Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-24 / 248. szám (249. szám)

1996. október 24., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 5 Allatorvosképzésre készül az egyetem Horn Péter akadémikus: Képesek vagyunk akár magunktól is ütőképes oktatást szervezni (Folytatás az 1. oldalról)- Gyakran járnak nálunk kül­földi vendégek - folytatta Horn akadémikus. - ők azt kérdezik: miért nem indítottunk még állat­orvosi képzést, hiszen ehhez na­gyon jók a feltételek: valameny- nyi állattenyésztési ágazatban kiépültek a kísérleti telepek, modem diagnosztikai közpon­tunk van és a lovasakadémia is csak a mi ázsiónkat növeli. Az állatorvosképzés téma volt a kari- és az egyetemi tanácsban is. Úgy látjuk, hogy az állator­vosképzés indítása számunkra nem csak lehetőség, hanem kö­telesség is. Ezért a kormány ille­tékeseinek figyelmét felhívtuk arra, hogy készen állunk az új szak indítására. 1997 végére - akár költözik az állatorvostudo­mányi egyetem, akár nem -, el­készítünk egy pályázatot konk­rét elképzelésekkel és kezdemé­nyezzük, hogy állatorvosi kép­zés induljon Kaposváron, speci­ális formában. A kaposvári terveknek azon­ban nem csak támogatója van, ellenzője is bőven. Az állator­vostudományi egyetem rektora például nem támogatja, hogy in­tézménye Kaposvárra költöz­zön. Ha azonban már nyilvánva­lóvá válik, hogy az állatorvosi képzés nem maradhat a régi he­lyén, a budapesti Rottenbiller utcában, akkor várhatóan több intézmény - például a Gödöllői Agrártudományi Egyetem is - szívesen befogadná az otthonta­lanná vált szakot.- Véleményem szerint mér­sékelni kellene a budapesti ag- romeráció túlsúlyát a felsőfokú képzésben - mondta Hóm Péter. - Ügy látom ugyanis, hogy a fej­lesztési források újraelosztásával majd ismét a főváros pozíciói erősödnek. Pedig ha a felsőokta­tásban is szigorúan az állami normatívák érvényesülnek, ak­kor több budapesti intézmény kerülhet nehéz gazdasági hely­zetbe: ott ugyanis a szolgáltatá­sok drágábbak, mint vidéken. A szakoktatás amúgy sem lehet monopólium. A konkurencia megteremtése mindenütt napi­renden van, mi pedig képesek vagyunk akár magunk is ütőké­pes állatorvosi képzést indítani.- Akik ezt ellenzik, arra is hi­vatkoznak, hogy túlképzés van a szakmában.- A felsőoktatásban részt venni minden állampolgár szá­mára alanyi jog. Tudom, hogy jelenleg hazánkban nincs hiány állatorvosokból, de azt is, hogy Magyarországon soha sem volt - még a világháborúk idején sem - ilyen alacsony az állatál­lomány. Ha pedig versenyképes agrárgazdaságot akarunk, akkor az állattenyésztésre a jelenlegi­nél sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Az állattenyésztés­hez pedig állatorvos is kell. Somogyi városok Földváron Közösen a részvényekről Berkes László balatonföldvári polgármester volt a házigazdája a somogyi városok polgármeste­rei keddi találkozójának. Jó ha­gyományt folytatva a helyi adó­politika, a költségvetés készítés és a kistérségi együttműködés időszerű kérdéseit vitatták meg. Nem hiábavalók ezek a megbe­szélések, hiszen akár forintokban is kifejezhető hasznot hoznak a településeknek a polgármesterek véleménycseréi, a helyi városi politika alapvető kérdéseinek egyeztetése. Megállapodtak pél­dául, hogy a somogyi városok közösen tárgyalnak az áramszol­gáltató társaság részvényeinek eladásáról. így több százmilliós csomagot tudnak felkínálni a brókereknek és kedvező árakra számíthatnak. Dr. Sütő Lászlót, marcali polgármesterét bízták meg az együttes fellépés közvetí­tésével. Szűcs László leilei pol­gármester javasolta, hogy hoz­zanak létre részvény-adatbankot a városok. Berkes László vetette fel, hogy az idei privatizációs bevé­teleket kell kiváltani a következő években a helyi adókkal. Még­sem terveznek drasztikus adó­emeléseket egyik városban sem, hiszen az önkormányzatok pon­tosan ismerik a lakosság teher­bíró képességét. Barcson például idén többet fordítanak segélye­zésre, mint amennyi az adókból beszedhetnek. Ahogy Papszt La­jos lengyeltóti polgármester fo­galmazott: a cégek szubjektiven osztják szét helyi adójukat a tér­ségben. A mezőgazdasági vál­lalkozókat ugyanakkor szinte le­hetetlen utolérni az adóbehajtás­sal. Szakértő közreműködésével próbálkoznak. (Gáldonyi) Varrnak, főznek, felszolgálnak a diákok Nyitott kapuk Kadarkúton A diákok munkáiból kiállítás nyílt a folyósón fotó: kovács tiboií (Folytatás az 1. oldalról) Horváth Sándomé iskolaigaz­gató kalauzolta a nyílt nap résztvevőit és számolt be az in­tézmény profiljáról. Arról is beszélt, hogy a Szakképzési Alaptól, valamint más pályáza­tok révén miként tudták meg­teremteni az oktatás szakmai hátterét. Az iskolában egyébként hatvanhárom(l) település több mint hatszáz diákja tanul. Nagy előny, hogy diákottho­nuk is van, így a szerkezetvál­tásnak köszönhetően telt ház­zal üzemelhet. Arra a kérdésre, hogy egy falusi iskolának öt év alatt miként sikerült ilyen szé­les körű képzési rendszert kié­pítenie, az igazgatónő így vá­laszolt. — Rugalmas, innovatív ve­zetés, és ugyanilyen tantestület kell a sikerhez. Szerencsére, vállalkozó kedvű pedagógus­kollégáim vannak, akik folya­matosan képezik magukat, s tudomásul veszik, hogy az utóbbi években egyetlen fillér sem jutott jutalmazásra. Megtudtuk: korszerű tan­konyhában készülnek a hideg- és melegkonyhai ételek, a számítógépes teremért pedig — amelyben színes nyomtató is van —, szinte harcolnak a diákok. A nyílt napon a tanét­teremben „gyakorlatoztak” a felszolgáló-tanulók. Bár még egy kicsit izgultak, de semmi­ben sem vétettek. Mindent az etikett szerint csináltak. A le­endő szakácsok is vizsgáztak; a dekoratív hidegtálakról Tóth Imre, a kaposvári kereske­delmi iskola igazgatója is el­ismerően szólt. Nemcsak lát­ványuk babonázta meg a di­rektort, hanem az ízükkel is elégedett volt. Lőrincz Sándor Ülést tartott a nyugdíjbiztosítási önkormányzat Orvos a rokkantságról Kozma Sándomé elnökletével ülést tartott kedden a megyei nyugdíjbiztosítási önkormány­zat. A testület meghallgatta az orvosi szakértői bizottság be­számolóját a rokkantsági nyug­díjasok számának, helyzetének megyei alakulásáról. Mint dr. Szalmássy Zsuzsanna főorvo­sasszony, az orvosi bizottság vezetője elmondta: 1989-90 óta ugrásszerűen megnőtt a rokkantsági nyugdíjigények száma. Leginkább szív- és ér­rendszeri, keringési zavarokkal, a csont- és izomrendszer beteg­ségeivel, idegrendszeri pana­szokkal, daganatos elváltozá­sokkal kérik a rokkantsági ál­lományba vételt. Náluk jelent­keznek azok is, akik munkanél­küli segélyt már nem kapnak, általában szakképzetlenek, számottevő iskolai végzettség nélkül. Számukra ez az utolsó szalmaszál, amibe kapaszkod­hatnak, de az orvosi bizottság nem dönthet szociális rászo­rultsági szempontok szerint. Lapunk kérdésére válaszolva a főorvosasszony elmondta: a nyugdíjkorhatár felemelése - különösen a nők esetében - a rokkantsági nyugdíjat igénylők számának emelkedését is eredményezi. Megoldást az a lehetőség adhat, hogy megfe­lelő szolgálati idő esetén 55 éves kortól kérhetik rendes nyugdíjazásukat is. Németországból érkezett az új igazgató Elnökcsere a cukorgyárban (Folytatás az 1. oldalról) Az igazgatóság tagjai — egy­szerű többséggel — Ulrich Schrötert választották elnök­igazgatónak. A kaposvári cu­korgyár közgyűlésen — Kiss József, a Mezőgazdasági Kon­zorcium képviselőjének sze­mélyében — új felügyelőbi­zottsági tagot is választottak. A tanácskozást követően az újonnan megválasztott elnök­igazgató a Somogyi Hírlapnak elmondta: megbízatását kihí­vásnak tartja. Először dolgo­zik külföldön, igyekszik eleget tenni valamennyi szakmai kö­vetelménynek. Az 55 éves Ul­rich Schröter Németországban gyárvezető volt, és mint mondta, Kaposváron is kor­rekt kapcsolatot kíván kialakí­tani munkatársaival. Arra a kérdésre, hogy a német gazda­sági élettől gyökeresen eltérő magyar körülmények között miként boldogul, azt felelte: a 90-es évek elején az egykori NDK-s tartományokban ha­sonló volt a helyzet. Az akkori gazdasági átállás során értékes tapasztalatokhoz jutott, amit reménye szerint hazánkban is kamatoztat. — Az elmúlt három évben a folyamatos répaellátás meg­szervezésére felügyeltem, és igyekszem továbbra is mara­déktalanul ellátni munkámat — hangoztatta az újonnan megválasztott igazgató, Leo­pold Figel. Turbéki Sándorné a tájékoz­tatón elmondta: a most megvá­lasztott igazgatóság célja, hogy a szeptember közepén megkezdett kampányt sikere­sen befejezzék. Az idei, öt­százötven ezer tonna cukor­répa termésből Horvátor­szágba és Szerbiába exportál­nak, és sűrűlevet is szállítanak külföldre. A kaposvári gyár­ban mintegy hatvanezer tonna cukrot állítanak elő a 103. kampány során. (Harsányi) ...még magunk sem akartuk elhinni, hogy 1996. október 26-án - az év 300. napján - bekapcsoljuk a 300 ezredik vonalat. Úgy határoztunk, hogy ezt a napot megünnepeljük... mint a mesében. Ezen a különleges napon valamennyi távközlési centrumunkban az aznap bekapcsolt új előfizetőink közül egy szerencsés vissza­kapja a belépési díjat. Ünnepi nyitva tartással és számos meglepetéssel várjuk jelenlegi és leendő ügyfeleinket.- Ha ezen a napon beadja telefonigényét, a díjat 3 havi részletben fizetheti be és egy 3000.-Ft értékű telefonkészüléket kap aján­dékba.- Ha már rendelkezik telefonnal, másodvonal igénylésekor a díjat 3 havi részletben fizetheti be 30% belépési kedvezményt és egy 3000.- Ft értékű telefonkészüléket kap ajándékba.- Ha előfizet DIGIFON vagy Internet szolgáltatásunkra, 30 napig ingyenesen használhatja. Ügyfélszolgálati irodáinkban a nyitva tartás 3 órája alatt meg­lepetés vár minden betérőt. Ügyfélszolgálati irodáink: Kaposvár, Fő út 47. Marcali, Posta köz 3. Siófok, Széchenyi u. 26. Ünnepi nyitva tartás: október 26-án szombaton 9-12 óráig. Sportfelszerelés a tabi diákoknak Százezer forint támogatást nyert a közelmúltban a tabi Rudnay Gyula Középiskola és Kollégium a Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészsé­ges Életmódért Alapítványhoz benyújtott pályázatán. A kapott pénzen az iskola a diáksporto­lók részére sportfelszereléseket — egyebek mellett mezeket és labdákat — vásárol. Jegyző nélkül maradt Somogyacsa Somogyacsa önkormányzata szeptember végén megszüntette a település jegyzőjével koráb­ban kötött szerződését. A kép­viselő-testület a megüresedett álláshely betöltésére 1997. ja­nuár 1—i hatállyal pályázatot írt ki. Új falugondnoki busz Miklósiban A miklósi képviselő-testület 1,9 millió forint elnyerésére nyújtott be pályázatot a 13 éves, leromlott állapotú Volks­wagen típusú falugondnoki kisbusz lecserélésére a Népjó­léti Minisztériumhoz. Az ön- kormányzat a buszvásárláshoz 30 százalékos önerőt biztosí­tott, így a napokban megvásá­rolták a 2,7 millió forintot érő Toyota kilencszemélyes kis­buszt. Beiskolázási segély a szemesi diákoknak A balatonszemesi önkormány­zat szociálpolitikai bizottságá­nak javaslatára a település diák­jai segítséget kaptak a tanév­kezdéshez. Az általános iskolá­ban tanulók személyenként 200 forintos támogatásban része­sülnek, amelyet az iskola igaz­gatója oszt szét. A középisko­lákban, felsőfokú intézmé­nyekben továbbtanulók pedig 6000 forintos támogatást kap­nak, amit az iskolalátogatási igazolással vehetnek át a pol­gármesteri hivatalban. Fiatal ámokfutó Nagyberkiben Jogosítvány nélkül és ittasan vezetett autót egy 16 éves diák. Amikor a rendőr igazoltatni akarta Nagyberkiben, nem állt meg, illetve nekikoccant a szolgálati autónak, majd elhaj­tott. A rendőr követte; Szabadi­ban, a Kossuth és a Petőfi utca kereszteződésében megelőzte, ahol a fiatalember gépkocsijá­val a jobb oldali útpadkára haj­tott, majd az ottani italbolt falá­nak, valamint egy villanyosz­lopnak ütközött. Személyi sérü­lés szerencsére nem történt, ám az okozott kár meghaladja a 400 ezer forintot. >

Next

/
Thumbnails
Contents