Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-28 / 251. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP VELEMENYEK 1996. október 28., hétfő Automata-hiba A következő eset kapcsán kérném a segítségüket, ha mód és lehetőség van rá. A Masterfil kaposvári gyáregységénél dolgozom. Három hónapja a Budapest Bank Rt telepített a gyárhoz egy pénzkifizető automatát, hogy a dolgozók ebből vegyék fel a fizetésüket. Eleinte ment is minden simán, aztán jöttek a problémák: az automata nem úgy működött, ahogy kellett volna, egy idő után meg is javították. Engem a meglepetés szeptember 27-én ért. Én tudtam, hogy a számlámon van még tizennégyezer pár száz forint, ez rajta is volt azon a bizonylaton, amit az automata ad ki minden pénzfelvételkor. Ez a pénz a fizetésem egy része volt. Gondoltam, kiveszek tízezer forintot, mert szükségem van rá. És ekkor az a fránya automata kijelezte, hogy túl léptem a keretet. Bementem a Budapest Bank kaposvári fiókjához reklamálni, az ottani automatán is megpróbáltuk kivenni a pénzt, de ott sem sikerült. Telefonáltak a Budapest Bankhoz, én természetesen vittem az addig kapott számla kivonatot és a bizonylatokat, amit az automata pénz- felvételkor ad (de még jó, hogy megőriztem őket). A Budapest Banktól visszaüzenték, hogy azért nem adja ki az automata a pénzt, mert én állítólag augusztus 21-én felvettem tízezer forintot, amire nem volt fedezetem, és ők ezt most letiltották. Úgy gondoltam, hogy engem már nem érhet meglepetés az életben, de ez minden képzeletemet felülmúlta. Ugyanis én azt a pénzt nem vettem fel, a számlakivonaton, amit a Budapest Bank küld minden hónapban, sem volt feltüntetve, azt pedig szeptember 5-én készítették a bizonylatok között, amit az automata nekem adott, szintén nem volt. Különben ezen a számlán, ami fel volt tüntetve, minden stimmelt az én bizonylataimmal kivéve, hogy az augusztus 21-i pénzfelvétel sem a számlán, sem a nálam lévő bizonylatok között nem volt feltüntetve. Ezt a Budapest Bank szeptember 26-án könyvelte és az október 7-én készített számlakivonatra rá is vezette. Többszöri reklamálásom után adtak nekem egy kivonatot, amit állítólag az automata készít minden pénzfelvételről, és azon rajta van az augusztus 21-i pénzfelvétel, ami nem történt meg. A Budapest Bank küldött nekem egy levelet, amelyben leírják, hogy a nemzetközi kártyatársaságok most dolgoznak azon, hogy a kártya adataihoz illetéktelen személyek ne férjenek hozzá. És felhívja a tisztelt ügyfelek figyelmét, hogy az ellenőrzési rendszer kialakulatlansága miatt az ilyen jellegű tranzakciókból fakadó esetleges reklamációkat a Budapest Banknak nem áll módjába kivizsgálni, ezért anyagi felelősségét az ilyen esetekre vonatkozóan kizárja. Amikor az automatát beállították, erről miért nem tájékoztatták az embereket? Hogyan tudtam én szerintük felvenni azt a tízezer forintot, ha nem volt rá fedezetem? Hogy hogy a számlakivonatra — amit, gondolom, az automata adatai szerint készítenek — nem volt feltüntetve? Milyen eljárás az, hogy egy hónappal később gondolnak egyet és ráírják a másik számlakivonatra, egyszerűen letiltják az ember pénzét és csak úgy is rákenik az automatára? Ez úton szeretném közölni a Budapest Bank Részvénytársasággal: engem nem érdekel, hogy a nemzetközi kártyatársaságok min dolgoznak. Azért a tízezer forintért én dolgoztam meg, és egyáltalán nem érdekel, hogy a Budapest Bank-nál kinek a fizetéséből vonják le, de szeretném, ha a pénzemet rövid időn belül visszaadnák. Tulajdonképpen még szerencsésnek mondhatom magamat, mert mi lett volna akkor, ha az a fránya automata gondol egyet és azt jegyzi, hogy felvettem egymillió forintot? Akkor egy pár évig nem kapnék fizetést? Megjegyzem, én még nem is láttam ennyi pénzt egyben. Farkas Gyula Edde Nagyberki számlája A Somogyi Hírlap szeptember 21-én és 28-án számolt be arról, hogy Nagyberkiben feloszlatta magát a képviselő-testület. A falu értetlenül áll a történtek előtt. írásaink készítésekor szerettük volna Göndöcs József polgármestert is meghallgatni, a találkozó azonban nem jött létre. A polgármester valamiért soha nem volt megtalálható, kérdéseinkre nem válaszolt. A közelmúltban a következő telefax érkezett. Sajnálatosnak tartom, hogy magát megnevezni nem kívánó személynek nem tudom megmutatni a Törzsök kft-vel kapcsolatos szerződést, így természetesen el kell, hogy fogadjam az újságírónő leírását valótlan állításokkal. Hogy egy szerződés mihez viszonyítva előnytelen, ez csak akkor derült volna ki, ha az aláírásgyűjtéskor őszintén tájékoztatják azokat, akiknek a neve a listán szerepel. Az aláírás- gyűjtő íven szó sincs a polgár- mester leváltásáról, hanem a képviselő-testület önfeloszlatása szerepel, de mély gondolatként az ember fülébe rágva azt, hogy „képzeld, a polgármester eladta a temetőt”, és most neked is 80 márkát kell fizetned a temetkezésért. Ugye „egy” temetőt sem, nem, hogy hármat el tudjon adni bárki is, aki tudja, hogy az ilyen önkormányzati tulajdon eladhatatlan. Meggyőződésem, hogy nyugodt lelkiismerettel végigmehetek bármely utcán, hiszen előnytelen szerződéseket a falu ellen nem tettem, amit az úgynevezett (cikkben fogalmazva) régi testületi tagság (neveket a nagyberkiek úgyis tudják) bizony megtett, és ha talán lett volna megfelelő önkritikájuk, egyenként elősegíthették volna testületi tagságukról való lemondásukkal Nagyberki amúgy eléggé nehézkes előrehaladását. Természetesen saját hibáimat nem kendőzve el kell ismernem, hogy szélesebb és nagyobb tájékoztatást kellett volna eszközölnöm ezzel a bizonyos temető üggyel kapcsolatban. Lelkiisme- retfurdalásra való okot talán nekem is kellene adnom például az alpolgármester úrnak, aki egykét mondatával az újságcikkben eléggé elmarasztalt. Hogy ki való vezetőnek, azt talán a volt termelőszövetkezeti tehenészeti telep mínuszai bizonyíthatnák, de minden sértés nélkül biztos érdekelné a nagyberki közvéleményt, hogy a falu vagyonát képező sportpálya környéke és a rajta lévő volt falusi sportöltöző a döntésük következtében hogyan lett egy magánvállalkozóé. A több mint kétmillió forintos falusi vagyon (öltöző) volt — nincs, elszállt úgy, hogy jelenleg az önkormányzatnak kell majd bérleti díjat fizetni volt „saját” tulajdonáért, ha azt akarja, hogy sportolói öltözni tudjanak. Talán emlékeznek a lemondott testületi tagok arra is, hogy nem szívesen pereskedem egyetlen önkormányzattal sem, és a kompromisszumos megoldás híve vagyok, mert ők ezt nem így gondolták, és 900 000 forinttal megrövidítették Nagyberki önkormányzat kasszáját, mivel 1992 óta folyó pert (melyből a társközségek természetesen amikor fizetni kellett, azonnal kiváltak), veszítettünk Csorna Szabadi ön- kormányzatával szemben. Én Nagyberki községet 3,6 millió forint veszteséggel vettem át, pedig 1992-1994 év közepéig még komoly anyagi tartalékokkal gazdálkodott a község. A saját koncepcióim felállítása sok éjszakámba került (kötjegy- zői segítség nélkül), aminek a lényege az volt, s most is az, hogy az 1998-as évben már nem lehet veszteséges a község. Pénzügyileg bizonyítható, hogy 1998 év végére megvalósulhat egy komoly beruházás, valamint az adóterhek differenciált megvalósítása a lakosság felé kommunális adóra vonatkozóan. A megfélemlítés nem az én stílusom, hisz az alpolgármester is tudja, én kezdeményeztem egy szociális bizottság felállítását és kijelöltetését, ami jelenleg is hoz döntéseket. Ez a bizottság dönt a falu segélyezési programjában. Ezért érdekes számomra, hogy mind a hárman feloszlatásra szavaztak, név szerint: Kontár András, a bizottság vezetője, György László iskolaigazgató és Vendel István is, pedig a döntési jog a kezükben volt. Kérdem én, a segélyekkel kapcsolatban hogyan félemlíthettem meg bárkit is a faluban ilyen feltételek mellett? Természetesen elgondolkodtam azon, hogy nem mások kezében van-e fordított jelleggel ez a megfélemlítési ügy. Nem hiszem, hogy jogom lett volna, és nem is tettem ilyet, hogy bármely intézmény dolgozóira úgy ráhassak, mint azt a cikkben lévő állítás teszi, de azt bátran vállalom, hogy megfelelően átgondolt és kivitelezett pénzügyi keretek között lehet csak gazdálkodni, és szorgalmaztam az intézmények felé adandó önkormányzati támogatások csökkentését. Tudtam, hogy egy polgármesternek fel kell vállalni a népszerűtlen intézkedéseket is annak ellenére, hogy több testületi tag támogatását elveszítem, és egy borzasztóan nagy és szerteágazó darázsfészekbe nyúlok, ahol várhatóan sok csípést és rúgást kapok. Az általános iskola költségvetésével kapcsolatos észrevételeim már a megválasztásom előtti programomban szerepeltek, most pedig a falu csődhelyzetének közelsége kényszerít arra, hogy döntéseimet megfelelő következetességgel megértessem és végrehajtassam. Tettem ezt azért is, mert 1995 év végén hiába mondtam a testületi tagoknak, hogy rosszul áll a költségvetésünk egyenlege (volt, aki ez alatt szunyókált), mégis ki lett osztva az iskolának, óvodának, köijegyzőség dolgozóinak közel kétmillió forint jutalom a nincsből, mert jól dolgoztak. Mit tehet a polgármester, szavaztat, hitelt kellett felvennünk, ami természetesen már súlyosan érintette az 1996-os költségvetésünket. Megszavazták. Persze, érdekes volt számomra, hogy ugyanebből a mínuszból már az orvos, fogorvos, védőnő, asszisztens stb. önkormányzati dolgozók részére nem jutott semmi. Azt mondtam, így nem mehet tovább, újabb átvilágítások következnek, mivel több testületi taggal beszéltem, és bizony a leadott iskolai, óvodai éves költségvetések számadatai mögé nem tudtak belátni, megfelelően nem érzékelhették a súlyos gondokat, mivel körjegyzői támogatást sem ők, sem én szinte 1995 szeptemberétől nem tapasztalhattunk. Közel egyéves fáradozás után a körjegyző el is ment közös megegyezéssel (400 000 forint jutalommal a zsebében). Részletekre nem kívánom lebontani az egész ügyet. A leghatásosabb az volt a számomra, amikor az iskolaigazgtó úr (nagyberki képviselő-testületi tag) úgy fogalmazott az egyik pénzügyeket tárgyaló ülésünkön, hogy az általános iskolai tanulók után kapott állami támogatáson felüli önkormányzati finanszírozás, mely más községek gyerekeit érinti (1995-ben 4 fő, 1996-ban 8 fő, összegben kb. 250-400 ezer forint) Nagyberki elbírja, amikor a másik oldalon meg állandóan kaptuk a préselést, hogy nincs az iskolának még bérletre sem pénze. Ez az állandó ellentmondás már az én idegeimet is kikezdte. Megbeszéltem Kercseüget polgármesterével, Mosdós község egyik testületi tagjával (aki jelenleg ott polgármester), hogy az újabb átvilágítás időszerű úgy, hogy az jó szándékú, előretekintő és a következő évi költségvetési koncepció elkészítését elősegítse. Az, hogy mi kit bíztunk meg és miért, a már megkapott jegyzőkönyv tartalmának ismeretében nyugodtan mondhatom, hogy nem a családomhoz való rokoni kapcsolattól függött. A TÁKISZ nálunk nem tartott revíziót, erről nem tudok, bár lehet, hogy az alpolgármester úr jobban informált, mint én. Szegény fogorvos asszony lakását pedig a polgármesterségem alatt egyszer sem tataroztuk, pedig megtehettük volna, mert az is önkormányzati lakás. Eléggé sajnos, hogy még mindig közös tulajdonban lévő orvosi rendelő tetejét (vagyonmegosztás, te drága) kellett felújítani a beázások miatt, de ezt mind az öt község testületé jóváhagyta a vagyoni állag megőrzése érdekében. Talán végezetül egyenesebb jellemű ember volt az a testületi tag, aki azt mondta, „nem vagy te más, mint a szegények és a cigányok polgármestere”. Válaszomon sokat gondolkodtam, de most is csak azt tudom mondani: nemcsak értelmiségiek laknak Nagyberkiben, egyébként velük sincs semmi bajom. Meggyőződésem, hogy a volt körjegyzőre és a választásokra kiadott költséget fordíthattuk volna a nyugdíjasok karácsonyi ajándékára, vagy azokra a gyerekekre, akiknek szüleik rajtuk kívülálló ok miatt még az ebéd finanszírozását sem tudják biztosítani a számukra. Sajnálom, hogy nem beszélhettünk az újságíróval, de azt pláne, hogy olyan igaztalan állítást adjon le az újságcikkben, „amikor a fotóriporter kollegám betoppant, és közölte: szembetalálkozott a polgármesterrel, aki éppen most hagyta el a hivatalt, irodájának folyosóra nyíló ajtaján át”. Én a fotóriporter kollegájával az utcán találkoztam több szemtanú jelenlétében, amikor a Zsuk gépkocsit az utcán megállították. Arra kértek, fényképezkedjek le velük. Nem tehettem, mert egyrészt: nem is úgy voltam öltözve, másrészt pedig fát hordtunk az orvosi rendelőbe és a Kisberki utcai' kultúrházba. Sajnos, a nehéz anyagi helyzet miatt néha az ember nemcsak polgármester, hanem fuvaros is. Úgy gondolom, bár minden tiszteletem az öné, nem az én lehetőségem foszlott szerte a nagy nyilvánosság előtt, hanem az öné csorbult egy keveset. Göndöcs József polgármester A makacs tények A demokráciához nemcsak a tájékozódás igénye, hanem a tájékoztatás szükségessége is hozzátartozik. Ezt pedig csak akkor lehet mindent kielégítő módon elvégezni, ha mindenki teszi a dolgát. A polgármester is és a fuvaros is. Nem viselkedik a polgár- mester kocsisként, és a fuvaros sem próbál polgármester lenni. A részletek ebből a szempontból tulajdonképpen mellékesek. A tények ugyanis attól még tények maradnak, hogy vitatjuk őket. Kercza Imre Az ellenőrzés nem jogellenes! Szabó István Kaposvár, Damjanich u. 20. sz. alatti lakosnak, a Somogyi Hírlap október 16-i számában megjelent, Fogva tartott utasok című írására az alábbi választ adom: Részvénytársaságunk köz- szolgáltató tevékenységét a Polgári Törvénykönyv általános előírásai, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a 20/1981. (VI. 19.) Mt. rendelet szabályai alapján készített Utazási Feltételek, Kaposvár megyei jogú város jegyzője által jóváhagyott menetrend és a képviselő-testület által elfogadott díjszabás alapján végzi. Az utazási feltételeket tehát jogszabályi felhatalmazás alapján a szolgáltatást végző saját hatáskörben állapítja meg és adja ki. Az utazási feltételek azon szabályoknak az összessége, amelyek a menetrend szerinti személyszállítás résztvevőire (utas és közlekedési társaság), a személyszállítási folyamattal kapcsolatban egymáshoz való viszonyukra vonatkozik. Tartalmukat tekintve jogokat és kötelezettségeket írnak elő mindkét fél részére. A személyszállítási szerződés teljesítése során az utas fő kötelezettsége a viteldíj megfizetése. E kötelezettség teljesítéséről a szolgáltatást végző folyamatos, illetőleg eseti ellenőrzések révén győződhet meg. Társaságunk részéről a sorozatos visszaélések miatt vált szükségessé annak bevezetése, hogy az utazási igazolványok meglétét a felszállás során az autóbuszvezetők ellenőrizzék. Ez a tevékenység azonban nem helyettesíti az erre szakosodott ellenőrök munkáját, akik esetenként kellő alapossággal győződnek meg az utazási igazolványok megléte mellett azok érvényességéről, valamint az utazási kedvezmények igénybe vételi jogosultságáról. Az újságcikkben hivatkozott személyiségi jogok megsértése alatt a panaszt tevő minden bizonnyal a személyes szabadság korlátozását kifogásolja, mivel egyéb személyiségi jogok sérelméről nem tesz említést. A törvény értelmében azonban csak a személyes szabadság jogellenes korlátozása a tiltott. Az ellenőrzés lehetősége és szükségessége a társaságunk által jogszabályi felhatalmazás alapján megállapított és kiadott utazási feltételekben szerepel. Erre figyelemmel egyrészről az ellenőrzés elvégzését az utas nem kifogásolhatja és köteles abban segítőleg részt venni, másrészről el kell viselnie az azzal együtt járó kényelmetlenségeket, amelyek részben a személyes szabadság korlátozásával is járnak, illetve járhatnak. Felmerül a kérdés, hogy tartozik-e ezen cselekményért a szolgáltatást végző kártérítési felelőséggel? Az eddigiekből következik: mivel az ellenőrzési tevékenység nem minősül jogellenesnek, ezért a szolgáltatást végző gazdálkodó szervezet kártérítési felelőssége sem merülhet fel. Torma Kálmán ügyvezető igazgató' Kaposvári Tömegközlekedési Rt A Dél-balatoni Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, Szántód, Intéző Bizottsága pályázatot hirdet az ügyvezetői munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: vízgazdálkodási vagy építőmérnöki oklevél. A szakmérnöki oklevél előnyt jelent. A pályázathoz csatolni kell a pályázó részletes szakmai önéletrajzát, valamint oklevelének másolatát. A munkakörbe való kinevezés 5 évre szól. A társulattal kapcsolatos kérdésekre felvilágosítást Matesz Pál társulati elnök ad (Szorosad, Koppányvölgy Mg. Szövetkezet). A pályázatok benyújtásának határideje: 1996. november 15. Jj CO A pályázók az eredményről 1996. november 30-ig értesítést kapnak. S PffiNTA HJNEé OKTATÁSÉ CKNTffiEJM 7400 Kaposvár, Rákóczi tér 12/A. Tel.: 82/422-480 MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ tanfolyam indul MUNKANÉLKÜLIEKNEK a Somogy Megyei Munkaügyi Központ támogatásával. Érdeklődni lehet: Bíró Jánosné Penta Unió 7400 Kaposvár, Rákóczi tér 12/A Tél.: 82/422-480
