek között ott volt Tony Curtis is, akit Törőcsik Mari is köszöntött fotó: feb/diósi imre Közalkalmazotti megállapodáshoz garanciákat Bélkételyek a KIÉT-ülésen Húsz százalékos béremelést szorgalmaztak jövőre a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának tegnapi ülésén. A tanácskozás középpontjában a bérkérdés állt. A KIÉT szakszervezeti oldalán helyet foglalók egyöntetűen jelentették ki: 1997- ben a közalkalmazottak illetményének éves szinten 20 százalékkal kell emelkednie. A béremelés időpontjául a szakszervezetek január 1-jét gondolják - hangoztatta Szabó Endre, az oldal szóvivője. Elengedhetetlen feltételként szólt arról, hogy a bérmegállapodásban - az ideinél hangsúlyosabban - szerepeljenek az emelés garanciái, valamint az, hogy a bérmegtakarításból származó összegeket csak béremelésre lehessen felhasználni. Nem véletlenül említette külön ezeket a feltételeket. Az idei esztendőre szóló megállapodásban ugyanis némiképp elsiklottak fölöttük, amiből mindmáig meglévő gondok adódtak. Wagner András, az ön- kormányzati oldal szóvivője a január 1-jei béremelést technikailag nehezen kivitelezhetőnek vélte. A munkaadók a tervezett társadalombiztosítási járulékalap-szélesítésre hívták fel a figyelmet. Ha a parlament elfogadja az erre vonatkozó javaslatot, újabb jelentős terhek hárulnak az intézményekre, és felmerülhet: futja-e fizetésemelésre. A politikai közízlés lehet a fegyver a szélsőséges nézetek ellen Auschwitz túl a jogi határokon Az elmúlt napokban jó néhány olyan politikai demonstráció zajlott le, amelyen szélsőséges megnyilatkozások, vallási, faji előítéleteket tükröző vélemények, jelszavak hangzottak el. A magyar jogrend szerint hol a határa a szabad véleménynyilvánításnak - kérdeztük dr. Margitán Évát, az ELTE Büntetőjogi Tanszékének adjunktusát.- Nehéz választóvonalat húzni, mert az a jogi alapprobléma, hogy az alkotmányban biztosított szólásszabadság és véleménynyilvánítási jog miként egyeztethető össze bizonyos embercsoportok testi, lelki bántalmazásának tiltásával. Azzal, amit a Btk. 269. paragrafusa közösség elleni izgatásként, vagy nyilvánosság előtti gyűlöletre uszításként említ.- Mit tekint a jog uszításnak?- A felbujtásnak azt a formáját, amikor mások gondolkodásmódját valaki úgy kívánja befolyásolni, hogy más személyek, csoportok ellen - rendszerint erőszaktól sem mentesen - lépjenek föl. Ezt, de magában a gyűlöletélesztést is bűncselekménynek tekinti a Btk. Ha mondjuk, ugyanakkor elhangzik, hogy a zsidóság menjen Izraelbe, az önmagában nem uszítás, s nem is bűncselekmény. De ha ehhez példálózva hozzáteszik, hogy a 40-es években hogyan „oldották meg” a nácik a zsidókérdést, az törvénybe ütközik.-Sokak szerint a „langyos” jogi megítélés is közrejátszik a szélsójobbos nézetek fóléledésé- ben.-Azt hiszem, széles rétegekben nincs tényleges talaja az ilyen nézeteknek. Nyugaton sem a jogrend szab határt terjedésüknek, hanem a politikai közízlés. Ez az, ami nálunk manapság válságban van. Szalóky Eszter Törvénnyel vagy önként Jövőre a kincstárhoz kerülnek a tb-alapok A Gazdasági Kabinet (GK) támogatja azt az elképzelést, hogy jövő év elejétől a társadalombiztosítási alapok finanszírozását is bevonják a kincstári rendszerbe. Akar László és Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium államtitkárai a tegnapi ülést követően elmondták: vita arról bontakozott ki, hogy törvény- módosítással mondják-e ki a tb- alapok kincstárhoz tartozását, vagy a társadalombiztosítási önkormányzatok „önkéntesen” integrálódjanak az egyébként elismerésre méltó kincstári rendszerbe. A GK tagjai egyetértettek abban, hogy a tb-alapok gazdálkodásának is a kincstári rendszer logikáját kellene követni, abból a célból, hogy a két társadalombiztosítási alap gazdálkodása a jelenleginél átláthatóbb legyen, a pénzmozgások szigorúbb keretek között folyjanak. A Gazdasági Kabinet reálisnak ítélte azt a kormányzati előrejelzést, hogy jövőre 18 százalékos lesz az infláció. Ezt az újabb szakmai számítások is alátámasztották. Akar László arról viszont nem kívánt nyilatkozni, hogy a kormány milyen stratégiát, illetve taktikát folytat majd az Érdekegyeztető Tanácsban a jövő évi béreket illetően. Azt azonban aláhúzta, hogy a születendő megállapodást a kormány keményen érvényesíteni fogja a többségi állami tulajdonú cégeknél, illetve az állami intézményeknél. Hazánkban a láma Remélhető, hogy még ebben az évezredben lehetővé válik Kína és Tibet megegyezése, mondta tegnap budapesti sajtótájékoztatóján Tenzin Gyatso, a XIV. dalai láma, aki találkozott Pető Ivánnal, az SZDSZ elnökével is fotó: feb/diósi imre Öt-hat év. Az Európai Unió bővítése visszafordíthatatlan folyamat, amelynek van már menetrendje, átfogó kritérium- rendszere, és van beilleszkedési stratégiája a legtöbb csatlakozni kívánó országnak. Erről Horn Gyula beszélt tegnapi megnyitójában az Európai Újságírók Szövetségének XXXIV. nemzetközi kongresz- szusán. A miniszterelnök szerint jó esetben öt-hat év múlva várható hazánk EU-felvétele. Az európai film jövője. Magyar Bálint kultuszminiszter nyitotta meg hétfőn az európai kulturális miniszterek nyolcadik konferenciáját. Az „Európai film: közös jövő” jelmondat szellemében szervezett kétnapos tanácskozáson áttekintik az európai filmművészet helyzetét, elemzik a kontinens lehetőségeit a filmkészítés és a terjesztés fellendítésére. Méltó megemlékezés. Az idei, protokolltól mentes október 23-i megemlékezés programját ezúttal végre az összes ’56-os szervezettel összhangban sikerült lebonyolítani. A rendezvényeket alapvetően sikeresnek, az ünnephez méltónak nevezte Világosi Gábor, a BM politikai államtitkára. Az ünnepségsorozat zárásaként november 4-én 9 órakor a köz- társasági elnök részvételével eloltják a Kossuth téren a Forradalom lángját. Egyeztetések. Az SZDSZ elnöke és az MSZP ügyvezető al- elnöke az elmúlt két hétben több ízben is találkozott és megbeszélést folytatott a koalíció működésével és a kormánypártok vezető testületéinek kapcsolattartásával kapcsolatos kérdésekről - közölte Pető Iván pártelnök. Az SZDSZ-po- litikus a tárgyalások részleteiről nem kívánt nyilatkozni, de elmondta, hogy további egyeztetések várhatók. A kör négyszögesítése. Egészségügyi kerekasztal ösz- szehívását kezdeményezi Veér András, a mentálhigiéné miniszteri biztosa. A pszichiáter szerint az egészségügyi, a szociális és a tb-ellátórendszer átalakítása csak úgy folytatható, ha a politikai élet meghatározó szereplőinek véleménye legalább az alapkérdésekben megegyezik. Szervezett állástalanok. Intézményesített napi kapcsolatot szorgalmazott az MSZOSZ és a munkanélküliek érdekvédelmi szervezetei között Sándor László, a szövetség elnöke a munkanélküliséggel foglalkozó tegnapi konferencián. Az elnök szerint a szövetség sokat segíthetne e szervezeteknek az állástalanok érdekvédelmi tevékenységében. Kézigránáttal üzen az alvilág? A robbantási mérkőzés állása Budapest-Vidék: 15:14 Hangos volt a víkend Budapesten: vasárnapra virradóan a Belvárosban egy luxuskocsi talpa alatt, hétfőre virradóan pedig a III. kerületben a Komjáti uszodánál, egy pizzéria és egy autószalon előtt robbant valami - föltehetően kézigránát. S bár a hónapnak nincs vége, máris októberé a kétes dicsőség: összesen hat robbantásos bűncselekmény történt, több mint egy hónap alatt bármikor. Nem csupán az év tizedik hónapja, hanem 1996 egésze is rekorderként kerül be a merényletek hazai krónikájába. A rendőrség statisztikája szerint január elseje óta 29 detonáció okozta „eseményhez” kellett kivonulniuk a tűzszerészeknek - 15- ször a fővárosban, 14-szer pedig vidéken. Az esetek csaknem felében kézigránátot használtak az elkövetők. Gáspár József ezredes, a honvédségi központi szervezetek műszaki főnöke szerint a bűnözésnek ez a félelmetes új módja a szokványos eszközökkel aligha szorítható vissza.- Nyugaton is, nálunk is egyre több, bárki által beszerezhető kiadvány ismerteti a robbanószerek és -szerkezetek előállításának mikéntjét - mondja. - Ezért számolnunk kell azzal, hogy a robbantásos bűncselekmények száma nem csökkenni, hanem valószínűleg emelkedik. Garamvölgyi László, az ORFK sajtószóvivője lapunk kérdésére elmondta: szinte bizonyos, hogy a mostani robbantássorozat hátterében a szervezett alvilág áll. A különböző csoportok között a piacok újrafelosztásáért folyik a harc, s a csatározás sajátos formája a robbantásos üzenet. Az eszközöket - akár kézigránátokat is - aránylag könnyű áthozni a határon. A megelőzés érdekében pedig a rendőrség jószerével semmit nem tud tenni, hiszen egy-egy felderítő eszköz több millió forintba kerülne, (eszi) lumm. Az óbudai pizzeria portálját is alaposan megrázta a detonáció FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE
