Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-24 / 248. szám (249. szám)

1996. október 24., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 MIT SZÓL HOZZÁ? Az 1958-ban mártírhalált halt miniszterelnök, a somogyi szüle­tésű Nagy Imre emlékét 1996. október 23-tól Paulikovics Iván budapesti szobrászművész alkotása őrzi Kaposváron, a Nagy Imre parkban. (Hír a Somogyi Hírlapból) Bronzba öntött hűség Nagy Erzsébet, Nagy Imre lá­nya: — Végtelenül örülök, hogy a szülőföld, a szülőváros emléket állított apámnak. Nagyon vár­tam ezt a pillanatot. Alázatosan tisztelem a művészetet, jelen esetben is tisztán érzem, hogy a szobrászművész mit akart kife­jezni: apám közvetlenségét, a népből való eredetét, a hazájá­hoz, szülőföldjéhez való hűsé­gét tükrözi a bronzba öntött szobor. Dévényi Zoltán, Állami dí­jas, a Balaton Füszért nyugdíjas vezérigazgatója, Kaposvár díszpolgára: — Végre egy szép köztéri szobor, amely méltó a város­hoz. Körbejártam, minden ol­dalról megnéztem. Szeretem a képzőművészetet, és szeretem ezt a szobrot. Dr. Gyenesei István, a So- mogyért Egyesület elnöke: — A szobor és ez a park sze­rencsésen talált egymásra, mintha csak hiányzott volna eddig innen ez a szobor. Évek­kel ezelőtt, amikor megszületett a gondolat, hogy szoborral kel­lene tisztelegni a szülővárosnak Nagy Imre emléke előtt, sok színhely került szóba. Nagy Imre szobra nem véletlenül te­kint a régi megyeháza felé: ott dolgozott az édesapja, s ő is oda kötődött gyermekkorában. Szita Károly, Kaposvár pol­gármestere: — Elhiszem azoknak, akik látták Nagy Imrét, hogy a szo­bor hűen ábrázolja az államfér­fit. Én koromnál fogva nem is­merhettem őt, de éppen ilyen­nek képzeltem. A szobor elhe­Három részes emlékmű-együt- teset avattak kedden Balaton- szemesen, a Fábián család kert­jében az 1956-as forradalom és szabadságharc 40., Nagy Imre mártír miniszterelnök születé­sének 100. és a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából. Barton Ágoston Imre kanonok­plébános nemzetőr ezredes pontifikálta az emlékmű fel­szentelését nemzeti fohásszal. S Hölczl Róbert professzor a bu­dapesti II. kerületi POFOSZ el­nöke adott történelmi értékelést az október 23-i eseményekről. A magyar történelem, kultúra és mindenekelőtt a magyar nyelv tiszteletére szólította fel az avató résztvevőit. lyezéséről pedig kuratórium döntött, s miután határoztak a helyről, a teret Nagy Imre parknak nevezte el Kaposvár képviselő-testülete. Dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke: A Nagy Imre szobor Alapít­vány kuratóriumának tagja­ként láttam valamennyi pá­lyamunkát. Úgy érzem Pauli­kovics Iván szobrászművész­nek sikerült megörökíteni Nagy Imre jellegzetes voná­sait: a testtartását, a cvikkeres arcát, az előre dőlő testét. Sze­rintem is az egyik legjobb pá­lyamunka volt. Nagyon tet­szik. Az alkotás dinamikus és jól illik ebbe a parkba. Az ün­nepségen láttam: Nagy Imrét - így szoborként is - befogadta a szülőváros, Kaposvár. Varga Róbert, a megyei könyvtár igazgatója: — Tavasszal a kuratórium nálunk, a Megyei és Városi Könyvtárban állította ki a pá­lyázatra beérkezett szoborter­veket. Valamennyit láthattam, s őszintén szólva a két kaposvári művész szobra akkor jobban tetszett (lehet, hogy „csak” lo­kálpatriotizmusból?). Az ün­nepségen azonban a budapesti művész alkotta szobor elkez­dett „élni”: szinte földöntúli de­rűvel szemlélte az őt ünneplő közönséget és a szónokok mél­tatását. Nagy Imre bronzba ön­tött mozdulata egy vívódó em­ber üzenete, aki a végső dönté­sében az örök erkölcsi értékek szerinti útválasztásra utal, még, ha annak az útnak a végén a bi­tófa áll is. Tamási Rita Balatonszemesen nem kerül­hetett volna méltóbb helyre az emlékmű, hiszen ebben a csa­ládi házban indította el néhány lelkes hazafi a forradalom helyi eseményeit. Fábián Lajos er­dész, iparművész volt az em­lékmű alkotója és felállításának szervezője. Illés Antal polgár- mester, Bedő Miklós a somogyi Pofosz elnöke, Mihály József zz 56-os szövetség képviselője és Hölczl Róbert helyezték el a megemlékezés koszorúit a ta­lapzaton. Az általános iskola diákjai irodalmi műsorral mű­ködtek közre. A képviselő-tes­tület a Landler Jenő utcát Nagy Imréről nevezte el hétfő esti döntésével. G. M. Nagy Imre végleg hazaérkezett Kolber István, Kocsis Gyula és Szita Károly helyezi el ko­szorúját Nagy Imre szobra előtt fotó: kovács tibor Szomorkás, késő őszi nap volt az idén október 23-a Kaposvá­ron. A hűvös idő sem fogta azonban otthon a megyeszék­hely emlékező lakóit. A Cso­konai közben, a Nagy Imre parkban (most kapta ezt a ne­vet a tér) felállított szobor le­leplezésén sok száz kaposvári volt jelen. Kocsis Gyula: Köszönet a segítségért A Történelmi Igazságtétel Bi­zottság kötelességének érezte Nagy Imre emlékének méltó megőrzését, ezért létrehozta a Szobor Alapítványt. A kurató­rium nevében köszönetét mondok az egyéni adományo­zóknak, Somogy megye és Kaposvár város önkormányza­tának a jelentős támogatásért. Megköszönöm mindazok munkáját, akik bármi módon segítették a szobor létrehozá­sát. A most felavatandó szobor hirdesse az igazság és a de­mokrácia diadalát a terror és a diktatúra fölött. Kívánom Ka­posvár polgárainak, hogy Pau­likovics István alkotásában napi gondjaik közepette is ta­láljanak örömet és biztatást. Kolber István: Hazaérkezett Első miniszterelnöksége ide­jén a tévútra kényszerített nemzet bizalmát szerezte meg, amikor programjával, intézke­déseivel és egész lényével szolgálta a szabadabb politikai közélet kialakulását. 1956-ban Nagy Imre neve a függetlenséget és a demokrá­ciát, az emberibb jobblétet kö­vető forradalmi népmozgalom zászlajává vált. Az iránta megnyilvánuló bizalom visz- szaigazolta életének és mun­kásságának törekvéseit: az ál­lamférfi és a nemzet egymásra találását. Életének utolsó, tragikus szakaszában fogalmazott ön­életrajzi írásában olvashatjuk a következőket: „Somogyot, a tájat, a népet, szokásait, beszé­dét nagyon szeretem. Somogyi származásomra, rokonsá­gomra, fajtámra nagyon büszke lettem, s az is maradok. A somogyi „rosseb” nekem is szavam járása volt (most már leszoktam róla). De minden, ami somogyi, nagyon a lel­kemhez nőtt, és ma is szívem mélyéig megragad és vonz. Valahányszor a Siónál átlép­tem a megyehatárt, csak akkor éreztem igazán otthon maga­mat, erdők, berkek, ligetek, dombok, völgyek, patakok, jól megművelt termőföldek, nagy nyájak, csordák, falkák, s a jel­legzetes somogyi táj szólás, s mindezen felül a nép, ez az én hazám.” E felemelő gondolatsor je­gyében tisztelgek Somogy Megye Közgyűlése nevében az 1956-os forradalom 40. év­fordulóján Nagy Imre szobra előtt. Ä szobor felállításával ezen a napon bár hamvai a fő­városban nyugszanak, Nagy Imre végleg hazaérkezett szü­lőföldjére. Somogy büszkén őrzi emlékét. Szita Károly: A rendszerváltás ünnepe Nagy Imre személye a mi kor­osztályunknak nem csak 1956- ot jelenti, hanem 1989-et is. Október 23-a ugyanis a rend­szerváltáshoz legerősebben kötődő ünnep. Az első szabad választáso­kon életre hívott parlament is 1956-ról alkotta első határoza­tát, bizonyítva, hogy 1956 szabadságharca nélkül az 1990-es rendszerváltás sem lett volna lehetséges. 1989-90- ben mindenki alávetette magát a nemzeti egység sürgető pa­rancsának, mindenki alávetette magát a szabad választások nagy, közös céljának. Ezért és csak azért vált lehetségessé a véráldozat nélküli békés átme­net diktatúrából a demokráci­ába... 1956 és Nagy Imre két legfontosabb követelését sike­rült valóra váltanunk: a meg­szálló csapatok kivonulásával hazánk visszaszerezte függet­lenségét, a szabad választá­sokkal pedig megteremtettük a több párti demokráciát. Aki ’56 és Nagy Imre örökösének tartja magát, annak a jogállam nyújtotta lehetőségekkel kell élnie, csak ebből indulhat ki, semmi másból. A szabadság és a demokrá­cia önmagában ugyan nem megoldás a nemzet bajaira, de ez a megoldás egyetlen esz­köze. Ma, 40 esztendővel később, korunk nemzedékei hittel haj­tanak fejet Nagy Imre bronzba öntött alakja előtt. Születése 100. évfordulóján véglegesen hazatalált. / Székelyhídi Ágoston: A nemzet öröksége Nagy Imre országmentő és or­szágépítő terve a valóságban csak 43 óráig maradhatott életben. Nagy Imre maga még 18 hónapig élhetett. Ezt a 18 hónapos fogolyéletet az tölti meg érdemi tartalommal, hogy Nagy Imre nem vonta vissza, nem cáfolta meg a népi és nemzeti önrendelkezés 43 óráig élő országmentő és or­szágépítő tervét. Pillanatnak számít egyik is, másik is a történelemben. Pil­lanatnak, de korszakzáró és korszaknyitó pillanatnak. A népi és nemzeti önrendelke­zést akaró Magyarország meg­szállása, a sorsfordító döntést vállaló miniszterelnök tör­vénytelen vértanúhalála után az internacionalista államszo­cializmus végleg elvesztette legitim alapját, politikai, vi­lágnézeti, erkölcsi létjogosult­ságát. Attól fogva már csak az erőszak és a világhatalmi erő- egyensúly tartotta fenn. Ma­gyarország világtörténelmi korszakzáró és korszaknyitó pillanata után a többségi népi gondolattal, népképviselettel és népi társadalommal össze­fonódó politikai szocializmus és baloldaliság akkor is elvesz­tette alapját, létjogosultságát, ha még milliók hittek benne és kapaszkodtak bele. Nagy Imre szerepe és poli­tikai életműve ebben a világ- történelmi keretben bizonyul korszakzáró és korszaknyitó jelentőségűnek. Nagy Imre po­litikai életműve maga is lezá­rult azzal a korszakzárással. Politikai életműve nem foly­tatható, nem megújítható. Néphez és nemzethez hű lelki­ismerete azonban halhatatlan történelmi szereppé és szerep­lővé lényegült. Nagy Imre ezt a folytatha- tatlanul lezárult politikai élet­művet és ezt a halhatatlanná lényegült lelkiismereti szere­pet hagyta örökségül. Ez az örökség a nemzetet illeti meg - a nemzetet, amely 1956. no­vember 4-én együtt bukott el a folytathatatlan és lezárult poli­tikai életművel, de amely ak­kor és azóta is együtt bizonyul halhatatlannak a lelkiismereti hűséggel. Nagy Imre mara­dandó örökségét, lelkiismereti hűségét senki sem sajátíthatja ki - sem politikai, sem világ­nézeti irányzat. De Nagy Imre maradandó örökségének, lelki- ismereti hűségének ítélete elől sem menekülhet senki és semmi sem, aki és ami ezt a lelkiismeretet, ezt a hűséget beszennyezte, meggyalázta, megalázta, meghazudtolta. Nagy Imre vértanúi lelkiis­merete nem alkudott és nem engedi, hogy alkudjanak rá, hogy alkudjanak a nevében. Nagy Imre maradandó öröksé­gét azok őrzik jól, akik a lelki­ismeretüket a független és erős Magyarországhoz igazítják. Emlékező ünnep Az emlékező ünnepi beszéde­ket műsor követte. A kapos­vári Csiky Gergely Színház művészei - Znamenák István rendezésében - 1956-ot idéz­ték, s műsorukban megszólalt a mártír miniszterelnök, Nagy Imre is. Ezt követően koszorúk bontották el a szobor talapza­tát. Elsőként Nagy Erzsébet és családja helyezte el a megem­lékezés virágait. A megyei ön- kormányzat nevében dr. Kol­ber István, Kaposvár polgárai nevében pedig Szita Károly polgármester helyezett el ko­szorút. Koszorúztak az ’56-os szervezetek, a pártok és a fegyveres testületek képviselői is. Sokan hoztak a város lakói közül is egy-egy szál virágot. Az ünnepség, amely a Him­nusz hangjaival kezdődött, a Szózattal ért véget. Délután a pártok háza előtti kopjafánál tartottak emlékező ünnepséget, melyen mintegy harmincán vettek részt. Ahol Bem apó is ’56-os Dr. Király Béla: Magyarországon ma szisztematikus újranevelésre van szükség — A forradalom három alapvető követel­ménye ma élő valóság. Az első az állam szuverenitása, ami akkor a szovjet csapatok kivonulását követelte. A másik a többpárt­rendszer, az, hogy tisztán és szabadon vá­lasztott országgyűlés határozza meg az or­szág sorsát. Es a harmadik: az egyénnek, a polgárnak a jogait az állam nemcsak hogy nem sértheti meg, de védelmébe is kell fo­gadnia. Ma mindhárom él Magyarorszá­gon. Igaz, 33 év kellett hozzá, de győzött a forradalom — mondta a Somogyi Hírlap­nak dr. Király Béla történész, az 1956-os nemzetőrség parancsnoka, aki ünnepi meg­emlékezések szónok volt október 22-én. — Mindez hét éve igaz már. 1956 értékei­nek felfogása, kisajátítása ugyanakkor—ál­lítják többen —, az utóbbi években némi ár­nyékot vetett a forradalom eszmeiségére. — Az eszmére magára semmi sem tud igazán árnyékot vetni, hogy aztán ezt most kihasználják, az más kérdés. Ez ugyanígy történt Amerikában is, ahol milliós nagy­ságrendű magyarság él. Ennek a magyar­ságnak minden elképzelhető irányzata, szervezete létrejött a szélsőjobbtól a szél­sőbalig, és mindegyik megtalálta a forrada­lomban a saját igazolását. — Közvéleménykutatások szerint 1956 forradalmának nincs olyan mozgásúé ereje, mint amilyennek lennie kellene? — Ennek egyik oka az, hogy bő harminc éven keresztül indoktrinálták a fiatalságot. Amikor megkérdezték őket, hogy melyek voltak 1956 jeles egyéniségei, nem egy ide sorolta még Bem apót is. Ez a több évtize­des, tudatos elbutítás eredménye. A másik ok a forradalom ideáinak rossz célra tör­ténő felhasználása. Rengeteg avatatlan em­ber beszél erről, de még aki részese volt is, gyakran az is aprópénzre váltja a forrada­lom eszméit. Ä nagy történelmi esemé­nyekről — mint 1848, mint 1956, a Rákó­czi szabadságharc vagy a kiegyezés — az ifjúságnak tudnia kell. Európa nem azt várja tőlünk, hogy elfelejtsük, hogy magya­rok vagyunk. Szerintem Magyarországon ma szisztematikus újranevelésre van szük­ség, hogy a fiatalok rájöjjenek, milyen gyönyörű is magyarnak lenni. Csak úgy le­het igazi európai valaki, ha igazi magyar is. Óriási feladat az ifjúságba visszaplántálni egy kis virágot, egy kis magyar színt, anél­kül hogy fölállnánk a hordóra, és vernénk a mellünket, és szidnánk az alapszerződése­ket. — Nem gondolja, hogy aki hordóra áll, az messzebb és többekhez elhallatszik, mint aki szőkébb közösségekhez, csendesen beszél? — Van ebben valami. Én abban érzek valami bátorítást, hogy ezeket a nagyhangú emberek soha nem választotta meg a nép. A sziszifuszi, csendes küzdelmet hosszú távon eredményesebbnek gondolom, mint a melldöngető hangoskodást. Balassa Tamás Elégedett Ön Földgázszolgáltatójával?... .. ^!ÍF KOGAZ ...kérdésünkre választ adhat. 1996. október 25-étől kérdezőbiztosok járják majd a településeket a kedves Fogyasztók véleményét kutatva. Kérjük Önöket, a feltett kérdésekre válaszolva segítsék a november 18-ig tartó országos felmérést végzők munkáját. Segítségüket előre is köszöjük! KÖGÁZ Rt. (32996) Emlékmű Szemesen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents